Magyar Ujság, 1873. augusztus (7. évfolyam, 176-200. szám)

1873-08-03 / 178. szám

csodálkozzunk azon, hogy a város urai előtt a magyar sajtó nem létezik. (Fogadást ajánlok bár­kinek, hogy a „Lloydsokat nem felejtették ki a meghívottak sorából.) Hisz az állatkertben rendezett lakomához még az állatkert igazgatóját Berecz urat sem tisztelték meg meghívóval, a­kinek buzgalma nél­kül pedig aligha mulathattak volna Havas uraimék — oroszlánok szomszédságában. — A két napi ünnep Pest városának 50,000 forintjába volt. Hatvan falusi iskolát tarthatott volna fenn ez áron egy évig. Potom­­sági S ha mégis szóba hozzuk, kulturális statistikánk egy adatjakép emlitettük fel. Talán hasznát veszi az „Ellenőr“ és másod ízben is czikkez azok ellen, kik in­kább óhajtják a tiszta inget és gyolcsruhát, mintsem, hogy rongyaikat drága pénzen kölcsönvett cziczomával takargassák. — Nem volnánk magyarok, ha a legszivé­­lyesebben nem üdvözöltük volna a művelt világ idese­­reglett versenybíróit. Ám fejtse meg magának az „El­lenőr“ miért hogy örömestebb láttuk volna őket jobb­­­iszonyok között, derültebb órákban, szabadabb és fejlettebb hazában, igaz őszinte fény közepette ! — Pestnek két nevezetes vendége van most. Mindenki meg is láthatja, a­nélkül hogy a Dunaparton törje utána magát. Csakhogy pénzért mutogatják a reboutban. E vendégek az orosz erdei emberek. Az egyik erőteljes férfi, mintegy 55 éves. Jeszichjew An­dreán. Orosz szabású zubbonyba, bő nadrágba van öl­tözve, s igyekszik nyájasságot mutatni, de azért épen­­séggel nem megnyerő jelenség. Megengedi, hogy ar­­czának szőrét akárki megtapinthassa. A másik négy éves fia : Fedor, képmása apjának. Fürge fiú, de átko­­zottan bajuszos és szakállas. Az apa le van fényképezve egy pincsi kutyával, s a kettő ábrázata közt vajmi ke­vés a különbség. Ma mutogatták először magukat, de a közönség nem valami nagyon sietett megismerkedni velük. E hó 4-én lesznek utolszor láthatók. Jeszichjew Andreán, Oroszországban a kosztomai helytartóságban született. Fedor fia 4 éves s egy orosz parasztleány tör­vénytelen gyermeke. Egy leánygyermeke meghalt. Jes­zichjev szülei a kaukázusi fajhoz tartoznak, s igy nem kü­lön ember fajjal, hanem természeti tünemény­nyel van dol­gunk. Azozában a szőr nem olyan sűrü mint fején s barna a rezbőre átcsillog rajta. Ha nézni akar, a szem­öldökeiről lelógó szőrt félre kell simítania, mert ezek is, valamint füleinek belső üregei is, sűrűn be vannak nőve szőrre). A kis Fedor szőre szőke s ép oly sima és lágy, mint atyjáé, de arcza kevésbé sűrűen van benőve szőrrel. Az öreg néhány évvel ezelőtt, megunva a sok gúnyt, mely­lyel falujában illették, az erdőbe vonult s ott mint favágó meghúzta magát. Tápláléka évek során nem állott másból, mint ,,tschi“-ből (kelkáposzta és kö­zönséges káposzta) és „wuttkiból“ (orosz pálinka).­­ Egy élelmes orosz nőnek sikerült Andreánt nagy ígé­retekkel rábirni, hogy Európának néhány fővárosá­ban pénzért mutogassa magát. Csodálatos az apa és fiú­nál, hogy alsó állkapcsában mindegyiknek csak négy foga van, sőt az apának 17 éves koráig csak egy nőtt. Andreán az orosz nyelvet folyékonyan beszéli s kész minden hozzá intézett kérdésre felelni.­­ A fenyítő törvényszék tegnap emlí­tésre méltó vesztegetési párt tárgyalt. Dobie­r János pesti háztulajdonos a Klein József-féle csődtömeggel perben állott, mert ez tőle körülbelül 30.000 forintot kö­vetelt. A csőd gondnoka ezen pert az első bíróságnál és a királyi táblánál megnyerte, de ekkor Dobler elment a legfőbb itélőszéki előadóhoz s őt személyesen infor­málta az ügy állásáról. Azon tanácsban azonban, a­melyben ezen ügy véglegesen eldöntetett volna, Tóth Elek is mint szavazó biró vett részt, és ezen ülnök­nek rokona Tormásnyé asszony Dobiért arra csábí­totta, hogy vesztegesse meg Tóth ülnököt 100 forinttal, Dobler azonban Tormássynétól egy hasonló esetben már megcsalatván, most az asszonyban nem bízott, el­ment tehát maga és egy levélben lóofrtot hagyott Tóth ülnök lakásán. Ez az uszodából hazajővén a levelet föl­bon­tá, följelentette az esetet, Fábry I.-nak, a legfe­ité­­lőszék elnökének, ki a pesti király­i törvényszéket erről ér­esitette. Dobler a mai végtárgyalás alkalmával a vesz­tegetési kisérletet tagadta, azt állítván, hogy Tormássy­­nénak,mint Tóth rokonának kölcsön adta alő p írtot. Tor­­mássyné bevallotta, hogy ő Dobiért már egyszer meg­csalta 300 forinttal megvesztegetési ürügy alatt, és most is ez állott szándékában. A bizonyítéki eljárás után dr. Csukássy Károly mint királyi ügyész a meg­levő bizonyítétok és a saját beismerés alapján úgy Dobiért mint Tormássynét bűnösöknek kimondani és az elsőt egy évi, a másodikat pedig kilencz havi bör­tönre elitélni inditványozta. A törvényszék mid akettőt három negyed évi súlyos börtönre ítélte. — Jegyzék: A fertőztelenitési árak leszállítása. Az osztrák-magyar vaspályák igazgatói megegyeztek, miszerint azon állati nyerstermények fertőztelenítési ára, mely eddigelé egy 8 tengelyű vaspályakocsi hasz­nálata mellett 4 frt — egy 4 tengelyű postakocsi hasz­nálata mellett pedig csak 3 frtot, mint legalsóbb árt tett ki, folyó év e l-ső augustustól kezdve tekintet nél­kül a feladott mennyiségre, vámmázsájáért 2 krajezár r­ámu­tatik. A legkevesebb összeg, mely elfogadtatik, 20 krajezár leend egy küldeményért. Ezen ármérséklet által az eddig fenállott árszabályok, a legalantabbi két forintnyi tételre szállíttatott le, s igy a kisebb szállít­mányokra nézve egy igen jelentékeny megkönnyebbí­tés engedélyeztetett. KÖZGAZDASÁG. _ A farm-társulat minta alapszabályzatá­nak első felét közli a,,Hon“ Mudrony Pál úrtól. A ter­vezet igy szól: Farm-társulatok vagy földbirtokosok által alakíttat­nak, vagy haszonbérlet alapján alakulnak. A farmtársaság megalakulására legalább 50 tag jelentkezése szükséges. A tagok vagy földbirtokosok vagy bérlők. De közösen bérleni óhajtók is tagok lehet­nek s ekkor arra kötelezik magukat, hogy egyetemle­ges jótállás mellett nagyobb jószágtestet bérelnek hosz­­szabb időre és azt egymás között arányosan (a részlet­számhoz képest) felosztják farmokká. A bérletet ekkor a jelentkezett és társulattá alakult tagok által válasz­tandó bizottság köti meg, két teljhatalmazott kiküldése által. Ily szerződések mintáját a központi bizottság ké­­szíti el. Minden társulati tag kötelezi magát, hogy minden nemű adásvevésnél a magyar (farm) értéket fogja tör­vényes fizetési eszköznek elismerni, s hogy a válasz­tandó bizottság határozatainak magát aláveti. Minden farmtársaság vagy maga állít egy farmbankot vagy egy már megalakult farmbankra bízza pénzeinek keze­lését. a) F a r m - b a n k. A bank czélja a farmtársulati tagok által befize­tett részvények alapján oly értéket teremteni vagyis hi­teljegyeket kibocsátani, miket a társulat tagjai rendes fizetési eszköz gyanánt használhassanak, s melyek biz­tos beválthatóságuknál fogva bérfizetésre is használha­tók legyenek. A bank czélja e szerint a tagok pénzeszkö­zeit sokszorosítva, módot nyújtani arra, hogy minden far­mer hitelgazdálkodást űzhessen. A bank alaptőkéjét a tagok részletei képezik. A részletek száma legkevesebb 100 db s azok legalább 100 frankra szólnak és teljesen befizetendők. (A tagok farm­ vagyonuk arányához képest vesznek részvénye­ket). A részvények névre szólnak s a bank és társulati elnökség beleegyezése nélkül át nem ruházhatók. A bank kibocsáthat kamattalan (bélyegmentes) farmjegyeket, melyek magyar értékről szólnak s a tár­sulat által készpénz gyanánt elfogadtatnak. Ily jegyek az összes farmbankok által egyenle­tes alakban, visznyomatú papírra nyomtatva hozatnak forgalomba. A jegyek a frankpénzrendszer szerint készittetnek. Öt és tízfrankos kamattalan, 10 és 100 frankos kama­tozó jegyek bocsáttatván ki. A jegyek blanquettait a központi bizottság készítteti. Azokról rendes számvi­telt készit s minden kibocsátáskor közzéteszi, hogy mely banknak mennyi és minő blanquettát adott át. A kamatlan farmjegyeken e következő szöveg áll: Központi szám (Pecsét) Vidéki bankszám ÖT FRANK vagy két oszt. forint vagy négy német márka MAGYAR FARMÉRTÉK. (A társaság és bank neve.) A jegyeket az alapszabályok értelmében mindenkor kész­pénzben beváltja. A beváltásért a társulat összes tagjai jótállanak. Pest, 1872. okt. N. N. 1873. jan 1. A bank nevében N. N. A bank kibocsáthat kamatozó farmjegyeket vagy járadékleveleket. A kamatozó farmjegyek szövege a következő : Központi szám Farmpecsét Vidéki bankszám SZÁZ FRANK vagy Negyven o. é. ezüstforint, vagy 80 német arany márka MAGYAR FARMMÉRTÉK 1874. jan. 1-től számítandó hatos kamattal. (A társaság és bank neve.) E jegyeket a hátsó oldalon jegyzett kamattal együtt 1893. decz. 31. az alapszabályok értelmében készpénzen beváltja. A beváltásért a társulat összes tagjai jótállnak. Pest, 1873. okt. 1. A központi bizottság nevében N. N. farmtársasági bank N. N. nevében N. N. Hátsó lapon a kamatszámítás olvasható minden hó első, közép és utolsó napjának kitételével. (Jerney eszméje.) (Ha a farmtársulat tagjai földbirtokosok, akkor kamatozó farmjegyek helyett járadékjegyek bocsáttat­nak ki.) A kamattalan jegyek összege nem haladhatja meg a befizetett bankalaptőkét. Kamatozó jegyeket a bank legfeljebb az alaptőke tízszeres összegéig bocsáthat ki. A befizetett alaptőke fele részben bérfizetésre for­dítható, mely esetben a kamatozó jegykibocsátás csak ötszörös összeget érhet el. A jegyek beváltását a bank minde­n vasárnap d. e. 12 óráig eszközli, teljes értékben, 100 frankot meghaladó összegnél l°/0, nagyobb össze­geknél az igazgatóság határozata szerint 2—3%-okot is levonásba helyezhet a bank. A kamatozó jegyeket a határidő letelte előtt a bank nem köteles beváltani. Lejáratkor e jegyek vagy kész­pénzzel vagy bankjegyekkel vagy új kamatozó jegyek­kel cseréltetnék ki az előmutató kívánsága szerint. A bankigazgatóságnak azonban joga van a határidő letelte előtt félévvel a jegytulajdonosokat felszólítani, hogy 3 hóval lejárat előtt jelentsék be a készpénzzel bevál­tandó összeget. Előre be nem jelentett követelőket a bank új kamatozó jegyekkel is kielégíthet. A kamatozó jegyeket a bank a kiállítástól a lejára­tig terjedő idő alatt a készpénzkészlethez képest meg­állapítandó disconto szerint fogadja el és váltja be készpénzzel. Az igazgatóság a választmánynyal egyetértőleg az elfogadást és beváltást a kamatozó jegyekre nézve bi­zonyos időre, de legfeljebb 9 hónapra be is szüntetheti. Ha elemi csapások vagy bármi okoknál fogva a bank pénzállása annyira csökkent volna, hogy a beváltásra még akkor sem volna a bankban elegendő pénz, akkor az alaptőkét fel kell emelni. A bank kamatozó és kamattalan jegyekben ad köl­csönt kamattalan jegyekben a tagok részletösszegük erejéig folyó számlára, azon túl két biztos kezes állí­tása mellett váltóra vehetnek a banktól kölcsönt. Kamatozó jegyekben tagok csak jelzálogra vagy más romlásnak és veszteségnek ki nem tett árukra és értékekre kapnak kölcsönt. A társulat megalakulásakor azonban minden tag részletét ötszörösen meghaladó kamatozó jegyeket (vagy azok árát) kiveheti a bankból, ha azon mara­dandó értékű instructiót, építést vagy másnemű beru­házást akar a társulati igazgatóság által szerezni vagy eszközöltetni. Az így kivett kölcsönért összes meglevő és leendő vagyonával kezeskedik. Az igazgatóság a kamatozó jegyeket a folyó társulati bizottságnak oly kötvényért adja át, melyben az átadott összeg mikénti törlesztéséről kellőleg gondoskodva van. Ily kötvények mintáját a farmtársulat központi igazgatósága készíti el. A bank farmjegyeket zálogba is adhat, de 10 szá­zaléknál nagyobb discontot a bank­igazgatóságnak nincs joga önkényüleg engedélyezni, hacsak a farmtár­sulat közgyűlése arra jogot nem ad. A kamatozó farmjegyek beváltásánál mindig nagyobb a leszámítolási kamatláb mint a kibocsá­tásnál. Mind a kamattalan, mind a kamatozó farmjegyek beváltásáért a tagok összes vagyonukkal részletük ará­nyához képest egyetemlegesen jót állnak. A bank ügyeit egy három tagú igazgatóság és 10 tagú választmány vezeti. A választmány tagjai nem húznak fizetést. Az igazgatóságnak a közgyűlés a tiszta jövedelemből tisztelet­díjat szavazhat. Az igazgatóság a választmánynyal egyetemben gondoskodik a jegyek kibocsátásáról s a banküzlet kö­rében szükséges teendők ellátásáról. Könyvvivőt, pénz­­tárnokot választ s azok fizetését, jutalékát előirányozza. Bankhelyiséget bérel vagy építtet. Az igazgatóság egyik tagja mint a bank elnöke, másik mint a kamattalan farm­jegyügyek vezetője, a harmadik mint a kamatozó farmjegyek osztályának ve­zetője végzi a banküzlet körüli teendőket. Fizetések csak az elnök és az illető osztályvezető által aláírt utalványok alapján adatnak ki. A választ­mány az üzletvitelt csak ellenőrzi, kebeléből egy két tagot a pénztár­i könyvvitel megvizsgálására kiküld. Az ekként megvizsgált üzlet állásáról a farmtársulat által kijelölendő lapban rendes üzleti kimutatások té­tetnek közzé. A választmány havonként legalább egy ülést tart, minden hó első vasánapján, a midőn is a múlt havi ki­mutatások s az üzletről szóló igazgatósági jelentések letárgyaltatnak, s az igazgatóság által a választmány­hoz utasított ügyek elintéztetnek . Az igazgatóság azon ügyeket viszi a választmány elé, miket nem akar saját felelősségére elintézni. Ezeken kívül a választmány elé tartozik : a dia­­conte szabályozása; a pénztári készletnek meghatáro­zása ; nagyobb kölcsönök (1000 frankot meghaladó ösz­­szeg) megszavazása ; elvi határozat a pénztári feles­legnek valamely bankhoz való áttétele iránt; nagyobb kölcsönök felmondása. A választmány ülései nyilvánosak Titkos ülést a választmány a tagok többségének kívánságára vagy elnök egybehivása folytán tart. Mind az igazgatóság, mind a választmány tagja felelősek azon károkért, miket vastag mulasztás, vagy gondatlanság által, vagy netán szándékosan okoztak a banknak. A farmbank takarékpénztári üzletet is folytathat. A tagok betéteit vagy leszámítolásra vagy fedezetül használhatja s pénztári feleslegét biztosan jövedelmező értékpapírokba (prioritások, záloglevelek, állami kötvé­nyek) fektetheti vagy más pénzintézetekhez teszi át ka­matozás végett. A kamatozó betét minimuma 1 franc és a kamatszámításnál az egy francon aluli tőkeösszegek nem vétetnek tekintetbe. 100 franc összegig a betétek mindenkor be­mutatásra visszafizetendők, 1000 francig egy havi, azon túl nagyobb, (de félévet meg nem haladó) határ­időt is szabhat az igazgatóság a pénzek visszafizeté­sére. A takarékbetéti kamatláb mindenkor alacsonyabb, mint a leszámítolási. Betéteket a bank nemcsak farmtársulati tagoktól, hanem másoktól, vállalatoktól vagy bárkitől elfogad­hat. 100 frankot meghaladó és egy évre lekötött beté­tek után a bank a választmány határozata alapján feles osztalékot fizethet. A bank tiszta jövedelméből 10% a tartalékalapba helyeztetik, a fenmaradó összeg következőleg oszlik fel. Minden részvényes a tiszta jövedelemből a bank­alapra befizetett alaptőkéje után azon kamatlábnak megfelelő rendes osztalékra tarthat igényt, mely a be­téti kamatláb évi átlagának megfelel. A fennmaradó tiszta jövedelemösszegből a közgyű­lés határozata szerint 5 — 20 százalék az igazgatóság és banktisztviselők javára esik s a felesleg superdivi­dencia gyanánt osztatik fel, vagy a jövő nyeremény és veszteség számlájára helyezendő. A farmtársulat minden évben dec­ember közepén tartja évi közgyűlését, s az üzleti év október végén zá­­ratik be. A közgyűlés határozatképes, ha azon a ta­goknak legalább egy harmada s a részvényeseknek leg­alább fele képviselve van. Minden részvényesnek joga van magát megbízott által képviseltetni, de három tag­nál többet senki sem képviselhet. A farmbank igazgatósága és választmányának egy harmada minden évben kisorsolás útján sorrend szerint kilép, a kilépett tagok újra választhatók. A közgyűlés választja az igazgatóságnak a köz­gyűlést megelőző választmányi ülésén kisorsolt tagját s az ugyan­ez ülésen kisorsolt választmányi tagokat, va­lamint a számvizsgáló bizottság tagjait. A közgyűlés határoz a bank tiszta jövedelme felett s megadja a vá­lasztmánynak és igazgatóságnak a felmentesitvényt az évi üzletvitelt illetőleg. A közgyűlés állapítja meg a bankhivatalnokok fizetéseit, s változtatja meg a bank alapszabályait. A farmbank feloszlását vagy más farmbankba való olvadását csak oly közgyűlés határozhatja el, melyen a bank részvényeseknek legalább 3­, része képviselve van. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minisztériumtól a következő sorokat vettük : A pesti központi távirdaállomás legközelebbi hétfőn, augusztus 4-én a Lloyd épületből az új posta- és távirdaházba helyeztetik át. Nevezett nap reggeli 9 órájától kezdve a fel­adandó sürgönyök az emlitett uj épület uri-utczai ol­dalán földszint a szerviták épülete mellett levő bejárás­nál fogadtatnak el. Budapest, 1873. julius 31-én. — Gyapjú üzleti tudósítás (Wertheimer jelentése Bécsből jul. 30-ikáról.) Múlt tudósításom óta a gyapjupiacz helyzete keveset változott. A külföldi piaczok kedvező helyzete a helybeli forgalomra csak csekély befolyással volt, — a mennyiben az árak múlt heti magasságukat változatlanul fentárták. Mindazon­által a hét elején néhány ezer mázsa finom és középfi­­nom egynyiretű külföldi számlára vitetett el.— A kül­földi kereslet megszűnte után a hét végén nyugodtabb lett a hangulat, de az árak nem változtak. Pesten a múlt héten mint­egy 4000 csomag adatott el, nagyobb részét Németország, más részét Francziaország gyárosai vették. Az irányadó külföldi piac­ok jelentékeny for­galmat s részben magasabb árakat tüntetettek fel: kiválólag a londoni auctio harmadik sorozatának lefo­lyása az oceantuli gyapjuárak emelkedése által tűnt ki. Mosatlan fésűs gyapjú 1—1 */a d. mosott ll/2—2 d. emelkedett. Más fajok is mutatnak áremelkedést. Ve­vők figyelme leginkább gyapjúra irányult, mely 1%—2 d.-vel emelkedett a májusi jegyzéshez képest, úgy hogy az auctio igen kielégitőleg folyt le. Az árjegyzés e következő egy nyeretű igen fin. 170—180 ft, finom 140—150, finom közép 125—130, közép 105—115, prima fésűs 105 — 110, közép 95—100, közönséges 85—90 , kétnyiretü gyári gyapjú finom 90— 95, közép 80—85 közönséges 70—75, kétnyiretü téli finom 90—95, közép 82—85, közönséges 70—75 ft. Gyárilag mosott gyapjú 145—200 ft. Közép és finom ily gyap­júra mindig van vevő. Báránygyapjú igen fin. 155—160, fin. 125—135, középfinom 105—110 és közönséges 85 —90 ft. Timárgyapju finom 75—82, közép 68—70 és közönséges 60—65. Erdélyi gyapjú 103—104 lengyel czikkgyapju 55—56, bánáti czikkgyapjú 56—57 bánáti zigája 80—82 ft. — Az osztrák nemzeti bank heti kimu­tatása ismét azt a sajátságos tüneményt mutatja, melyet az utóbbi hetekben többször megjegyeztünk, hogy t. i. a nagy pénzhiány mellett a bank váltótárczája folyton apad. Volt ugyanis : bnkjegyforgalom 340,899,370 frt érczkészlet 145,027,804 frt, ezüst váltók 5.877,186 frt, államjegyek a bank birtokában 5.054,918 frt, eskompte 166.715,203 frt, lombard 55.176,400 frt stb. A bank jegyeinek forgalma emelkedett ugyan 712,620 frttal, de viszont a birtokába jutott államjegyek összege sem szaporodott, úgyszintén az ezüst váltók 2.665,837 frt­tal, míg a lombard majdnem változatlan, ellenben az eskompte 2.361.794 forinttal csökkent. A bank a régi szabályok szerint és most már újból mintegy 15 millió frtnyi tartalékjegy készlettel rendelkezhetik, ha az ezüst váltók és államjegyek beszámíttatnak. E számok szomorú bizonyságai annak, hogy bár egyrészt a pénz­szükség érezhető, másrészt a forgalom mindenütt pang s a kereskedelem kevés uj váltóval terheli a bank pénz­tárait. MAGYAR ÚJSÁG 1873. AUGUSZTUS 3. Heti szemle. Gabona még nem érkezett oly mérvben, hogy a tőzsdén rendesen jegyeztetnék árfolyama. Azon jegy­zés, melyet tőzsdei rovatunk a hivatalos lap után hoz, csupán a tőzsdei szerződések árfolyamát mutatja, míg viszont a készletek annál jóval magasabban értékesít­hetők u.­m. ugyancsak a tőzsdén tegnap következő árak jegyeztettek hitelesen: búza tiszavidéki 86 m­s 7 frt 70 kr; szintén tisza­­vidéki 85 m­s 7 frt 67% kr; székesfehérmegyei 79 f­s 7 frt 10 kr. mind 3 hóra; búza szokvány szerint 6427,­647 kr. Rozs, szept—okt. átadva 462%—465 kr. Zab, 1000 mérő 50 fontjával 1 frt készp. szok­vány szerint szept—okt. átadva 167—169 kr. Repcze­aug - szept. 10—10% frt. Hitelviszonyaink mit sem javultak. Úgy látszik a kö­zönség egy két ijesztő példa következtében mindinkább elidegenedik az intézeti kezeléstől; látni akarja pénzét s a bankok és takarékpénztárak közvetítését mellőzve, szívesebben adja pénzét személyes hitelre inkább, mint­sem a bankokba és takarékpénztárakba. Pedig hát ek­kor : mire valók volnának ezen intézetek ? Hitelviszonyaink romlottságát tükrözik iparviszo­nyaink is, melyekről a hivatalos tudósítás következő­leg szól: A jelen bérévnegyed, s a rész­pénzbehajtási üzlet által, az uralkodó pénzek­s is tetemesen emelkedik, s a folyton tartó rosz üzletmenet által a kisebb iparűzők viszonyai nagyon szomorú képet tüntetnek fel, miután más oldalról az élelmiszerek és lakások ára már elvisel­­hetlen magassságot ért. Divat, pipere és fényűzési üzle­tekben többnyire teljes csend uralg. Szabóknál és czi­­pészeknél daczára a nagyon leapadt legénylétszámnak, felesleg van munkásokban. Paszományosok és kesztyű­sök, könyvkötők, arany- és ezüstművesek, aranyozok, órások, kefekötők, bútorkereskedők, üvegesek és por­­czellánkereskedők, sárgaréz öntők és szórványosan bú­torkereskedőknél is van némi forgalom. Különben az­­üzlet átalában pang. A műszaki és építkezési üzletben még régibb megrendeléseken dolgoznak, a nélkül, hogy kilátás volna újabb munkára. U t m n t a t ó. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társasé­g minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor ter­­més­zettudományi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút 24. szám.), a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 5 óra­kor a m. tud. akadémia heti üléstermében. Állatkert a városligetben. Belétididj 20 kr. Pestváros közgyűlését minden szerdán 4. d. u. Buda­vár­o­s pedig csütörtök d. u. 5 órakor tartja. A redout terem 30 kr. díjért szemlélhető meg. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—3 óra közt. Országos képzőmű­vészeti társulat. (Akadémiai palota 2-ik emelet, bejárat az akadémia utczából.) Naponként nyitva van. BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, szombat, augusztus 2-án. Takarodó. Tíz leány és egy férj sem. Operettek 2 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Vízállás.­ ­ augusztus | Névszerint Ofel. Oal. Időjárás '«S►sM N* ►S3 ja 1 Pesten..................... 711_ száraz 9 Pozsonyban . .6 8—— V x­ Marmaros-Szigeten1 9—— 9 » Szathmáron . . .1 6 — — 9 9 Tokajban ....4 0 — — 9 9 Szolnokon . 410— — 9 V Szegeden ....6 0— — 9 31 Aradon.....................1 9 V N.-Becskereken .0 2 9 9 Bezdánban . .7 1 — — 9 9 Verbászon . .5 4 — — 9 V Barcson . .— — 9 1 Eszéken . . 411— — 9 31 Mitroviczon2 0 — — 9 » Sziszeken . . .0 3 — — 9 9 Zimonyban . .8 9 — — 9 » 0­ Orsován . . .6 9 — 9 Táviratok. — Éjjel érkezett — Paris, aug. 1 A német csapatok ma vonultak ki Nancyból. A nyugalom nem zavartatott meg. Madrid, aug. 1 Alraeria erélyesen védelmezvén magát, a fölkelők fregattjai onnan elvonultak. Sevil­lában a kormány csapatai 70 ágyút zsákmányoltak ki. Fulda, aug. 1. A püspök makacskodása miatt az itteni gyermek-seraviarium egy főelnöki rendelettel oct. 1-től fogva be fog záratni. — Délben érkezett. — Bécs, aug. 2. Tegnap éjjel ismeretlen okból a kiállítási téren levő elszászi házban tűz ütött ki s az egészen leégett; a mindenünnen összejött tűzoltóknak csak nagy erőfeszítésbe került a tűz tovább harapózását megakadályozni. Bécs, aug. 2. A persa sah tegnap több magas rangú egyéniséget fogadott — köztük Andrássyt; ma a kiállításba várják. Paris, aug. 2. A német csapatok kivonulá­sakor több helységben Thiers és Gambetta élte­tésével demonstráltak. Carlista forrású hír sze­rint Don Carlos bevette Estrellot, melynek őr­sége­­ megadta magát. Madrid, aug 2. Sevillában a felkelők petró­leummal felgyújtották a nyilva épületeket; Al­­meriaban bombázták a porosz consulatusi épü­letet, Valenciában pedig kirabolták a bankot. Négy német hajó Malagaba ment, a bilbaói ki­kötőbe pedig britt és franczia hadihajók. Felelős szerkesztő: Irányi Dániel. Főmunkatárs : Áldor Imre.

Next