Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 22. Fejér vármegye (Budapest, 1937)
Személyi adattár
zoló m., Székesfehérvár. Itt született 1881- ben. Iskoláit elvégezve, kitanulta szakmáját. Hat évig segédként működött Budapesten és Székesfehérváron. 1903 óta önálló Székesfehérváron. Végigküzdötte a világháborút. Művészi képességeit világhírű mesterművek másolatainak megfestésével mutatta be. Legsikeresebb kópiája Munkácsy »Honfoglalása«, mely a város tulajdona. Képeivel részt vett a háború alatt a Margitszigeten megtartói hadi kiállításon. Tagja az Ipartestület elöljáróságának és a Keresk. Csarnoknak. Neje: Grosz Margit, gyermekei: Illés Pál, oki. építőiparművész, Gábris István urad. kertész, Pusztavám. 1887-ben született Alcsúton. Négy középiskola elvégzése után az erdészeti szakiskolában is vizsgázott Királyhalmán. 1907- ben József főherceg birtokán, Piliscsabán segéderdész lett .Három éves katonai szolgálatot is teljesített. Mint őrmester szerelt le. Azután napidijas lett az apadni m. kir. erdőhllatalban. 1912 ben faraktár kezelő lett Kassa város szolgálatában. 1913- ban fővadász Kistapolcsányban. Végigküzdötte a világháborút. Kétszer sebesült meg. Visszatért Kistapolcsányba, de hazafias magatartásáért kiutasították. 1920-ban B. Szentlászlón a grófi fűrésztelepen üzemvezető lett. Jelenleg állomáshelyére 1924- ben került, mint vezető erdész. Nejei Schmidt Teréz, gyermekei: Teréz, Sarolta és Irma, nemes Gáncs Lajos autóbusz-vállalkozó, Székesfehérvár. 1873-ban született Csöglén. Iskolái végeztével Győrben teljesített katonai szolgálatot. A világháború alatt a csóti fogolytábor tűzoltóparancsnoka volt. Bútorgyára volt Alagon. 1920-ban Székesfehérvárra került és megvette a Rózsáskertet. 1924-ben alapította meg autóbuszvállalatát, melyet egyre jobban kifejlesztett. A vállalatnak 7 autóbusza és 7 autója van. 18 állandó alkalmazottja van és fürdősori telepe modern felszerelésű. Neje: Csáder Mária. Lajos fia középiskolai érettségit tett, azután apja mellett a vállalat üzemvezetője lett. Gáspár Margit női kalapszalon-tulajdonos, Székesfehérvár. Az üzlet 1917-ben alakult. A cég foglalkozik férfi- és női kalapok készítésével, tisztásával, festésével és átalakításával a legolcsóbbtól a legfinomabb kivitelig. Műhelyében villanyerőre berendezett gépek vannak. Gáspár Margit r. tagja az Ipartestületnek. A vezetésben részt vesz Gáspár László, aki szaktudását a fővárosban fejlesztette. Felesége: Vadász Ilonka, nemes Gáncs Zoltán vezető jegyző, Aba. 1884-ben született Székesfehérváron, Sopronban érettségizett. 1908-ban végezte a közig. tanfolyamot. Előbb Alcsuton volt s. jegyző majd Abán. Végigküzdötte a világháborút mint t. főhadnagy, jelenleg százados. Kétszer megsebesült. Kitüntetései: III. o. kat. érdemkereszt, ezüst és br., sign, laudis, h .cs .k., sebes. érem. Leszerelése után h. jegyző lett Abán, ahol 1920-ban lett vezető jegyző. Tagja a várna. that. biz.-nak, elnöke a járási jegyzők egyesületének, az abai Frontharcos főcsoportnak. A hősi emlékmű, a bekötő ut, a villanyvilágítás, a szegényház, adóügyi jegyzői lakás, a vásártér rendezése nevéhez fűződik. Neje: Hutter Kató. Fivére: Gáncs Viktor hősi halált halt. Geiringer Lipót ny. Máv. műszaki s. tiszt, Sárbogárd. Nagykőrösön született 1871-ben. A géplakatos iparba képezte ki magát. 1838-ban a Máv budapesti északi főműhelyébe nevezték ki vonatvizsgálónak. 1914-ben a győri sűtőház művezetője lett, ahol 1930-ig, nyugalomba vonulásáig működött. Kétszer soronkívül lépett elő, 1930- ban telepedett le Sárbogárdon. Neje: Frank Franciska. Gellért Mátyás ny. főmolnár, Bicske. Vas megyében született 1871-ben. A molnáripart tanulta ki Radafalván. Ausztriában hosszabb ideig működött, mint segéd, azután főmolnár lett az Első Budapesti és Lujza gőzmalmokban. A malomszerelésből és építésből vizsgát tett. Több állása után, ig6zben a bicskei Arankamalomba került főmolnárnak, ahol egyfolytában 27 évig működött becsülettel. Neje: Resch Alojzia, egy nevelt leánya van, Windisch Jánosné. Genát Ernő vaj- és sajtgyártó üzem, kazein, műszaru és gombgyár tulajdonos, Perkáta. A tejüzemet Genát Lipót alapította, aki Szegeden szül. 1868-ban. 1920- ban alakult a vajüzem, a vajmárkázás 1934-ben. Még ebben az évben a kazeinüzem és 1935-ben a műszaruüzem, 1936- ban pedig a gomb- és díszműárugyár. Vajat exportál külföldre. A vállalat 12 tisztviselőt és 125 munkást foglalkoztat. Tulajdonosok: Genát Ernő, Pál, Vilma és Borbála. Az üzemben még közreműködik Genát Lipót Endre fia is. vitéz Gergő Béla vezető jegyző, Kisláng, 1893-ban szül. Dióskálon. A középiskola elvégzése után a szombathelyi közigazg. tanfolyamon jegyzői oklevelet ka p 440 —