Magyar Ujság, 1871. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1871-02-01 / 26. szám
mely a czéheket ismeri ugyan, de nem mint kötelezőket. Az ipartörvényjavaslat készen van és hiszem, hogy ezen ülésszak alatt törvényessé válik. E törvényjavaslat tehát csak azért nem terjesztetett még be, hogy előbb a közvélemény nyilatkozzék felette. A bányatörvénykönyv hasonlókép csak azért nem terjesztetett be , mert előbb a bányakapitányságokkal , a bányatársulatokkal és az illető szakférfiakkal közöltetett, hogy felőle nyilatkozzanak. Mihelyts megtörténik, a ház elé fog terjesztetni. Megemlíttetett, hogy a kereskedelmi minisztérium nem is működhetik czélszerűen mindaddig, míg a közlekedési minisztériummal nem egyesül, mert a kereskedelmi és közlekedési czélok oly szorosan vannak összefűzve, hogy két kézben nem lehetnek. Kétséget nem szenved, hogy a közlekedési eszközök fő fontossággal bírnak a kereskedelemre nézve, de azért ebből az, hogy mind a két ügynek egy kézben kellene lenni, nem követelkeztethető. Taglalgatásába bocsátkozván Tisza határozi javaslata indokainak, azokat oly kisszerűeknek találja, hogy annak mellőzésével a kereskedelmi minisztérium budgetének a részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadását kéri. Általánosságban elfogadtatván a költségvetés, mind Tisza, mind Táncsics Kat. javaslatai szavazással elvettetnek. Az első czim 8 rovata megjegyzés nélkül elfogadtatik a pénzügyi biz. javaslata szerint. 2. czim : Kereskedelmi, bányászati és külkereskedelmi czélok 44.000 frt. Várady Gábor felszólítja kpt. minisztert, hogy ha már az osztr. Lloyddal kötött szerződés meg nem semmisíthető, miután a szerződésben kikötött 7 év lejárt, vegye a szerződést revistó alá. Szlávy József mint jelenti, hogy eziránt a a tárgyalások már folynak. Ülés vége 2 órakor. Külföld, Franciaország. Hogy mily elkeseredettek a francziák a németekre, mutatják a Bordeauxban megjelenő „Gironde“ következő szavai : „Vajha a szent gyűlölet, mostani megmentésünk, a jövő iránti hit gyermekeink szivében továbbra is megmaradna; senki a mostani nemzedék közül, ki Páris bombáztatását látta, a német névvel felruházott gonoszoknak soha sem fog megbocsájtani, Münchenig, Berlinig, Dresdáig, a banditák e várait a francziák gyűjti golyói által meg kell tisztítani s velük a nyűget polgáriasultságát fölvétetni. Mert e polgáriasultságot nekünk kell polgáriasitani. Spanyolország. A cortes s a senatus számára teendő választások febr. végére vannak kitűzve, hogy a cortes működését ápril 2-án megkezdhesse. Az északi vidékeken roppant nagy árvíz pusztított, minőre a legöregebb emberek sem emlékeznek, mely irtóztató károkat okozott. A vigsi kikötőben jelenleg két hadihajó horgonyoz, az egyik franczia, a másik porosz előkészületeket tesznek, hogy amint az egyik tengerre száll, a másik által megtámadtassék. Németország. A németországi lapok Páris capitulatiójával foglalkoznak s azt úgy tekintik, mint a mely után a béke fog következni. A „Spenersche Ztg.“, melyet alémet császár a reggelinél szokott olvasni, ezeket írja: „A cseh háborúban Nikolsburgban fegyvernyugvás köttetett azon békepraeliminarek alapján, melyek csakhamar a prágai békébe befoglaltattak. Akkor ugyan csak az osztrák császárral kelle alkudoznunk. Most egy járisban lévő ideiglenes kormánynyal kell alkudoznunk, melynek még Bordeauxban egy delegátiója is van, és az ideiglenes kormányt még a nép egy legitim közegének kell felváltania. Habár a helyzet ily bonyolultnak látszik, mégis bízhatunk abban, hogy ha Páris teszi meg a fegyverszünetre és fegyvernyugvásra a kezdeményezést, egész Francziaország sok vonakodás nélkül követni fog. Ez az egész Francziaországra kiterjedő gondolat és érzület egyformaságából származik, amint ez eddig a háború folytatása melletti mérlegbe esett, úgy most a béke mellett szólal fel, és millió meg millió aggódó keblet szabadít meg terhétől, kiknek végre szabadságukban áll szívek szerint beszélni.“ A félhivatalos „Ndld. Allg.Ztg.“ pedig így szól: „Páris capitulatiója Francziaország capitulatiójának előkészítése , s a nézet helyességén még azon körülmény sem változtatna, ha a vezérek a tartományokban az ellenállást még egy ideig folytatnák. A capitulatió tehát tényleg a háború végének s a béke kezdetének tekinthető, mert mi a békekötést Sedan és Metz csapásai után gátolta, az a franczia nemzet dölyfe volt, mely bizva fővárosának erődeiben és falaiban csak a császárt lektingöli.Huek magát azonban a nemzetet legyőzhetlennek tartá Páris bukásával a dölyf megtöretett; most a franczia nemzet, mely isten ítélete s hadaink hősiessége által legyőzve, Németország lábainál hever.“ Gar Ia 11. Garibaldi e hó 23-án Dijonban a vogesi hadsereghez a következő napiparancsot intézte : Franczia köztársaság ! Szabadság, egyenlőség, testvériség! Garibaldi tbk. napi parancsa. Dijon, 1871. jan. 23. A vogesi hadsereg vitéz katonáihoz ! íme, ismét láttátok Vilmos borzasztó katonáinak sarkait, szabadság gyermekei! Két napi kétségbeesett harcz után fényes lapot irtatok a köztársaság évkönyveibe, és a nagy népcsalád elnyomottai ismételve a jog és igazság nemes előharczosait üdvözlik benneteket. Ti a világ legharczedzettebb csapatait győztétek le, noha nem teljesítettétek tökéletesen azon szabályokat, melyek a csatában előnyt szoktak nyújtani. Az uj fegyverek szigorúbb taktikát igényelnek a lövészek soraiban. Ti felette összecsoportosultok, nem eléggé használjátok fel a talaj előnyeit s nem őrzitek meg a feltétlen szükséges hidegvért az ellenség előtt úgy, hogy mindig kevés foglyot ejtetek. Sok a sebesült köztetek s a nálatok ravaszabb ellenség minden vitézségtek daczára is előnyben áll fölöttetek, minek nem kellene lenni. A tisztek magaviselete a katonák irányában sok kívánni valót hagy ten. A tisztek, kevés kivétellel, nem sokat törődnek a katonaság kiképzésével, a tisztasággal, fegyvereik jó karban tartásával s végre a lakosság iránt tanusitott jó bánásmóddal, mely irántunk előzikeny s melyet testvérünknek kell tekintenünk. Végre kölcsönösen oly serények s bizalmasok vagytok, mint a milyen hősiességet tanusitatok. Nyerjétek meg a lakosság szeretetét, a melynek védői s támogatói vagytok s nemsokára meg fogjuk ingatni s megsemmisíteni a zsarnokság korhadt s véres trónját, mely helyett a szép Francziaország vendégszerető földjén a nemzetek testvériségi szent szövetségét fogjuk megállapítani. Garibaldi. A haloru. Angol lapok, párisi levelek s lapok újabb s újabb tudósításokat közölnek, melyek azt bizonyítják, hogy Francziaország hős fővárosának, ha nem akarta magát egészen a pusztulás karjaiba dobni, nem maradt egyéb hátra, mint megadni magát. Több lap közli a halálesetek szám szerinti kimutatását s ez naponként oly nagy mérvben növekedett, hogy ahhoz hasonló példát még a legpusztítóbb járványos évek sem mutathatnak föl. Bordeaux-ból 27-ről jelentik: Cambriels tbk., ki a 19. hadtest parancsnokának neveztetett ki, Toulouse-t elhagyta, hogy haza menjen, miután a fején kapott seb ismét kifakadt. Chanzy tábornok mindenünnen számos erősítést nyert. A hadsereg állása jó, a hadsereg szervezve van. Keletről jövő tudósítások megerősítik a Bourbaki seregénél uralkodó fegyelmet s szilárdságot. A poroszok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a nyugatról s Páris alól jövő segédcsapatok menetét gyorsítsák. Egy erős porosz hadtest Angers-en áthaladt s irányát déleletnek véve. A Bourbaki által a két napi ütközet folytán tett intézkedések a franczia hadsereg bal szárnya minden veszélytől meg van mentve. Faidherbe 24-én reggel Dünkirchenbe érkezett s az ottani védelmi bizottsággal tanácskozott. Piot erődnél a munkálatok nagy erélylyel folytattatnak s a parton előre tolt előőrsök állíttatnak föl. Dünkirchen a Krupp-féle ágyuk ellenében a legkönnyebben védelmezhető város. Faidherbe Lille-be ismét vissza akart térni, de mint mondták, Gambettát szándékozik bevárni. Az orleansi herczegekről az a hír kering, hogy a franczia seregben szolgálnak álnév alatt. Jelesen Chartres herczeg még mindig Chanzy táborában van. Ő a loire-i sereghez két nagybátyja Joinville és Aurnale herczegek kíséretében ment. Aurnale herczeg a serget ismét elhagyta és Joinville hg. erőszakosan letartóztatott. Gambetta Chartres hghez is küldött egy biztost azon küldetéssel, hogy a herczeget szólítsa fel a sereg azonnal való elhagyására, ellenkező esetben elfogatással fenyegette. A herczeg kijelente, hogy ő is franczia és hazája becsületéért joga van harczolni. Gambetta küldötte ekkor rendeletet akart kiadni a herczeg elfogatására, de a katonaság mozgott és amaz nem merészelte e lépést megtenni. A „Daily News“ bordeauxi levelezője jan. 17-től Írja: Szerencsétlen körülmény Trochu tábornokra nézve, hogy népszerűségének csökkenése összeesik földijeinek a breton katonák leveretésével a Chanzy tbk seregében. Láttam egy a hadügyéri hivatalhoz intézett bizalmas táviratot, mely egész keserűséggel emlékezik meg azon vereségről, melyet neki a sergében levő breton elem készített elő. Épen, midőn a csatatérre kellett menniök, 15000 bretagne-i elkezdett sírni, bőgni a papok után, hogy meggyónjanak. Nem elég, hogy a gyónás roppant időpazarlásba és köteleseg mulasztásba került, de ahelyett, hogy bátorságukat nevelte volna, elvették kedvüket a küzdelemhez és megszaladtak. Fővárosi krónika, Pest, január 31. — A győri jogászság vivő egyletet alapított a saját kebelében. A gondolat igen szép, hasznos, a példa pedig követésre méltó. — Újabb botránypör. Csak tegnapelőtt mondott a pesti bünfenyitőtörvényszék Ítéletet azon botránypörben, melynek hősei gyanánt Thaisz Elek városi főkapitány és Weinberger mellett egy csomó megnevezhetlen hölgy képezte — a pesti zuglapokban még mindig vibrál e per botrányos utóhangja, s máris egy másik hasonló scandalum készül. Ezt a pert Polgár Mihály városi tanácsnok indította meg két prostitutionális lakház tulajdonosa ellen. Városi uraink mindenesetre jobban tennék, ha a város elhanyagolt ügyeire fordítanának több figyelmet, ahelyett, hogy ily botránypörök jelenetezésével megásni segítnek a hivatalnoki tekintély sírját.A magyar történelmi társulat febr. havi választmányi ülését 3-kán az az pénteken délután 5 órakor tartandja, az Akadémia palota Kisfaludy termében. Ez alkalommal, a folyó ügyek tárgyalásán kívül Thaly Kálmán fog értekezni Bay Mihály, és Pápay Gáspár 1705.— 1706-diki magyar naplójáról, s Krímben a tatár Chámnál viselt követségükről. — A vidéki színészek nyugdijának megalapításához megtörtént az első lépés. Győry Vilmos ugyanis kijelentette, hogy a „Közönyt közönynyel“ czímű spanyol vígjáték fordításának előadási jogát, illetőleg az avval járó jövedelmeket a vidéki színészet nyugdíjalapjára átengedi. Stoll Károly képviselő fölhívja a bányaipart űző kerületek országgyűlési képviselőit, hogy febr. hó 1-én reggeli fél 10 órakor fontos kérdések megbeszélése végett a ház társalgó termében jelenjenek meg. Mívészet.r . Mosonyi Mihály „Almos“ czímű operáját a „Főv. lapok“ értesítése szerint f. aug. 18-án fogják a nemzeti színpadon először előadni. Az idő körülbelül épen alkalmas lesz arra, hogy a darabot megbuktassa — Zimay László derék dalköltőnk viszszalépett a „Pesti nemzeti dalkör“ karmesteri állásáról. Utódja hallomás szerint Bors Emil lesz. — B. Jósika Kálmán drámáját, a „Két jó barátot“ tegnap este adták a nemzeti színházban először szokás szerint tele ház előtt. S örömmel registráljuk, hogy a sok sikertelen kísérlet után meglehetős eredménynyel, mely a „két jó barát“ számára reményt biztosít az életben maradáshoz. A „két jó barát“ (elmondjuk fényoldalait) franczia genreben irt dráma, érdekesen van írva, és hatásosan jelenetezve. Árnyoldalai, hogy nyelvezetében nem emelkedik magasra, eszközei itt amott mesterkéltek és hogy az egész mű összeállításában sok a reminiscentia. De Jósikától az összeállítás ügyességét és a szinpadi roulluitságot elvitatni egyátalán nem lehet. Ennek tulajdonítható, habár a bonczoló kritika a „két jó barát“-ban igen sok kivetni valót találna, amű a közönség érdekét mindamellett lekötötte, tapsot és a derék szerzőnek háromszori kihívását eredményezte, s már ez sem megvetendő. Meséjét elmondani, s általában a kritikai ítélettel a cselekmény száraz elsorolásával akarni igazolni, valamint nem felelne meg a czélnak, úgy nem is lehet szándékunk. Annyi szintén bizonyos, hogy a napi sajtónak azon egy idő óta bevett szokása, hogy a nagyszemöldökű bírálatot a hiányos próbák után megírja, s az obligát frázisokat az előadás végéhez ragasztva azt hiszi, miszerint kielégítette a kíváncsiságot, nem mondható helyesnek. Mert ha valahol, úgy a bírálat terén áll azon igazság, hogy a közlés gyorsasága és az ítélet lelkiismeretessége nem mindig állanak egymással egyenes arányban. A mese helyett tehát (e kis kitéréssel) a „két jó barát“ holnapi második előadására utaljuk az olvasót. Mert ha nem is örök becsű munka ez, eléggé élvezetes estét szerez a figyelmes hallgatónak. Színészeink, kik ez este kevés kivétellel mind hálás szerepekhez jutottak, kedvvel és buzgalommal játszottak. Különösen Felekiné nemcsak szép jelenség volt, de az érzés melegével is megragadott két fő jeleneténél magunk is szívesen növeltük a tapsolók számát. Cesar szerepe kevésbé vág Szerdahelyi egyéniségének körébe, hanem azért ő is megpróbált ez este érezni. Prielle Kornélia és Feleki Joutinnal oldották meg föladatukat. A kiállítás fényes volt s a Bernstein raktárából került bútorok nagyrésze méltón ragadta meg a hölgyeink figyelmét. Jegyzetek a múltból. 1S4. jan. 31. Schlick tbk. Tokajnál a Tisza jegén áthaladva, megtámadja Klapka seregét, a mit ez a rakamazi töltés s erdő mellett fogad, s habár serege számra nézve kevesebb is volt az osztrákokénál, a honvédek az ellenséget szúrónnyal verik vissza s üldözik Tokaj utczáin. Az osztrákok végre is Tarczalon át.-Keresztül- felé hátrálnak. febr. 1. Czetz ezredes Nagy-Csőrön az osztrákok előőrseit megtámadja, de némi zsákmányejtés után Vízaknára húzódik vissza. kettetve maga a szerkesztő diszugnálva a magyar és német delegatió tagjainak állítólagos szabadelvűsége közt azon következtetésre jut, hogy bizonyos tekintetben „a magyar delegátió nézetét kell mind szabadelvűnek, (tehát nem: szabadelvűbbnek,) mind czélszerűnek, mind hazánk viszáyaihoz szükségképen alkalmazottnak ( hát nem : alkalmazottabbnak, már t. a nemes delegáljóénál) tartanunk. — Ipsissima verba. Quid hoc?*) X. .. Szalmár, jan. 23. 1871. Viszhangok Deák Ferencz legutóbbi beszédire. Alig köszöntött be az 1871-ik év, már is súlyos csapást mért az Magyarország szabadság után törekvő millióktól álló független lelkű polgáraira, mert az 1871-ik év első havában, a népképviselet alapján választott országgyűlési többség, a magyar törvénykönyvből, az ország biztonsága végett a nemzet által annyira óhajtott magyar hadsereget végkép kitörötte. A többség vezérei által tartott szónoklatokból nagyon is gazdag tapasztalást meríthettek maguknak azon válasz stókerületek, melyek a haza sorsát, akár rábeszélés, akár a hatalom befolyása, akár meggyőződésből , oly egyénekre bízták, kik a nemzet érzelmeivel összeforrt 48-iki elveket megtagadva, többnyire önérdekből, a Deákpolitikának vak eszközei lettek. Hogy mennyire káros, mennyire lealázó a nemzetre nézve azon politika, melyet a bölcsnek keresztelt Deák félénksége teremtett, kézzelfogható bizonyíték erre a magyar hadsereg eltörlése és azon beszéd, melyet a bölcsnek keresztelt férfiú magyar hadsereg megbuktatására elmondani nem szégyenlett. Azt hisszük, hogy ezen beszéd számtalan embere nézve műtét gyanánt fog szolgálni,amennyiben leszedi szemeikről a hályogot. Határozottan kinyilvánítja ebben a bölcs, ő a magyar nemzet legdrágább jogainak feláldozása árán kötött kiegyezést 67-es szeződést betű szerint minden változtatás és újítás nélkül fen akarja tartani, mert ő kivenülvén az újításból, a 67-ben kötött szerződéshez nyúlni sem helyesnek, sem jogosnak, semeszélyesnek nem tartja. Most szerinte, a kötött szerződésekhez nyúlni, azokat megtörni, csak a hatalmasoknak van joguk. A hatalmasokat tehát Deák szerint a kötött szerződések nem kötelezik, mert szerinte kezekben leén az erő, azokat mindenkor amikor csak érdekük kivánja tetszésük szerint megtörhetik. Tehát Deák Ferencz egy nemzetet nem hatalomnak, hanem a hatalom alárendelt vak eszközének hiszi. A Deák Ferencz szájából ily szolgalelkű nyilatkozatot hallani valóban szomorú dolog. Ezen nyilatkozata után vájjon rá ismerne-e magára D F. ha 61-iki feliratát még egyszer átolvasná ? vájjon annak átolvasása után ismé- I telné-e még, hogy ő az újításból kivonült? Hiszen ő azóta folytonosan ujit, csak hogy uji- I tásai a nemzet megrontására történnek. Szintay György. MAGYAR ÚJSÁG 1871. FEBRUÁR 1. — Szarvason (Béktsm.) született vagy nevelkedett s jelenleg Pesten időző 40—50 fiatal ember (leginkább egyetemi polgárok) a debreczeni, szigeti s más körök példájára, néhány nappal ezelőtt „Szarvasi kör“-t alakított. E kör első gyűlését meg is tartotta, melyen a tisztviselők választattak meg. — Egy jelenet a nemzeti színház coulissái mögött. Igazgató: Holnap 10 órakor jelmzés főpróbát fognak tartani a színészek a két jó barátból. Rendező (alázatosan meghajtja magát.) ■— Másnap. Rendező : Méltóságos uram, a színészek elég vakmerők voltak kinyilatkoztatni, hogy a frakkot nem ismerik el jelmeznek, s nem is jöttek jelmezben. — Igazgató: Vakmerőség! Mondja meg nekik, hogy ma még elnézem ez abusust De máskor jelmez az lesz, amire én mondom, hogy: jelmez. — Rendező (alázatosan) meghajtja magát.) Ámen! — A nemzeti színház műsora 1871. Január hó 30-tól, 1871. Február 6-ig következő : Hétfő : Két jó barát először, kedd : Figaró lakodalma,szerda: két jó barát, 2-or, csütörtök Bánk bán, Péntek Lecouvreur Adrienne, Szombat Teli Vilmos, Vasárnap két jó barát 3-szor, Hétfő csalódások, Kisfaludy Károly születésének évfordulóján. — Apró hírek. A hajósbálban , mely febr. 9-én tartatik, gr. Karácsonyi Guidoné asszonyság lesz a bálanya. — A rot Desiree, mint hirlik, férjével Padillával együtt közelebb Pestre jő és vendégszerepelni fog — a gyapjú utczai német színházban. Ily rendkívüli műélvezetben bennünket is részesíthetne a nemzeti színház igazgatója. — A közmunkatanács cassáját veszteség érte. A hivatalszolgát elküldötték 376 forinttal, hogy egy asztalos számlát kifizessen. A szolga azonban ez összeggel megszökött. — A Kisfa-ludy-társaság titkára figyelmezteti a közönséget, hogy a társaság idei nagygyűlése február 5-én délelőtti 10 órakor megy végbe. — Szegessy Xavér, kiről tegnapi számunk tarkalevele megemlékezett , hosszabb nyilatkozatot küldött be hozzánk, melynek lényege azon kijelentés, hogy ő „a viták pontos megértése végett kénytelen volt pisszegni, nem is nézvén, kik zajongnak.“ I ro (1a 1om. — A „Figyelő“ czimü szépirodalmi lap havi füzetekben is jelenik meg, melyek mindegyike 4—4 számot tartalmaz. Ara egy füzetnek csinos borítékkal 70 kr. Kiadója: Aigner Lajos: Tarka levelek. , T. Szerkesztő ur! Észrevette ön, hogy az ellenzéki “Hon“ban a jegyű munkatárs,styljéböl követ Közgazdaság. Mai üzlet. Fest. jan. 31. A pesti érték és gabona-tőzsdén ma nem jött semmi jelentékenyebb szerződés létre. Az érték tőzsdén a magy. sorsj. 92.25 — 92.50 írtjával jegyeztetett. Vasúti kölcsön 104.75 frt. Creditbank 84. Franko-magyarbank 64. Takarékpénztárak közül a Terézvárosi 47.50 —48, külvárosi 31.25. Salgótarjáni 115. Alagút 6 szerv. 10.25 forintjával 92.50 frt. Pesti közúti pálya 297. Hivatalosan jegyzett szerződések. Búza: tiszavidéki 700 m. 85 egy negyed fontos 6 frt 45 kr; 400 m. 87 és fél fus 6 frt 60 kr; 400 m. 86 fus 6 frt 45 kr; 1000 m. 85 egy negyed fus 6 frt 45 kr; 950 m. 84 és fél fus 6 frt 25 kr; 2200 m. 85 fos 6 frt 47 és fél kr mindez 3 hóra. Pestmegyei termés 1000 m. 85 fus 6 frt 28 kr; 1000 m. 83 egy negyed fos 6 frt 5 kr, mindkettő az északi pálcát. Továbbá 1000 m. 83 fus 6 frt 40 kr helyben három hóra. Mindez vámmázsánkint. Rozs 79—80 ms 3 rt 55 kr az északi pályától; 400 m.80—81 ms 3 frt 63 kr helyben — mindkettő három hóra. — Az osztrák állampálya bevétele 1870- ki évre meghaladja a 32 millió frtot. Ebből m. e. 12 milló fordittatik az üzletre s igy a tiszta haszon m. e. 20, a pálya bányáinak tisztajöve- idelmével együtt m. e. 22, 300,000 írtra megy. Ebből azonban a jelen 1871-ik évben jelentékenyebb befektetések vétettek czélba, mint mennyi a múlt évben történt ugyannyira, hogy az osztalék vagy mint mondják superdividend, mely 1869-re részvényenként 35 frank volt, s most aligha, többre fog menni 27 franknál. Ahhoz, ugyanis hogy az osztalék 35 frank legyen 6 millió és nyolczszázezer frt kellene, holott a czélra tett befektetések lerovása után csak i. e. 6 millió s kétszázezer frt marad. Ezen befektetések számos lakhelyek, közlekedési és bányamivelési eszközök lennének de nem új sinutak. Az államvaspálya e szerint még mindig ignorálja kötelezettségeit, miszerint kettős, síneket tartoznék lerakni Csehországban és Magyarországon kivált Vácz és Bécs között. Sőt az állampálya társulat az előbbi mellékvonatok kiépítésére az osztrák kereskedelmi minisztérium által felszólíttatván és e napokban azon kijelentéssel utasította vissza a minisztérium szorgalmazásához, hogy erre nincs joga. Pályázatok: Tisza-Ujlakon néptanítói állomás. Jabloniczon Nyitramegyében és Tatán postamesteri, a pozsonyi adóhivatalnál tiszti állomásra. Czégbejegyzés az aradi váltótsznél Schrottmann Márk rőföskereskedő urak. A lugosi szeszégető, finom és gőzmalom részvény társasa. Csődök: Veszprém megye törvényszéke megszüntette a néhai gr. Eltz Saszáné hagyatéka allaai oshánt. *) De ezt már magunk is szeretnék tudni. Szerk. Vidéki pinczi árak- Szered, jan. 26. (Erdeti tudósitás.) A két napig tartó eső nem tévesztő el hátrányos hatást gyakorolni gabonakereskedésünkre; az utak ismét járratlanok, a Maros és Tisza vizei növekednek. Az előbbi tegnap virradóra egy öl és kilencz hüvelyt nőtt, a Tisza szinte nagyon magas. Hetivásáraink a rosz utak miatt majdnem egészen néptelenek. Gabona árak változatlanok. Következő árakat jegyzőnk : — 86 fontos búza 5 frt 65—65, 75 fs 5.50 — 55, 74 fus 5.45—50, 83 fus 5,30—35, 80 fns 4.95 — 5.10, 80 fus rozs 3.25—30, 70—72 fus árpa 2,55 — 60. Kukoricza vammázsája 2 frt 35—40 kr. Disznózsír mázsája 37 frt. Szalonna 29 frt. Borszeszben valamivel élénkebb a forgalom, következő árakat jegyzüek cu gros 45 és fél, eu detail 46 és fél, rectificálva eu gros 50 és fél, en detail 51 és fél. Időjárásunk enyhe, napos. V. N.Kaposvár, jan. 21. Eleség középmennyiséggel hozatott, s meglehetős élénkséggel vásároltatott. A szép búza kis mérenként 4 írt 20—40 kr. Közönséges: 3 frt 80 kr—4 frt Rozs: 2 frt 80 3 frt 50 kr. Kukoricza: 2 frt 15 — 50 kr. Hajdina: 20 frt 10—20 kr. Zab : 1 frt 60—65 kr. Egy zsák burgonya 80—90 kr. Széna uj mázsája 1 frt 60 kr. Szalma 1 frt 20 kr. Gubacs 1-ső 13 frt — kr. 2-ed 10 frt — kr. Gyapjú finom 100 frt — kr közép 70 kr. Fehérbab mérője 4—4 frt 50 kr. Burgonya méreje 1 frt 40—50 kr. Szombathely. Búza 89 fonts 5 frt 50 kr. 85 fonts 4 frt 80. 84 fonts 4 frt. 5 kr. — Rozs 81 fonts 3 frt 45 kr., 76 fonts 2 frt. 95 kr. — Árpa 71 fonts 2 frt. 65 kr. 65 fonts 2 frt 40 kr. — Zab 46 fonts 1 frt. 95 kr. 42 fonts 1 frt. 40 kr. — Kukoricza 2 frt 80 kr. Fehér bab 3 frt 50 kr. Utolsó posta. Stuttgartban nagy az öröm azon hírek folytán, melyek Páris s Bourbakbra vonatkozólag érkeztek. A házak zászló díszben úsznak. Folytonos harangzúgás s Victoria lövések növelik a nap ünnepélyességét. A „Kreutzzig.“ szerint Vilmos császár távirat által elrendeli, hogy Berlinben a victoria lövések csak a békekötés után fognak megtétetni. Versailles-i tudósítások constatálják, hogy Párisban az utóbbi napok alatt nagy volt az élelmi hiány. Az utolsó párisi kirohanásban 150 ezernek kellett volna résztvenni, de ennek egy része hátra maradt, miután a torlaszok által akadályozva volt az előrenyomulásban. I FeleFersz^^^TLTcí/^ lyiláCK? Táviratok. Bécs, jan. 31. Potocky gróf Budára rendeltetvén, a mai gyorsvonattal oda megy. Berlin, jan. 31. Hivatalos. Versailles jan 30. Bloisnál Below ezredes 28-án a hidat az ellenségnek a város ellen törös térit előnyomulása miatt felgyújtotta, utóbbi 29-én ismét délnek visszavonult. A második hadtest 28-án Kozeroynál egy kocsiszállítmányt elfogott, a negyedik hadosztály 20-án Passavant-nál 200 foglyot ejtett. A Bourbaki-féle hadtestek Manteuffel hadoszlopai és a svájczi határ között álltak A déli hadsereg előcsapatai 29-én Pontaliertől nyugatra a svájci határon a visszavonuló franczia seregre bukkantak, Sombacourt és Chaffois falvak rohammal elfoglaltattak,mintegy 3000 ember és 6 ágyú elfogatott-Bordeaux, jan. 30. A párisi kormány elhatározásairól érkezett sürgöny sok városban fájdalmas mozgást idézett elő, több faluban tüntetések történtek a végső ellentállás értelmében. A lyoni községtanács küldöttséget bocsátott Bordeauxba, mely Menőn, Barodét és Vallierből áll. Díjon, jan. 30- Gray és Pesme közt előőrsi ütközet volt, melynél számos porosz elfogatott- A csapatparancsnokok a hadállások kölcsönös elhatárolási parancsának engedelmeskednek. Hírszerint Bloist a francziák ismét megszállták. Brüssel, jan. 31- A párisi kormány tagjai közül Simon Bordeauxba utazik. Ducrot tábornok állítólag megmérgezte magát, és Trochu súlyosan megbetegedett. — Le Mans és Versailles közt a vasúti összeköttetés ismét helyreállíttatott — Napóleon az alkotmányozó gyűlés összehivatása ellen nyilatkozott, és azt akarja, hogy a béke megszavazása után uj plebiscitum rendeltessék el-Nemzeti színház, szerda, febr. 1-én adatik : A két jó barát, dráma, 3 felv. Szerkesztő-égi posta. V. M. urnak Szegedre lapunkat megindítottuk, tudósításait köszönettel vettük s kérjük továbbá is. — T. Háv el F. úrhoz Hátszegen. Negyedéves előfizetését csak ma kaptuk s február —áprilra jegyeztük be. T. Dobos A. urnak. Teljesen igaza van a számok összecserélésére nézve, mely többé nem fog előfordulni. A kivánt decz. 29-iki 280 (hibásan 300) számot ■ útnak inditottuk.