Magyar Vasárnap, 1949 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1949-09-11 / 37. szám

8 Vasárnapi emlék A Ferencváros második gólja a MATEOSZ elleni NB I. mérkőzésen (3 :1). ■■siBBaaBHisaaiaaiiBsisBBaBaBssaaBaiiBassasBsaissaaBBBssz Map Gyermekszáj-Pályázat A Magyar Vasárnap szerkesztősége ezen a héten az alábbi beküldéseket találta jutalomra érdemesnek. A nisz-húsz forintos jutalomdíjat egyidejűleg postára adtuk a beküldők címére. 1. Attika nyáron életében először látott eleven disznót. — Anyu, anyu, — kiabált izgatottan — miért van a disznónak az orra helyén villanykontaktus? Küldi Lászó, Gyűr, Dr. Sághvári Endre úr 1a. 2. A kis Árpi dühösen veri a macskát. — Mit csinálsz? — támad rá édesanyja — miért bántod azt a szegény állatot? — Hogyne bántanám, — mondja mérgesen Árpi — képzeld milyen neveletlen. Ráköp a kezére és úgy monakszik. Horváth Lajosul, Bp., VIH, Bókay János-p. 37. 3. Kis unokahúgom, Annika tette fel a kérdést, amikor a nehéz laaaaaaannBBaBRaai Időkben az élelmezése feljavítására tápszert kapott: — Anyukám, ugye azért kapok OVOMALTIN-t, mert légó van?! Csak később, hosszas érdeklődés és gondolkodás után derült ki, hogy a kislány az akkori idők divat''« „óvó-* szóösszetételéből vonta le fenti következtetést. Szegényke a háború áldozata lett. Hermányi István, Bp., VI., Vilma királyné-út 8/b. 4. Évi húgom csak öt éves, de már raffinált nő. Engedély nélkül fiúkkal kirándult és későn jött haza. Hogy a készülő családi vihart leszerelje, úgy robban beaz ajtón, hogy egyik kezével színes kavicsokat nyújt anyja felé: — Anyu, ezt neked harlemi De a mama zordenan néz végig rajta: — Nem halll Hol csavarogtál? Évi erre a másik kezével háta mögül hirtelen egy gyönyörű vadvirágcsokrot húz elő és anya elé tartja. Bűr bánóan mondja: — Virágot szedtem. Anya arca megenyhül ! Békülékenyen nyútl a virágok felé: — Ezt is nekem hszi tad? Évi a helyzet magasítótára emelkedik. Bájos fintorral és biztos fölény- nyel húzza vissza a csők- ' rét: — Nem. ’Ezt magam- ‘ nak. Páva Ildikó, Bp, XI., Bartók Béla u. 19.15. . Az ötéves Bábunak nemrég ment férjhez a 20 esztendős nénikéje. A nagymamánál laknak a szomszédban s minap Bábu meglátogatta az ifjú párt. — Na, mit csinálnak | odaát? — kérdi Szabót a mamája, ahogy a láto- | gatóból hazatér. — A nagymama rádiót | hallgat, a fiatalok meg | ölelgetik magukat — fe- | teli nagybölcsen a kis- | öreg. Szilágyi Zoltánná, Bp, II, Jurányi m 8. I. 3. laaaaaaaaaaai&BB&a ÖSSZERAKÓ JÁTÉK Kedves Gyerekek! Ez a kedves játék szórakoztató, kellemes perceket fog szerezni nektek. Az egész rajzot kivágjuk, majd az egyes figurákat a kettős vonal mentén külön vágjuk Minden egyes figurát ezután a két vonal mentén háromfelé vágjuk. Az így nyert különálló testrészleltekből számtalan új, tetszés szerinti megnevettető figurákat állíthatunk össze. («■•—) . 1 fisma Mofi EGY KIS BORISME ■ A bor nagyon kényes portéka. A borpincéket csak sokat tanult, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberekre bízzák, különben megromlik, megdohosodik, elecetesedik,megnyúlósodik a drága nedű. Feltétlen tisztaságot és gondos ápolást kíván a szőlő leve már mustkorában is, de még inkább amikor már újborrá ékesedett. És a szakszerű ápolás mellett nagy Szeretétől is kíván, akár a magatehetetlen csecsemő. De meg még az sem mindegy, hogy hogyan isszuk a bort. íme néhány példa arról, hogy mi mindent kelltudni annak, aki a bort kezeli, ápolja, issza. Az új bort többnyire télen fejtik át egyik hordóból a másikba, többször, is. Teszik ezt azért, hogy az újborban még meglévő tisztátalanságok a régi hordó aljén maradjanak leülepedve (ez a seprői és csak a megtisztult bort fejtik át az új hordóba. Érdekes, hogy ezt a műveletet— a fejtést — az igazán hozzáértő, még a legsötétebb pincéiben, lámpasző mellett is akkor végzi, ha odakint süt a nap. Mert a derűs időben fejtett bor sokkal fisztyibb, mint az, amelyet borús időben fejtenek. Miért? Senki sem tudja, de így van. A vörösbor Még a sötétkék, meg a legfeketébb szőlő mustja sem vörös, mert tiszta leve (mustja) valamennyinek fehér. A szőlő festék tartalma a szőlő héjában van,, de ez csak akkor festi pirosra a bort, ha a sajtolás után a szőlőgerezdek szárait és a szőlőszemek héját (ez a törköly) kádba rakják, erre ráönjük a mustot és így erjesztik a bort — fajtáik szerint, 8—10—12 napig — addig,amíg a héjakban lévő festőanyagtól megkapja óhajtott vörös színét. Ilyen módon egyébként kivétel nélkül minden kék- vagy feketehéjú szőlőből lehet vörösbort készíteni. A fehér abroszra csöppent vöröbor foltját nehéz eltávolítani. De igen könnyen segíthetünk ezen a bajon, ha a vörösborral egyidőben némi kristályos citromsavat szerzünk be és tartunk — apróra törötten— kéznél, készenlétben. A friss foltot ezzel nyomban megsózzuk, beledörzsöljük, és utána — akár másnap is — nagyon könnyen kimoshatjuk. Ürmös, borlelke Étvágygerjesztőnek nagyon szeretjük az ürmöst. A háziasszony igen büszke, ha vendégei az ebéd előtt adott magafözte kesernyés-édes italt dicsérik, magasztalják. Pedig igen egyszerű és könnyű dolog :ürmöst főzni. Talán ez a legegyszerűbb receptje: ..» Négy kiló szemelt szőlőbogyót átpaszírozunk. Az így kapott egészen friss mustot addig főzzük, míg egy liternyire sűrűsödni. Egy tiszta vászon zacskóba evőkanálnyi törött fehér ürmöt, egy citromhéját, némi szegfűszeget, fahéjat, mustármagot és kevés tormát teszünk. A zacskót így töltve belelógatjuk a mustba, amelyet mégegyszer felfőzünk, s utána még addig lógatjuk benne, amíg a főzet a megfelelő ízt megkapta. Félóránként kóstolgassuk egy kis kanálkával, nehogy túl keserűvé sikeredjen. De a szőlőnek köszönhetjük három nemes pálinkánkat is. A törkölyt a kisajtolt szőlő száraiból, magaraiból, héjából erjesztik, majd főzik. Ez erős illatú, de a legtöbben éppen ezt a nehéz szagát szeretik. Finomabb, jobbízű is a seprőpálinka, amelyet — borfejtések után — a hordó alján maradt és azon összesepert üledékből párolnak. A legfinomabb, a legnemesebb a borpárlat, amit tiszta borból főznek la bor szesztartalmát kapjuk meg így s amelyet — ha több évig áll — kányáiknak, boridkének hívnak." Milyen bort igyunk? Nemcsak a bor kezeléséhez és készítéséhez kell tudomány, hanem ahhoz is, hogy az egyes ételekhez milyen bor illik a leginkább. — Leves után negyven csepp meg nem árt — tartja az igazi borivó, de persze saját kedve szerint határozza meg, hogy milyen kövérek legyenek az egyes cseppek, következésképpen, hogy egyujjnyi vagy kétujjnyi bort hörpint-e ki ilyenkor a pohárból. A borok egyik kiváló szakértője így határozta meg a borrás helyes rendjét: — Halra vagy komolyabb előételre vörösbort, esetleg szárazjellegű, nehezebb fehéret, szárnyas sültekre, borjúbáránypecsenyére könnyű, zamatos fehérbort iszunk, a nehezebben emészthető sültek— főként a marhapecsenyék — nehéz, lehetőleg vörösbort kívánnak. Süteményre, sajtra, gyümölcsre legjobb az édes csemegebor. Persze mind közönségesen — hétköznap — könnyű, de józamatú bort iszik csak a borhoz értő emiber, ezt is valamilyen borhoz való vízzel és — mértékkel. Fontos tudni, hogy ahányszor bort változtatunk, váltsunk poharat is és hogy a vörösbort sohase hűtsük be. Dezső Ernő Róbert és Smith két más emberrel tért vissza, akik Washingtonnak futólagosan hello-t mondtak, az uszonynak egyáltalán nem köszöntek, majd letelepedtek a kandalló mellé. Az egyik érkező amerikai volt, a másik német, mind a kettő polgári ruhában. Az amerikai erőteljes fiatalember volt, atlétikus vállain feltűnően keskeny fejjel és olyan arccal, amelynek ráncai és vonásai elszántságot és ravaszságot mutattak. Mihelyt leült a kandalló mellé, lerúgta cipőit és odatartotta lábát a kandallóhoz. A német csak a bundájait vetette le, aztán mereven leült, szemben az amerikaival egy másik fotelbe. — Well, kedves fiam — mondta Róbert odahúzva egy széket —, hogy ízlik a vacsora ? — Elsőrendűen, köszönöm — felelte Washington. — Örülök, hogy ízlik. Ha befejezted, majd beszélgetünk az üzletről. Smith távolabb ült a szobában és senki se méltatta figyelemre. Amikor Washington először találkozott Smithtal, nagyobb feketepiaci „üzletembernek“ tűnt, mint Ira. Most viszont Smith eltörpült Róbert jelentősége mellett. Washington egyszerre érezte, hogy „magasabb körök“-be került az alvilágban.• Hát kedves fiam, te meglehetősen nehéz probléma vagy számunkra — kezdte Róbert. — Mit kezdjünk veled? Washington tanácstalanul nézett körül a szobában. Nem tudta, hogy mit feleljen. — Azt tudod, hogy nem használhatunk téged a nyílt kereskedelemben — folytatta Róbert. — Civilruhában ... hm............ ezzel az arcbőrrel... egyenesen lehetetlen. Ezenkívül a katonai rendőrség már keres. Az amerikai nagyot fújt szivarjából és azt mondta: — Az ördögbe is... az csak nem baj, hogy fekete? Hát használd éjjeli soffőrnek. Sötétben mindenki fekete. — Köszönöm a tanácsot Dick — mondta Róbert —, ilyen nagyszerű ötletre magam soha nem jutottam volna. Éppen kétszer annyi éjjeli soffőrünk van, mint amennyit használhatunk. Washington azt kérdezte magától: mi történik itt? Be akarnak fogadni ezek az embereik, vagy sem? Meg akarnak sérteni, vagy egyszerűen csak le akarják srófolni az értékemet ? Kérdően nézett Smithre. Da Smith csendesen ült, tekintetét Róbertre szegezve, mint akitől itt minden döntés függ. — Holnapra egy kis vállalkozásunk van tervbevéve — mondta végül Róbert —, ebben talán együtt dolgozhatnál velünk. Feltéve természetesen, hogy bátorságod van. — Én nem félek semmitől — mondta gyorsan Washington. Mielőtt Róbert kifejthette volna, hogy miről van szó, Dick közbeszólt: — Az ördögbe is, csak nem akarjátok ezt a szegény fiút ágyútölteléknek használni. Aztán oda se figyelve a többiekre, odafordult Washingtonihoz és azt mondta: — Az igazgató úr olyan, mint a tábornok. Minél több az ágyútól, telek, annál jobban örül — Dick szeret tréfálkozni — mondta Róbert gúnyos mosollyal az ajkán. — De meg kell értened kedves fiam, hogy nem használhatunk téged cigarettavásárlásra a vasúti állomásnál. És meg kell tanulnod, hogy a mi szervezetünk miként dolgozik. A szervezet a legfontosabb: ez az én elvem. Az egyik ember alkalmasabb az eladásra, a másik áruszerzésre. Nem szabad összezavarni a két funkciót. Te alkalmatlan vagy az eladásra, ez kétségtelen. Washington bólintott. Fáradt volt, a füle zúgott, a lába fájt. Legjobban szerette volna lecsukni szemét, leejteni fejét az asztalra és elaludni. De Róbert folytatta az előadást: — Senki se akar bármire is kényszeríteni. Ha nem akarsz velünk kooperálni, csak mondd meg nyíltan, mehetsz ahová kedved tartja. — Maradok — mondta Washington. Amikor Róbert elkezdte magyarázni a holnapi „kis vállalkozást“, Smith felállt és kifelé indult. Wasingtonnak az volt a benyomása, hogy Smith nem akar tudni Róbert most előadandó terveiről. És bár semmi köze sem volt Smith-hez, most az a furcsa érzése volt, mint gyermekkorában, amikor az anyja először hagyta egyedül az iskolában. — Két teherkocsi — mondta Robert —, holnap fut az ország ibén Brémától Münchenig. A kocsik lisztet visznek. Nekünk sürgősen szükségünk van lisztre. — Beszélj értelmesen — mondta az amerikai Róberthez fordulva. Majd Washingtonhoz: „Fel a kezekkel“ — támadásról lesz szó. — Nem szeretem, ha szavakon nyargalunk. Különben sem ismerem az amerikai technikai kifejezéseket — vetette közbe Róbert. Washington szíve erősen dobogott. A „fel a kezekkel“ — támadás gondolata elborította az agyát. Úgy érezte, fel kell ugrania, és kifutnia Smith után. Inkább cigarettát venni és eladni az állomáson, vagy katonai adagokat lopni az autókról. Nem vagyok gengszter — mondta magának folyton. Végül összeszedte magát és azt kérdezte: — Mi fog történni a soffőrökkel. — Semmi különös. Le fognnak szállni a kocsiról, ha egy kicsit oldalukba nyomod a fegyvert, Giul aztán átveszi a kocsi vezetését. (Folytatjuk.) A MAGYAR DOLGOZÓK LEGJOBBJAI TERMELÉSÜK SZÍNE JAVÁT ÁLLÍTJÁK KI A BUDAPESTI NEMZETKÖZI ŐSZI VÁSÁRON szeptember 16. — október 2. Félárú utazásra jogosító vásárigazolvány kapható az Őszi Vásár tb. megbízottainál és az IBUSZ kirendeltségeinél. Élmunkások és mintagazdák ingyen látogatják a vásárt, üzemi dolgozók 3 Ft-os dolgozójeggyel. 1949. szeptember 11 A hajótörött — Akkor halt meg Ferenc József, amikor ide kerültem! Meséljék el gyorsan, hogy történt-e azóta valami?...