Magyar Ujság, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1874-06-10 / 131. szám

van a fenyítőtörvényszék fölállítva s nem azokra is,kik a nemzetet kizsebelték ? Bárki legyen is, hadd álljanak a törvény elé, a nemzet ezt követeli. A törvény egyenlő mindenkire. Azért ne halogassák ez ügyet, mert a közvélemény ha kimondta az ítéletet, az nem lesz kedvező a parla­mentre, mely a bizottságok által látszik ez ügyet a vég­telenbe nyújtani. Ha egész viszonyokat akarunk, akarnunk kell az igazságot is bárkit érjen. — Az osztályok ma a legnagyobb részben bevégez­ték a tárgyalást. A IX. osztály délután is tart ülést, hogy szintén bevégezhesse azt. Mint értesülünk, az elnök az osztályok előadóiból alakítandó központi bizottságot csütörtökre hívta össze. E bizottság ülése igénybe veend­ő—4 napot, s igy a választási törvény tárgyalása, a jövő hét közepe előtt alig kezdethetik meg a házban. — Kath. pap lehet-e képviselő ? E kérdésre a következő tények felelnek: Prató abbé püspöke által a reichsrath képv. házában adott szavazatának visszavoná­sára kényszerittetvén, lemondott képv. mandátumáról. Újabban a „Presse“ a következőt jelenti: Lembergből azon érdekes hirt vesszük, hogy Szembratovicz érsek azon egyházi ruthén képviselőket, kik a reichsrathban a hitfelekezeti törvények mellett szavaztak s kik ezért ez érsek által kanonoki állásuktól felfüggesztettek, bi­zalmas körben felhívta, hogy tett szavazatukat vonják vissza s ennek fejében megígérte nekik a tőlük megvont méltóságok visszaadását. A ruthén képviselők, mint hír­lik, több napi gondolkozási időt kértek. — Pozsony megye közgyűléséről, melyről tegnap táviratot közöltünk, s mely azzal végződött, hogy a főis­pánnak bizalmatlanságot szavaztak, a Pozsonyban meg­jelenő ellenzéki „Grenzbote“ czímű lap tegnapi számá­ban egy hosszabb közleményben megemlékszik. Az emlí­tett lap szerint az egész viszály oka nem egyéb, mint azon körülmény, hogy a pozsonymegyei Bittó család, melynek vezére Bittó Kálmán, most Bittó István minisz­terelnöksége alatt szeretne a főispáni székbe ülni. Tehát kanapé kérdés — mint a nevezett, lap mondja. A főispán által elkövetett s a közgyűlésen fölhozott sérelmek ezek voltak : „az alispánhoz egy levelet nem sajátkezüleg irt, hanem azt aláírta; egy ízben az alispánt elfoglaltsága miatt nem fogadta el, hanem azt mondta hogy egy órá­val később jöjjön , egy szolgabirónak egy árok átépítése iránt adván rendeletet, midőn az az illető község pénz­telenségére hivatkozott, azt mondá, hogy nem kell ilyen dologban bureaucrátáskodni. A „gyűlés folyama alatt az alispán azt mondá, hogy Pálffy jótékonyságát csak mint sportot, ha­nem mint reklámot űzi stb. Egy más szónok a főispán védelmére kelvén, a helyzetet így jellemzi : „Az az egész, hogy a főispán nem akarta magát arra al­­jasítani, hogy a csallóközi nemesség minden szeszélyé­nek hódoljon.“ A főispán erre röviden szólt s az említett lap sze­rint beszédét így fej­ezé be: „Mint a megye feje nem tehetek máskép, mint ed­dig tettem, de mindig kész leszek meghallgatni az önök véleményét, a­mint én is mindig elmondom, önökkel szemben is a magamét. Ez álláspontom, akár elfogadják az alispán iránt bizalmat szavazó indítványt, akár nem. Ezt akartam mondani, csak arra figyelmeztetvén önöket, hogy más tárgyak is várnak elintézésére.“ Jelen volt 250 bizottsági tag, 164 nem szavazott. Pest megye évnegyedes közgyűlése. — Június 9. — Pest megye ez évi [második évnegyedes közgyűlé­sén legelsőben is fölolvasott alispáni jelentés a bizottság­ban történt személyváltozások felsorolása után áttér a megye népesedési állapotára ; a kimutatás szerint a le­folyt évnegyedben született 4837 gyermek, meghalt 4670 egyén, ezek közt 12 öngyilkos volt. A népesség összes szaporodása tehát 167 lélek. Az egészségi állapot a je­lentés szerint kedvezőnek mondható. A közbiztonsági állapotra nézve a jelentés konsta­tálja, hogy az á átalában véve nem volt veszélyeztetve, csak 3—4 gyilkossági eset fordult elő, továbbá egy em­berölés. A gazdasági állapotokat lehangolóknak mondja az alispán. Az őszi gabonák középszerűek, a tavasziak va­lamivel jobbak , széna kevés lesz, szőlő és gyümölcs a fagy által csaknem egészen tönkretetetett. A tűzesetek közül megemlíti az acsait, hol 40 ház égett le, a károsultak javára eddig 1300 forint gyűlt egybe. Ócsán 23 ház égett le, s ezen kívül még vagy 12 helyen voltak tűzvészek. Az adózási viszonyokat illetőleg a jelentés előadja, hogy a lefolyt évnegyed kezdetén a hátralékok 1.118,027 irtot tettek; a jelen évnegyedre 550,290 írt volt kiróva, ebből befolyt 312,910 frt, tehát a hátralék ismét több mint 200,000 írttal gyarapodott, úgy hogy jelenleg 1.355,155 frtot tesz. A jelentés tudomásul vétetik. A számon kérő szék azt jelenti, hogy az előforduló hátralékoknál igazolva van a késedelem. Az új miniszterek leiratai, melyekben tárczafogla­­lásukat tudatják, a kereskedelmi minisztérium azon le­iratai, melyekben tudatja, hogy Fiuméba németalföldi konsullá Cosulich Kázmér, Budapestre franczia főkon­­sullá viconte de Beaumont, belga alkonsullá Fabert Z. L. neveztettek ki. Tudomásul vétetnek. Felolvastatik Zólyom megyének a pánszláv gymna­­siumok ellen a belügyminiszterhez intézett felirata, mely a megyéhez is átküldetett. A felirat lelkes éljenek­kel fogadtatott. A megye elhatározta, hogy a feliratot pártolni fogja, de pártolása mellett kifejezendi azt is, hogy az MAGYAR ÚJSÁG 1874. JUNIUS. 11. e gymnasiumok ellen intézett vizsgálat eredménytelen­sége azon félelmet kelti a megyében, hogy ha az eljárás ily elnézőleg folytattatik, a mint az eddig folytattatott, nem lesz és nem is lehet az orvoslás gyökeres. Szóltak ez ügyhöz Halász Boldizsár és Bossányi László, erősen hangsúlyozván mindketten azt, hogy az e „haza­árulás“ ellen az eddig követett hanyag, talán szándéko­san hanyag eljárás kárhoztatásra méltó. Bossányi különösen azt emeli ki, hogy a felső megyék népe ha tót is, azért sokkal inkább szereti hazáját, mintsem a pán­szláv izgatásokat az ő nevében, és érdekében folyta­­tottnak lehetne tekinteni. Ez izgatás ellen a legszigo­rúbb eljárás volna alkalmazandó." Az átirat egyhangúlag pártoltatik és D­a­­­m­a­d­y indítványára Zólyom megyének a kezdeményezésért jegy­zőkönyvileg köszönet szavaztatik. Az állandó választ­mány által előterjesztett tárgyak közül kiemeljük a kol­dulás megszüntetése iránti szabályrendeleti javaslatot.­­ E javaslatot az állandó választmány Komárom megye megkeresésére terjeszti a gyűlés elé. Ugyanis Komárom­megye a koldulást saját területén eltiltván e tilalmát csak úgy tartja teljesen érvényesíthetőnek, ha a szom­széd megyék, tehát Pest megye is, hasonértelmű határo­zatot hoz. A gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadja. Hosszabb vita fejlett ki a felett, hogy a mesterlegények­nek megtiltassék-e a koldulás; végre határoztatott, hogy a hozott tilalom ezekre is kiterjesztessék. Végül a Czegléd városa által létesített közvágóhíd alapszabályai és ugyanezen város azon határozata, mely­­lyel a tanítókat a községi pótadó fizetése alól felmenti, jóváhagyatván, az ülés d. u. 2 órakor eloszlott. Szemle. A franczia nemzetgyűlés folytatja a muni­­czipális választási törvény tárgyalását. A szélső­baloldal indítványa, hogy a maireból és két municzipális tanácsos­ból álló bizottság a választói névjegyzékbe való beiratás vagy abból való kitörültetés iránti megkeresések fölött dönthessen, 357 szavazattal 282 ellen elvettetett. Girárd radikális képviselő interpellácziója alkalmából, melyet az a Bourgoing választása alkalmával észlelt bonapar­­tista üzelmekre vonatkozólag tett, Gambetta és Roucher között heves vita fejlődött, — Gambetta rendreutasít­­tatott. A balközép programmja már 120 aláírást számlál. A titokban köröző névsor a kamara feloszlatása tárgyá­ban 250 aláírással van ellátva. A „Journ. des Deb.“ a helyzetről a többek közt ezeket írja: A köztársasági lapokban a balközép által elfoglalt magatartás reményeket kelt. A „Republique frait- Laise“ azt hiszi, hogy e jelentékeny nyilatkozat ki­­kerülhetlenné teendi vagy a kormányforma kérdésének a jelen nemzetgyűlés által való megoldását, vagy a fel­oszlatást. Összeszámítja a szavazatok számát is, a­me­lyek biztosítva lennének a nemzetre való hivatkozás mellett az esetben, ha a nemzetgyűlés meggyőződnék saját tehetlenségéről s e számot 320-ra teszi, amely ma­gában foglalná a baloldal összes egy csoporttá tömörü­lendő árnyalatait. Az sem bizonyos, hogy a máj. 24-ki képzelt majoritás oszlásának jelen napjaiban e szám nem fog-e túlszárnyaltatni. Ha ez igen valószínű föltevés va­lósul, ez lesz az eddigi kételkedő, semmit nem tevő poli­tikának fő eredménye. Azon nemzetközi kongressusra vonatkozólag, mely Gorcsakov kezdeményezése következtében július 27-én Brüsselben összeül, az orosz hivatalos lap a következő hiteles közleményt hozza: Az orosz kormány nemcsak minden polgárosult államot a kongressusra meghívott, hanem egy nemzetközi katonai egyezmény­ tökéletesen elkésített tervet is juttatott hozzájuk, mely így első s kétségkívül jelentékeny kísérletet képez valamely kor­mány részéről arra, hogy a hadi törvények és hadi szo­kások kodifikáltassanak s ezen kódex nemzetközi érvé­nyességgel és erővel felruháztassék. A tervezett egyez­mény 76 pontból áll­ó fejezetekre oszlik, melyeket „ál­talános határozatok“ alakjában a jelenlegi hadi jog alap­elvei előznek meg. Az első fejezet a küzdő felek jogait egymás ellen, a második a küzdők viszonyát magánsze­mélyekhez, a harmadik a küzdők egymás között való vonatkozásait, végre a negyedik a repressaliákat tár­gyalja. A fejezetek ismét egyes részekre oszlanak s azon kötelező szabályokat tartalmazzák, melyeket a har­­czoló hadak ostromoknál, bombázásnál, a hadi szerekre és hadi­foglyokra nézve figyelembe venni tartoznak.“ ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, junius 10. — A honvédsegélyegylet rendes évi közgyűlését 7-én tartó Kovách László alelnök elnöklete alatt. A fel­ügyelő bizottság jelentéséből kitűnik, hogy 1873-ig 74734 főt fordíttatott 1085 honvéd segélyezésére. A lefolyt év­ben 742 kérvény tárgyaltatott; ezek közül 377-et vissza kellett utasítani, miután teljesen hamis bizonyítványokra támaszkodtak. Múlt évi deczember 31-én 1496 segélyzett maradt 70090 frt segély öszszeggel. Ebből segélyt nyert 3 ezredes, 5 alezredes, 13 őrnagy, 46 százados, 38 fő­hadnagy, 54 hadnagy, 74 őrmester, 187 tizedes, és 1076 közvitéz. A segély­alap a múlt év végén 531,813 frtot tett; ebből ugyanez évben 276,442 frt fordittatott se­gélyzésekre, úgy hogy még 255,371 frt maradt. A folyó évben rendezett államsorsjáték tiszta jövedelmének há­rom negyed része a király engedélye következtében a segélyalap javára fog fordittatni. Egyes aláíróknál még 28,435 frt van kint, mely összeget részben per utján kell behajtani.­­ A vízvezeték csövei sok helyütt még mindig fa­dugóval vannak ellátva. Tegnap egy ily fadugó a Sebes­tyén utczában a viz által kilöketett s a kitóduló viz a földet elmosva, az utcza több helyütt besüppedt s az utcza is egészen elborittatott vízzel, honnan a Kiss-féle gyógyszertár pinczéjébe folyt, a tűzoltók néhány órai szivattyúzás után a már lábnyi magasra gyűlt vizet eltá­volították. — A sugárúton álló hyppodrom tegnap d. u. le­égett ; a láng oly nagy volt, hogy a szomszédban épülő 4 emeletes ház állványa szintén meggyuladt, és a mun­kások csak nagy bajjal tudtak az épület belsejébe mene­külni. Ez alkalomból megrovást érdemel a városi tűzol­tók durva magaviselete, mert egy kéményseprőt, a­ki jó szántából oltani kezdett, a későbben oda érkezett tűzol­tók tettleg súlyosan bántalmaztak, sőt iszonyú méltatlan­kodásuk első hevében be is akarták kisértetni, ezt azon­ban a közönség nem engedte.­­ Egy hivatal szolga tegnap 147 irtot elvesztett, a mi nem az ő pénze volt. A károsult ide-oda futkosott, de eredménytelenül s kétségbeesésében elájult. — Háromszáz szerb család Nagy-Becskerekről Ma­gyarországot elhagyni készül, és Szerbiába költöznek. Bizonyos Majicsnál már össze is íratták magukat. A ki­költözés okául az átalános elszegényedést hozták fel, a szomorú idők következtében alig van kenyerük az ille­tőknek. Az adófizetés mindegyre szaporodik, a termékte­­lenség már több éve, hogy tart, a földek tagosítvák, a községi legelő csekély, az idegenek mindegyre nagyobb tért hódítnak maguknak, szóval a baj iszonyú, s a segély csaknem semmi. Egy küldöttség készül Szerbiába a feje­delemhez, hogy helyet és földet kérjen, s a magyar mi­nisztériumhoz is az államkötelékből való feloldásért fog­nak folyamodni. Szomorú világot vet ez a jelenlegi több­ség által teremtett állapotra. Buda-Pesten sugáruta­kat, sétahelyeket építenek, a Bánságból, Magyarország „magtárából“ pedig költözködik a nép a sok adó miatt. — Zemplén megye B. Olaszi községben, L. Ö. föld­­birtokos gulyájában van egy veszett dühösségü sveiezi bika, mely már több embert kegyetlenül összetört. Be­jelentetvén ez eset az ottani szolgabirósághoz, a szolga­­biró elrendelte a bikának zár alatt tartását. Azonban ne­vezett birtokos a bikát nem záratta el, igy történt, hogy egy este az ottani ref. lelkész hazafelé menvén a faluból, megtámadtatott a bika által, a felbőszült állat ágyékánál több iszonyú hasításokat tett, majd földre gyömörvén, a porban maga előtt forgatta. A szerencsétlen áldozatnak végre sikerült valahogy felállnia, akkor a bika ismét neki rohant, mire a lelkész végkétségbeesésében annak szar­vait megragadta. A bika ekkor egyebet nem tehetvén, orrával lökdöste annyira, hogy belső részeit összeron­csolta. Többen nézték e jelenetet, de nem volt bátorsága senkinek odamenni megmentésére, míg végre neje ész­­revévén férje szerencsétlen helyzetét, végső önfeláldo­zással oda futott, a bikának orrát puszta kézzel meg­ütötte s a felbőszült állat e nőnek bátor föllépésére el­­sompolygott. A szerencsétlenül összetört lelkipásztort gyógykezelés alá vették, felépüléséhez nincs remény. A bíróság gyógykezelési költségekben az illette birtokost elmarasztalta, és a bika elárusitására, s mig az történ­hetnék, annak elzáratására kötelezte. Azonban a birtokos ez ítéletet sérelmesnek találván, felebezett. — A nép elszegényedése mily ijesztő mérvben mu­tatkozik, erre nézve Eszékről írják, hogy Belobadó köz­ségben 600 hold legelő végrehajtás utján 102 írton lett eladva s igy egy hold ára 17 kr volt. Ugyancsak itt két ház 300 írtért lett eladva. — „Életrajzok“ czim alatt piros borítékban egy röpiratféle jelent meg s küldetett be hozzánk azon fe­nyegetéssel, hogy „első füzet“, közli Garay Alajos. Hogy miről szól e füzet ? Tisztességgel legyen mondva, az bi­zony olyan dolgokat mond Lonkay és társa ultramontán küzdelmeiről, miket azok állítólag — a füzet szerint — az egyedüli üdvösség elnyerhetése érdekében folytat­nak, hogy azt csak „kétszem“ közt mondhatja el a már úgy is elpirult röpirat, a­ki 20 krért meg akarja tudni, hogy milyen a pap haragja mindent elgázoló fölháboro­­dásában. Különben az a nevettető ultramontán hercze­­hurcza hatalmas bírálóra talált Garayban, csakhogy még a füzet szerzője sem ismeri jól embereit, mert ha igen, egy nem a professzori komolyság, hanem a czirkus em­berének kaczajával forgatja vala a „husángot.“­­ A rákos­palotai ligetben jövő szombaton az újpesti reform, egyház javára tánczczal egybekötött tár­sas estélyt rendez az egyháztanács. Jegyek kaphatók Újpesten Mády Lajos, Beszteri Gábor és Vajda Sándor­nál, s Buda-Pesten Táborszkynál 50 kijával. — Kalocsán és Gödöllőn augusztus 9-én és okt. 11-én a földmivesek lóversenyeket rendeznek 100, 40 és 20 frtos államdijakkal. — Csáthy Károly gazd akad. könyvárus beküldte hozzánk a kiadásában megjelent: „Erdő erdő sürü erdő“ (Variations sur un théme hongrois) zeneművet G. Pá­­vaytól. Mennyire közkedvességü e dal, mint dal és ze­nemű országszerte, jelzi az hogy Csáthy urnál (Debre­­czenben) három év alatt most már a harmadik kiadás jelent meg. Ára 80 kr. " A magyar gazdasszonyok" országos egylete jun. 6-án tartott választmányi ülésében, a lugosi nőegylet megkeresvénye következtében Krángel Janka árva leány az ingyenesek közé felvétetett, a számos beadott gyer­mekfelvételi kérvény az illető bizottsághoz bővebb meg­vizsgálás végett kiadatott. Az alapítók sorába 100 írttal bejelentetett Kurz Antalné, és Walávszky Jánosné 100 frtos alapítványát 200 frtra emelte. — Hálás köszönettel vétetett a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter­nek a kiállitási költségek fedezésére utalványozott 400 frt. Végre Kármán Lajosné, mint a margitszigeti majális rendezőbizottság elnöke eljárásáról számot adva, bevé­tel volt 1559 frt, kiadás 676 frt, 14 kr., maradt tisztás) Hivatalos. — Hueber Zsigmond udvari tanácsos a f. év július 11-én Karloviczra egybehívott görögkeleti szerb nemzeti egyházi kongressusra és az azt követendő püs­pöki zsinatra királyi biztossá kineveztetett.

Next