Magyar Ujság, 1874. április (8. évfolyam, 76-98. szám)
1874-04-22 / 91. szám
pedig 141,800 polgár. A revisió tehát eddig 139,000 szavazattöbbséget vívott ki. A reformtervezet már 1867. óta foglalkoztatja Svájczban kiválólag a kedélyeket, 1869 és 1872-ben megbukott a terv, de nem az eszme. Most mind a kettő győzelemre vergődik. A revisió bukásának oka volt az, hogy a centralisatio igen mereven volt benne keresztülvive. A foederalisták féltek, hogy ily nagyfokú centralisatio által a köztársaság egészen kivetkőztettetik foederalis alapjaiból. Az új revisio a foederalisták és liberálisok között létrejött compromissumok alapján készült el s ez biztosította elfogadtatását a nép által. Ellene csak a szélső radikálisok és az ultramontánok szavaztak. Hogy Svájcz alkotmánya megváltoztattathassák, erre 500,000 szavazat kivántatik Az angol pénzügyminiszternek az alsó házban tett előterjesztéséből kiemeljük a következőket: Az 1877.-i pénzügyi évben az alanti háború költségeivel és az Alabama-kárpótlással a kiadások 76.466,500, a bevételek 77.335,667 font sterlinget tettek; a kiadások 1.156,000, a bevételek 2.773,000 font sterlinggel haladták meg az előirányzatot. A jövő 1874/5-ki pénzügyi évben a jövedelmi többlet 5.492.000 font sterlingre tehető, sőt a miniszternek reménye van, hogy az összeg 6 millió fontra fog emelkedni. E fölöslegből félmillió font az államadósság törlesztésére, 1.250.000 font a helyi adózás könynyebbítésére fog fordíttatni. Ezenkívül a jövedelmi adó fontonként egy pennyvel mérsékeltetni fog úgy, hogy minden font sterling jövedelem után a jövő évben csak két penny adó fog fizettetni. Ezáltal az állam 1.800.000 font sterlinget enged el az adózóknak. A közvetett adók közül a czukorvám teljesen eltöröltetik, mi két millió fontot fog fölemészteni. A fölösleg maradványából 480.000 font a leadó eltörlése által vétetik igénybe, 500.000 font pedig előre nem látható kiadások fedezésére tartatik fenn. A miniszter beszéde után Lowe, volt pénzügyminiszter az ellenzék nevében helyesléssel szólt a kormány ajánlatainak legtöbbjéről, mire a ház a czukorvámra vonatkozó határozatot azonnal elfogadta. Hivatalos. — Pfeiffer Józsefnek a szt. péter-hoki, Geml Ignácznak a koppán-monostori czimzetes apátság adományoztatok. Schulek Vilmos a kolozsvári egyetemen szemészeti rendes tanárnak kineveztetett. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, ápril 31. — A ferencz- és józsefvárosi csőd alatt lévő takarékpénztár betéteinek visszafizetését illetőleg a következő sorokat vettük : A vagyonbakot Ferencz és Józsefvárosi takarékpénztár betéti hitelezői érdekében a csődválasztmány még 1. év január havában megtette a szükséges törvényes lépéseket arra nézve, hogy a betéti hitelezők , mielőtt a véglegesen lebonyolíttabék legalább részben kielégítést nyerhessenek. A csődbíróság, tekintettel az ezen csőd által sértett számos érdekektre, nem tett kifogást a részleges kifizetések ellen, sőt a választmány a részbeni intézkedését helyben hagyta; de mind az általa csőd választmány a szándékolt kifizetést nem eszközölhette, mert egyik váltó hitelező, az osztr. nemzeti bank, az első bíróság végzését a másod folyamodásu birósághoz felebbezte és a másod biróság, az első biróság által hozott kedvező ítéletet megváltoztatván, megfosztatott a csődválasztmány azon jogtól, hogy csak kisebb részben is kifizetéseket eszközölhessen. A másod biróság végzése a harmadfokú bírósághoz felebbesztetni fog. — Buda-Pest, 1874. ápril 20-án. Tömösváry László, s. k. tömeggondnok. — A tudomány- és műegyetemi olvasó körben (zöldfa-utcza 28. sz.) szerdán f. hó 22-én és csütörtökön f. hó 23-án este 6 órakor Dr. Dobránszky Péter egy. m. tanár „Képek a társadalmi életből“ czímmel felolvasást tart és pedig szerdán „a bűnügyről“ és csütörtökön „az öngyilkosságokról“, melyre a nagyérdemű közönség s a tagok tisztelettel meghivatnak. A nemzeti kaszinó választmányának legutóbbi ülésében elhatároztatott, hogy az osztrák delegátió tagjainak itt tartózkodásuk idejére belépti jegyek adatnak. Ugyanez alkalommal Stuller Ferencz elhunyt pénztárnok helyébe Menyhárt választatott meg, ki eddigi állását, mint a körjegyzője szintén megtartja. Stuller fiának öt évre évi 300 frt nevelési járulék szavaztatott. Török Sándor levélben értesíti a választmányt, hogy nemrég elhunyt atyja, Török János, díszes könyvszekrényt hagyományozott a nemzeti kaszinónak, mely díszkötésben Széchenyi István összes munkáit tartalmazza. A hagyomány köszönettel fogadtatott. A képzőművészeti társulat vasárnap tartó évi közgyűlését képtára helyiségében Pulszky Ferencz elnöklete alatt. Az igazgató választmány a társulat vagyoni állását virágzónak tünteti föl. Ugyanis a jelentés constatálja, hogy a társulatnak nincs tartozása, az alapító tőke 37,700 frt, a nyugdíjalap 14,239 frt 66 kr, a takarékpénztárban 379 frt 29 kr van elhelyezve, a követelések 5313 frt 16 krra rúgnak, a készletek 5976 frt 19 krnyi értéket képviselnek, a pénzkészlet 296 frt 55 kr. Az öszszes vagyon e szerint 63,904 frt 85 kr. A műcsarnokot illetőleg az igazgató-választmány föl volt hatalmazva a szükséges intézkedések megtételével és a sugárúti vállalattól meg is vette a 78. 80. és 151. szám alatti telkeket 55.000 frtért. Miután azonban a társulatnak ily nagy telekre nem volt szüksége, a 78. és 80. sz. telkeket ugyancsak 55.000 fton eladta a közoktatási minisztériumnak, mely azokra az orsz. mintarajztanodát és rajztanárképezdét fogja felépittetni és igy e három intézet egy helyen lesz. Az idevágó szerződés a közalapítványi ügyigazgatóval már alá is íratott. A műcsarnok műkiállítások rendezésére, a művészet társas összejöveteleire és a társulat hivatalos helyiségeinek elhelyezésére fog szolgálni, amennyiben pedig ezt a tér meg fogja engedni, az iparmúzeum is e palotában fog elhelyeztetni. A műcsarnok felépítéséhez szükséges költségek jó részben megvannak már, a még hiányzó összegek egy nagy műsorsolás és alapítványok gyűjtése útján fog beszereztetni. A műsorsolás érdekében az első lépések már megtétettek, és pedig kielégítő sikerrel. A hazai művészekhez felszólítás intéztetett, hogy e kisorsolásra engedjék át néhány műveket: az eddig beküldött művek értéke 20.000 frtot tesz már, összesen 60.000 darab sorsjegy fog kibocsáttatni 1 frt 50 krjával, az összes nyeremény 50.000 frtra számíttatik. Ezenkívül a műcsarnok építésére fordíttatnak még a nyugdíjalap képkészletei 8234 frt értékben és az albumkészletek eladásából begyűlő összegek. Az építési tervek beküldésére pályázat iratik ki, a legjobb terv 100 darab 20 frankos aranynyal díjaztatik, az azt megközelítő 60, a harmadik pedig 40 darabbal. Ez után az alapszabályok néhány szakasza módosíttatott. Végül titkos szavazat utján nagy szótöbbséggel gr. Erdődy Sándor a megürült alelnöki székbe, Madarász Victor választmányi tagságra megválasztattak. Ezzel a közgyűlés, mely Pulszky Ferencz elnöki megnyitó szavai szerint, 7 év óta a társulat legörvendetesebb közgyűlése, márus 12-re bezáratott s a tagok örvendve 8 reményteljesen távoztak el. — Polgári temetés. Német-Lipcsén (Liptó megye) a napokban meghalt egy közbecsülésben állott koros férfiú, ki szülei után rom. kath. vallásu volt, de már évek óta a vallásról mit sem akart tudni, sem templomba nem járt, sem más vallási dolgokat nem végzett, hanem csak arra törekedett, hogy mint becsült ember polgártársai szeretetét minél inkább megnyerje. Utolsó kívánsága az volt, hogy pap nélkül temessék el és pedig a saját földjén. Ez iránt a község a megyéhez kérdést intézett, hanem mielőtt a felelet megérkezett, a kath. én evang. polgárok a temetést elvégezték, a sirnál azt énekelve : erős várunk minékünk az ur. Ezzel a temetésnek vége volt. — A magyart. akadémia nyelv- és néptudomány osztályának hétfői ülésén Thewrewk Emil 1. t. folytatta múltkori értekezését „Anakreon elégiái és epigrammáiról.“ Goldziher Ignácz jelentést olvasott a m. tud. akadémia számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Az akadémia költségén tett bevásárlásoknál — mint mondja — azon szempontból indult ki Goldziher, hogy az arab tudományosságnak lehetőleg minden ága képviselve legyen s egy hazai nyelvész elég anyagra leljen könytárunkban kelet leggazdagabb irdalmának áttekintésére. Ezért szerzett meg az egyes tudományszakok legkitűnőbb termékei mellet néhány anthologiai s irodalomtörténeti nagyobb művet. Érdekes dolgokat beszél a Cairóban levő államnyomda történetéből s működéséről. Átalában e jelentés kelet viszonyaival, az arabok történeteivel, vallásával, szokásaival hosszú és lelkiismeretes foglalkozásról tanúskodik s igazolja azon várakozást, melyet Goldziher urnak, mint linguistának nevéhez épen szakembereink fűznek. — A műszaki katonai akadémiában az 1874—1875- ik évre egy Tököly Sebő-féle alapítványi hely megürült. E helyre az alapitó-levél értelmében a volt határőrvidékben szolgáló szerb nemzetiségű és gör. keleti vallásu cs. és k. kat. tisztek fiai bírnak igénynyel. Folyamodók i. é. május 10-ig okmányaik egyidejű beterjesztése mellett a budapesti főhadparancsnokságnál jelentkezzenek. A pesti közuti-vasut-társulat a néhány év előtt keletkezett vállalatok közt azon kevesek egyike, mely okszerű vezetés mellett napról-napra fejlődik és virágzik. Ezt annyival nagyobb örömmel szemlélhetjük, mert ez tisztán magyar vállalat. A részvényesek is meg lehetnek elégedve az évenként szaporodó osztalékkal. E vállalat bizonyít a mellett is, hogy hiában való beszéd az, hogy nálunk az üzletvezetés magyarsága hátrányos. A vállalat sínvonalai hovatovább kezdenek tovább terjedni s a forgalom növekedésével minél több helyen a második vágány lerakását teszi szükségessé. Legközelebb a Damjanich utczai fordulónál készült el a második vágány, amire már nagy szükség volt, s hogy mihamarább készen legyen, éjjeleken át fáklya világítás mellett dolgoztak. — Most még a kerepesi úti fordulónál és a nemzeti színháznál kell a második vágányt lerakni, mert a forgalom növekedésével naponként oly nagy máris a kocsik és emberek összetorlódása, hogy komoly bajtól lehet tartani. Jó volna, ha nem várnák be a baleset sürgetését. Az első pest-budai gőzmalomban múlt hétfőn szomorú esemény történt. Az éjjeli vigyázat sora egyik Orlőmesteren volt, ki fáradt lévén, lefeküdt s elaludt. A malomban azonban a számos helyiség miatt több fölvigyázó van. A mint ezek egyike, ki már rég ellenséges lábon állt az őrlőmesterrel, észrevette, hogy az alszik, fölkeltette. A fölébresztett a zavarót öklével arczba ütötte. Erre,hogy nagyobb veszekedés ne legyen, a többi munkások a veszekedőket szétválasztották. De ezzel még nem volt vége, mert az őrlőmester az ütést csakhamar visszakapta. Amint elbódulásából magához tért, egy nyolcz hüvelyk hosszú és egy negyed hüvelyk vastag vasdarabot ragadt a kezébe s azzal négyszer ellenfele testébe szúrt, ki aligha fog fölgyógyulni. Midőn az őrlőmestert meg akarták fogni, még néhány munkást szintén megsebesített, de nem veszélyesen. Végre lefegyverezték 8 elfogatott. — A „Debreczen“-ben olvassuk. Egy emlékpénzt ajándékozott a múlt héten a főiskolai múzeumnak Szikszay Lajos építész úr. A pénz oly nagy, mint egy négy krajczáros, ezüstöt akar mutatni. Egyik lapján a magyar korona van egy vánkoson, két babér ágtól környezve, s aláírva 1849 . körül a szélén: „egy korona, egy isten, egy honunk, e háromságnak híven bódulunk.“ A másik lapon Kossuth Lajos jól talált mellképe ezen körirattal: „Kossuth Lajos a Magyarország vezérje, született 27-ik ápril havában 1806.“(?) Az érem találtatott füvészkert-utczán, egy ház elbontása alkalmával egy lépcső alatt hova papírba göngyölve volt elrejtve. — Pécsen e hó 16-án földrengést éreztek, mely azonban tartott egy pillanatig. Inkább földalatti moraj volt hallható, melyet — mint az ágyudörrenésnél, — rezgés követett. Hanem ugyancsak Baranyamegyéből Devecser községből határozottan írják, hogy 16-án éjjel 12—1 óra közt tompa, földalatti moraj ijesztette föl álmából a lakosság egy részét. A fölriadtak azt gondolták, lakházaik összedőlnek, olyan erős volt a földrengés, az ablakok zörgése ijesztő volt. Az egész tán fél perczig tartott. A szomszédos Ráczpetrén is érezték, de már ott gyöngébb volt. — Hegyfalun (Vasmegye) f. hó 14-én délután olyan jégeső volt, a milyenhez hasonlóra még a legidősb emberek sem emlékeznek; a földre hullott jégdarabok közt tyúktojás nagyságúak is találtattak, melyek közül néhány megméretvén, egy-egy 3— 4 latot nyomott. — A nemzeti színházban hétfőn Moliére darabot adtak: „A nők iskolája”. Szász Károly által fordítva. A színház játékrendje egy kitűnő darabbal lett gazdagabb. Úgy látszik, hogy az igazgatóság a jeles darabok föltalálásában mégis jó nyomra talált. Kár is volt panaszkodni, hogy nincsenek oly darabok, melyek a művészet igényeinek megfelelnek. „A nők iskolája ezek közé tartozik s ha tovább keresnek, fognak bizonyára többet is találni, melyek fölöslegessé teszik majd az ürességek szárnypróbálgató eredeti unatkoztatásainak szinrehozatalát. E kitűnő vígjáték élvezetes előadása kedvező hatással volt azokra, kik műélvet találni járnak a színházba. Egy bamba, együgyű lány (Molnárné assz.) kit az öreg Arnolphe (Szigeti József úr) a világtól elzárva, magának neveltet, hogy midőn neje lesz, ne rakjon neki szarvakat, a szerelem hatása alatt folyton fejlődik s a szív mindig merészebb lépésre sarkalja. Ágnes, a bamba lány azonban bármily szigorú őrizet alatt van, Horacenak (Halmy úr) mégis sikerül közelébe jutni s szivében a szerelmet fölkelteni. Miután Arnolphe álnév alatt tartja a lányt egy nyári lakban , amit Horace nem tud, a féltékeny öregnek mindegyik újabb találkozását a lánynyal elmondja. Ez még inkább őrködik. De mind hiába. Horace Ágnest végre is megszökteti s hogy a lányt, mig nőül veheti, jó kezekre bizza, erre épen az öreget kéri föl. A lány azonban nem sokáig marad a féltékeny kezében, mert Horace atyja sem ellenezvén a házasságot, egymásé lesznek. Ez a lehető legrövidebben elmondva a mese lényege. A fejlemény, bonyodalom, egészséges humorával teszik e darabot élvezetessé. Szigeti József úr ez alkalommal legnagyobb gonddal alakított, még pedig teljes sikerrel. Az oly szerep meg is érdemli a gondot. A fölfogás és kivitel egyiránt művészi volt. Molnárné Ágnest nagyon kedvesen adta sok helyütt a bamba lányt is igen jól személyesítette. Különben egészben Molnárné jellemzése is dicséretet érdemel. Hamur hangjának élessége nagyon roszul hangzik, Sántha ur pedig kissé át-át csapott a túlzásba az öreg szolga szerepében. A közép számmal jelen volt közönség nagyon lassan birt fölmelegedni s igy nem csoda, ha a tapsokban is fukarkodott s a főszereplőket csak néhányszor tapsolta ki. MAGYAR ÚJSÁG 1894. ÁPRILIS 22. KÖZGAZDASÁG. — A romániai vasút csatlakozása ügyében a P. Ll. következő tartalmú táviratot hozza: Hosszas alkudozás után úgy látszik végeredményhez jutottunk,mely kívánatos mivel a romániai pályáknál közel 100 millióig lévén érdekelve a német pénzpiact, aligha megnyerhető lett volna a keleti vasút elzálogított elsőbbségi kötvényeink felvételére a csatlakozási pontok meghatárzása nélkül. Csatlakozások eszközöltetnek: Orsovánál és a Tömösszorosnál. (Egyszerre-e ?) — Az átalános magy. munkcaipari hítelintézet tegnapi közgyűlésében tartott elnöki beszéd következő képét adta az üzlet folyamának: A különböző syndicatusoknál való részeltetések a lefolyt év végéig majdnem teljesen lebonyolíttattak. Az 54 milliós magyar államkölcsönben való részeltetés 31,203 frt 40 kr nyereséget eredményezett, ellenben a német osztrák bank syndicatus 18992 frt 62 kr, a zsilvölgyi kőszénbánya-syndicatus pedig 4500 frt veszteséget okozott. A fehér hajó telkein épített házak kielégítő jövedelmezést ígérnek. Az intézet legérzékenyebb veszteségei a letétüzletből s az értékpapírokból származtak, és 225,834 ft 32 krral vetettek föl, e veszteség azonban nem végleges, mert a papírok még el nem adattak, és így árfolyam szerinti értékük emelkedése remélhető. A váltóleszámízolási üzletben 24000 frt vált kétessé, azonban létrejött kiegyezések által ez összegből 12000 frt ismét kétessé tétetett. A sugárúti építő vállalat, melynél ez intézet 41% erejéig van képviselve, a múlt év folyamán jelentékeny tevékenységet fejtett ki.A megszerzett házhelyek területe összesen 61861 négyszögöl, mely összesen 7,410,333 frt 6 krba és így négyszögöle átlag 1198/l frtba került. A pesti értéktőzsde segélyezésére alakult syndicatusban 50,000 frttal, a magyar hitelsegélyegyletben ugyanannyival vesz részt az intézet. A mérleg 102,024 frt 49 kr veszteséget mutat föl, az igazgatótanács indítványozza, hogy az. évi májusban esedékes szelvénybe ne váltassék. Az igazgatótanács javaslata elfogadtatik, és a fölmentvény megadatik. A pesti jelzálogkölcsön tegnap tartott rendkívüli közgyűléséből kiemeljük a következendőket. Elnök Forgách Antal gr. a liquidatió szükségességét elismeri. Bernfeld ellenzi az absolutórium megadását, mert az igazgatótanács az intézet megalakulása előtt nem kért 10 százalékos befizetést, és hogy 1100 részvény be nem fizettetett; másodszor, hogy egy bizományi üzletből 9400 főt veszteség érte az intézetet. Elnök előadja, hogy a megalakulás befizetését az országos törvény értelmében nem lehet követelni Az 1100 részvény be nem fizetése nem az igazgatótanácsot terheli, mert oly egyének írták azokat alá, kikben ismert nevüknél fogva teljesen megüt