Magyar Ujság, 1874. április (8. évfolyam, 76-98. szám)

1874-04-22 / 91. szám

pedig 141,800 polgár. A revisió teh­át eddig 139,000 sza­vazattöbbséget vívott ki. A reformtervezet már 1867. óta foglalkoztatja Svájczban kiválólag a kedélyeket, 1869 és 1872-ben megbukott a terv, de nem az eszme. Most mind a kettő győzelemre vergődik. A revisió buká­sának oka volt az, hogy a centralisatio igen mereven volt benne keresztülvive. A foederalisták féltek, hogy ily nagyfokú centralisatio által a köztársaság egészen kivetkőztettetik foederalis alapjaiból. Az új revisio a foederalisták és liberálisok között létrejött compromis­­sumok alapján készült el s ez biztosította elfogadtatását a nép által. Ellene csak a szélső radikálisok és az ultra­­montánok szavaztak. Hogy Svájcz alkotmánya megvál­toztattathassák, erre 500,000 szavazat kivántatik­ Az angol pénzügyminiszternek az alsó házban tett előterjesztéséből kiemeljük a következőket: Az 1877.-i pénzügyi évben az alanti háború költségeivel és az Ala­­bama-kárpótlással a kiadások 76.466,500, a bevételek 77.335,667 font sterlinget tettek; a kiadások 1.156,000, a bevételek 2.773,000 font sterlinggel haladták meg az előirányzatot. A jövő 1874/5-ki pénzügyi évben a jöve­delmi többlet 5.492.000 font sterlingre tehető, sőt a mi­niszternek reménye van, hogy az összeg 6 millió fontra fog emelkedni. E fölöslegből félmillió font az államadós­ság törlesztésére, 1.250.000 font a helyi adózás köny­­nyebbítésére fog fordíttatni. Ezenkívül a jövedelmi adó fontonként egy penny­vel mérsékeltetni fog úgy, hogy minden font sterling jö­vedelem után a jövő évben csak két penny adó fog fizet­tetni. Ez­által az állam 1.800.000 font sterlinget enged el az adózóknak. A közvetett adók közül a czukorvám teljesen eltöröltetik, mi két millió fontot fog fölemész­teni. A fölösleg maradványából 480.000 font a leadó el­törlése által vétetik igénybe, 500.000 font pedig előre nem látható kiadások fedezésére tartatik fenn. A miniszter beszéde után Lowe, volt pénzügymi­niszter az ellenzék nevében helyesléssel szólt a kormány ajánlatainak legtöbbjéről, mire a ház a czukor­vámra vonatkozó határozatot azonnal elfogadta. Hivatalos. — Pfeiffer Józsefnek a szt. péter-h­ok­i, Geml Ignácznak a koppán-monostori czimzetes apátság adományoztatok. Schulek Vilmos a ko­lozsvári egyetemen szemészeti rendes tanárnak kine­veztetett. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, ápril 31. — A ferencz- és józsefvárosi csőd alatt lévő taka­rékpénztár betéteinek visszafizetését illetőleg a követ­kező sorokat vettük : A vagyonbakot Ferencz és József­városi takarékpénztár betéti hitelezői érdekében a csőd­választmány még 1. év január havában meg­tette a szük­séges törvényes lépéseket arra nézve, hogy a betéti hitelezők , mielőtt a véglegesen lebonyolíttab­ék leg­alább részben kielégítést nyerhessenek. A csődbíró­ság, tekintettel az ezen csőd által sértett számos érde­kektre, nem tett kifogást a részleges kifizetések ellen, sőt a választmány a részbeni intézkedését helyben hagyta; de mind az által­a csőd választmány a szándékolt kifize­tést nem eszközölhette, mert egyik váltó hitelező, az osztr. nemzeti bank, az első bíróság végzését a másod folyamodásu birósághoz felebbezte és a másod biróság, az első biróság által hozott kedvező ítéletet megváltoz­tatván, megfosztatott a csődválasztmány azon jogtól, hogy csak kisebb részben is kifizetéseket eszközölhes­sen. A másod biróság végzése a harmadfokú bírósághoz felebbesztetni fog. — Buda-Pest, 1874. ápril 20-án. Tömösváry László, s. k. tömeggondnok. — A tudomány- és műegyetemi olvasó körben (zöldfa-utcza 28. sz.) szerdán f. hó 22-én és csütörtökön f. hó 23-án este 6 órakor Dr. Dobránszky Péter egy. m. tanár „Képek a társadalmi életből“ czímmel fel­olvasást tart és pedig szerdán „a bűnügyről“ és csütör­tökön „az öngyilkosságokról“, melyre a nagyérdemű kö­zönség s a tagok tisztelettel meghivatnak.­­ A nemzeti kaszinó választmányának legutóbbi ülésében elhatároztatott, hogy az osztrák delegátió tag­jainak itt tartózkodásuk idejére belépti jegyek adatnak. Ugyanez alkalommal Stuller Ferencz elhunyt pénztárnok helyébe Menyhárt választatott meg, ki eddigi állását, mint a körjegyzője szintén megtartja. Stuller fiának öt évre évi 300 frt nevelési járulék szavaztatott. Török Sándor levélben értesíti a választmányt, hogy nemrég elhunyt atyja, Török János, díszes könyvszekrényt ha­gyományozott a nemzeti kaszinónak, mely díszkötésben Széchenyi István összes munkáit tartalmazza. A hagyo­mány köszönettel fogadtatott.­­ A képzőművészeti társulat vasárnap tartó évi közgyűlését képtára helyiségében Pulszky Ferencz el­nöklete alatt. Az igazgató választmány a társulat vagyoni állását virágzónak tünteti föl. Ugyanis a jelentés consta­­tálja, hogy a társulatnak nincs tartozása, az alapító tőke 37,700 frt, a nyugdíjalap 14,239 frt 66 kr, a takarék­pénztárban 379 frt 29 kr van elhelyezve, a követelések 5313 frt 16 krra rúgnak, a készletek 5976 frt 19 krnyi értéket képviselnek, a pénzkészlet 296 frt 55 kr. Az ösz­­szes vagyon e szerint 63,904 frt 85 kr. A műcsarnokot illetőleg az igazgató-választmány föl volt hatalmazva a szükséges intézkedések megtételével és a sugárúti vál­lalattól meg is vette a 78. 80. és 151. szám alatti telke­ket 55.000 frtért. Miután azonban a társulatnak ily nagy telekre nem volt szüksége, a 78. és 80. sz. telkeket ugyancsak 55.000 fton eladta a közoktatási minisztérium­nak, mely azokra az orsz. mintarajztanodát és rajztanárké­­pezdét fogja felépittetni és igy e három intézet egy he­lyen lesz. Az idevágó szerződés a közalapítványi ügy­igazgatóval már alá is íratott. A műcsarnok műkiállí­­tások rendezésére, a művészet társas összejöveteleire és a társulat hivatalos helyiségeinek elhelyezésére fog szol­gálni, amennyiben pedig ezt a tér meg fogja engedni, az ipar­múzeum is e palotában fog elhelyeztetni. A műcsar­nok felépítéséhez szükséges költségek jó részben meg­vannak már, a még hiányzó összegek egy nagy műsorso­­lás és alapítványok gyűjtése útján fog beszereztetni. A műsorsolás érdekében az első lépések már megtétettek, és pedig kielégítő sikerrel. A hazai művészekhez felszó­lítás intéztetett, hogy e kisorsolásra engedjék át néhány műveket: az eddig beküldött művek értéke 20.000 frtot tesz már, összesen 60.000 darab sorsjegy fog ki­­bocsáttatni 1 frt 50 krjával, az összes nyeremény 50.000 frtra számíttatik. Ezenkívül a műcsarnok építésére for­­díttatnak még a nyugdíjalap képkészletei 8234 frt ér­tékben és az albumkészletek eladásából begyűlő össze­gek. Az építési tervek beküldésére pályázat iratik ki, a legjobb terv 100 darab 20 frankos arany­nyal díjaztatik, az azt megközelítő 60, a harmadik pedig 40 darabbal. Ez után az alapszabályok néhány szakasza módosíttatott. Végül titkos szavazat utján nagy szótöbbséggel gr. Er­­dődy Sándor a megürült alelnöki székbe, Madarász Vic­tor választmányi tagságra megválasztattak. Ezzel a köz­gyűlés, mely Pulszky Ferencz elnöki megnyitó szavai szerint, 7 év óta a társulat legörvendetesebb közgyűlése, már­us 12-re bezáratott s a tagok örvendve 8 remény­­teljesen távoztak el. — Polgári temetés. Német-Lipcsén (Liptó megye) a napokban meghalt egy közbecsülésben állott koros fér­fiú, ki szülei után rom. kath. vallásu volt, de már évek óta a vallásról mit sem akart tudni, sem templomba nem járt, sem más vallási dolgokat nem végzett, hanem csak arra törekedett, hogy mint becsült ember polgártársai szeretetét minél inkább megnyerje. Utolsó kívánsága az volt, hogy pap nélkül temessék el és pedig a saját föld­jén. Ez iránt a község a megyéhez kérdést intézett, ha­nem mielőtt a felelet megérkezett, a kath. én evang. polgárok a temetést elvégezték, a sirnál azt énekelve : erős várunk minékünk az ur. Ezzel a temetésnek vége volt. — A magyart. akadémia nyelv- és néptudomány osztályának hétfői ülésén Thewrewk Emil 1. t. folytatta múltkori értekezését „Anakreon elégiái és epigrammái­ról.“ Goldziher Ignácz jelentést olvasott a m. tud. aka­démia számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Az akadémia költségén tett bevásárlásoknál — mint mondja — azon szempontból indult ki Goldziher, hogy az arab tudományosságnak le­hetőleg minden ága képviselve legyen s egy hazai nyel­vész elég anyagra leljen könytárunkban kelet leggazda­gabb irdalmának áttekintésére. Ezért szerzett meg az egyes tudományszakok legkitűnőbb termékei mellet né­hány anthologiai s irodalomtörténeti nagyobb művet. Érdekes dolgokat beszél a Cairóban levő államnyomda történetéből s működéséről. Átalában e jelentés kelet vi­szonyaival, az arabok történeteivel, vallásával, szoká­saival hosszú és lelkiismeretes foglalkozásról tanús­kodik s igazolja azon várakozást, melyet Goldziher urnak, mint linguistának nevéhez épen szakembereink fűznek. — A műszaki katonai akadémiában az 1874—1875- ik évre egy Tököly Sebő-féle alapítványi hely megürült. E helyre az alapitó-levél értelmében a volt határőrvi­dékben szolgáló szerb nemzetiségű és gör. keleti vallásu cs. és k. kat. tisztek fiai bírnak igénynyel. Folyamodók i. é. május 10-ig okmányaik egyidejű beterjesztése mellett a budapesti főhadparancsnokságnál jelentkez­zenek.­­ A pesti közuti-vasut-társulat a néhány év előtt keletkezett vállalatok közt azon kevesek egyike, mely okszerű vezetés mellett napról-napra fejlődik és virág­zik. Ezt annyival nagyobb örömmel szemlélhetjük, mert ez tisztán magyar vállalat. A részvényesek is meg lehet­nek elégedve az évenként szaporodó osztalékkal. E vállalat bizonyít a mellett is, hogy hiában való beszéd az, hogy nálunk az üzlet­vezetés magyarsága hátrányos. A vállalat sínvonalai hova­tovább kezdenek tovább ter­jedni s a forgalom növekedésével minél több helyen a második vágány lerakását teszi szükségessé. Legköze­lebb a Damjanich utczai fordulónál készült el a máso­dik vágány, a­mire már nagy szükség volt, s hogy mi­hamarább készen legyen, éjjeleken át fáklya világítás mellett dolgoztak. — Most még a kerepesi­ úti for­dulónál és a nemzeti színháznál kell a második vá­gányt lerakni, mert a forgalom növekedésével napon­ként oly nagy már­is a kocsik és emberek összetorlódá­sa, hogy komoly bajtól lehet tartani. Jó volna, ha nem várnák be a baleset sürgetését.­­ Az első pest-budai gőzmalomban múlt hétfőn szomorú esemény történt. Az éjjeli vigyázat sora egyik Orlőmesteren volt, ki fáradt lévén, lefeküdt s elaludt. A malomban azonban a számos helyiség miatt több fölvi­gyázó van. A mint ezek egyike, ki már rég ellenséges lábon állt az őrlőmesterrel, észrevette, hogy az alszik, fölkeltette. A fölébresztett a zavarót öklével arczba ütötte. Erre,hogy nagyobb veszekedés ne legyen, a többi munkások a veszekedőket szétválasztották. De ezzel még nem volt vége, mert az őrlőmester az ütést csakhamar visszakapta. A­mint elbódulásából magához tért, egy nyolcz hüvelyk hosszú és egy negyed hüvelyk vastag vasdarabot ragadt a kezébe s azzal négyszer ellenfele testébe szúrt, ki aligha fog fölgyógyulni. Midőn az őrlő­mestert meg akarták fogni, még néhány munkást szintén megsebesített, de nem veszélyesen. Végre lefegyverez­ték 8 elfogatott. — A „Debreczen“-ben olvassuk. Egy emlékpénzt ajándékozott a múlt héten a főiskolai múzeumnak Szik­­szay Lajos építész úr. A pénz oly nagy, mint egy négy krajczáros, ezüstöt akar mutatni. Egyik lapján a ma­gyar korona van egy vánkoson, két babér ágtól kör­nyezve, s aláírva 1849 . körül a szélén: „egy korona, egy isten, egy honunk, e háromságnak híven bódulunk.“ A másik lapon Kossuth Lajos jól talált mellképe ezen körirattal: „Kossuth Lajos a Magyarország vezérje, szü­letett 27-ik ápril havában 1806.“(?) Az érem találtatott füvészkert-utczán, egy ház elbontása alkalmával egy lépcső alatt hova papírba göngyölve volt elrejtve. — Pécsen e hó 16-án földrengést éreztek, mely azonban tartott egy pillanatig. Inkább földalatti moraj volt hallható, melyet — mint az ágyudörrenésnél, — rezgés követett. Hanem ugyancsak Baranyamegyéből Devecser községből határozottan írják, hogy 16-án éjjel 12—1 óra közt tompa, földalatti moraj ijesztette föl ál­mából a lakosság egy részét. A fölriadtak azt gondol­ták, lakházaik összedőlnek, olyan erős volt a földrengés, az ablakok zörgése ijesztő volt. Az egész tán fél perczig tartott. A szomszédos Ráczpetrén is érezték, de már ott gyöngébb volt. — Hegyfalun (Vasmegye) f. hó 14-én délután olyan jégeső volt, a milyenhez hasonlóra még a legidősb embe­rek sem emlékeznek; a földre hullott jégdarabok közt tyúktojás nagyságúak is találtattak, melyek közül né­hány megméretvén, egy-egy 3— 4 latot nyomott. — A nemzeti színházban hétfőn Moliére darabot adtak: „A nők iskolája”. Szász Károly által for­dítva. A színház játékrendje egy kitűnő darabbal lett gazdagabb. Úgy látszik, hogy az igazgatóság a jeles da­rabok föltalálásában mégis jó nyomra talált. Kár is volt panaszkodni, hogy nincsenek oly darabok, melyek a mű­vészet igényeinek megfelelnek. „A nők iskolája­ ezek közé tartozik s ha tovább keresnek, fognak bizonyára többet is találni, melyek fölöslegessé teszik majd az ürességek szárnypróbálgató eredeti unatkoztatásainak szinrehozatalát. E kitűnő vígjáték élvezetes előadása kedvező hatással volt azokra, kik műélvet találni járnak a színházba. Egy bamba, együgyű lány (Molnárné assz.) kit az öreg Arnolphe (Szigeti József úr) a világtól el­zárva, magának neveltet, hogy midőn neje lesz, ne rak­jon neki szarvakat, a szerelem hatása alatt folyton fej­lődik s a szív mindig merészebb lépésre sarkalja. Ágnes, a bamba lány azonban bármily szigorú őrizet alatt van, Horacenak (Halmy úr) mégis sikerül közelébe jutni s szivében a szerelmet fölkelteni. Miután Arnolphe ál­név alatt tartja a lányt egy nyári lakban , a­mit Ho­race nem tud, a féltékeny öregnek mindegyik újabb találkozását a lánynyal elmondja. Ez még inkább őrkö­dik. De mind hiába. Horace Ágnest végre is megszökteti s hogy a lányt, mig nőül veheti, jó kezekre bizza, erre épen az öreget kéri föl. A lány azonban nem sokáig marad a féltékeny kezében, mert Horace atyja sem ellenezvén a házasságot, egymásé lesznek. Ez a lehető legrövidebben elmondva a mese lényege. A fejlemény, bonyodalom, egészséges humorával teszik e darabot él­vezetessé. Szigeti József úr ez alkalommal legna­gyobb gonddal alakított, még pedig teljes sikerrel. Az oly szerep meg is érdemli a gondot. A fölfogás és kivitel egyiránt művészi volt. M­o­l­n­á­r­n­é Ágnest nagyon ked­vesen adta s­­ok helyütt a bamba lányt is igen jól személyesítette. Különben egészben Molnárné jellemzése is dicséretet érdemel. H­a­­­m­­­ur hangjának élessége na­gyon roszul hangzik, Sántha ur pedig kissé át-át csapott a túlzásba az öreg szolga szerepében. A közép számmal jelen volt közönség nagyon lassan birt fölmelegedni s igy nem csoda, ha a tapsokban is fukarkodott s a főszerep­lőket csak néhányszor tapsolta ki. MAGYAR ÚJSÁG 1894. ÁPRILIS 22. KÖZGAZDASÁG. — A romániai vasút csatlakozása ügyében a P. Ll. következő tartalmú táviratot hozza: Hosszas alkudozás után úgy látszik végeredményhez jutottunk,mely kívánatos mivel a romániai pályáknál közel 100 millióig lévén ér­dekelve a német pénzpiact, aligha megnyerhető lett volna a keleti vasút elzálogított elsőbbségi kötvényeink felvételére a csatlakozási pontok meghatárzása nélkül. Csatlakozások eszközöltetnek: Orsovánál és a Tömös­­szorosnál. (Egyszerre-e ?) — Az átalános magy. munkcaipari hítelintézet teg­napi közgyűlésében tartott elnöki beszéd következő ké­pét adta az üzlet folyamának: A különböző syndicatusoknál való részeltetések a lefolyt év végéig majdnem teljesen lebonyolíttattak. Az 54 milliós magyar államkölcsönben való részeltetés 31,203 frt 40 kr nyereséget eredményezett, ellenben a német osztrák­ bank syndicatus 18992 frt 62 kr, a zsil­­völgyi kőszénbánya-syndicatus pedig 4500 frt vesztesé­get okozott. A fehér hajó telkein épített házak kielégítő jövedelmezést ígérnek. Az intézet legérzékenyebb vesz­teségei a letétüzletből s az értékpapírokból származtak, és 225,834 ft 32 krral vetettek föl, e veszteség azonban nem végleges, mert a papírok még el nem adattak, és így árfolyam szerinti értékük emelkedése remélhető. A váltóleszámízolási üzletben 24000 frt vált kétessé, azon­ban létrejött kiegyezések által ez összegből 12000 frt is­mét kétessé tétetett. A sugárúti építő vállalat, melynél ez intézet 41% erejéig van képviselve, a múlt év folya­mán jelentékeny tevékenységet fejtett ki.­­A megszer­zett házhelyek területe összesen 61861 négyszög­öl, mely összesen 7,410,333 frt 6 krba és így négyszög­öle átlag 1198/l frtba került. A pesti értéktőzsde segélyezésére alakult syndica­­tusban 50,000 frttal, a magyar hitelsegélyegyletben ugyan­annyival vesz részt az intézet. A mérleg 102,024 frt 49 kr veszteséget mutat föl, az igazgatótanács indítványozza, hogy a­z. évi május­ban esedékes szelvény­be ne váltassék. Az igazgatótanács javaslata elfogadtatik, és a föl­mentvény megadatik.­­ A pesti jelzálogkölcsön tegnap tartott rendkí­vüli közgyűléséből kiemeljük a következendőket. Elnök Forgách Antal gr. a liquidatió szükségességét elismeri. Bernfeld ellenzi az absolutórium megadását, mert az igazgatótanács az intézet megalakulása előtt nem kért 10 százalékos befizetést, és hogy 1100 részvény be nem fizettetett; másodszor, hogy egy bizományi üzletből 9400 főt veszteség érte az intézetet. Elnök előadja, hogy a megalakulás befizetését az országos törvény értelmében nem lehet követelni Az 1100 részvény be nem fizetése nem az igazgatótanácsot terheli, mert oly egyének írták azokat alá, kikben ismert nevüknél fogva teljesen meg­üt

Next