Magyar Ujság, 1871. július (5. évfolyam, 148-173. szám)
1871-07-11 / 156. szám
egészen fölösleges. A lap értékéről és jelentőségéről szólni, szintén nem illik én hozzám, de egyről úgy látszik megfeledkeztés, arról t.i.hogy a „Pester Lloyd“ elsősorban kereskedelmi lap, és hogy kereskedelmi összeköttetéseink főleg a lajthántali németekkel és Németországgal sürkék és fontosak. Ez érdekben mind a „Pester Lloyd“, mind a többi német lapok, melyek itt megjelennek, tán mégis tettek és tesznek némi szolgálatot. Én attól tartok, hogy ha ezek a magyarországi német lapok megszűnnének, nem valamely magyar lapot, hanem alkalmasint a „Neue freie Pressét“ vagy ötfélét járatnának sokan, kik 2—3 év előtt szintén ezt járatták és azóta akár a „Pester Lloydot“, akár más itteni német lapot karoltak fel. Vájjon ily cserét hazánk érdekében állónak tartanál-e? nem tudom, én nem hiszem, hogy az az ország előnyére válnék. Ezek, kedves barátom, az én nézeteim, miket e bizalmas után közlök veled, hogy lássad, miszerint hallgatásom sem „gyávaságból“, sem „megvetésből“ nem ered, hanem a helyzetnek — legalább az én véleményem szerint — higgadt és objectív megítéléséből. Szíves üdyözlettel és baráti kézszorítással maradtam őszinte hived Falk. Mielőtt e levélre észrevételeimet megtenném, kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, miszerint az — mint tartalmából is kitűnik — eredetileg nem volt a nyilvánosságra szánva; de miután nyilvános kérdésekben a magánválaszoknak nincs értelme, a szerző maga beleegyezett utólagosan levelének közzétételébe. Ennyit az igazság kedvéért. Ami a levél tartalmát illeti, nem tagadom, hogy tisztelt barátom megjegyzései, amennyiben a fővárosra vonatkoznak, nagyrészben alaposak, — sőt magam is kijelentem egy előbbi czikkemben, hogy a fővárosban bizonyos fokig természetesnek találom az idegen szó elharapózását. De ebből nem következik, hogy az egész vitának „tárgya“ nincs. Dehogy nincs! hisz ott van az egész haza, melyben a nyavalya folyton terjed. Ez, úgy hiszem, elegendő alapos tárgy. Megjegyzem továbbá, hogy észrevételeim nem német polgártársaink ellen voltak irányozva, kik iránt a legnagyobb elismeréssel kell hogy viseltessék minden elfogulatlan magyar ember , hanem min magunk, a magyar közönség ellen, mely ahelyett hogy arra iparkodnék, hogy ezen honpolgárok megtanulnák a haza nyelvét — a mit szívesen tennének s részben tesznek is — mi honosítjuk meg itthon az idegen nyelvet, a mi annál is veszedelmesebb, minthogy, mint Fáik bevallja, az idegen ajkúak nálunk folyton s nagy mérvben szaporodnak. Egyébiránt Fálk Miksa tisztelt barátomnak ezen nyilatkozata kezességet nyújt nekem arról hogy ha a magyar közönség melegen karolja fel ez ügyet, ő is támogatni fogja, nemcsak magán után, de nyilvánosan is. Helfy Ignácz, járásoknak a tszéki kerületekbe való beosztása következőleg állapittatik meg. A törvényszékek székhelyei 1.) Budaibiróság Buda, Óbuda, Szentendre. 2. Pest (pesti kir. tszék,) járásbiróságok: Pest belváros, Pest Lipótváros, Újpest Margitsziget, Pest Terézváros, Pest József és Ferenczváros és Kőbánya., 3.) Pest (Pest vidéki kir. tvszék) jbiróságok : Vácz, Gödöllő, Nagy Káta, Monor, Ráczkeve, Ócsa. 4.) Kecskeméti tszék, járásbiróságok: Kecskemét, Nagykőrös, Czegléd, Kunszentmiklós, Félegyháza. 5) Kalocsai tszék , bíróságok : Kalocsa, Dunavecse, Kiskörös. 6) Balassa-Gyarmati törvényszék, jbiróságok B. Gyarmat, Szécheny, Szirák, Losoncz, Fülek. 7) Beszterczebányai tvszék jbiróságok: B. Bánya, Breznóbánya, Zólyom. 8) Selmeczbányai tvszék , jbiróságok : Selmeczbánya, Korpona, Körmöczbánya. 9) Ipolysághi tvszék, jbiróságok: Ipolyságh, Vámos, Mikola. 10) Esztergomi tvszék. jbiróságok Esztergom, Muzsla. 11) Aranyos-Maróthi tszék. Jbiróságok: Aranyos-Maróth, Verebély, Léva. 12) Nyitrai tszék. Jbiróságok : Nyitra, Érsekújvár, Sellye, Nagy-Tapolcsán, Privigye, Ny.Zsámbokrét, Galgócz, Vágújhely. 13) Szeniczei tszék. jbiróság: Szenicz, Szakolcza, Miava. 14) Pozsonyi tszék jb. Pozsony, Malaczka, Somorja, Szerdahely, Bazin. 15) N.Szombat tszék, jb. N.Szombat, Galanta. 16) Trencséni tszék, jb. Trencsén, Baán, Illáva, Pucho. 17) Zsolnai tszék jb. Zsolna, Pircse, Vág Besztercze, Csácza. 18., Turócz-szent-Mártoni tszék: Jb. T. szt. Márton, Znio Várallja 19., Alsókubini tszék, jb. A Kubin, Namesto Trsztena. 20., Liptó-szent-Miklósjb. L. sz. Miklós, Rózsahegy, Hradek. 21.) Szabadkai tszék: Jb. Szabadka, Topolya, Zenta, K.-Halas. 22.) Bajai tvszék: Jb. Baja, Almás. 22.) Újvidéki tvszék. Jb. Újvidék, Palánka, Ó-Becse. 24.) Zombori tvszék. jb. Zombor, Kula, Apatin, Hodzság. 25.) Magyar-Óvári tszék. jb. M.Óvár, Nezider. 26.) Soproni tszék. jb. Sopron, Nagy-Márton, Kis-Márton, Felső-Pulya, Ság, Kapuvár, Csorna. 27.) Győri tvszék. jb. Győr, Tét, Szent-Márton. 28.) Komáromi tszék. jb. Komárom, Tata, Perbete, Nagy-Igmánd. 29.) Székesfehérvári tszék, jb. Székesfehérvár, Adony, Vaál, Sárbogárd, Moór. 30.) Zalaegerszeg, jb. Zalaegerszeg, Tapolcza, Sümeg. 31) Nagykanizsai tszék. jb. N.Kanizsa Keszthely, Letenye. 32) Csáktornyai tv.szék. Jb. Csáktornya. 33) Veszprémi tszék. Jb. Veszprém, Enying, Zircz, Balatonfüred. 34) Pápai tszék. Jb. Pápa, Devecser. 35) Szórabathelyi tszék. jb. Szombathely, Felső-Eőr, Vasvár, Körmend, Kis-Czell, Sárvár, Kőszeg. 36) Szentgotthárdi tszék. jb. Szentgotthárd, Mura-Szombat, Németújvár. 37) Kaposvári tszék. jb. Kaposvár, Marczali, Nagyattád, Igás, Szigetvár, Lengyeltóti, Csurgó, Tab. 38) Szegszárdi tszék. jb. Szegszárd, Bonyhád, Dunaföldvár, Paks, Tamási, Gyönk. 38) Pécsi tszék. jb. Pécs, Pécsvárad, Szent-Lörincz, Sásd, Mohács, Siklós, Dárda. 40) Lőcsei t.szék. jb. Lőcse, Igló, Gölniczbánya, Szepesváralja, Kézsmárk, Szepesszombathely, Lubló. 41) Rimaszombati tszék. Jb.Rimaszombat, Rimaszécs, Rosnyó, Tornalja, Nagy-Rőcze. 42) Egri tszék Jb. Eger, Heves, Pétervásár. 43) Gyöngyösi tszék, Jb. Gyöngyös, Hatvan. 44) Szolnoki tszék, Jb. Szolnok, Mező-Tur, Abád-Szalók, Kun-Szent-Márton. 45) Jászberény tszék, Jászberény, Jász-Apáti. 46) Karczagi tszék, Karczag, Kis-Uj-Szállás, Püspök- Ladány. 47) Tornai tszék, Jb. Torna, Szepsi, 48) Kassai tszék. Jb. Kassa, Zsadány, Szántó, Szikszó,. 40) Miskolczi tszék. Jb. Miskolcz, Sz.-Péter, Edelény, Mező-Kövesd, Csát, 50) Eperjesi tszék. Jb. Eperjes, Girált, Siroka, Kis-Szeben, Bártfa, Svidnik. 51) Sátoralja - ujhelyii tszék. Jb. Sátoralja-Ujhely, Királyhelmecz, Gálszécs, Tokaj, Szerencs. 52) Homonnai tszék Jb. Homonna, Nagy-Mihály,Varannó, Sztropka. 53) Ungvári tszék. Jb. Ungvár, Nagy-Kapós, Szobráncz, Nagy-Berezna. 54) Beregszászi tszék. Jb. Beregszász Kászony, Illáva, Munkács Alsó-Vereczke. 55) Nagyszőllősi tvszék. Jb. N.-Szőllős, Halmi. 56) Nagyváradi tvszék. Jb. Nagyvárad, Élesd Berettyó-Ujfalu, Nagy-Szalonta, Tenke, Margita. 57) Debreczeni tvszék. Jb. Debreczen, Székelyhid, Derecske , Szoboszló. 58) Belényesi tvszék Jb. Belényes, Vaskó, Magyar Cseke. 59) Marmaros-Szigeti tvszék. Jb. M.-Sziget, Felső-Vissó, Alsó-Bakó, Técső. 69) Huszti tvszék Jb. Huszt, Ökörmező. 61) Szatmárnémeti tvszék. Jb.Németi, Szinyér-Váralja, Fehér-Gyarmat. 62) Nagy- Károlyi tszék, Jb. Erdőd, Nagy-Károly, Mátészalka. 63) Nagybányai tvszék, Jb. Nagy-Bánya, N.-Somkut. 64) Zilahi tszék, Jb. Zilah, Szilágy-Cseh, Tasnád. 65) Szilágy-somlyói tszék, Jb. Szt-Somlyó. 66) Nyíregyházai tszék, Jb. Nyíregyháza, Kis-Várda, Nagy-Kalló, Nyírbátor. 67) Hajdúböszörményi tszék, Jb. H.-Böszörmény, Nánás, Hadház. 68) Békés-Gyulai tszék. Jb. B. Gyula, Békés, Szeghalom, M.-Csaba, Orosháza, Szarvas. 69) Makói tszék. Jb. Makó, Nagy-Lak, Batonya. 70) Szegedi tszék. Jb. Szeged,Csongrád. 71) Hódmezővásárhelyi tvszék Jb. H.-M.-Vásárhely, Szentes. 72) Aradi tszék, Jb Arad, Pécska, Radna, Világos. 73) Borosjenői tvszék Jb. B.Jenő, Kis Jenő, Nagy Buttyin. 74) Kőrösbányai tvszék Jb. Kőrösbánya, Nagy-Halmágy. 75) Lugosi tvszék Jb. Lugos, Boksány, Facset. 76) Oraviczabányai tvszék Jb. Ó.-Bánya, Szászkabánya. 77) Temesvári tszék. Jb. Temesvár, Buziás, Vinga, Lippa, Uj-Arad, Rékas. 78) Verseczi tszék. Jb. Versecz, Detta. 79) Nagy-becskereki tszék. Jb. Nagy-becskerek, Török-Becse, Módos. 80. Nagykikindai tszék. Jb. N.Kikinda, T.-Kanizsa, Zsombolya, N.-Szt.Miklós, Biller. Jön még 22 tszék és 63biróság Erdély számára. Összesen 102 tszék és 360 járásbíróság, akarván: egy zsilipes csatornatervvel fellépni. De hová? azt nem tudjuk ! Ugyancsak a monda szerint: a mi vaskapuink szabályozási terv elkészítésére is vállalkoznék a tiszt, amerikai angol mérnök úr. Mindez hírnek is jó, bár lenne valóság belőle: üdvös volna a közlekedés a tengertől fel egész Pestig akadálytalanul egyfelől, és másfelől a vasút Ó-Orsova Mehndia-Lugos-Temesvár Pestig: folytonos közlekedés még akkor is midőn a Duna tükrét lekötve tartja a téli fagy néhány hó alatt. A határőrséget feloszlató, vagy korrektebb polgárosítandó magas kir. cs. rendelet sok helyütt, főleg Újvidéke táján örömet gyújt a keblekben egy jobb jövőt sejtetvén sokak által. Ott egy kis nyugodtság és remény; itt eltompultság és bizalmatlanság, mivel bizonytalanság a rendelet tartalma legfényesebb oldala, s mindenki azt kérdezi: mi lesz hát az oláh-bánsági őrség sorsa? hová és mikor dől el? Ha várjon igazán eldől-e ? Ilyen a kedélyhangulat a bizonytalansággal szemközt. Ennek káros következménye már csak az is , hogy a gőzhajókoni rendőri szigorú felügyelet nem gyakorolható a magy. közlekedési minisztérium közegei által, minek azon részkövetkezménye van az utasra nézve, hogy megkárosítják, illetőleg meglopják ! Saját csekélységemmel történt, hogy jún. 22-én reggel 21/1 óra tájban amint Újvidéken a „Hildegarde“ gőzösre szállandó valék, az úti jegyet kezemből valami aventurier szépen elchangirozta. Kerestem biz azt de hasztalan. Tehát újat kelle váltanom a hajón, hogy le ne maradjak. Váltottam is egyet 12 frt 44 kr első helyre, az elveszett volt 11 frt 85 kr. És mi a különbség oka? a nagyon tisztelt ellenőr úr méltóztatott felvilágosítani: „aki gőzösön vesz jegyet annak ennyit kell fizetni.“ Ellam bene! de hát mire van Újvidéken és Ó-Orsován is a folyam mérnökség, ha a tek. és nagyságos cs. kir. szabadalmazott gőzös urak ilyetén módon dolgoznak gőzzel ? Eltöltik gőzzel a szemet, nincs kellő rendőrségük s busásan fizettetik az utast Újvidéktől Orsováig: 24 frt 39 krig. A határőrség polgárosítása — bárha homály fedi a rendelet szavait — talán segítend a siralmas bajon itt is. A folyammérnök mellé szükségesek a folyam felvigyázók. A Dunafolyam négy folyamszakaszán vannak is. De Újvidék és Ó-Orsován hiányzanak. Pedig itt sem szabad tovább hiányoznak! Különben a szemeit is kilophatják az ahhoz értők az utasoknak. Megjártam az Újvidéktől nem messze eső Bercsin Cserevicsi vízhatlan mész gyártelepet is. A tulajdonos Ohrenstein úr, és az igazgató megmutattak mindent: sok és nagy jövőre jogosítanak meszleny terményeikkel. Nagyban dolgoznak meszlény nat. ky dr. Kaik- és Portland- Cement előállításában, s azon kérdésemre: 50—60 ezer köb láb meszlényt, mely egy mértföld úthoz betontestül szükségeltetnék, mennyi idő alatt volna képes előállitni, s útnak indítani hajókon a Dunán bármely irányban le és fel, a feleletlen: 30 nap alatt! És a szállítási ár mászánkint pl. Ó-Orsovára, nagy menynyiségben 1000—2000 mázsát 1 frt 30 kr, kisebben egy pár százat 1 frt 60 kr. De nagyobb mennyiségben 1 frt 10 kr. Tehát béton ut lehetne, hacsak egyelőre kísérletileg csakis egy mértföldnyi úgynevezett műut, Chaussée 120—130 ezer frtba jöne. Nevezett Ohrenstein úr jelenleg egy vendégfogadón dolgoztat, csupa betonból. Csupán egy a kőmives, a többi napszámos és mégis a munka sebesen halad. Sőt a mű szilárd noha nincs meg a kellő óvatosság a betonnali munkálatnál. Nem avatik a nap hevétől és széltől, csak kis időre is. A porond és kőtörmelék nem tiszták, és mégis a fal kemény és kővé válni törekszik , mi az anyag kitűnőségére mutat, mely minden kuffsteini mészleny vagy angol Portland Cementtel bátran kiállja a versenyt. Ugyancsak nevezett tulajdonosnál láttam kész koczka-betonköveket, lépcsőket, ajtó feleket, cserepeket, bárha napra kitévék — mit tenni tilos míg kővé nem váltak — mégis kevés repedést láttam, de azt tapasztaltam, hogy a téglák jól pengenek, kőkemények, úgy egyébb készítmények is igen jók, pedig ismétlem a „Béton-Bau“ szabályai nem tartatnak meg. Quid tunc ? ha szabály megtartatik, és az alkatrészek tisztán adatnak a beton előállításához. Nagy Soma d. főmérnök: szorosan nem is tartoznak a törvénybe, és hogy általa inkább lehet megyére, sőt a sajtó utján a nagyközönségre is hatni, mint rideg tvj. által. Mezihrádszky indítványozói zárszóban hoszszasabban több irányeszmét fejteget, mely az emlékiratban bővebben ki volna dolgozandó. — Kiemeli, hogy daczára azonegyeleteknek, melyek a mostani pandúr rendszerhez kötik, az ügy érdekében nem átalja annak czélszerűtlenségét és tarthatlanságát bevallani. A megyei csendbiztos és közeges, minden csak rendőrség nem ; utat csinál, postaszolgálatot végez, de rendszeres rendőri cselekvősége nincs. A legtöbb megyének vannak ugyan rendőri statútumai, de azokat a megye soha meg nem tartja. Másrészt a fizetés is oly nyomorult, hogy sem biztos, sem pandúr abból meg nem élhet és valóban csuda hogy bárki is e pályára vállalkozik , a nyugdíjintézet hiányában, a sok fáradozással, sőt veszélylyel járó szolgálat után elaggott, vagy szolgálatképtelenné vált csendbiztos, vagy pandúr semmi jutalmat nem vesz, éhen halhat. Szónok különben figyelmeztetvén, hogy ezek a részletes vitához tartoznak, a szótól eláll. Csépi Pál a congressus egész működését hiábavalónak tartja, ha a rendőrség a megyénél hagyatik. Erélyesen sürgeti hogy a kormány vállalja át az összes rendőrséget, országossá tétessék az, mint az igazságszolgáltatás. Az emlékiratban ennek sürgetését indítványozza. Straha György arra utal, hogy egyelőre csak az a kérdés emlékirat-e vagy tvjavaslat legyen. Szavazást sürgeti. Bakos Gábor ismételten indokolja a törvényjavaslat előterjesztésére szóló indítványát, melyet azonban végül oda módosít, hogy terjesztessék elő emlékirat és javaslat is. Elnek feltévén a kérdést, a nagy többség felállással az egyszerű emlékirat előterjesztését határozta el. Szita Károly indítványára kiküldetik egy 15 tagú bizottság, mely előzetes utasítás nélkül dolgozzon ki egy emlékirati javaslatot a bizottságba a következő tagok választottak : Bene József, Mezihrádszky Frigyes, Pillér Bódog, Osváth Pál, Csépi Pál, Szita Károly, Sztraha György, Balla Kálmán, Bakos Gábor, Kedves György, Pajti Mór, Sebe Bálint, Göcze Miklós, Hatfaludy Albert. A legközelebbi nyilvános ülés kedden d. u. 3 órakor tartozik. A városi főispánok kinevezésének kérdése nem rég került szőnyegre a minisztertanácsban s körülbelül 13 kinevezés állapíttatott meg azon alkalommal. Ez iránt a további tárgyalások még e hét folytában folytattatni fognak s a kinevezések nehány hét múlva egyszerre tétetnek közzé, mégpedig olyképen, hogy az új főispánoknak egy havi idejük legyen az illető város viszonyaival kellőleg megismerkedni. A belügyminisztérium szeptember hó első felében a városi municipiumok újjászervezését előkészítő közgyűlést szándékozik összehívni. Múlt szombaton a közjegyzői rendtartás tárgyában egybehívott szakbizottság hosszabb vita után a biztosíték iránt határozatot hozott. A bizottság tekintve azt, hogy a biztosíték a közönség bizalmát kétségtelenül fokozza, hogy annyira mennyire hanyagság és részakarat ellen biztosítékot nyújt, hogy továbbá majdnem minden külföldi törvény azt fentartotta, a biztosíték fentartása mellett nyilatkozott úgy azonban, hogy a javaslatban megállapított összegeket leszállította és pedig Budapesten 6000 frt, 30,000 lakosnál nagyobb városban 3000 ftban, egyebütt 500 ftban állapítván azt meg. A biztosíték készpénzben, magyar állampapírokban és magyar földhitelintézeti záloglevelekben tétetik le és jelzálogilag szintén leköthető. A biztosítékot a királyi ügyészszel egyetértőig nem a királyi törvényszék vizsgálja meg, mint a javaslat mondja, hanem a jegyzői kamara. A javaslatnak azon rendelkezése, mely szerint kártérítéseken és bírságokon kívüli követelések tárgyai csak a jegyzői hivatal megszűnte után voltak lefoglalhatók, elvettetett, mert ez indokolatlan megszorítást tartalmazott a közjegyző hitelezőjére nézve. Az első folyamodású törvényszékek s járásbíróságok székhelyeinek meghatározása, valamint némely járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházása tárgyában megállapított miniszteri előterjesztvény tegnap nyerte meg az uralkodó jóváhagyását s a magyarországi székhelyekre vonatkozó jegyzék közvetlenül alább közöljük egyidejűig a hivatalos lappal. A kir. törvényszékek és járásbíróságok székhelyei. A királyi minisztérium az első folyamodásu királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapítása tárgyában a következő rendeletet bocsátá ki: A királyi minisztérium az 1871: XXXII. t. sz. 1. 2. és 3-ik §-aiban nyert felhatalmazás alapján rendelt 1. §. Az első folyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok székhelyei és a z O-Orsova, junius végén. Az „Ondit“ szerint, valamely titokban működő társulat-e, vagy épen „parti hatalmasságok“ bíztak volna meg egy hírneves, gyakorlatban kitűnő angol mérnököt a czélból, hogy a román vaskapu szabályozásához kellő méréseket tenne meg, s tervet készítene, ki is e czél végett méreget és a vonalat tüzegeti. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. JULIUS 11. Első magyar rendőri congressus. jul. 10. Az országház egyik osztálytermében ma d. e. 10 óra után az ország legtöbb megyéjéből és több kir. városból összegyűltek a csendbiztosok és rendőrtisztek, mint a megyei rendészeti személyzetnek, megyénként választott képviselői. A képviselők megyénkénti összeírása után (Mármaros, Tolna, Ugocsa, Ung, Sáros, Szepes, Csongrád, Torontál, Trencsén, Liptó, Zólyom, Veszprém, Moson és Komárom megyék nem voltak képviselve), elnökül közfelkiáltással megválasztatott Kajdácsi Antal, baranyamegyei Csendbiztos; alelnökül Keméndi Nándor, szegedi főbiztos ; jegyzővé Bakos Gábor a „Közrendészeti lap“ szerkesztője. Az elnökválasztás előtt Csépi Pál, Thaisz Eleket indítványozó elnökké megválasztani, s egy bizottságot óhajt kiküldetni, mely az elnöki szék elfoglalására kérje fel. Az ülés azonban csaknem egyhangúlag zajosan tiltakozik az indítvány ellen, minthogy Thaiszt a congressust egészen ignorálta, s az ülésen sem jelent meg. A napirend első tárgyául, a congressus házrendének megvitatása van kitűzve. A beterjesztett munkálat csekély módosításokkal elfogadtatik. Következik azután azon kérdés tárgyalása, várjon a congressus törvényjavaslatot, vagy emlékiratot terjesszen-e a minisztérium elé. Bakos Gábor hosszabb beszédben indokolja egy törvényjavaslat előterjesztésének czélszerűségét. Mezihrádszky emlékirat kidolgozását indítványozza. A javaslat kidolgozása sok időt igényel, a külföldi intézmények tanulmányozását teszi szükségessé, és az ügy hiányainak részleteit nem tünteti ki kellőleg. A többi szónokok mint Szita Károly, Kedves György, Osváth Károly és Kajdácsy Antal mindnyájan az emlékirat mellett szólnak. Kiemeltetett, hogy a minisztérium kebelében amúgy is dolgoztatik ki törvényt, az emlékirat továbbá oly szempontokat is vethet fel, melyek KÜLFÖLD. A svájczi szövetség tanács megnyitása. Bern, jul. 3. A rendes nyári ülésszakra ma 10 órakor jöttek össze a szövetség tanácsosai. A rendek tanácsát ezek alelnöke Keller A. nyitá meg, miután Stocker az eddigi elnök a szabadelvű kormányzatnak szülőföldjén való megbukása következtében a rendi tanács állásról önkényt lemondott s miután az alelnök erről néhány szóval megemlékezett a következő beszédet tartá: „Utolsó összejövetelünk óta szomszédaink közt a borzasztó háború véget ért. A román civilisatio modern fővárosa, melynek virága már évek óta szivében hordá a pusztítás férgét, hoszszabb ostromoltatás után meghódolt a német hadsereg szelleme, hadiképzettsége, fegyelmezettsége, hősiességének, támogatva az ostromlottak viszálykodása s egyenetlensége által. Az a nemzet, mely már nem egyszer Európa dictátora volt, oly helyzetbe jutott, midőn hadsereg, tábornokok, kormány nélkül állt a világ előtt s az eddig félt sassai a győzőtől a békét hallatlan összeg, az ország katonai területe s tartományainak két gyémántja árán vásárolta meg. S a szerencsétlen szomszéd ország a béke kikötőjébe s a rend törvényeihez vezérlő csillagot még mindig nem találta meg! Hónapok óta a pártok zsákmánya. Ezek egyike bűntény sérültséggel akará a vörös köztársaság megállapítását kierőszakolni. A pyraenéken túl a közgársaság derék hive Castellar méltó borzalommal tiltakozott az ily köztársaság ellen, kijelentve: „Ha valamely ügynek a bűntény s erőszakoskodástól mentnek kell lenni, úgy ez a szabadság, a demokráczia, a köztársaság ügye.“ De Francziaország kívülről legyőzve, szívében a polgárháború borzalmai által megsebezve, koránt sincs megsemmisítve. Néhány nap alatt a hadiköltség a győzőnek le leend fizetve s rövid idő múlva Francziaország, ha a mint remélhető, a történet iskolájában a valódi önismeret nyílt titkait fölismeri, ismét az őt megillető érvénynyel állandó népek közt. Ha Francziaország csapásaiból kellően okul, úgy megveretésében nagyobb győzelmet arat, mint a minőt elveszített. Más felől a régi tisztes Németország, melynek szétszakgatottsága s dynastikus ziláltsága eddigelé elleneink öröme, hazafiainak gunyja s a népek példabeszéde volt, híveinek egységes hazája lett, mint egy nemzeti hadsereg egy császári hadúr alatt, nemzeti alkotmánynyal s ebből folyólag saját nemzeti választással bontakozott ki a véres háborúból. Ez események következményeit mérlegelik. Az egyik rész aggódik, a másik remél. A következmények kezdenek nyilvánulni. Az új német császárság római hadjárata nélkül az örök Róma csak legközelebb az egységes olasz nemzet fős politikai városa lett; az új császári sas szárnyai alatt a tudomány a szabadság szelleme mellett küzd. Canossa napjai után a Vatikán czélja a remény látköréből eltűnt. Az egyházi állam eltűnt s Péter birodalma Konstantin adományával Olaszország királyságában elenyészett. A pápai széknek alávetett nép ily módon határozott. Az 167,548 összeirt választó közül 135,291 ment a szabad urnához, 133,685 Olaszország egysége mellett s 1507 ellene szavazott. Rómában 40,785 szavazott eddigi uroktól való elszakadásra s 46 mellette. Ha a szövetség e tények ellen föl akart volna szólalni, úgy elfelejti vala, hogy a svájczi szövetség alapítása s mai területe fenállása hasonló módon szakadt el Ausztriától s más dynastiáktól, sőt a szt római császár s birodalomtól szakadt el. S e nagy eseményteljes zavarok s vészes napok közepette mily magasztos föladata volt hazánknak, a szegény kis köztársaságnak Europa sziklavárában? Határaink a túlsó s inneni szerencsétlenségnek menhelyet nyújtottak s az összes népek a humanitás, testvéri szeretet, a vendégszeretet áldozataival halmozák el. A szövetségesek köztársasága előtt minden szerencsétlenség szent volt. A szövetség képviselője az ostromlott franczia főváros rém s szükség napjaiban diplomatikus helyén maradt s a köztársaság czimerét men- s véd helyévé téve mindenkinek, ki tanácsot, menhelyet s segítséget keresett. Határőri hadseregünk az első fölhívásra néhány nap alatt készséggel állt országunk védelmére a határon s a vad jurahegység szorosaiban s meredélyein a legkeményebb télen becsülettel kiállta a katona próbát. Zászlóaljaink hazánk történetében páratlan esemény tanúi voltak. A verriéresi határon egy vert hadsereget, mintegy 80,000 embernek lóval s kocsikkal semleges területünkön a lefegyverzés folytán menhelyet s védelmet nyújtott. A szövetség bebizonyitá, hogy nincs oly nagy szerencsétlenség, melyet enyhíteni ne akarna s fiainak legfiatalabbika, a neuenburgi város s kerület, ama napokban a sociális erkölcs csodáit tanusstá. A szigorú télben a legyőzöttek bekeblezése kantonoknak s minden egyes polgárnak alkalmat szolgált a hasonló erkölcs gyakorlására. A szövetség, a kantonok, a hadsereg, a polgárok, mindannyinak alkalma volt kötelességét teljesíteni s áldozatot hozni. A kötelesség megtétetett s az áldozat meghozatott. A betegség utófájdalmai, sőt a szerencsétlenségek is, mint a Waadt kantont sujtá helyrehozattak, s még azon nyugtalanító zavar is, mely a válságot a limmathi zene teremben végéhez vive, a szövetség törvényszéke előtt kellő méltánylásra talált s a szövetség közege által kellően jön megoldva. Azóta a béke szelleme barátságosabban mosolyog reánk.“ Az angol parlamentből. London, jul. 5. A parlamenti napirend legfontosabb tárgya most a titkos szavazás kérdése. Midőn tehát a ház az ülés folytán bizottsággá alakult, hogy a titkos szavazás kérdésnek részleteibe bocsátkozzék, ennek az ellenzék mindjárt útját akarta állani. Feden napirendre térést indítványozott és felhasználta az alkalmat, hogy a miniszterelnököt hevesen megtámadja, ki az előterjesztés elve feletti vitát önkényileg befejeztette és ezáltal több tagtól a nyilatkozati szabadságot megtagadta. A beszéd többi része csak a titkos szavazás elleni legelcsépeltebb, régen megczáfolt érvek felmelegítéséből és a mai állapotok gyenge védelméből állt. Miután Stacppolea bili apológiájára emelt szót, Fowler személyében új ellenzője kelt fel a conservativ padokon, ki azt jelentette ki, hogy titkos szavazásnak Angolországba való behozatalát nem ellenezné ugyan oly nagyon, de lehetlen oly bilit megszavaznia, melynek következtében a zöld szigetekből olyan 80—90 képviselő jönne a parlamentbe, kik azt eltörölnék. Ezután Walter felszólította képviselőtársait, hogy a tárgyhoz tartsák magukat és tartsák fenn beszédeiket alkalmasabb időre, mire Manners lord Fielden a miniszterelnöknek tett szemrehányását ismétli, hogy ő az elv feletti vitának sommásan véget vetett. Ezzel nevezett szónok is habozás nélkül az általános kifejtés terére lépett. Hiába figyelmeztette Forster a közoktatási ügy főnöke a házat, hogy a bizottsági tárgyalásban van, és így nem felel meg a rendnek az elvi kérdést szóba hozni. Sőt a fejtegetés tetőpontját csak akkor érte el, midőn Claude Hamilton lord az aberconi herczeg fivére szót emelt és a minisztereket, valamint pártjukat szenvedélyesen megtámadta, sőt több mint 30 éves parlamenti tapasztalata daczára, annyira megfeledkezett, hogy a minisztereket egyenként megrótta. Ő tette a miniszterelnököt felelőssé a félbeszakított fejtegetésért és kijelentette, hogy ő, valamint barátai csak alkalmat keresnek a dolog megvitatására. Mit értett ez alatt Claude lord, mindjárt kitűnt további beszédéből, midőn az előterjesztést oly javaslatnak mondta, mely honfitársait lealacsonyítani és erkölcsteleníteni képes, valamint továbbá bennök a felelősség érzetét meggyilkolni. A szabadelvűek — mondja továbbá, csak kényszerből fogadták el a titkos szavazatot, mert belátták, hogy az előbbi rendszer mellett nem űzhetik többé visszaéléseiket és jogtalanságaikat. Szóval, ha a nemes szónok szavainak hitelt lehet adni,a titkos szavazás nem egyéb, mint kényelmes palást, melynek szentségével a vesztegetés miatti bírói panaszokat könnyen mellőzni lehet. A miniszterelnök Claude lord beszédének mind hangját, mind szellemét ellenezte, és kifejtette, hogy a háznak, ha tovább is annyira a házszabályok ellen fognak vétkezni, mint ez ülésszak alatt, vagy tárgyalásait kell megszüntetnie vagy a házszabályokat módosítania. Miután még Beresford Hope néhány észrevételt tett és a fölött panaszkodott, hogy a kormány 2—3 ülésszak munkáját egy alatt akarja elvégeztetni, Disraeli lépett fel és az ügyek folyamában beállt pangásért a felelősséget magától elhárítja. Ő csak pártja többségének óhaját akarta kifejezni, és ha az üzletbe rendetlenségek lopództak be, arról ő nem tehet. Kiemelte ezenkívül, hogy a kormány rendkívül korán kezdte meg a délutáni gyűléseket és hogy a ház a tárgyalandók nagy halmazát tekintve mindenesetre a tőle kitelhető szorgalommal járt el. A fejtegetés a záróra miatt elnapoltatok. Olaszország új fővárosából. Róma, július 4. Az utolsó római ünnepnapok öröm és vigság közt folytak le. Igen megható ezúj életet váró nép örömét látni. A papi uralomnak vége van, ez az általános örömnyilatkozat. „És ha tízszer annyi adót fizetünk, kiáltott e napokban egy öreg ember az utczán, szerencsések vagyunk, csak hogy a feketéktől megszabadultunk.“ Az Apollo színházban tartott díszelőadáson a király tábornoki egyenruhában jelent meg, Humbert herczeg, Gadda, Lanza és Sella miniszterek, Sonnar tbk., Doriang profectus stb. által kisérve. A 180 páholy mind tömve volt és a hölgyek ékszerrel díszített ruházatuk villogott. Orosz-, Angol-, Bajor-, Spanyolország és több birodalom követe volt látható, csak az osztrák, franczia és belga követek nem jelentek meg. A királyt ismét tapssal és éljenzéssel fogadták. „Normát“ adták és egy balletet. „Normádban a czímszerepet Ricci k. a., a flórenczi principe Umberto színház első énekesnője énekelte, kinek csodálói közé tartozik a király is.