Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1872-01-16 / 11. szám
rencsétlenségnek volt egy jó oldala, hogy a sok fejedelem mellett a sok főváros egyúttal a tudományosságnak, a művelődésnek lett központjává. Ugyanez tapasztaltatok Olaszországban, sőt Francziaország, mely a központosítást a legmagasabb fokra emelte, a tudományosságra nézve mégis némi deczentralisatiót mutat fel. Alig van Francziaországnak nagyobb városa, melynek a maga múzeuma, régiségi és képtárgyűjteménye ne lenne. Ezen múzeumok körül mindenütt alakul egy-egy vidéki akadémia, mely szintúgy mint az Institut s annak osztályai pályadíjakat hirdet, és a tudományt a maga körében terjeszteni törekszik. Én tehát azon két példában, melyet ezelőtt idéztem, csíráját látom azon mozgalomnak, mely Magyarország nagyobb városait szintén ily vidéki központjaivá tegye a tudományosságnak és művészetnek. Mint mondom, nem pénzsegélyt kérek te hát ! csupán arra kérem a t. miniszter urat, hogy ezen mozgalmat erkölcsi hatalmával támogatni méltóztassék, hogy ezen példa más városokban is utánzásra találjon és kiegészíttessék azáltal, hogy az ily múzeumok körül tudományterjesztő társulatok keletkezzenek.(Helyeslés.) — A ház ezután megszavazza az előirányzat további tételeit a „rendkívüli szükségletéig. Helfy Ignácz. T. ház! Múlt deczember hó 11-én volt szerencsém egy Buda-Pesten felállítandó keleti akadémia tárgyában indítványt benyújtani, mely azóta ki is nyomatott és a tagok közt szétosztatott. Engedje meg a t. ház, hogy miután indítványomban egy egészen új intézet felállításáról van szó, indokolásomat e rovatnál t. i. a rendkívüli kiadásoknál fejthessem ki. Nem valami közönséges intézetről van itt szó, mely csak az ország egy részének, vagy csak bizonyos osztálynak használhat; általános országos fontosságú intézetről van szó; fontos az a közműveltség tekintetéből általában, fontos szorosabb értelemben vett nemzeti érdekeknél fogva, különösen iparés kereskedelmi érdekeinknél fogva és fontossággal bir végre az ily intézet minálunk magasabb állami tekintetből is. Hogy közművelődési tekintetben mennyi fontossággal bír egy ily keleti akadémia, bizonyítja azon tény, hogy valamennyi műveit államban nem csak az újabb időtől fogva, de a középkortól fogva folytonosan fejleszteni iparkodnak e fontos ágát a tudományoknak. Eredetét vette e tanulmány, mint mindenki tudja, különösen azon időben, midőn az arabok Spanyolországban voltak Európának legműveltebb emberei, tudósai az arabi egyetemekbe mentek tanulni, nemcsak a nyelveket, de a tudományokat is, különösen a mathesist, az orvosi tudományokat és a csillagászatot. Tovább fejlődött e tudomány a keresztes háborúk alkalmával; még később a reformatió adott ennek újabb lüktetést, miután a szentírásnak megértésére nagyon szükséges a keleti nyelvek tudása. Befolyással voltak továbbá e tanulmányok terjeszkedésére az angol hódítások Keletindiában. Már 1780 ban a híres William John megalapította az első keleti iskolát Angolországban, az úgynevezett Calcutta-societyt, az"MílafiML MtiaWessc"&iaS-jét a hires párisi akadémia az úgynevezett jeunes de langues. Ennek már 1790-ben vezette alapját a híres Sylvester de Sacy és azóta folyvást fejlődött. Utána következett a híres pétervári és a bécsi keleti akadémia. Hogy átalános közművelődési tekintetben mennyire fontos e tudomány, ennek bebizonyítására hivatkozom azon szavakra, melyeket az igen tisztelt közoktatási miniszter úr az általános vita alkalmával a classikai nyelvek és irodalmak tanulmányozására nézve igen helyesen elmondott. Osztom e tekintetbeni nézeteit. Hiába üzenünk karczot a classikai irodalomnak, valódi műveit ember csak az lehet aki magát a classicai irodalom szellemében művelte, és igazán látjuk, hogy épen azon nemzet mely a legreálisabb, a legpraktikusabbnak ismertetik az egész világon, értem az angol nemzetet, épen az ragaszkodik leginkább a classicai irodalomhoz. S ha belátjuk a classicai irodalom tanulmányozásának fontosságát, lehetetlen tagadni a keleti nyelvek és irodalom tanulmányozásának fontosságát is , mert hiszen a római és görög irodalom, mondhatni nem egyéb, mint szüleménye a keleti irodalomnak. És ha fontos közművelődési tekintetben egész Európában, mennyivel fontosabb e tanulmány nálunk, mint keleti fajnál! Átmegyek a nagyobb érdekre, a nemzeti érdekre. Tudjuk, hogy a párizsi, pétervári és bécsi keleti akadémiák nem pusztán tudományos, hanem egyszersmind diplomátiai intézetek, onnan kerülnek ki a consulok, azok t. i. akiknek működése keleten van. Nem kell kimutatnom, mily fontos érdekei vannak Magyarországnak a keleten, és reméltem,hogy ez érdekek a kereskedelem és ipar fejlődésével még inkább fognak fokoztatni. Szükséges tehát, hogy eleve gondoskodjunk, hogy kereskedelmi és ipar érdekeink saját fiaink által legyenek képviselve.Megvallom, hogy ez valóságos absurdum előttem, eltekintve is minden politikai tekintettől, hogy mi, keleti faj, küldjük a mi fiainkat Bécsbe tanulmányozni a keleti nyelveket, hogy ott műveljék magukat keleti konzulokká. Sokkal természetesebbnek találnám, hogy onnan küldjék az ifjakat ide Pestre, ahol maga azon nyelv, melyen az előadás történik, s amelyben az idegen ifjú a közéletben is érintkezik, keleti nyelv. S épen azért bizonyos vagyok benne, hogy ha mi ilyen intézetet felállítnánk, az európai bírűvé válnék. Meg nem állhatom, hogy e pontnál egy ellenvetésre ne tegyek észrevételt, melyet nekem magán után tettek. — Azt mondották t.i. hogy épen mert az akadémia nem tisztán tudományos, hanem egyszersmind diplomatikai czélú is, nem függ az egyedül mi tőlünk, hogy ilyen intézetet állítsunk fel, mert a 12. t. cz.-nél fogva a konzulátusok a közös külügyértől függenek. Nem tagadom, hogy ez úgy van — elég szomorú, de úgy van. Ámde mennyiben függnek a konzulátusok még ezen törvény szerint is a közös külügyértől, annyiban, hogy a kinevezéseket ő teszi; de hogy annyira vigyük, hogy a konzulok képesítése is Bécstől függjön, nem hiszem hogy bárki is bele akarna egyezni. Mondtam, hogy magasabb állami tekintetek szólnak indítványom mellett. Minden ember annyit nyom azon társadalomban, melynek körében mozog, amennyiben saját működésével annak hasznára tud válni, így van ez a nemzeteknél is. Egy nemzet csak úgy számíthat Európa rokonszenvére, ha abban valami speciális hivatást tud betölteni. Az élet maga a nemzeteknél sem cél, hanem csak eszköz bizonyos magasabb czélok elérésére. Nem hiszem, hogy a magyarnak missiója csak az, hogy éljen, hogy Bécsnek milliókat adjon, hogy vele közös ügyben legyen. Ez lehet nagyon rosz, vagy mások szerint kevésbé rosz, de semmiképen nem missio. Ha keresni akarjuk Magyarország missióját Európa kebelében, kétséget nem szenved, hogy a magyar, mind fekvésénél fogva mind fajának származásánál arra van hivatva,hogy a nyugati civilisatiót keletre átvigye. Ez igazi missiója. Missiója azon szálakat, melyeket az általános czivilisatió nyugaton és közép Európában folyton szó, tovább szőni és terjeszteni kelet felé. Ez feladatunk. S nem lehet tagadni, hogy ennek nagyon könynyen megfelelhetünk. Megvan erre minden kellék, nemzeti hullamunk nyelvünk szerkezete, és szelleme, úgymint szokásaink legjobban simulnak a keletiekéhez, miért is azok bennünket legjobban szeretnek.Tudva van, hogy a török minden más idegent úgy nevez „giaur“, míg a magyart mai nap is kardosnak nevezi, (testvér). Hogy milyen hasznosan működött épen e rokonszenvnél fogva a magyar diplomatia a keleten, bőségesen bizonyítja történelmünk, bizonyítja az, hogy a kis Erdélynek követei, számtalanszor előnynyel bírtak a leghatalmasabb államok követei felett. Tehát kétségbe nem lehet venni, hogy a czél elébünk van tűzve, hogy a czél magasztos és hasznos. Lássuk már most miként állunk az eszközökről, melyek e czélok elérésére szükségesek, vájjon számíthatunk-e sikerre ha azt felállítok ? Ha szétnézünk az eszközök bőségén, melyek önkényt ajánlkoznak e téren hazánkban, igazán nemcsak nagy reményt táplálok arra nézve, hogy a t. ház szívesen elfogadja indítványomat, de igazán csodálkozásomat kell kifejeznem a fölött, hogy a kormány már nem gondolt rá sokkal előbb és hogy nem tette meg maga a kezdeményező lépést, mert azt hiszem, hogy valamint egy földbirtokos midőn új birtokot vesz,első teendője megvizsgálni a talajt, hogy mire alkalmas mire nem, úgy a közoktatási miniszternek első teendője megvizsgálni a nemzetnek szellemi talaját, tanulmányozni , hogy mire alkalmas, minő hajlamok praedominálnak benne. Ha a t. miniszter úr ezt ily szempontból vizsgálja, lehetetlen első percben meg nem győződnie, hogy Magyarországon, a közoktatás téren különösen súlyt kell fektetni általában a nyelvészeti irányra. Nem fogok talán szerénytelenséggel vádoltatni, itt ülnek a képviselőház padjain több képviselők, kik emigrátiorok alkalmával külföldön különösen érdekeltséget keltettek maguk iránt az által, hogy 4—5—6 sőt némelyik még több nyelvet is beszélt. Pedig minálunk ez igen természetes. Az összes nyelvek előre bocsátom, hogy e megjegyzésem igen rövid lesz, mert jól tudom, hogy nem akadémiában ülünk, hanem országgyűlésen — az összes nyelvek általában 4 családra lehe lipo’ormon ,.0+ Amifonv o let”leti nyelv családokra. Ez általános laicus felosztás. Valaki azt mondja mellettem, hogy ez nagyon laicus, tehát megmondom a tudományos felosztást : az összes nyelvek felosztatnak három csoportra is: az iráni, a turáni, és a sémi nyelvcsoportra. Én, a laicus elnevezést használtam, mert azt mindenki ismeri és érti. A magyar ember azon szerencsés helyzetben van, hogy mind e gruppokhoz meg van a kulcsa. Saját nyelvénél fogva könynyen megtanulhatja a keleti nyelveket. A német nyelv tudása könnyűvé teszi nekünk az angol, holland, dán, svéd és norvég nyelvek elsajátítását. Nagyon sokan tudnak közülünk egy szláv nyelvet, bármilyen legyen az, horvát vagy tót, az megkönnyíti a lengyel, orosz, és általában az összes szláv család tanulmányozását ; aki Erdélyben született, annak még akkor is ha nem járt iskolába, máris kezében van a kulcs a latin nyelv megtanulására, mert románul tud, ez azokra vonatkozik, akik nem tartoznak a müveit osztályhoz, de itt a müveit osztályról van szó, az pedig mind tanul latinul. Tegyük hozzá, hogy minálunk sok a zsidó, akik mivelni szeretik magukat s akik a magyar nyelven kívül más keleti nyelvet is bírnak. Nem lehet tehát kétkedni a fölött, hogy egész Európában nincs egy oly nemzet sem melynek annyi eszköz állana rendelkezésére egy keleti akadémiának felvirágoztatására, és igazán látjuk, hogy amíg Európa legnagyobb államai büszkélkednek abban, hogy egy-két híres orientalistájuk van, nálunk annyi az erő e téren, hogy bátran elmondhatjuk, hogy nálunk az orientalisták bőségben vannak a külföldhöz képest. (Itt szónok idézi dicsérő szavakkal Vámbéryt, Mayert, Kun Gézát, Bálint Gábort, Podhorszky Lajost, Szilády Áront, Goldzihher Ignáczot, Erődi Bélát stb.) Ezek után bátor vagyok indítványomat a t. ház figyelmébe ajánlani. Jámbor Pál jegyző (olvassa az indítványt.) Lónyay Menyhért miniszterelnök : Méltóztassék megengedni,hogy egy megjegyzést tegyek.Nem tartom ezen indítványt a budget tárgyalása alkalmával felveendőnek, mert nem egy budgettételre vonatkozik, hanem egészen új dolog. Egy keleti akadémia felállítása iránti indítvány, mint bármely más, mely fölött tehát nem lehet mást határozni, mint amit a házszabályok rendelnek, t. i. ki fog nyomatni s annak idejében napirendre tűzetni. (Felkiáltások balfelöl: Be volt adva és napirendre kitűzve.) Helfy Ignácz: Deczember 11-én adtam be határozati javaslatomat azon kéréssel, hogy az rögtön kinyomassék, szétosztassék s a közoktatási budget tárgyalása alkalmával napirendre tűzessék ki, és ezt a t. ház határozatilag kimondta, Lónyay Menyhért gr. miniszerelnök. Ezen körülményt nem ismertem, s ennélfogva, ha a t. ház azt határozza el, hogy most fog az indítvány tárgyaltatni, méltóztassék megengedni, hogy egy pár szóval elmondjam nézetemet. A keleti nyelvek fontosságát nem tagadja senki s magam is helyeslem azon nézetet, miszerint Magyarországban igen fontos az, hogy a hazai ifjak közül többen a keleti nyelvekben magukat kiképezhessék. Azonban azt tartom, hogy ezen feladatnak azáltal felelünk meg leginkább, ha az egyetem reformjánál erre kellő tekintettel leszünk. Oly értelemben véve, mint a t. képviselő úr indítványozza, hogy külön akadémiát állítasunk fel azon czélból, hogy abban mint a bécsiben diplomaták képeztessenek , azt hiszem, ez nem volna czélszerű, miután ez különös speciális czél, mely inkább a külügyekkel van kapcsolatban. E szerint azt tartom, hogy az indítványra nézve legczél- szerűbb határozat az lenne, hogy azon kérdés, mennyiben fordíttassék figyelem s minő arányban hozassák be a keleti nyelvek mivelése az egyetemnél, akkorra hagyatnék mikor az egyetem általános szervezése iránti kérdés fog a t. ház elé kerülni. Ezen tárgy tehát inkább a tanügyi bizottság hatásköréhez tartozik, czélszerűnek tartanám, ha az oda utasíttatnék. Tisza, Kálmán: Én, ha azt indítványozná a képviselő úr, hogy most egyszerűen decretáljuk, bárminő keleti akadémia felállítását, azt mondanám, hogy ily hirtelen ezt tenni nem lehet azt indítványozni, de a képviselő úr nem is akar egyebet, mint hogy a közoktatási miniszter foglalkozván e tárgygyal, tegyen az iránt javaslatot. Miután a tárgy fontosságát az igent, miniszter úr is beismeri, miután nem az követeltetik,hogy most határozzunk el ilyen vagy olyan akadémia felállítását, hanem csak az, hogy a cultusminiszter e tárgygyal foglalkozván, tegyen az iránt javaslatot, én legalább részemről semmit nem látok azzal praeoccupálva, ha az elfogadtatik, csak egy pár szót szeretnék kihagyatni belőle főleg azért, mert úgy vagyok értesülve, hogy nem jó volna a bécsi akadémiát mintául venni, tehát e pár szót „a bécsi mintájára“ kihagyatni kérem. Fauler Tivadar közoktatási miniszter nem kívánja,hogy a határozati javaslat szövege szerint fogalmaztassék és csak anynyit fogadjon el a ház, hogy a miniszter e tárgy iránt tájékozhassa magát. Eber Nándor a miniszter szavait pártolja, hasonlókép Szilány Áron is. — A többség ez értelemben nyilatkozik. Következik : Egyházi czélokra 31.000 írt. Irányi Dániel: A ház ! Nem azért szólalok fel, mintha az itt kért tételt megtagadni akarnám, vagy mintha a pénzügyi bizottság véleményének elfogadását ellenezném. Valameddig az egyház az államtól elkülönítve nincsen, valameddig a rom. katholikus egyház oly aránytalanul van javadalmazva, mint valóban van, én a többi egyházak felsegélyezésére kért összegeket mindig készséggel elfogadom, hanem azért szólalok fel, hogy ezen tárgygyal összefüggésben egy, úgy az egyházi, mint a polgári társaságot érdeklő ügyre felhívjam a tisztelt miniszter úr figyelmét. Ezen ügy ugyanaz, melyre már egy másik képviselőtársam Horn Edet, barátom nem a vallás és közoktatási miniszter urat, hanem a földművelési, ipar és kereskedelmi miniszter urat hívta fel; értem az ünnepek kevesbítésének ügyét. Miután senki és maga a miniszter ur sem tagadhatja azt, hogy minálunk különösen bizonyos egyházaknak szerfelett sok ünneppeik vannak és miután nem tagadhatja azt, hogy ezen bajnak orvoslása szükséges, arra van i i •• ------l i—. v-Ktar urat méltóztassék magát az egyházi hatóságokká, érintkezésbe tenni az iránt, hogy az finnépek hétköznapról vasárnapra tétessenek át Reményben, hogy valamint más országokban, úgy nálunk is, e mód czélra fog vezetni, ha azonban csalódnám e reményemben , akkor lesz helye annak, hogy a törvényhozás a maga hatalmával intézkedjék annyira , mennyire e hatalom terjed t. i. hogy törvényeseknek csupán bizonyos ünnepeket ismervén el, megszüntesse azon tilalmat, mely jelenleg még létezik t. i. hogy bizonyos ünnepeken a külső munka nem engedtetik meg, és eszközöltetik majd a törvény által az hogy a közhivatalok azon napokon nem fognak szünetelni, a fizetések, melyek e napokra esnek, teljesítendők stb. stb. hanem mondom — miután a czél csak akkor lesz elérve,hogyha e rendelkezésbe az egyházi hatóságok is beleegyeznek, azt óhajtom, hogy a miniszter úr ezt kísérelje meg mindenekelőtt és a törvény intézkedése azon esetre maradjon fenn, ha ezen kísérlet czélra nem vezetne. Ivánka Imre csak azt kívánja, hogy a törvény otalmazza azokat, kik a munkában netalán gátoltatnak. Fauler T. miniszter : Miután ez nem indítvány, hanem csak figyelmeztetés Iványi részéről ennek tárgyalását nem látja napirenden levőnek, Henszlman Imre csak röviden megjegyezi, hogy Ivánka nem volt beszédében tekintettel a hitfelekezetekről szóló törvény 19. §-ára. — A ház ezután megszavazza ezen, valamint a következő tételeket. A brassói román gymnasium tételénél Babes Vincze,az újvidéki szerb gymnasiumnál Babes és Maximovits szólnak a tétel ajánlására s az utóbbi ez ügyben indítványt is tett. — A tételek megszavaztatnak, az indítvány a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. A budai nótanító képezde 75.000 frtnyi előirányzatánál Iványi Dániel a pénzügyi bizottság javaslatával szemben, mely ez összeget a népnevelési átalányból fedeztetni kívánja, a miniszteri előterjesztés mellett szól. — Elfogadtatik. A bajai gymnásium számára előirányzott összeg, melyet a p. U. bizottság eltörölni indítványozott, Tóth Kálmán felszólalására megszavaztatott. A következő tételek vita nélkül fogadtattak el a p. u. bizottság előterjesztése szerint. A visegrádi romokra előirányzott tételnél Henszlmann Imre fejtegette érdekesen és behatóan e műemlékünk fentartásának fontosságát. Kitűnő alaposságú beszédét lapunk közölni fogja,mihelyt terünk enged. — Ezután Királyi Pál központi előadó nyújtja be a központi bizottság jelentését 1. A kiállítandó újoncz és póttartalék megajánlásáról. 2. A honvéd zászlóaljak szaporításáról. 3. A népszámlálás alapján ránk eső újoncz rész megállapításáról. Elnök: Ki fognak nyomatni. Holnap 10 órakor ülés. Horvát országgyűlés. (Távirati tudósítás.) Zágráb, jan. 15. A horvát országgyűlés Bedekovics bán által ma ünnepélyesen megnyittatott, a Rusevics ezred díszszakasza emelte (?) az ünnepélyt A bán miután egy országgyűlési küldöttség az országgyűlésbe meglátta, az ország háza előtt számos közönség által és beléptekor a gyűlésteremben felkiáltásokkal üdvözöltetett, a karzatok túl voltak tömve. A királyi leiratok olvasása után a befejezést egyházi szertartás képezte, melyen az országgyűlés tagjai számosan vettek részt. A királyi egybehívó leirat a bánhoz intézve következőleg hangzik: Midőn Önnek indítványát Horvát-Szlavon- Dalmátországok országgyűlésének 1871.jún. 1-ére Zágráb országos fővárosunkba való összehívását illetőleg elfogadjuk, felhatalmazzuk Önt, hogy a mellékelt s nevezett királyságaink országgyűléséhez intézett leiratunk felolvasása után, ezen országgyűlést nevünkben megnyitottnak jelentse ki. Kihez egyébiránt császári és királyi kegyességünkkel és kegyelmünkkel hajlandók madunk. Kelt Bécsben az 1871 ik évi márczius hó 31-ik napján. A megnyitó leirat a horváth-szlavon országgyűléshez következően hangzik : Miután Horvát- Szlavon-és Dalmátországok 1868—1870. évre 1871-iki január 8-án mint 3 évi törvényhozási szakának lejárta napján helyettesünk által berekesztettük, — indíttatva éreztük magunkat az 1870. II. t. sz. értelmében a horvátszlavon-dalmát országgyűlést 1871. junius 1-jére Zágráb országos fővárosunkba öszszehivni és ezen országgyűlést ezennel megnyitódnak kijelentjük. — Kikhez egyébiránt császári és királyi kegyességünkkel és kegyelmünkkel hajlandók maradunk. Kelt Bécsben márczius 31-dik napján az 187lik évben. Ferencz József m. p. Pejacsevich Péter gróf m. p. Bedekovich Kálmán m. p. MAGYAR ÚJSÁG 1872. JANUÁR 16. MEGYEI ÉLET. — Nyitrajan. 14. Megbocsáthatlan hiba volt a bírák szabad választásának százados jogát eltörölni, e haza polgárait attól azért megfosztani, hogy a miniszter oly kinevezésekkel lepje meg a közönséget, a milyennel Bittó igazságügyminiszter lepett meg bennünket. Igen, azt mondjuk meglepett bennünket, mert nincs megyénkben törvénytudó, aki még csak álmodni is merte volna, mikép a kinevezéseknél a törvényes kellékek anynyira mellőztessenek, és a miniszter részére egyes kivételes esetekre alkotott 26-dik , oly dimensióban alkalmaztassák, mint alkalmaztatott. Biztosan állíthatjuk, habár megyei bizottmányunk többsége jobboldali, de a kinevezett egyének nagy részét,szabad választás útján alig merte volna a birói székbe emelni. Ha kérdeni bátorkodunk, mire való volt azon „spigelfechteret,“ , miszerint a törvényszéki elnökök miniszteri biztosoknak neveztettek, és felhivattak, hogy a hivatalokra oly egyéneket proponáljanak, akikért a felelősséget elvállalják ? a midőn biztos tudomásunk van arról, hogy a törvényszéki elnökök propositiója nem respectáltatott annyira nem, amikép azok által nemcsak nem ajánlott, de több, említésbe sem jött egyének nevezzenek ki. Nem éltünk mi azon hiú reményben, miszerint a bírói kinevezéseknél a kinevezendő egyéneknek, a jobboldali párthoz tartozása döntő ne legyen ; de azt még sem mertük az igazságügyérről feltenni: mikép mellőzve a törvényszerű képességet, mellőzve az elnökök előterjesztését, — csupán a képviselők által ajánlott kortes kolomposokat ültessen a bírói székbe. Törvényszékünk, oly elemekből van összeszedve — mikép ily fenállása; hacsak Justitia istenasszonyát gúnynak kitenni nem akarjuk, lehetetlen. Van a törvényszéknél, a ki még a törvényes kor kellékével sem bir; tudtunkkal ily kinevezésre a miniszter a törvényhozástól indemnityt nem nyert,— van a ki kegyetlenség’, hivatalbeli visszaélés végett tiszti vizsgálat alatt állott, hivatalától fölfüggesztetett, — levél folytán megdorgáltatok; a lapokból még a külföld is ismeri nevét, — vannak a boldogító Bach-korszak emberei, kik a szabad választási idők óta pihentek, s most nyugalmukból felzavartattak, hogy újra alkalmaztassanak. Ha az előbbeni törvényszék lanyha működése alatt azt kérdeztük: „mennyi a restantia“ ? . . most bizonyára azt fogjuk kérdezhetni curiosumként: „mennyi az elintézett tárgy ?“ Térjünk át a járásbíróságokra. Megyénkben 11 képviselői választókerület van . — Tóth Vilmos miniszter úr ő exczellentiája hatalmas hangjával kivívta a tizenegy járásbíróságot is, hogy minden képviselőnek legyen alkalma kortes kolomposait megjutalmazhatni. Nagyérdemű képviselőink e részbeni kötelességüknek eleget is tettek , mert kezdve Wodiánertől a boldog emlékű Kuba Jankóig mindannyian hálásan viselték magukat ; mert egynéhány kivételével, — nem tekintve képességet, elnöki propositiót, — elegendőnek tartották a kortes kolompoji qualificatiót, hogy az igazságügyérnek kegyenczeiket ajánlják; a miniszter pedig ezen országgyűlési nagyságok előtt meghajolva, egynéhány kivételével ki is nevezte őket. De mily hálával lesz a perlekedő közönség ezen képviselő urak iránt ?! arról azt hisszük, rövid idő alatt az igazságügyéé meg fog győződni, ha a kimaradhatlatlan temérdek panaszokat elintézni akarandja. Íme, megvan a birói hatalomról hozott törvénynek előre megjósolt következménye, mely szerint az igazság kiszolgáltatása, pártérdek és protektió áldozatává lett. Megyénkben a tisztújítás még meg nem tartatott, a birói kinevezési praccedens a jobboldali pártot felbátorítván, — attól tartunk, — mikép a jövő választások is a birói kinevezéseknek ba consequentiái lennek, — úgy hogy nem tekintve képességre, csak a pártérdek legyen kielégítve: e szerint könnyen meg fog történni, hogy a megyei főügyésznek diplomája nem lesz. De minek is, amilyen a biró, olyan lehet az ügyész is. Egy ügyvéd. — Zala megyében a tisztviselőválasztás eredménye a következő: alispán Csutor Imre, főjegyző Svastits Benő, első aljegyző Hanty Károly, második Horváth Bertalan, főügyész Skublits Zsigmond, főorvos dr. Griesz János, főmérnök Presinsky Pál, almérnök Hetényi F., árvaszéki elnök Hertelendy Ferencz, ülnökök Kerkápoly Balázs, Donáti Ferencz, Baumgartner Jen., Krosetz Ján., Csokonai János, árvaszéki számvevő Skublics Imre,közigazgatási szolgabírák és orvosok : tapolczai szolgabiró Györfy Dániel, orvos dr. Beszedits Ede, Sümegen szolgabiró Bogyai Antal, orvos dr. Takács J. Keszthelyen szolgabiró Király L., Sz.Gróton szolgabiró Bordics Ferencz, orvos Surgoth J., Egerszegen szolgabiró Skublics István, orvos dr. Mangin Károly Letenyén szolgabiró Szigeti Lajos, orvos Smidt Rubin, Lendván szolgabiró Nagy József, orvos Feithmann Adolf. Baksán szolgabiró Vasdinnyey, orvos Pichovszky József, Kanizsán szolgabiró Kovács János, orvos Tersánszky József. Pacsán szolgabiró Horváth Mór, orvos Sipos Imre, Csáktornyán szolgabiró Zakó Henrik, orvos Klein Ignácz, Perlakon szolgabiró Koltay Rókus, orvos Rónay Mór. Barom-orvosok : Gapocza és sümegi jár.: Foki Zsigmond, Keszthely és Szent-Gróth, Torma János, Egerszegh és Letenye jár.: Kovács József, Lendva és Baksa jár. : Brüll Lipót, Kanizsa és Pacsa jár.: Maur Nándor, Csákoványa és Perlak: Fink János. A megválasztottak mind jobbpártiak. — Jász-Kunságban a tisztviselőválasztás e hó 10-én történt meg; a két párt közt egyezmény jött létre a választás a baloldal előnyére ütött ki; a megválasztott tisztikar kétharmada baloldali, az utolsó harmad jobboldaliakból választatott. A tiszti kar névsora következő. Alkapitány: Balogh Imre, főjegyző: Kerek József, aljegyzők : Nagy Ferencz, Szivák Imre, Hajdú Lajos, tiszti ügyész Bozóky Antal, pénztárnok Koller Kálmán, számvevő Pethes János, alszámvevők : Baky Endre, Mészáros Imre mérnök Horkay Péter, főorvos : Orbay Antal, állatorvos: Szappanos József. A járáskapitányok és esküdtek választását a belügyminisztérium a községek rendezéséig elhalasztotta. — Doboka megyében a tisztviselőkar választásánál megválasztottak: alispán Sombori Józs., főjegyző Schilling R. aljegyző Rácolity János és Marillás Károly, tiszti ügyész Munteanu Ágost, pénztárnok Jancsó Mihály, számvevő Keczeli Ferencz, mérnök Bodor Károly, főorvos Gajzágó László, alorvosok Gombos Mihály és Veszprémi Elek, állatorvos Wünsche János, erdésznek ideiglenesen Becski P. Árvaszéki elnök Anca Péter, ülnökök Szabó Imre, Mánó Tivadar, közgyám Incze József, árvaszéki jegyző Butyka Dani, szolgabirák az egregy-hidalmási járásban Hatfaludi Mór, a pánczélcsehi járásban Hatfaludi Zsigmond, a dobokaiban Csíki László, a búzáiban Kászonyi Ferencz, a kerlésiben Fehérvári Károly, a n.sajóiban Bodó Sándor; levéltárnoknak a főispán kinevezte Csorba Györgyöt, iktatónak Placsintár Ödönt. A helységek beosztása járásbíróságok szerint. (Folytatás.) XLII. XLIV. SZOLNOKI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki kerület kiterjedése 6725 19/1oooo mértföld. Összes népessége : 141,001 lélek. A beosztott kr. járásbíróságok. Folyó Járásbíróság szék- A járás ki- Nészám helye 1 Szolnok 2 Mező-Tur 3 Abád-Szalók 4 hu -Szent-Márton terjedése pesmértf.-benség 30 14 10 7780 5217 4768 -*47 54 64,559 30,530 29,670 16,242 1) Szolnoki királyi járásbíróság. Székhelye: Szolnok, Bessenszög, p. Szászberek, p. Fokoru, p. Szögszentiván, p. Hámorszög, Czibakháza, p. Gyüger, p. Sárszög, p. Zsiger, Nagy- Kürti, Szajol, Szolnok, p. Derzsigát, p. Varsány, p. Szanda, p. Palotás, Szent-Iván, Tisza-Földvár, p. Martfű és p. Homok, Tisza-Inoka, p. Csámpa, Tisza-Kürth, p. Göböljárás, Tisza-Nagy Rév, p. Sáp, Tisza Püspöki, Tisza-Ugri, p. Ságli, Tisza-Várkony, Tisza-Vezseny, p. Bökönye, Török- Szent-Miklós, p. Kengyel, p. Szakállas, p Szent-Tamás, p. Tenyő, p. Bálla. 2) Mező - Turi királyi járásbiróság. Székhelye: Mező Túr, Dévaványa, p. Gabonás, p. Eczeg, p. Körsziget, Mező-Tur, p. Póc és p. Turpásztó. 3) Abádszalóki királyi járásbíróság. Székhelye: Abád-Szalók, Fegyvernek , Kenderes, p. Kákát, p. Bánhalma, Keőtelek, Süly, Tisza-Abád, Tisza Beő, Tisza-Bura, p. Taskony, Tisza- Derzs, p. Tomaj, Tisza-Roff, p. Gyenda, p. Akolbát, Tisza-Szalók, p. Gyócs, p. Katymárd, Tisza-Szent-Imre, p. Szentgyörgy. 4) Kun-Szent-Mártoni kir. járásúiróság. Székhelye: Kun-Szent-Márton. Kun-Szent-Márton, Mesterszállás puszta. Hevesmegyéből, Csépa, Gyalu és Istvánháza pusztákkal, Tisza-Srs, Szelevény. XLV. JÁSZBERÉNYI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki ker. kiterjedése: 2020/8/ionov mértföld. Összes népessége: 75,113 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. Folyó Járásbíróság szék- A járás kit- Nészám helye terjedése pesmértf.-benség 1 Jászberény 126297 46,974 2 Jász-Apáti 75739 28,139 1 Jászberényi kir. járásbíróság. Székhelye: Jászberény. Jászberény, Mihálytelek, Jákóhalma, Felső-Szent-György, Fényszaru, Árokszállás, Szent András puszta, Dósa, Pest megyéből: Jánoshida. Heves megyéből: Monostor (Kerekudvar pusztával). 2) Jás ’i- A ] «. 1 kir. járásbiróság Székhelye: Jász-Apáti. Alsó-Szent-György, Jász-Apáti, Jászkisér-Jászladány. Heves megyéből: Alattyán (Mizse pusztával) Puszta-Kürt. XLVI. KARDSZÁGI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki kerület kiterjedése: 287889/toooo mértföld, összes népessége: 74,694 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. Folyó Járásbíróság szék- A járás ki- Nészám. helye, terjedése pesmértf.-ben.ség. 1. Kardszag 101301 22,055 2. Kis-Ujszállás 93673 29,224 3. Püspök-Ladány 92915 23,415 1) Kardszagi kir. járásbiróság. Székhelye: Kardszag, Kardszag, Madaras. Heves és K.-Szolnokmegyéből: Gacsa puszta, Hegyesbor puszta, Kilenczes puszta. 2) Kis-Ujszállási királyi járásbíróság. Székhelye: Kis-Ujszállás, Kis-Ujszállás, Kunhegyes, Kun-Szent- Márton, Csorba p., Turkeve. 3) Püspök-Ladányi királyi járásbíróság. Székhelye: Püspök-Ladány, Földes, Nádudvar, Püspök-Ladány, Laáp Tetétlen. XLVII. TORNAI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki ker. kiterjedése: 219015/100oo mértföld. Összes népessége: 52,368 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. Folyó Járásbiróság szék- A járás ki- Nászám helye terjedése pesmértf.-benség 1 Torna 105810 23,176 2 Szepsi Hs 225 29,192 1) Tornai kir. járásbiróság. Székhelye: Torna, Almás, Ajj, Barakony, Barka, Becskeháza Borzova, Dereuk, Derne, Dobódél,Égerszög, Falutska, (Bodóka pusztával,) Görgő (Paklan, Péterháza pusztákkal,) Hárskút, Hidvég-Ardó, Horváti, Jabloncza, Jóvafő, Kápolna , Komjáti , Körtvélyes, (Evetes pusztával), Kovács Vágás, Lenke, Lucska, Méhész, Nádaska, Perkupa, Szín Petri, Rákó, Szádellő, Szent András, (Kovácsi pusztával), Szilacs, Szilicze, (Feketefüz, Kisfalud és Korotnok-Ardócska pusztákkal) Szin (Szelecze pusztával), Szögliget, Szöllős-Ardó, Teresztenye (Domolaháza pusztával) Torna (Gyűr és Miglincz pusztákkal) Torna Újfalu, Torna-Vendégi, Udvarnok, Varbócz(Lászi pusztával), Zsarnó. 2) Szepsi kir. járásbiróság. Székhelye: Szepsi, Apáti, Bátor (Gagy,) Bodoló-Kis, Bodoló-Nagy, Buzita (Keczer Lyuba, Kálnas, Csebe pusztákkal), Büttös, Csenyéte, Csécs Debröd, Gagy-Alsó, Gagy-Felső, Hint, Kány, Keresztéte, Komárócz, Láncz-Alsó, Láncz-Felső, Litka, Makrancz Csekaj pusztával, Meczenzéf-Alsó, Meczenzéf Felső, Míndezentijászó, Pamlény, Pány, Peder, Perecse , Pereny , (Gombos pusztával), Puszta-Radvány* Reste, Rudnok, Somodi, Szászfa, Szemere, Szepsi, Szeszta, Jánok, Jászó, Pizendorf, Krasznik-Vajda Vendégi. Szepesmegyéből: Szász. XLVIII. KASSAI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Törvényszéki ker. kiterjedése 40 / 10000 Összes népessége: 137,957 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. Járásbiróság A járás ki- Népesség székhelye terjedése mértföldekben Kassa Zsadány Szántó Szikszó 1) Kassai kir. Székhelye: Kassa, Aranyidka, Réka, Opáka, Koksó-Baksa, Baska, Bárcza, Bátyok, Béla, Benyék Bernátfalva, Beszter, Bocsárd, Bőd, Kápolna-Bölzse, Sziget - Bölzse, Sándor - Bülzse, Kassa sZ. kir, város, Bukocz, Buzafalva, Buzinka, Csákány, Csany, Csontosfalva, Enyiczke, Gedse, Gönyü, Györgyi, Gyürke, Kassa-Hámor, Haraszti, Hatkócz Heilem Hilyó, Kis-Ida,Nagy-Iva, (Zsobrak-Kerencz Dobogó pusztákkal), Kelecseny, pusztával , Alsó-Kemencze , Felső Kemencze, Kenyehecz , Királynép , Miglécz, Koksó-Mindszent, Miszlóka, Nádaska, Hidas-Németi, Tornyos-Németi, Alsó- Olcsvár, Felső-Olcsvár, Polyi, Lőrinczke, Rank, Rás, Rozgony-Lacza (Lajosháza pusztával), Semse, Szakaly, Széplak-Apáti, Széplak-Hossuszér, Széplak-Rövidszer, Szilvás-Apáti, Szina, Alsó-Tőkés, Felső Tőkés, Kassa-Ujfalu, Jászó-Ujfalu, Zdoba, Zsebes, Zsir, Vajkócz, Pető Szinye. Sáros megyéből: Tihany-Kavecsány, Szent-István. 2) Zsadányi kir. járásbiróság. Székhelye: Zsadány, Biste, Bologd, Bogdány, Kis-Bozsva, N.Bozsva, Alsó Csaj, Felső Csaj, Filkeháza, Füzér, Garbócz, Hollóháza, Alsó-Hutka, F.Hutka, Kassa, Kajata, Kis Kázmér, Alsókéked, Felső-Kéked, Komlós, Lengyelfalu, Mátyásháza, Mikóháza, Alsó-Miglye, Felső- Mislye, Nádasd, Nyíri, Ósva, Pálháza, Pányok, Pusztafalu, Radvány, Sompataki Kis- és Nagy-Hutával, Rákos, Alsó-Redmecz, Kis-Bányácska, Felső Redmecz, Regete, Ruszka, Regete pusztával, Szkáros, Kis- Szaláncz, Nagy-Szaláncz, (József és Mihály pusztával), Ujszállás, Újváros, Újvár, Zadány, Zsujta, Kovácsvágás, Prédahegy és a Vágási Huta, Vily, Zemplénmegyéből: Vitány. 3) Szántói kir. járásbiróság. Székhelye Szántó, Alpár, Árka, Szent-István-Baksa, Baskó, Hernád-Büd, Alsó-Czécze , Felső-Czécze, Csekeháza, Felső-Dobsza, Fony, GibArt, Felső Golop, Göncz, Hécze, Kis- és Nagy- Kér, Aranyos Tuzsa pusztákkal, Hernád- Kércs, Nagy Kinyizs, Kisfalu, Korlát, Mogyoróska, Pere, Prépost, Regécz, Göncz- Ruszka, Becsali pusztával, Sima, Abaúj- Szántó, Bodókő-Ujfalu, Bodókő Váralja, Vilmány, Viszoly, Telki-Bánya, Zemplén megyéből: Alsó-Golop. Folyószám 1 2 3 4 ’ui .11626 4,6 járásbiróság: 56,984 23,751 27,052 30,170