Magyar Ujság, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1871-04-22 / 92. szám
nák s igy a háború esélyeit önhasznunkra fordíthatnák, annak csak szelétől is anynyira megbénulnak, hogy kereskedelmi forgalmának 10 százalékát elvesztik? A VII. osztály f. hó 23. d. e. 11 órakor illést tart.Tárgy a „Vallás szabad gyakorlatáról s esetleg a telepitvényekről szóló törvényjavaslatok. Giardinetto: Rendkívüli kíváncsiság, melyivel a közönség a holnapi előadást várja. A claqueurek serege hatalmasan készül. A főpróbáról, mely tegnap este tartatott meg, csodákat beszélnek, már t. i. a claqueurok kik ott jelen voltak. Pompás darab felséges előadás! nagyszerű !* Micsoda előadásról van itt szó? — kérdi a nyájas olvasó. Az olasz stagioneról vagy Szigligeti új darabjáról ? Sem az egyikről sem a máikról. Szó van Pauler Tivadar holnapi előadásáról. Az ám! egyetlenegy havi készülődés után a miniszter úr máris abban a helyzetben van hogy Ghyczy interpellátiójára feleljen. De úgy látszik hogy a jobboldal mégsem igen bízott uj herosában és megtartatá vele tegnap este a Deákkör helyiségében a főpróbát. A miniszter szóról szóra eldeclamálta a kínosan betanult szerepet. A claqueurek tapsoltak s végre maga a regisseur Deák Ferencz is kifejezé megelégedettségét. 4 $ * Reményem hogy a rövid időközben a debuturozó miniszter mit sem fog felejteni a jól betanult szerepből, és igy nekem is jut majd valami a nagy szavazatból.* * Mondják, hogy a karzat máris le van foglalva a papok számára, kik már két nap óta ostromolják az országházat attól való félelmükben hogy a directe számukra rendezett spectaculumtól valahogy el találnak maradni. * Hí *H fí Azt is hallottam, hogy a tegnapi főpróba után a hívek azt akarták, hogy a miniszter feleljen ma, de Pauler Tivadar kenetes hangon figyelmezteté őket, hogy ma péntek — a hívek megértették a czélzás szentségességét s belenyugodtak abba, hogy az előadás holnapra halasztassék.“* Holnap reggel az ülés előtt nagymise az egyetem templomában. A miniszter hivei chorussá alakulnak. Ven!stende! veni sanote! Talján Návzi. Megyei élet. ..Szilás község lakói Temesmegyében hogy a jégesőt, határuktól távol tartsák, azon buta-babonás szokást hozták be, hogy husvéttól aratásig csütörtökön községi ünnepet ülnek, melyen nemcsak maguk henyélnek és dorbézolnak, hanem babona közt nevelkedett pópáik által hajtogatva más községbelieknek sem engedik meg, hogy a szillási határban dolgozzanak. Kakovár községi lakosok, kik németek és a szillási szöllők legnagyobb részének tulajdonosai, mint szorgalmas gazdák ezen szokás szemelőtt tartása által nem akarván szőleik munkáltatásában hátramadást szenvedni, f. hó 13-án, mint Iúsvét utáni első csütörtökön szőlőikbe akarván menni, Szikás községben a biró és egyes ottani lakosok által azon fenyegetéssel utasittattak vissza, hogy ha mégis felmennek a hegyre, erőszakkal el fognak űzetni. Úgyis történt. Alig fogtak a bukovári emberek munkájukhoz, botokkal és fegyverekkel ellátott fanatikus csapat jött fel a hegyre a bíróval élükön, és szitkozódásokkal és ütésekkel el akarták őket a munkától űzni, sőt a kisbíró egyik bukovárka fegyverét is elsütötte, szerencsére a lövés nem talált. Szerencsére a buziási szolgabíróság gyors beavatkozása azon nap minden további összeütközést megakadályozott. De akkor azzal fenyegetőztek a szilvásiak, hogy ha jövő csütörtökön, mint ápr. 20-án, valaki a szőlőben dolgozni fog, úgy valakinek meg kell halni. Kiváncsiak vagyunk, tehát mi történt azon nap. A bakováriak részéről Temesmegye fenyitó törvényszékéhez beadatott a kereset a háborítók megfenyitése végett. — Fülkéről írják : Nálunk a gyújtogatás legkedvesebb mulatsága a bitangoknak, nem félhetnek senkitől, minden héten akár három tüzeset is van, de szolgabirót vagy csendbiztost egy évben jó ha kétszer látunk, pedig Bilke város és pedig 800 házzal. Az „Érmelléki honvéd-egylet“ öszszes igazolt tagjai folyó év május 7-kére kitűzött országos honvéd-gyűlésre küldendő képviselők választása végett Tasnádon apr. 30-dikán délelőtt 10 órakor a városház helyiségében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. Nagy Károly, apr. 16. 1871. Novák Gusztáv, elnök, ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése április 21-én. Elnök: Somssich Pál. A jegyzőkönyv Simonyi Ernő észrevételével hitelesíttetik. Kérvényeket mutatnak be : elnök Nyitramegye közönsége részéről a Vágh szabályozása tárgyában, Zeyk Károly Dobokamegye több községének, Ányos István a csetneki járás több községének részéről. A kérvénybizottsághoz utasíttatnak. Stratimirovics György a következő interpellációt nyújtja be: Interpelláló a honvédelmi miniszter úrhoz. A bécsi lapok kimerítő tudósításokat hoznak arról, hogy Fiume megye legtöbb községeiben aggodalmas alakot kezd ölteni az ujonczállitás körül nyilvánuló ellenszegülés, minek oka főleg abban rejlik mivel Fiume városa az ujjonczállitás alól föl lett mentve, és az ezen városra eddig kivetett ujoncz jutalék Fiume megyének esik terhére. Tekintetbe véve, hogy a véderőről szóló 1868-iki évi védtörvény által minden az ujonczállítási mentességre vonatkozó kiváltság eltöröltetett, és a hadikötelezettség a birodalom öszszes lakosaira rang és foglalkozásra való tekintet nélkül lett kiterjesztve. Tekintetbe véve ezen ellentállásnak a szlávok politikai lehangoltságánál nyilvánuló fenyegető jellegét, melylyel szemben fontolóra véve déli Dalmátiában már egyszer előfordult sajnálatra méltó hasonló esetet, a legóvatosabb és igazságos eljárás követendő. Tekintetbe véve, hogy ezen ellenszegülést csakis a Fiume városának törvény ellenére nyújtott kedvezmény idézte elő, és amaz megszűnnék, ha Fiume a törvényes újonczjutalékot kiállítja ; kérdem a honvédelmi miniszter urat: a) Van-e tudomása a fölemlített esetről és mennyire terjedt ki és milyen jelentőségű az ellenszegülés ? b) Szándékozik-e oda hatni,hogy az 1868-ik évi védtörvény értelmében ujonczok állítására Fiume város is köteleztessék s az által az ellenszegülés elhárittassék ?dementis Gábor több pesti polgár kérvényét az alsó dunai hid kiépítése iránt. Horvath B. a királyi tábla itélőbiráinak szaporításáról szóló szentesített törvényjavaslatot kihirdetés végett bemutatja. Huszár Imre a központi bizottság jelentését mutatja be a Spanyolországgal kötött hajózási és kereskedelmi szerződés tárgyában. Kinyomatik. Napirend: az hatványokról szóló törvényjavaslat. Szögyényi László (előadó) a háznak elfogadás végett ajálja ajavaslatot, Átalánosságban elfogadtatik. Az 1. §-ra Huszár Imre e styláris módosítást ajálja . Az első bekezdés 3-ik és 4-ik sorából „az urbéri“ szótól a következő sorban előforduló „szóló“ szóig teendő szöveg hagyassák ki. A módosítás elfogadtatik. A 2. és 3. §. marad. A 4. §-ra. Huszár Imre e módosítványokat nyújtja be: Módosítványok. Az indítványokról szóló törvényjavaslat 4-dik §-hoz. Az a. pont utolsó sorában „képezik“ helyett tétessék „képezték.“ A. e. pont második sorában a kívül szó után szurassék közbe a megszálláskor az utolsó sorban pedig „nincsen“ helyett tétessék „nem volt.“ Az f. pont helyére tétessék a jelenlegi g. pont. A régi f. pont jelöltessék g. betűvel és első sorában a melyek szó után szurassanak közbe e szók: az f. pontban foglalt rendelkezés alá nem esnek, és ezen közbeszúrás után a szöveg többi része változatlanul maradna. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter az első pontot akkér kéri elfogadtatni, hogy vissza nem válthatók azon irtványok, melyek az úrbéri telek „alkatrészévé váltak akármikor, úgy hogy ezt a múltra is, a jelenre is lehet alkalmazni. A c. pontot úgy, a mint szövegezve van annál is inkább, mert a patens is amely mégis tényleges állapotot teremtett, csaknem szóról szóra ezen kifejezéssel él. A 3-dik módosítványához pedig ellenben hozzájárul. Justh József a két első pontra beadott módosítványokhoz hozzájárul,, de a harmadiknál kitétetni kívánná az 1848-ik évet. Paczolay János a c) pontot illetőleg egészen megnyugszik a szerkezetben, de a d) pontnál egy ellenmondást talál. Szóló véleménye tehát az, mondassák ki határozottan, hogy a 36-ik év előtt keletkezett indítványok többé vissza nem válthatók. Nehrebeczky Sándor mindkét pontra nézve megtartani kívánja a szerkezetet. Szavazásnál a központi bizottság szerkezete a miniszter módosításával, a harmadik pontra nézve Huszár módosítványa, a többire a szerkezet fogadtatik el. 8.§: Tisza Kálmán:E szakasz egyike e törvényben a legfontosabbaknak. Míg ugyanis a törvény meghagyja az irtványok közt azon különbséget, miszerint némelyek visszaválthatók, mások nem visszaválthatók , ezen a visszaválthatóknak nyilvánított irtványok tárgyában oly módozatot állapít meg, melynél fogva eltérőleg az eddigi gyakorlattól, a visszaváltható irtványok is igazság szerint és tényleg nem visszaválthatók, hanem azok egy része a volt földesurnak ítéltetik oda. Az elvet, mely e §-on keresztül vonul, elfogadja. De — így folytatja — az én felfogásom az, hogy oly eset is fordulhat elő az irtványoknál, amelyekről nincs intézkedés téve. Ugyanis az 5. §. első pontja intézkedik azon hatványokról, amelyekért az irtványbirtokos tartozott fizetni, és az iránt is tisztában van a kérdés, hogy mily arányban tartoztak fizetni. Az e) pont intézkedik arról, midőn az irtványbirtokos az irtvány után semmiféle szolgáltatásokat nem teljesített és ilyenek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem jövőre nézve nem lenne kötelezhető. De vannak irtványok melyekre nézve nem történt fizetés a múltban, a melyekre nézve nincs meghatározva a követelhető fizetés aránya; de melyekre nézve az illető volt földes urnak joga volt és joga van ma is szolgálmányt követelni. Megesketik ez, egyéb eseteket kivéve, midőn például egy vagy más földbirtokos akár szánalomból, akár régibb szolgálatokért ingyen engedte használni az irtványt, vagy megeshetik hogy a földesur azon nézetből indult ki, hogy minden egyes irtványért nem kezd pert, hanem bevárja a tagosítást amidőn aztán a jogi kérdés eldöntetik. Ily esetekre nézve provideálni szükséges, mert itt már nem az az eset áll elő, mint az e pontban, hogy nem volt és nincsen joga kö- vetelni, hanem hogy joga van követelni. Ezt a Q esetet kivánom ezen paragrafusba beigtatni. Ezek szerint nézetem az volna, hogy a c) pont következőleg szerkesztessék: „ Módositványok: Az irtványokról szóló törv.javaslat 8. §-áinak e) pontjához. Ezen e) pont kihagyatván, helyébe e) pontul ez tétessék: „a mennyiben pedig az irtvány birtokos ez irtvány után semmiféle szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített, és ilyennek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem a jövőre nézve nem lennekötelezhető, az irtvány őt illeti. Ellenben ha a volt földesúr bár ha az irtvány birtokos semmi szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített és közte és az irtvány birtokos között valamely szolgáltatás vagy fizetésre nézve semmi megállapodás nem létezett és bebizonyítja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést követelni jogosítva lett volna, az irtványnak itt része őt illeti, a többi pedig az irtvány birtokos tulajdonában marad.“ (Átalános helyeslés.) Az eleje ezen §-nak felkarolja azon eseteket, midőn tartozik fizetni, ez pedig gondoskodik azon szerintem kifelejtett esetről, midőn a tartozásban állott ugyan, de körvonalazva nem volt. (Elfogadjuk.) Horváth Boldizsár a módosítást elfogadja. Irányi Dániel: Én a módosítvány első részét elfogadom, a másikhoz azonban nem járulhatok, mert úgy látszik, hogy amit az első rész nyújt, azt a másik el fogja elvenni és mindenesetre alkalmat fog szolgáltatni perekre, mert a volt földesurat arra fogja biztatni, hogy igyekezzék kimutatni hogy neki volt joga, ámbár azon joggal nem élt. És igy ismétlem, hogy a mit egyik kezünkkel nyújtunk, azt a másikkal elvesszük. Ennélfogva a következő módositványt vagyok bátor ajánlani. Ezen szavak helyett: „a volt földes urat az iratványokból 1/s rész a többi pedig az irtvány-birtokost illeti“ tétessék: „a volt földes urat az hatványokból semmi sem illeti.“ A 9. §-ra Dezső Szaniszló kiván módosítást tenni. A házba azonban eljutván a Nyári Pállal történt szerencsétlenség híte, oly izgatottság állott be, hogy elnök az ülést 10 perczre kénytelen volt felfüggeszteni. Elnök: Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy az imént fölfüggesztettem az ülést, s hogy most kénytelen vagyok a tanácskozást egy szerencsétlen eset folytán, melynek áldozata. képviselőtársunk Nyáry Pál, elhalasztani. Részletesebb tudomásom az esetről e peretben nincs, halálát mély fájdalommal jelentem be a háznak. Justh József: Hiszem, hogy a t. ház minden egyes tagjának kebelét e szörnyű esemény ép annyira rázkódtatta meg, mint az enyimet. Ily kedélyállapotban ma nem folytathatjuk a tanácskozást. Fölkérem tehát az elnök urat, méltóztassék a tárgyalás folytatását holnapra halasztani. (Általános helyeslés.) Elnök. Holnap 10 órakor tehát folytatjuk a tárgyalást. KÜLFÖLD. A párisi fölkelés. A párisi eseményekre vonatkozó részletes tudósítások a 17-én történtekről s egy előttünk fekvő angol magán tudósításból, melylyel a „Daily Telegraph“ s „Times“ tudósítása egybehangzanak, a következőket közöljük : Versailles, ápr. 17. este 6 óra. A beconi kastély ellen, mely a Szajna folyó s Courbevoies közt fontos hadállás, s mely az asniéeres-i Ind szárnyát fedi s e hely elfoglalását illetőleg jelentékeny stratégiai hely, a kormánycsapatok által ma szuronyrohammal megtámadtatott s elfoglaltatott. A versaillesiak vesztesége 6 halott s 28 sebesült. A párisi eseményeket illetőleg magánforrásból nyert tudósításaim arról értesülenek, hogy a nemzetőrök több zászlóalja teljes föloszlásban van. Több tiszt a parancsnokságtól elmozdittatott s a lőkészlet fogyatékán van. A borkészlet szintén fogyatékán van s az élelmiszerek roppant drágák. A lakosság közt nagy elégedetlenség uralkodik. Páris, ápr. 17. Délben. Az ágyúzás egész éjen át folyt. Éjfél körül öt percz alatt 28 ágyú lövést, lehet számlálni. Biztos forrásból hallom, hogy holnap támadás fog intéztetni. Ma reggel egy órakor a boulognei erdőben heves puskatüzelés volt. A Mont-Valerien folytató Neuillys Passy bombázását. Ezt a Trocaderon, La Muettes a védfalakon fölállított ágyuk viszonozták. Múlt este 9 órakor lettek az erődök s az előretolt hadállásokból a katonák közt eszközölt községi választásra vonatkozó szavazatok eredménye beküldve. A szavazójegyeket tartalmazó urnát a nemzetőrök fedezete alatt egy tiszt hozta a városba. E csapat előtt nagy vörös zászló vitetett s az után folyton azt hangoztaták : „Vive la Commune ! Vive la Republique !“ Cluseret jelenti, hogy tegnap a pápai csapatok a neuilly-i templomban körül fogattak. Véres kézi viadal fejlődött. Egy 16 éves fiatalember a község zászlóját a golyók zápora közt tűzte föl a templomra. A pápai csapatoktól s a gyalogságtól egy-egy zászló elfoglaltatott. Tegnap a nemzetőrök 248 zászlóalja a honoré külvárosban a belga követség házába tört be. A vizsgálat azonnal megindíttatott; sokan elfogattak és a haditörvényszék elé fognak állíttatni. A lakosságnál kezd az élelmiszerhiány mutatkozni. Azon hír folytán, hogy a versaillesiek s a porosz csapatok a várost körülvenni szándékoznak, átalmos izgatottságot szilít. Az élelmiszereket áruló boltok előtt reggeltől estig a vevők zajongó s követelő csoportja álldogál. A castiglione utczában a torlasz leromboltatók, Batignolles, Belleville s a Mont-Martre-en nagy védműveket emeltek. A St. Jaques du Haut Pas templom ma a nemzetőrök által körülvétetett. A plébános elfogatott. Isteni tisztelet még csak néhány templomban tartatik. Tegnap délután a ve esernyő alatt a St. Vincent de Paul templom a nemzetőrök által körülvétetett s kiraboltatott, a kelyhek s más értékes templomi ékszerek elvitettek. Az este Asniéresben csúnya dolgok történtek. A borcsarnokok a rendelet ellenére nyitva tartottak. A nemzetőrök lerészegedtek. Az árusok, férfiak s nők szövetkeztek s a községiek által a csarnokok kirablására ezék jó kísérletnek ellenszegültek. Este. A községi választások nagy kudarczczal végződtek, az összeirt választóknak még csak egy tizedrésze sem vett részt a szavazásban. A nyolczadik kerületben 17,825 összeíit szavazó közül csupán 1130 szavazott. Versailles, apr, TIK Délben. Pénteken az asniéres-i vasúti föld mellett heves csatározás folyt. Az eredmény nagyon bizonytalan volt. A kormánycsapatok a felkelők tüzelése által fölingerelve, foglyokat nem ejtettek, hanem kivétel nélkül mindenkit megöltek. Azok, kik állásuknál fogva a kormány helyzetéről jól vannak értesülve, azt állítják, hogy Thiers nem akar Páris ellen támadást intézni mindaddig, míg Versaillesben s a körül 150,000 ember nem leend összpontosítva. Az utolsó három nap alatt a kormány ütegei s a felkelők kezében levő erődök közt az ágyúzás heves volt. A Mont-Valérien néhány nagy ágyúval lett megerősítve. A lovasság, Galliset dandára kivételével szombaton azon szándékkal nyomult Longjumeau felé, hogy Páristól az élelmiszert elvágja. A déli német hadsereg, melynek főhadiszállása St. Denisben van, jelentékeny erősítést nyert, mely egy üteg ágyúból, egy lovas dandárból s egy gyalog osztályból áll. A nemzetgyűlés s a közönség elégületlenségét nyilvánítja, hogy a felkelőkkel kiegyezési kísérlet létetett. Thiers eljárását rászalják, hogy a köztársasági liga megbízottjaival szóba állt. Németországban fogva volt 4000 franczia katona érkezett ide. Ezek nagyon jó egészségben vannak s a tapasztalt bánásmódot illetőleg kedvezőleg nyilatkoznak. Legnagyobb vágyuk a felkelők ellen harczolni, kik által oly kiméletlenül megtámadtattak. Délután 3 óra. A mint hallom Lyons lord tiltakozott a versaillesi kormánynál azon bombázást illetőleg, melynek jelenleg Párisban ki van téve. A külügyi miniszter figyelmét azon körülményre hívta fel, hogy a város azon részében, mely a golyóknak leginkább ki van téve, nagyobb részt angol alattvalók laknak s ama negyedben a legtöbb házban, melyekre a tüzelés hrányoztatott, angolok s amerikaiak laknak. Lyons lord továbbá tudata, hogy a város e részének bombázása által a felkelőknek nem okoztatik kár s csak a semlegességet sérti. Amint ma reggel értesültem, az asniéresi ütközet sokkal elhatározóbb volt, amint azt kezdetben hallottam. A kormánycsapatok heves ellenállásra találtak. Wolff tbk. parancsnoksága alatt a város s a híd elfoglalását kísértették meg. Két órán tartott öldöklő harcz után kénytelenek voltak a város végén előbbi hadállásukat elhagyni. Habár visszanyomattak, a kormánycsapatok vesztesége az ellenségét nem igen haladja túl. Veszteségük halottak s sebesültekben 100 ember. A felkelők vesztesége csupán halottakban kétszeresen túlhaladja e számot. Tegnap Versaillesba 120 fogoly hozatott. Minden nap világosabb lesz, hogy az ellenséges felek közt a kibékülés lehetetlen. A viszálynak fegyver által kell eldőlni. Valószínű hogy a háború még egy hónapnál is tovább fog tartani. A diplomatiai testületek képviselői itt hosszabb időre béreltek ki lakásokat. Egy másik jel hogy a békére nem egyhamar lehet kilátás, mutatja a lapok magatartása. Ezek régi eljárásukat követték, a katonai dolgokat illetőleg hamis hireket terjesztve. Mindig csak győzelmet hirdetnek, melyek a dolgok figyelmes megvizsgálása után más színben tűnnek fel A párisi hivatalos lap 16-ról a következő rendeletet közli: „A párisi község. ” Tekintve, hogy nagy fontossággal bir, a szept. 4-ki diktatúra eljárását, különösen azon okmányokat, melyek a kapitulatióra vonatkoznak, ismerni; másrészről tekintve hogy a marcz.liki forradalom következtében számos iromány, sürgöny stb. a nép kezébe jutott, egy vizsgáló bizottság alakíttatik, melynek az a feladata, mindent felkutatni, konstatálni a felelősségben azon részességet, mely mindazokra hárul, kik a szept. 4-ki kormány eljárásában részt vettek. E bizottság elnökéül Boris Kasimir neveztetik ki; ő meg van bízva e bizottságot szervezni s felszólíittatik, hogy amint lehetséges, a fontos okmányokat közzé tegye. Páris, april 14., 1871. A végrehajtó bizottság.“ A „la Capitale“ itteni lap több okmányt közöl, melyek nagy érdekeltséget s botrányt keltettek: ezek azon pörre vonatkoznak, mely 1868—69-ben az itteni bünfenyitó vikariatus előtt folyt több idevaló pap ellen, kik a hamis ereklyék gyártásával fölebbvalóiknak veszélyes versenytársai voltak, miután ez ereklyéket állatok csontjaiból készítették, még pedig oly híven utánoztattak, hogy valóságukban senki sem kételkedett annál kevésbé, mert az ájtatos hívek nem tehették föl, hogy papjaik valamely szent csontja helyett négylábú csontját árulják. E pör a pápa rendelete folytán lett megszüntetve, ki azt hitte, hogy az arra vonatkozó iratok meg vannak semmisítve; ezek napfényre hozatala most annál nagyobb föltűnést okozott. Ez ügy Rómában oly nagy botrányt okozott, miszerint sok helyütt az ereklyéket azonnal kidobálták, miután azok valóságának senki sem hisz. De még egy más eszköz is volt, melyet az ájtatosság örve alatt ugyan csak tudtak értékesíteni; a gyónási jegyek, melyek az idén már nem igen keltek. Midőn a pápai uralom még teljes hatalmát éreztethető, elitélte azokat, kik a húsvéti gyónást elmulasztották, a rómaiak nagyon kényelmesnek találták, megvették a sekrestyében vagy kolduló barátok által nyitott boltokban mindenkinek kinált jegyet, ez által jó katholikusok maradtak s a gyónástól is megszabadultak. A pápai uralom megszűntével erre többé nincs szükség s úgy hiszem, hogy az idén a a bűnösök névjegyzéke nem fog a templomajtóra kifüggesztetni, mert az nagyon hosszú lenne. MAGYAR ÚJSÁG 1871. APRIL 22. Olaszországi állapotok. Róma, april 10. A múlt hét szomorúan folyt le; a templomok nem igen voltak látogatottak. A bibornok vikárius a zenét eltiltá, melyet a költségességgel indokolt. A ceremóniák azért minden templomban mint rendesen megtartattak. A Rómában volt idegenek ezeket nagy számmal mentek nézni, sőt sokan voltak a Péter templomban is, hol a misét Mérődé mondá. Montecchi polgárt múlt szerdán temették el, még pedig a legnagyobb fénynyel. Róma minden rangos rendű lakosságából mintegy 6000-en képezték a halotti kíséretet. A halottasház tele volt fátyollal bevont nemzeti szinű zászlókkal. A nemzetőrök, a községi elöljáróság az egykori római menekültek, a hazafiak által felállított zászlóalj néhány tagja, a szabad gondolkozók, Róma különféle körei s munkás testületei mind képviselve voltak. E temetés minden vallási szertartás nélkül ment végbe, nem volt jelen sem pap sem barát. A sírnál több szónoklat tartatott. A rómaiak egy oly polgártársuk emlékezete iránt rótták le hálaadójukat, ki 1849-ben a köztársaság alatt triumvir volt. A papi kormány e bátor harczosa életfogytiglan tartó gályarabságra ítéltetett s húsz évet töltött a száműzetésben, s innen van, hogy a rómaiak oly nagy számmal siettek irányában sírjánál fájdalmas részvétüket tanúsítani. Ez elég volt arra hogy sírjánál a szabadelvűek összegyülekezzenek; egy másik indok pedig, mely némileg tüntetésnek vehető, az volt, miszerint tudták, hogy a pápához Angliából küldöttség érkezett, s azt akarták, hogy ez egy nagy hazafias tény tanúja legyen, és hogy a római nép valódi érzelmeit kitüntetni lássa. Az angol katholikusok küldöttsége által a pápának átnyújtott felirat nagyon elkopott tételekkel van tele, a pápa iránti hódolatát kifejezve, a „haladást s polgáriasultságot kárhoztatja“, elismeri a csalatkozhatatlanságot, a 20-ik szept. eseményeket kárhoztatja s reményét fejezi ki, hogy a pápa világi hatalma mielőbb vissza fog állíttatni. A pápa felelete nagyon tartózkodó volt. Nem annyira a politikával, mint inkább a vallással foglalkozott. Szláv hangok. A „Petersbu rgskija Viedomosti“ kilencz hasábos czikkben a pánszlavismus kérdésével foglalkozik. A czikkben mondottaknak az kölcsönöz leginkább érdekességet, mert az említett lap a hivatalosak sorában áll. Szerző legelőször is azt igyekszik bebizonyítani, hogy a panszlavismus Oroszországra nézve veszélyes s kivihetetlen , Ausztriának pedig csakis az az egyedüli mentő eszköze. Szerinte a panszlavismus egy titokteljes, apokalyptikus szörny, melyről mindenki beszél, de tiszta fogalma róla senkinek sincs. Úgyszintén félnek e végzetteljes szó értelmezőjétől, mely egyrészről annyi reményt, másrészről annyi félelmet s gyűlöletet kelt. Az orosz értelmiség s a nagy közönség csekély része az összes szláv törzseknek Oroszországgal egy monarchiába való egybeolvasztását kívánja. Egy nagy szláv birodalom egy résznél nem egyéb. Ez eszme Európa réme s az orosz értelmiség által nem pártoltatik. Az oroszok még saját házukat sem rendezték be s már 30—40 millió szláv bekebelezéséről álmodozzanak illy birodalmat kormányozni lehetetlen volna. Az ily vállalkozás Oroszországot kimerítené. Mert ezek a német, török, magyar, olasz s lengyel igától meg akarnak ugyan szabadulni, de nincs kedvük egyediségük föladásával Oroszországba olvadni. Ily értelemben a panszlavismus képtelenség s merénylet volna Oroszország érdekei ellen. Más értelme van azonban a nem orosz szlávok ellen. Ezek idegen uralom alatt nyelvük, nemzetiségük s függetlenségükért harczolnak; szövetséget akarnak kötni egymással, hogy fenállhassanak. A panszlavismus hazája Ausztria, hol csakugyan erős gyökeret vert. Itt különféle törzsek erőszakosan germanizáltatták s Beust, Bismarck szerencsétlen versenytársa, az osztrák szlávokat kiirtani törekszik. Mit tesz ez ellen Oroszország ? Panszlavistikus szempontból semmit. Daczára az osztrák szlávok iránti rokonszenvnek, mindaddig fegyveres kézzel nem segíthetjük őket, míg sorsuk bennünket most vagy a jövőben nem fenyeget. Oroszország az osztrák szlávokat csak erkölcsileg segítheti. Ha az osztrák kormány saját érdekeit föl tudja fogni, ha önfentartási ösztöne még nem halt ki, úgy tudnia kell, hogy utolsó mentő eszköze a panszlavismus. Mint szláv birodalom Ausztria függetlenségét megőrizhetné ; mint német hatalomnak Németország mellett nincs értelme. A veszély még nincs a küszöb f előtt, mert a rokonszenv s közös érdekei a dynastáknak Oroszországot Németországhoz kötik. Ellenben a szláv elemek által uj életre hivott Ausztria fenntartása Oroszország érdekében van. Kivonat a hivatalos lapból. Kinevezések. Thury Mihály kapuvári plébános a győri székesegyház tiszt. kanonokává. — A kolozsvári állami tanitónő-képezdénél Raffay János a róm. kath., Ferencz József tanár az unitárius, Hősiesen Vazul esperes a gör. kel., Popa Gábor esperes a gör. kath. és Baló Sándor lelkész az ev. ref. vallású növendékek Intés erkölcstan tanításával bízattak meg. — A m.-szigeti állami tanitó-képezde orosz ajkú görög-kath. növendékeinek vallás-erkölcsi oktatásával, úgy a ruthén nyelv tanításával Suba Mihály m.-szigeti gör.-kath. lelkész bízatott meg. — Wintier Antal III. osztályú adóhivatali tisztté, Hlávek József III. osztályú segédtisztté és Kozák Károly számfeletti III. osztályú segédtisztté neveztettek ki. — Gombás Pál pápai lakos III. osztályú adóhivatali segédtisztté véglegesen neveztetett ki. KRÓNIKA. Pest, april 21. — A gyászhir, melyet lapunk homlokán közlünk, leirhatatlan sensatiót keltett a fővárosban. A mély consternátiónak nyomával találkozik az ember után útfelem Mindenütt a szomorít esemény részleteiről beszélnek. Nyáry Pálon már hosszabb idő óta bizonyos lehangoltság nyomait észlelték barátai, noha ezt elnyomni iparkodott és különösen a 25-ös bizottság üléseiben tevékeny részt vett. Még ma reggel a megyeházán volt,meglátogatván az ott működő tisztviselőket. Innen hazament a váczi úton fekvő Gyertyánfy házba, ahol lakott. Kevéssel 10 óra után kiment a lánczhíd mellett fekvő Stein Nathán-féle házba, a házmestertől kérdezte : hol a főlépcső, ki azt neki semmi roszat nem gyanithatva megmutatta. Nyáry fölment, a házmester pedig pár pent múlva zuhanást hall és az udvar közepén vérében találja. Botját a negyedik emeleten talál-