Magyar Ujság, 1873. június (7. évfolyam, 126-148. szám)

1873-06-10 / 132. szám

a) Vájjon czélszerű-e a bírósági szervezet végleges megállapításánál leszállítani a törvényszékek számát, s szaporítani a járásbíróságokét, felruházva utóbbiakat — a birtokbíróság gyakorlása nélkül — telekkönyvi hatósággal is? b) Kivánatos-e vájjon több másodfolyamodású bíróság fölállítása? c) Fentartandó-e vagy nem a külön semmitő törvényszék ? Még egy fontos kérdés előterjesztésére utalják a minisztert az élet és hazai viszonyaink követelményei s a képviselőház határozata. Nevezetesen, hogy vájjon nem volna-e czélszerű a kisebb polgári ügyek elintézését közigazgatási tisztviselőkre, mint békebírákra ruházni, s ha igen, kikre és minő hatáskörrel. Végezetül a miniszter köszönetet mondva a megjelenteknek, azon óhajtásának ad kifejtést, hogy hasznos közreműködésük által egy újabb babért illeszszenek eddig szerzett érdemeik koszorújába. Az éljenzéssel fogadott miniszteri megnyitó után Szabó Miklós kéri a feltett kérdéseknek az egyes tagokkal való közlését, mert,a miniszter bizalmának csak úgy felelhetnek meg, ha nem készületlenül, hanem kellő tanulmányozás után adnak feleletet azokra. Az igazságügyminiszter készséggel megígéri ezen óhajtás teljesítését, valamint a Perczel Béla által kifejezett azon kérését is, hogy a tanácskozások ne az igazságügyminisztériumnak kissé szűk helyiségében, hanem az országháznak valamely nagyobb osztály termében tartassanak. Jelen voltak e megnyitó ülésen a hétszemélyes és kir. tábla, a törvényelőkészítő bizottság s a pesti s pestvidéki törvényszékek elnökei s több kiváló tagja, a pesti és marosvásárhelyi k. főügyészek, s a fővárosi ügyvédi s jogtudori kar számos ismert nevű képviselője. A képviselőház tagjai közül pedig Csemegi Károly, Csillag László, Hoffmann Pál, Horánszky Nándor, Horváth Boldizsár, Horváth Döme, Horváth Lajos, Matuska Péter, Molnár Antal, Paczolay János, Perczel Béla, Szilágyi Dezső, Toszt Gyula és Vidliczkay József. E kötelezettség alól csak a testileg nem alkalmas tanulók mentetnek fel. 2. §. Ezen oktatás a gyalogsági-, test- és fegyvergyakorlatokra s a széllövésre terjed ki. E tantárgyak tanítására az iskolai év folyama alatt legalább hat hónapi s ennek tartama alatt hetenkint legalább két órai idő fordittatik. Ezen oktatás czélszerűbb eszközlése végett úgyszintén a közvizsgák alkalmával, egy helyen levő különböző tanintézetek nöendékei egy testté egyesithetők 3. §. Az oktatás a honvédség kebeléből kirendelt al- és főtanitókra bizatik. 4. §. Az al- és főtanítókat a honvédelmi miniszter által kijelöltek közül a vallás és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Az al- és főtanítók az állam pénztárából évi fizetést húznak. 5. §. A felügyeletet az egy honvédzászlóalji járásba eső tanintézetek karjai és fegyvergyakorlatai felett az illető zászlóalj parancsnoka gyakorolja. 6. §. A katonai gyakorlatokból minden iskolai év végén az illető zászlóalj parancsnoka vgy ennek helyettese jelenlétében nyilvános vizsgálat tartatik, s a tanulóknak e tantárgyból nyert osztályzata iskolai bizonyítványában kitétetik. 7. §. A tanuló ifjúság számára szükséges fegyvert, torna- és katonai eszközöket az állam szolgáltatja; ezek a helybeli honvédcsapatparancsnok, a honvéd-állomási helyeken kivül pedig az illető iskolai hatóság gondjai alá adatnak, mely azoknak épségben tartásáért felelős. 8 §. Az ifjúságnak ezen oktatás czéljából szakaszokra, illetőleg századokra leendő beosztásáról, a rend és fegyelem fentartásáról s mindarról, ami ezen törvény életbeléptetésére szükséges, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértőing szabályrendeletek útján intézkedik. 9. §. Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi s vallás- és közoktatásügyi miniszterek bízatnak meg. Bemutatják : Trefort Ágoston, s. k. Szende Béla, b. k. Zászlószentelés Kisújszálláson. A nagykun-kisújszállási 48-as párt, mely ma egy éve még csak kevés tagot számlált, most azonban, néhány buzgó férfiú igyekezete következtében a polgárok többségét foglalja immár magában, politikai hitvallásának jelképét is birni óhajtván, egy zászlónak elkészítését , annak majdan ünnepélyes felavatását határozta el. A zászlóanyai tisztre az ép oly lelkes mint szép Csanády Sándornét megnyervén, ez a zászló elkészítését nagylelkűen maga ajánlá meg. A felavatásra a tegnapi nap, junius 8 . lett kitűzve, melyre az országgyűlési 48-as párt tagjai s a vidéki 48-as körök is meghivattak. A zászlóanya, derék férjének kíséretében még szombaton délután érkezett meg s ugyanakkor jött k Pestről Irányi Dániel, Rátonyi János képviselők és Simonyi Antal, a kerület (karczagi) volt 48-as elvű jelöltje. A párt küldöttségén kívül nagyszámú nép, férfiak és asszonyok várták s fogadták éljenekkel a vendégeket az állomásnál, a honnan, bandérium előlovaglása mellett a városba kisérték. Részint ugyanaznap, részint vasárnap reggel pedig több kevesebb tagból álló küldöttségek jöttek H.-Böszörmény, Karczag, Nádudvar, H.-Szoboszló sat. városokból. A felavatás, mint érintők, tegnap ment végbe. Az isteni tisztelet után, a templomból kijövő nép a nagy ífe, kvarVa" a“*2£sÄ^TCka tttfgeW. Ezek tized-fél órakor megjelenvén, szűnni nem akaró éljenek töltötték meg a levegőt. A zászlóanyát, ki nehéz zöld selyemből készült uszályos ruhát viselt és kinek vállait fehér szőrmével keritett s aranyzsinórzatu mente födte, tizenkét fehérbe öltöztetett hajadon vette körül a számára a sátor alatt kijelölt ülő helyeken. Miután a pártelnök Nagy István röviden előadta volna a gyűlés czéját, Irányi a zászló jelentőségét a 48-as párt progammja értelmében magyarázta a hallgatóságnak. Beszéde végén felhiván a zászlótartót, hogy bontsa ki a jelvényt, mely alatt a kujszállási polgárok küzdeni és győzni hivatják, a nehéz selyemből készült arany rojtos gyönyörű zászló tokjától megszabadittatván, a közönségnek örömnyilvánitásai között kibontatott. Erre a zászlóanya a szófoki emelvényre lépvén, itt nehány lelkes szóval a három szalagu csokrot felköté a rúdra, azután pedig három szeget ütött be ebbe. A zászló egyik oldalán e szavak állanak pompás arany hímzésben : A n. k. kisújszállási 48 as párt zászlója 1873. Tulfelől pedig: Erős akarat nem ismer akadályt. 1848. A három szalagokon pedig — melyeket a kisújszállásiak magok rendeltek meg: az egyiken: Szabadság, egyenlőség, testvériség; a másikon: Éljen Kossuth Lajos; végre a harmadikon: Éljen Csanády Sándorné zászlóanya. Azután a vendégek, majd a koszorulványok, végre a helybídi nevezetesebb párttagok vertek be egy-egy szeget, összesen 48 at, különféle hazafias jelmondatok hangoztatása mellett, melyek közül a Kossuthért, a párt győzelméért stb. valók legélénkebb viszhangra találtak. A szegek keverése be lévén fejezve, a zászlóanya a lobogót a kisújszállási pártnak átadta hű őrzés végett mint becses ereklyét. Ezt követte Csanády Sándornak gyakori tetszéssel félbeszakított beszéde az országos három párt működéséről, amlyben szónok kimutató, hogy csakis a 48-as párt maradt meg 1861-ben elfoglalt álláspontján s halad következetesen a czél felé. A szertartás egyes szakaszai közben a zenekar a Kossuth indulót, a Szózatot és a Hymnust játsza, az ünnepély végével pedig a Rákóczy indulóval kisérte az elvonuló közönséget, mely miután a zászlóanyát lakására kisérte, a 48-as kör helyiségébe vitte a felavatott lobogót. Délután 1 órakor nagy társas lakoma volt a vendéglő felső éttermében, melyet több pohárköszöntés és egy Végh Bálint nevű népkötő szerzeményeinek maga által történt «szavalása » szerzett, a ritka természetes tehetségről tanúskodó költemények általános elismerésben részesülvén. Ebéd után a zászló anya férjével és a többi képviselőkből a rokonszenv és seretet számtalan bizonyságai között s egy kiláthatlan tömegnek kísérete mellett elutazott, nem vehetvén többé részt z estére rendezett tánc/.vigalomban, melyre csak a rokon irányú körök küldöttei maradtak meg. Tör aigja asat a tanuló Ifjúság katonai- és fegyvergyakorlatairól. 1. §. Minden állmi-, községi- és felekezeti középtanoda, tanitóképzde, felső nép-, polgári-, szak- és magániskola 15 éves kort betöltött s 20 éves kort meg nem haladt növendékei a katonai és fegyvergyakorlatok tanulására köteleztetnek. MAGYAR UJSÁG 1873. JUNIUS 10. ORSZÁGGYŰLÉS. A főrendiház ülése június 9-én Déli 12 órakor. Cziráky János r. alelnök megnyitván az ülést a képviselőház jegyzője átnyújtja az első magyar gácsországi vasútról, az 1872-ki közlekedésügyi hitelmaradványokról s a telepitvényesikről szóló legutóbb szentesített törvényeket. — A törvények kihirdettetnek s az országos levéltárba helyeztetők. Elnök ezután jelenti, hogy Haynald Lajos érsek egyházi teendői miatt szabadságidőt kér. Megadatik. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés véget ért. A közjegyzőség. A kir. közjegyzőségről szóló törvényjavaslat a képv. ház tegnapi ülésében osztatott szét.— A javaslat, mely 1. év május 3 tól kelt, 117. §§-ból áll és terjedelmi indokolással van ellátva. Az indokolás a kozjegyzo avasat és maimjait a következőleg definiálja : „A közjegyző az állam által hitelességgel felruházott személy, a kinek hivatása az, hogy jogügyletekről és jogkövetkezményekkel biró tényekről okiratokat készítsen, melyek közokirat érvényével bírnak, továbbá okiratokat őrizzen és végre a felek és biróságok bizonyos megbizásaiban eljárjon.“ „Oly feladatok ezek, foltatja az indokolás, melyeket teljesen se a birói, sem az ügyvédi karra bízni nem lehet. A birói karra nem, mert ennek hivatása a törvényeknek peres esetekre való alkalmazásában, a megzavart jogbiztonság helyreállításában, szóval : az állam birói hatalmának gyakorlásában áll, és minden idegen teendő a birót csak eredeti hivatásától vonja el az igazságszolgáltatás érdekeinek rovására. De nem bizhatók ama feladatok az ügyvédre sem , mert az hivatásának természeténél fogva mindig valamely félnek tanácsadója és képiselője, és nem bir azon pártatlansággal, amely nélkül közhitelességgel való felruházása indokolható nem volna.“ A javaslat intézkedéseinek főbb mozzanatait a következőkben ismertetjük : A javaslatnak XVIII fejezete van. Az 1-fő, melynek czíme: „a kis- közjegyzőség betöltése“ megszabja, hogy a közjegyző csak teljes körú magyar honpolgár lehet,aki feddhetlen jellemű, csőd vagy gondnokság alatt nem áll, az ország hivatalos nyelvét teljesen bírja, végre az ügyvédi vagy gyakorlati bírói vizsgát jó sikerrel letette, és a vizsga letételét megelőző vagy követő bár megszakított két évi közjegyzői gyakorlatot kimutatni képes. A közjegyző nem lehet gyakorló ügyvéd, tanár, nem viselhet fizetéssel járó bárminemű hivatalt, nem lehet tettleges szolgálatban álló katona, nem űzhet kereskedést; nem üzérkedhetik a börzén; nem lehet válalatoknál igazgatótanácsos, nem foglalkozhatik ingatlanok vételével és eladásával, nem köthet saját neve alatt idegen üzleteket. A közjegyzői állás pályázat útján töltetik be. A közjegyzők számát és székhelyét az igazságügyminiszter határozza meg. A közjegyzővé kinevezés csak magyar közjegyzői okiratok föltételére ad jogosítást,, más nyelvű okiratok fölvételére külön meghatalmazás kell. A közjegyző biztosítékot, tesz le, míg Budapesten 6000 frtot, — oly városban, mely legalább 30.000 lakossal bir, 3000 frtot, — más helyeken 1500 frtot tesz. A biztosíték a magyar állam által biztosított értékpapírokban vagy kettős értékű jelzálogban is letehető. A II-ik fejezet, mely a „közjegyzői segédek , jelöltek és helyettsek“-ről szól, megszabja, hoy a jegyző saját felügyelete és felelőssége alatt segédeket tarthat, kik közjegyzői jelölteknek tekintetnek, mihelyt őket a jegyzői kamránál bejegyzik. A közjegyzői gyakorlat is ezen időponttól számíttatik. Jelölt csak az lehet, ki a jogi tanulmányokat elvégezte és a szabályszerű elméleti vizsgálatokat letette. A III-ik fejezet a „közjegyzői kamrák“-at szabályozza. Egy kamrához legalább 20 közjegyzőnek kell tartoznia. A kamra a jegyzőknek egymás közötti, valamint a jegyzők és felek közötti vitás kérdéseit, békés kiegyezés útján, kiegyenlíteni igyekszik, s a jegyzők felett a fegyelmi hatalmat gyakorolja. A IV-ik fejezet a „közjegyzői állás megszűntének“ eseteit adja elő. Ez megtörténik, ha a jegyző valamely hivatalba lép ; ha büntető vagy fegyelmi ítélet folytán állásából elmozdíttatik; ha a szellemi vagy testi fogyatkozás miatt állásának betöltésére képtelenné válik, ha a vagyona feletti szabad rerdelkeztetést elveszti; csőd esetében pedig, ha hitelezőit teljesen ki nem elégítette, vagy ha a bukás „hamissággal“ párosultnak mondatott ki. Az Vilk fejezet czíme: „A közjegyző hatásköre“ A közjegyző hatásköréhez tartoznak : a) közokiratok felvétele, b) végrendelkezések felvétele, e) tanúsítványok, d) okiratok s értékneműek őrizete, f ) eredetiek megőrzése, f) bírói megbízások teljesítése. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okmány megvántatik : a házastársak kzött kötött adás-vevési, cél -, életjáradéki és kölcsönszerződéseknél, valamint egéb okmányoknál, melyekben egyik házastárs a másik irányában adósságot vállal, b) házastársak közt kötött ajándékozási szerződéseknél, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott, c) a hozomány átvételéről kiállított elismervényeknél, akár a házastárs, akár más részére állíttatik ki, d) minden jogügyletnél, melyet vakok, siketek, kik olvasni nem tudnak, vagy némák és siketnémák, akik írni nem tudnak, élők közt kötnek, amennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen közbenjárulnak. VIk fejezet az okirat felvételének körülményeit állapítja meg. A VII-ik fejezet a végrendelkezések felvétele czím alatt, a végrendelkezések felvételére nézve még a következő kellékek megtartását szabja ki: a) a végrendelkező személyesen jelenti ki végakaratát a közjegyző előtt; b) az ügymenet egész folyama alatt két tanúnak, vajty egy második közjegyzőnek folytonos jelenléte szükséges; c) az, hogy a jelen §. határozatai megtartottak , az okiratban bizonyítandó. A VIII ik fejezet „a közjegyzői okiratok végrehajthatóságát jelenti ki. A IX-ik fejezet „Tanúsítványok“ czime alatt elősorolja a tényeket és körülményeket, melyekről kizárólag athat a közjegyző tanúsítványokat. E tények és körülmények a következők: okiratok láttamozása, kereskedelmi s üzleti könyvek kivonatainak hitelesitése, fordítások s név aláírások hitelesitése, okirat előmutatatása időpontjának bizonyítása, életbenlét bizonyítása, közgyűlési határozatok hitelesítése, tények bizonyítása, értesítvények (intés, felmondás, óvás, váltóóvások. A X-dik fejezet „okiratok és értékneműek letételét“, a XI-dik a „birói megbízásokat“, a XI-ik az „ügyvitel“, a XIII-dik a „közjegyzői levéltárakat“, a XIV-ik a „felügyeletet“, a XV-ik a „felelősséget“, a XVI-ik a „fegyelmi eljárást“, a XVII ik a „közjegyzői dijak“-at, (e fejezet csak azt mondja, hogy a közjgyző dijt számíthat fel, mely azon szabályok szerint hajtatik be, mint a bírói díj) ; végre a XVIII-ik a „vegyes intézkedéseket“ szabályozza. — Ez utóbbi szakaszból idézzük a következő két lényeges pontot : Jelen törvény életbeléptetésétől számítandó három éven át megengedtetik, hogy a) a közjegyzői állomások csak részben töltessenek be ; b) több járásbíróság kerületére csak egy közjegyző neveztessék ki, — és hogy c) közjegyzőknek vagy közjegyzői helyetteseknek olyanok is nevezhetők ki, kik az előírt 2 évi közjegyzői gyakorlatot ki nem mutathatják. — A jelen törvény azon rendelkezései, melyeknél fogva némely jogügyletek jogérvényéhez jegyzői okmány szükséges, a jegyzői állomások végleges betöltéséig felfüggesztik, és ezen szakasz hatályba léptének napját azgazságügyminiszter fogja megállapítani, és legalább három hónappal előbb kihirdetni. A nagy vasúti hálózat terve. A képviselőnak Vívottaegy Vleményes előterjesztést tett. A bizottság a közlekedési miniszter által beterjesztett 187-ik számú s a képviselőház 1044. számú határozatával előzetes tárgyalás végett hozzáutasított. „A vasúthálózat több kiegészítő vonalának létesítéséről s egy délnyugati nagyobb hálózatnak egységes üzletbevételéről“ szóló törvényjavaslatot alapos és beható tárgyalás alá vette s annak megbirálásánál kiválóan a nemzetgazdászati szempontot tartván szem előtt azon önként eredő két kérdést vitatta meg : 1. Vájjon nemzetgazdászati és vasúti politikai tekintetekből helyes-e a törvényjavaslatban megállapított vonalak iránya s azok egységes üzletbe vétele. 2. Vájjon elfogadható-e azon pénzügyi művelet, amely ezen vonalak létesítésére alkalmaztatni szándékoltatik. Az első szempont megvitatásánál, melybe a bizottság már hivatásánál fogva is mint szakbizottság a lehető legmélyebben bocsátkozott, felmerültek azon tekintetek , melyek szerint különösen a két legfontosabb u. m. Zimony, Budapest, Bécs, valamint a Budapest Esztergom Járnai vonalakkal a keleti kereskedést és annak átmeneti forgalmát hazánk számára biztoítjuk, mert a határszéleken a keleti pályáknak oly csatlakozási pontot vagyunk képesek Zimonyban kijelölni, amelyeken át a kelet két legfontosabb kereskedelmi csomópontja Konstantinápoly és Szalonik, de ezeken túl a kelet-indiai kereskedésnek a Suezi csatornán át kulcsai Alexandria és Port-Said, valamint Konstantinápolyon át, Kis-Ázsia s a konstantinápolyi vonalnak Scutari Bagdad felé Bassoraig kiépítésével, azon át Bombay a lehető legrövidebb s a gyors s állításra legalkalmasabb összeköttetésbe hozatnának hazánk fővárosán Budapesten és Bécsen át a nyugati és a budapest-jálnai vonal kiépítésével, az északnyugati kikötőkkel, amennyiben a jálnai vonal az eddig létezők legrövidebbjével is 10 mértföld előnynyel versenyezhet. Ezen csatlakozási pontnak Zimonynak haladéktanul kijelölése és az említett vonalak kiépítése mintegy felhivólag fog hatni a szomszéd területen építendő vonalak irányának meghatározására s ennek halogatása azon lehetőséget vonhatná maga után, hogy más idegen társulat bennünket megelőző egy oly vonal létrejöttét eszközölheti, mely a kelet nagy fontosságú kereskedelmét, hazánk, illetőleg fővárosunktól elvonva, azt idegen érdekeknek biztosítaná, amely vonalról aztán az egyszer utat vett forgalmat visszaterelni nagy áldozatok árán is alig lehetenk. Az elmondottak után alig lehet kétség a Zimony- Budapest, bécs- és budapest-rálnai vonalak világforgalmi jeletőségére nézve, de eltekintve ettől, szemügyre véve azt, hogy a zimony-budapesti vonal hazánk legtermékenyebb, a Duna és Tisza közötti részét hozza fővárosunk s azon át az északi és nyugoti piaczokkal egyenes összeköttetésbe és ezáltal azon vidék mezőgazdaságának nagy lendületet ad, de még hasonlóul a legrövidebb összeköttetést eszközölvén a kelettel is, fővárosunk iparának s általában hazai gyártmányainknak egy új irányban szerez fogyasztókat; ezeknél fogva lehetetlen ezen vonalaknak hazánk közvagyonosodására nézve nagy jelentőségét be nem látnunk. Tekintve továbbá azon körülményt, hogy egy oly vasútvonal létesítése által, mely az országot csaknem egyenes irányban diagonaliter metszi át, s melynek üzletére az államkormány határozott befolyást gyakorolna, a lehető legnagyobb fontossággal bír a tarifák szabályozásának kérdése tekintetéből is, amennyiben győzelmesen versenyezhetvén több pápákkal, árszabása, szállási díjai mintegy fillérmértékül szolgálnának más, hazánk nemzetgazdászati érdekei iránt kevesebb fogékonysággal bíró társulatokra nézve; e szerint ezen vonak jótékonysága ezen szempontból is bizonyítható. De mindezeken kívül van még egy tekintet, melyet figyelmen kívül hagyni a bizottságnak annál kevésbé lehetős, mert a képviselőháztól nyert megbízatásánál fogva működési köréhez képest mintegy hivatott fölötte véleményét nyilvánítani, ez a törvényjavaslatban kimondott compensatio eszméje, t. i. azon eszme, mely szerint oly jövedelmezőben pályák, melyek az üzleti költséget is alig képesek fedezni, egységes kezelésbe adatnak nagy forgalmat ígérő s e szerint jövedelmező pályákkal, az egységes kezelős, a szoros kapocs, mely a pápákat egyesíti, egyrészt nagyobb forgalmat biztosít a gyengébb pályáknak, másrészt egy hálózat némely vonalainak gyengébb jövedelmezősége könynyebben elviselhető, ha az, ugyanazon hálózat más vonalai által pótoltatik, ugyanazért ezen eszme gyakorlati alkalmazása a bizottság által mint helyes üdvözöltetik. A Budapest, Esztergom, rámnai vonal kivételt képez az egységes üzletből s az állam által építtetik s kezeltetik azon helyes ok miatt, mert az a már kész Budapesttől Hatvanon át Salgó-Tarján felé vezető magyar állampályának verseny vonala lévén helyes vasúti politikai nézetek szerint más mint államkezelés alá nem is bocsájtható. A Szlavón és határőrvidéki vasutak létesítése mellett szólnak : a törvény által szentesített adott szó, melynek be nem váltása vagy épen megtagadása rész világot vetne törvényhozásunkra s különösen képviselőházunkra épen oly időben, a melyben a kölcsönös egyetértés horvát testvéreinkkel s az egymás iránti bizalom minden jelenségeire oly szükségünk van ; de habár a bizottság megjegyzi is, hogy ezen pályák létesítését — legalább egyelőre — nem annyira remélhető jövedelmezőség, nem annyira nemzetgazdászati, de inkább politikai tekintetek indokolják, a bizottság nemvélte elhallgathatónak azon meggyőződését, hogy ezen vasút által a természet kincseiben oly gazdag de elhagyatott határőrvidék hozzáférhetővé leend és mintegy varázsütésre kiapulhatlan kútforrásává válik azon vidék jóléte, anyagi és ez által szellemi emelkedésének , nyújtván ezer új keresetforrást a föld népének, nemcsak, de nagy mérvben fokozván a határőrvidéki állami erdőségek értékét és jövedelmezőségét, mert lehetővé teszi azok nagy mennyiségű faterményeinek elszállítását , egyenes összeköttetést léteit a magyar tengerrel s nagyban emeli egyetlen magyar kikötőnknek, Fiuménak jelentőségét a hazai s részben a keleti áruforgalomnak odavezetésével. A kérdéses törvényjavaslatnak a második, t. i. azon szempontból megvitatása, hogy váljon elfogadható e azon pénzügy művelet, amely ezen vonalak létesítésével alkalmaztatik, kiválóan a pénzügyi bizottság hivatása lévén, a bizottság csupán pár rövid megjegyzésre szorítkozik, jelesen, hogy ezen művelet minden eddig alkalmazásba vett kamatbiztosítási, vagy subventionális módozatok felett határozottan elsőséggel bír, amennyiben ez által 145,5 mértföld egészen új és 43 mfld részben kész, összesen tehát 188,5 mértföld hosszúságú vaspályavonalak létesítettek, az államnak jelenben semmi, később néhány év múlva aránylag nem nagy megterheltetésével, mert az állam csak akkor járul a vonal kiépítési költségeihez, a midőn az elsőbbségi kötvényekből s az A sorozatú részvényekből már 88.160.000 frt effectiv tőke ezen hálózatba befektettetek, a mire előreláthatólag több év szükséges, a midőn már ezen hálózat némely vonalrészei üzletbe véve, védelmezők is lehetnek. Hogy a pályák építése az államnak aránylag nem nagy áldozatokba kerülend, a miniszter által bemutatott hozzávetőleg készített költségvetéssel igazoltatik. E szerint az országhatár a budapest-zimonyi vonal 42.428.700 frt. A zimony-ogulini 33.826,100 frt. Az eszék-vinkövezet 1.340.000 forint. Az eszék-gradiskai 11.181.000 frt. Tehát új vonalok összesen 89.275,800 effectiv értékű frtba kerülnek; ezeken kívül a határszéli bécsi vonal 4.800 000 ft, a zágráb-károlyvárosi vonl megváltási ára 4.800,000 frt, forgalmi eszközökért 2.574,000 frt. A készpénzzel fedezendő összes építési költség 101.470,800 frt, tehát alig valamivel több, mint a fentnevezett s az elsőbbségi kötvények és a lit. A részvényekből befolyó 88.169,000 amely összeg bejegyzésére a consortium mindenekelőtt kötelezve van. Hogy azonban az elsőbbségi kötvényeken kívül az A. sorozatú részvények is megfeleljenek a várakozásnak s a kívánt össegek befolyását biztosítsák, a bizottság azon határozott óhajtásának ad kifejezést, hogy a társulat az A. sorozatú részvényeknek — bizonyos meghatározott árfolyamban átvételére köteleztessék. Elsőbbséggel is bír ezen művelet más kamatbztosítási módozatok felett azért is, mert az A. sorozatú részvények törlesztése után az összes vasutak átmennek az állam tulajdonába, ezen törlesztés pedig a kamatbiztosításnál szokásos kilenczven évnél hamarább reménylhető. Végre jótékony eredményt vár a bizottság azon társulattól, mely az állam és privatások között a közös üzlet folytatására nézve köttetett, mert míg egyrészt az állam hozzájárulása és az üzletre gyakorlott befolyása által a vállat tekintélye és szoliditása szilárdul, úgy másrészt a vállalkozók kölcsönzik a kivitelhez az általuk könnyebben felkereshető és nélkülözhetlen magasabb képességű technikai szakerőket. Mindezen elősorolt indokok alapján a bizottság a kérdéses törvényjavaslatot, mert az abban megállapított vasútvonalak irányát s azok egységes üzletbe vételét úgy nemzetgazdászati, mint vasúti politikai tekintetekből nem csak helyeseknek, de hazánkra nézve üdvösnek, mert az ezen vonalak létesítésére alkalmaztatni szándékolt pénzügyi műveletet pedig a bizottság által jaslatba hozott módosítással elfogadhatónak tartja ; a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja s a képviselőháznak elfogadásra ajánlja. A részletes tárgyalásnál az 5.§-nál sóba hozatott, hogy mzután a kockázat az állam és a consortium között egyenlőtlen, mert az elsőbbségi kötvények előre láthatólag jó kelett fognak birni, míg az A. sorozatú részvények e tekintetben biztosítva nincsenek,mert azok árkerete és értékesítése bizonyos eshetőségeknek van alávetve, és mert a consortium ilyen viszonyban inkább csak érdekelt bank, mint szövetkezeti társ szerepét viszi, mily utóbbi viszony pedig a vállalat létesítésére határozottan kívánatosabb : ennek folytán inditványoztatott, hogy a consortium köteleztessék az A. sorozatú részvényeknek — bizonyos meghatározott árfolyamban — átvételére.