Magyar Ujság, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1874-06-10 / 131. szám
van a fenyítőtörvényszék fölállítva s nem azokra is,kik a nemzetet kizsebelték ? Bárki legyen is, hadd álljanak a törvény elé, a nemzet ezt követeli. A törvény egyenlő mindenkire. Azért ne halogassák ez ügyet, mert a közvélemény ha kimondta az ítéletet, az nem lesz kedvező a parlamentre, mely a bizottságok által látszik ez ügyet a végtelenbe nyújtani. Ha egész viszonyokat akarunk, akarnunk kell az igazságot is bárkit érjen. — Az osztályok ma a legnagyobb részben bevégezték a tárgyalást. A IX. osztály délután is tart ülést, hogy szintén bevégezhesse azt. Mint értesülünk, az elnök az osztályok előadóiból alakítandó központi bizottságot csütörtökre hívta össze. E bizottság ülése igénybe veendő—4 napot, s igy a választási törvény tárgyalása, a jövő hét közepe előtt alig kezdethetik meg a házban. — Kath. pap lehet-e képviselő ? E kérdésre a következő tények felelnek: Prató abbé püspöke által a reichsrath képv. házában adott szavazatának visszavonására kényszerittetvén, lemondott képv. mandátumáról. Újabban a „Presse“ a következőt jelenti: Lembergből azon érdekes hirt vesszük, hogy Szembratovicz érsek azon egyházi ruthén képviselőket, kik a reichsrathban a hitfelekezeti törvények mellett szavaztak s kik ezért ez érsek által kanonoki állásuktól felfüggesztettek, bizalmas körben felhívta, hogy tett szavazatukat vonják vissza s ennek fejében megígérte nekik a tőlük megvont méltóságok visszaadását. A ruthén képviselők, mint hírlik, több napi gondolkozási időt kértek. — Pozsony megye közgyűléséről, melyről tegnap táviratot közöltünk, s mely azzal végződött, hogy a főispánnak bizalmatlanságot szavaztak, a Pozsonyban megjelenő ellenzéki „Grenzbote“ czímű lap tegnapi számában egy hosszabb közleményben megemlékszik. Az említett lap szerint az egész viszály oka nem egyéb, mint azon körülmény, hogy a pozsonymegyei Bittó család, melynek vezére Bittó Kálmán, most Bittó István miniszterelnöksége alatt szeretne a főispáni székbe ülni. Tehát kanapé kérdés — mint a nevezett, lap mondja. A főispán által elkövetett s a közgyűlésen fölhozott sérelmek ezek voltak : „az alispánhoz egy levelet nem sajátkezüleg irt, hanem azt aláírta; egy ízben az alispánt elfoglaltsága miatt nem fogadta el, hanem azt mondta hogy egy órával később jöjjön , egy szolgabirónak egy árok átépítése iránt adván rendeletet, midőn az az illető község pénztelenségére hivatkozott, azt mondá, hogy nem kell ilyen dologban bureaucrátáskodni. A „gyűlés folyama alatt az alispán azt mondá, hogy Pálffy jótékonyságát csak mint sportot, hanem mint reklámot űzi stb. Egy más szónok a főispán védelmére kelvén, a helyzetet így jellemzi : „Az az egész, hogy a főispán nem akarta magát arra aljasítani, hogy a csallóközi nemesség minden szeszélyének hódoljon.“ A főispán erre röviden szólt s az említett lap szerint beszédét így fejezé be: „Mint a megye feje nem tehetek máskép, mint eddig tettem, de mindig kész leszek meghallgatni az önök véleményét, amint én is mindig elmondom, önökkel szemben is a magamét. Ez álláspontom, akár elfogadják az alispán iránt bizalmat szavazó indítványt, akár nem. Ezt akartam mondani, csak arra figyelmeztetvén önöket, hogy más tárgyak is várnak elintézésére.“ Jelen volt 250 bizottsági tag, 164 nem szavazott. Pest megye évnegyedes közgyűlése. — Június 9. — Pest megye ez évi [második évnegyedes közgyűlésén legelsőben is fölolvasott alispáni jelentés a bizottságban történt személyváltozások felsorolása után áttér a megye népesedési állapotára ; a kimutatás szerint a lefolyt évnegyedben született 4837 gyermek, meghalt 4670 egyén, ezek közt 12 öngyilkos volt. A népesség összes szaporodása tehát 167 lélek. Az egészségi állapot a jelentés szerint kedvezőnek mondható. A közbiztonsági állapotra nézve a jelentés konstatálja, hogy az á átalában véve nem volt veszélyeztetve, csak 3—4 gyilkossági eset fordult elő, továbbá egy emberölés. A gazdasági állapotokat lehangolóknak mondja az alispán. Az őszi gabonák középszerűek, a tavasziak valamivel jobbak , széna kevés lesz, szőlő és gyümölcs a fagy által csaknem egészen tönkretetetett. A tűzesetek közül megemlíti az acsait, hol 40 ház égett le, a károsultak javára eddig 1300 forint gyűlt egybe. Ócsán 23 ház égett le, s ezen kívül még vagy 12 helyen voltak tűzvészek. Az adózási viszonyokat illetőleg a jelentés előadja, hogy a lefolyt évnegyed kezdetén a hátralékok 1.118,027 irtot tettek; a jelen évnegyedre 550,290 írt volt kiróva, ebből befolyt 312,910 frt, tehát a hátralék ismét több mint 200,000 írttal gyarapodott, úgy hogy jelenleg 1.355,155 frtot tesz. A jelentés tudomásul vétetik. A számon kérő szék azt jelenti, hogy az előforduló hátralékoknál igazolva van a késedelem. Az új miniszterek leiratai, melyekben tárczafoglalásukat tudatják, a kereskedelmi minisztérium azon leiratai, melyekben tudatja, hogy Fiuméba németalföldi konsullá Cosulich Kázmér, Budapestre franczia főkonsullá viconte de Beaumont, belga alkonsullá Fabert Z. L. neveztettek ki. Tudomásul vétetnek. Felolvastatik Zólyom megyének a pánszláv gymnasiumok ellen a belügyminiszterhez intézett felirata, mely a megyéhez is átküldetett. A felirat lelkes éljenekkel fogadtatott. A megye elhatározta, hogy a feliratot pártolni fogja, de pártolása mellett kifejezendi azt is, hogy az MAGYAR ÚJSÁG 1874. JUNIUS. 11. e gymnasiumok ellen intézett vizsgálat eredménytelensége azon félelmet kelti a megyében, hogy ha az eljárás ily elnézőleg folytattatik, a mint az eddig folytattatott, nem lesz és nem is lehet az orvoslás gyökeres. Szóltak ez ügyhöz Halász Boldizsár és Bossányi László, erősen hangsúlyozván mindketten azt, hogy az e „hazaárulás“ ellen az eddig követett hanyag, talán szándékosan hanyag eljárás kárhoztatásra méltó. Bossányi különösen azt emeli ki, hogy a felső megyék népe ha tót is, azért sokkal inkább szereti hazáját, mintsem a pánszláv izgatásokat az ő nevében, és érdekében folytatottnak lehetne tekinteni. Ez izgatás ellen a legszigorúbb eljárás volna alkalmazandó." Az átirat egyhangúlag pártoltatik és Damady indítványára Zólyom megyének a kezdeményezésért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. Az állandó választmány által előterjesztett tárgyak közül kiemeljük a koldulás megszüntetése iránti szabályrendeleti javaslatot. E javaslatot az állandó választmány Komárom megye megkeresésére terjeszti a gyűlés elé. Ugyanis Komárommegye a koldulást saját területén eltiltván e tilalmát csak úgy tartja teljesen érvényesíthetőnek, ha a szomszéd megyék, tehát Pest megye is, hasonértelmű határozatot hoz. A gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadja. Hosszabb vita fejlett ki a felett, hogy a mesterlegényeknek megtiltassék-e a koldulás; végre határoztatott, hogy a hozott tilalom ezekre is kiterjesztessék. Végül a Czegléd városa által létesített közvágóhíd alapszabályai és ugyanezen város azon határozata, melylyel a tanítókat a községi pótadó fizetése alól felmenti, jóváhagyatván, az ülés d. u. 2 órakor eloszlott. Szemle. A franczia nemzetgyűlés folytatja a municzipális választási törvény tárgyalását. A szélsőbaloldal indítványa, hogy a maireból és két municzipális tanácsosból álló bizottság a választói névjegyzékbe való beiratás vagy abból való kitörültetés iránti megkeresések fölött dönthessen, 357 szavazattal 282 ellen elvettetett. Girárd radikális képviselő interpellácziója alkalmából, melyet az a Bourgoing választása alkalmával észlelt bonapartista üzelmekre vonatkozólag tett, Gambetta és Roucher között heves vita fejlődött, — Gambetta rendreutasíttatott. A balközép programmja már 120 aláírást számlál. A titokban köröző névsor a kamara feloszlatása tárgyában 250 aláírással van ellátva. A „Journ. des Deb.“ a helyzetről a többek közt ezeket írja: A köztársasági lapokban a balközép által elfoglalt magatartás reményeket kelt. A „Republique frait- Laise“ azt hiszi, hogy e jelentékeny nyilatkozat kikerülhetlenné teendi vagy a kormányforma kérdésének a jelen nemzetgyűlés által való megoldását, vagy a feloszlatást. Összeszámítja a szavazatok számát is, amelyek biztosítva lennének a nemzetre való hivatkozás mellett az esetben, ha a nemzetgyűlés meggyőződnék saját tehetlenségéről s e számot 320-ra teszi, amely magában foglalná a baloldal összes egy csoporttá tömörülendő árnyalatait. Az sem bizonyos, hogy a máj. 24-ki képzelt majoritás oszlásának jelen napjaiban e szám nem fog-e túlszárnyaltatni. Ha ez igen valószínű föltevés valósul, ez lesz az eddigi kételkedő, semmit nem tevő politikának fő eredménye. Azon nemzetközi kongressusra vonatkozólag, mely Gorcsakov kezdeményezése következtében július 27-én Brüsselben összeül, az orosz hivatalos lap a következő hiteles közleményt hozza: Az orosz kormány nemcsak minden polgárosult államot a kongressusra meghívott, hanem egy nemzetközi katonai egyezmény tökéletesen elkésített tervet is juttatott hozzájuk, mely így első s kétségkívül jelentékeny kísérletet képez valamely kormány részéről arra, hogy a hadi törvények és hadi szokások kodifikáltassanak s ezen kódex nemzetközi érvényességgel és erővel felruháztassék. A tervezett egyezmény 76 pontból álló fejezetekre oszlik, melyeket „általános határozatok“ alakjában a jelenlegi hadi jog alapelvei előznek meg. Az első fejezet a küzdő felek jogait egymás ellen, a második a küzdők viszonyát magánszemélyekhez, a harmadik a küzdők egymás között való vonatkozásait, végre a negyedik a repressaliákat tárgyalja. A fejezetek ismét egyes részekre oszlanak s azon kötelező szabályokat tartalmazzák, melyeket a harczoló hadak ostromoknál, bombázásnál, a hadi szerekre és hadifoglyokra nézve figyelembe venni tartoznak.“ ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, junius 10. — A honvédsegélyegylet rendes évi közgyűlését 7-én tartó Kovách László alelnök elnöklete alatt. A felügyelő bizottság jelentéséből kitűnik, hogy 1873-ig 74734 főt fordíttatott 1085 honvéd segélyezésére. A lefolyt évben 742 kérvény tárgyaltatott; ezek közül 377-et vissza kellett utasítani, miután teljesen hamis bizonyítványokra támaszkodtak. Múlt évi deczember 31-én 1496 segélyzett maradt 70090 frt segély öszszeggel. Ebből segélyt nyert 3 ezredes, 5 alezredes, 13 őrnagy, 46 százados, 38 főhadnagy, 54 hadnagy, 74 őrmester, 187 tizedes, és 1076 közvitéz. A segélyalap a múlt év végén 531,813 frtot tett; ebből ugyanez évben 276,442 frt fordittatott segélyzésekre, úgy hogy még 255,371 frt maradt. A folyó évben rendezett államsorsjáték tiszta jövedelmének három negyed része a király engedélye következtében a segélyalap javára fog fordittatni. Egyes aláíróknál még 28,435 frt van kint, mely összeget részben per utján kell behajtani. A vízvezeték csövei sok helyütt még mindig fadugóval vannak ellátva. Tegnap egy ily fadugó a Sebestyén utczában a viz által kilöketett s a kitóduló viz a földet elmosva, az utcza több helyütt besüppedt s az utcza is egészen elborittatott vízzel, honnan a Kiss-féle gyógyszertár pinczéjébe folyt, a tűzoltók néhány órai szivattyúzás után a már lábnyi magasra gyűlt vizet eltávolították. — A sugárúton álló hyppodrom tegnap d. u. leégett ; a láng oly nagy volt, hogy a szomszédban épülő 4 emeletes ház állványa szintén meggyuladt, és a munkások csak nagy bajjal tudtak az épület belsejébe menekülni. Ez alkalomból megrovást érdemel a városi tűzoltók durva magaviselete, mert egy kéményseprőt, aki jó szántából oltani kezdett, a későbben oda érkezett tűzoltók tettleg súlyosan bántalmaztak, sőt iszonyú méltatlankodásuk első hevében be is akarták kisértetni, ezt azonban a közönség nem engedte. Egy hivatal szolga tegnap 147 irtot elvesztett, a mi nem az ő pénze volt. A károsult ide-oda futkosott, de eredménytelenül s kétségbeesésében elájult. — Háromszáz szerb család Nagy-Becskerekről Magyarországot elhagyni készül, és Szerbiába költöznek. Bizonyos Majicsnál már össze is íratták magukat. A kiköltözés okául az átalános elszegényedést hozták fel, a szomorú idők következtében alig van kenyerük az illetőknek. Az adófizetés mindegyre szaporodik, a terméktelenség már több éve, hogy tart, a földek tagosítvák, a községi legelő csekély, az idegenek mindegyre nagyobb tért hódítnak maguknak, szóval a baj iszonyú, s a segély csaknem semmi. Egy küldöttség készül Szerbiába a fejedelemhez, hogy helyet és földet kérjen, s a magyar minisztériumhoz is az államkötelékből való feloldásért fognak folyamodni. Szomorú világot vet ez a jelenlegi többség által teremtett állapotra. Buda-Pesten sugárutakat, sétahelyeket építenek, a Bánságból, Magyarország „magtárából“ pedig költözködik a nép a sok adó miatt. — Zemplén megye B. Olaszi községben, L. Ö. földbirtokos gulyájában van egy veszett dühösségü sveiezi bika, mely már több embert kegyetlenül összetört. Bejelentetvén ez eset az ottani szolgabirósághoz, a szolgabiró elrendelte a bikának zár alatt tartását. Azonban nevezett birtokos a bikát nem záratta el, igy történt, hogy egy este az ottani ref. lelkész hazafelé menvén a faluból, megtámadtatott a bika által, a felbőszült állat ágyékánál több iszonyú hasításokat tett, majd földre gyömörvén, a porban maga előtt forgatta. A szerencsétlen áldozatnak végre sikerült valahogy felállnia, akkor a bika ismét neki rohant, mire a lelkész végkétségbeesésében annak szarvait megragadta. A bika ekkor egyebet nem tehetvén, orrával lökdöste annyira, hogy belső részeit összeroncsolta. Többen nézték e jelenetet, de nem volt bátorsága senkinek odamenni megmentésére, míg végre neje észrevévén férje szerencsétlen helyzetét, végső önfeláldozással oda futott, a bikának orrát puszta kézzel megütötte s a felbőszült állat e nőnek bátor föllépésére elsompolygott. A szerencsétlenül összetört lelkipásztort gyógykezelés alá vették, felépüléséhez nincs remény. A bíróság gyógykezelési költségekben az illette birtokost elmarasztalta, és a bika elárusitására, s mig az történhetnék, annak elzáratására kötelezte. Azonban a birtokos ez ítéletet sérelmesnek találván, felebezett. — A nép elszegényedése mily ijesztő mérvben mutatkozik, erre nézve Eszékről írják, hogy Belobadó községben 600 hold legelő végrehajtás utján 102 írton lett eladva s igy egy hold ára 17 kr volt. Ugyancsak itt két ház 300 írtért lett eladva. — „Életrajzok“ czim alatt piros borítékban egy röpiratféle jelent meg s küldetett be hozzánk azon fenyegetéssel, hogy „első füzet“, közli Garay Alajos. Hogy miről szól e füzet ? Tisztességgel legyen mondva, az bizony olyan dolgokat mond Lonkay és társa ultramontán küzdelmeiről, miket azok állítólag — a füzet szerint — az egyedüli üdvösség elnyerhetése érdekében folytatnak, hogy azt csak „kétszem“ közt mondhatja el a már úgy is elpirult röpirat, aki 20 krért meg akarja tudni, hogy milyen a pap haragja mindent elgázoló fölháborodásában. Különben az a nevettető ultramontán herczehurcza hatalmas bírálóra talált Garayban, csakhogy még a füzet szerzője sem ismeri jól embereit, mert ha igen, egy nem a professzori komolyság, hanem a czirkus emberének kaczajával forgatja vala a „husángot.“ A rákospalotai ligetben jövő szombaton az újpesti reform, egyház javára tánczczal egybekötött társas estélyt rendez az egyháztanács. Jegyek kaphatók Újpesten Mády Lajos, Beszteri Gábor és Vajda Sándornál, s Buda-Pesten Táborszkynál 50 kijával. — Kalocsán és Gödöllőn augusztus 9-én és okt. 11-én a földmivesek lóversenyeket rendeznek 100, 40 és 20 frtos államdijakkal. — Csáthy Károly gazd akad. könyvárus beküldte hozzánk a kiadásában megjelent: „Erdő erdő sürü erdő“ (Variations sur un théme hongrois) zeneművet G. Pávaytól. Mennyire közkedvességü e dal, mint dal és zenemű országszerte, jelzi az hogy Csáthy urnál (Debreczenben) három év alatt most már a harmadik kiadás jelent meg. Ára 80 kr. " A magyar gazdasszonyok" országos egylete jun. 6-án tartott választmányi ülésében, a lugosi nőegylet megkeresvénye következtében Krángel Janka árva leány az ingyenesek közé felvétetett, a számos beadott gyermekfelvételi kérvény az illető bizottsághoz bővebb megvizsgálás végett kiadatott. Az alapítók sorába 100 írttal bejelentetett Kurz Antalné, és Walávszky Jánosné 100 frtos alapítványát 200 frtra emelte. — Hálás köszönettel vétetett a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek a kiállitási költségek fedezésére utalványozott 400 frt. Végre Kármán Lajosné, mint a margitszigeti majális rendezőbizottság elnöke eljárásáról számot adva, bevétel volt 1559 frt, kiadás 676 frt, 14 kr., maradt tisztás) Hivatalos. — Hueber Zsigmond udvari tanácsos a f. év július 11-én Karloviczra egybehívott görögkeleti szerb nemzeti egyházi kongressusra és az azt követendő püspöki zsinatra királyi biztossá kineveztetett.