Magyar Vasutas, 1957 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1957-05-01 / 1. szám
_ __________ Júniustól emelik a havidíjasok fizetését A bérrendezés lényegesen megváltoztatja a havidíjasok bérezési szintjét. Persze még lesznek a bérezésben hiányosságok ezután is, a státuszbérezés bevezetése azonban csak akkor lesz lehetséges, ha túl leszünk gazdasági nehézségeinken. Június 1-től az egészségügyi dolgozók 12 százalékos, a tűzoltók pedig mintegy 35 százalékos béremelésben részesülnek. Az eddigi bérügyi intézkedések bizonyítják, hogy kormányzatunk értékeli a vasutasok munkáját és határozott szándéka a vasutasok bérhelyzetének megfelelő nívóra való emelése. Rajtunk, vasutas dolgozókon múlik, hogy a termelékenység emelésével, a gazdaságosabb szállítással mielőbb leküzdjük gazdasági nehézségeinket, és alapot teremtsünk a ma még nem minden munkaterületen kielégítő bérezés további emelésére. Árvai József a 4/B. osztály vezetője (Folytatás az 1. oldalról.) A gépkocsivezetők bérezése is rendezésre került. Az eddigi 784 forint helyett 1300 forint lett az alapbér. Megszüntették a gépkocsik indokolatlan futását elősegítő kilométerpénzt. A túlóra helyett bevezették a túlóraátalányt. Az intézkedéssel csökkent a gépkocsivezetők munkaideje, a felesleges futás megszüntetésével gazdasági megtakarítás is jelentkezik. A HAVIDÍJASOK BÉREMELÉSE A havidíjas dolgozók bérrendezésére június 1-től kerül sor, havi 15 000 000 forint öszszegben. A havidíjasok az ellenforradalom után nem részesültek béremelésben. A rendezés az eredeti státusztervtől eltérő lesz. A kapott összegnek mintegy kétharmada rangfokozati bér, egyharmada munkaköri bér formájában kerül felosztásra. Június 1-től a havibéresek rangfokozati bére a következőképpen alakul: (az első szám a rangfokozatot, a második a rangfokozati bért jelzi) 1— 1200, 2—1050, 3—900, 4—800, 5—670, 6—640, 7—610, 8—580, 9—550, 10—520, 11—490, 12— 20, 13—440, 14—420, 15—400, 16—380, 17—360, 18—340, 19— 330, 20—320. Ez azt jelenti, hogy a havidíjas dolgozók rangfokozati bére átlag 140 forinttal emelkedik. A végrehajtó szolgálatnál ezen túlmenően a munkaköri bérek is emelkednek. Az a törekvés, hogy a lehetőségekhez mérten a havidíjasok keresete összhangban legyen a fizikai és műszaki dolgozók bérével. Azoknál a havidíjas dolgozóknál, akiknél már korábban is volt bérrendezés, a rangfokozati bérnek megfelelően kell elvégezni a besorolást, de ezeknél a munkaköri béreket a rangfokozati emelés mértékével csökkenteni kell. „Mint a májusi napsugár44 Csodálatos hónap a május. A Nemzetközi proletárszolidaritás ünnepének tündöklő fényével kezdődik. Az életet adó édesanyákat üdvözöljük első vasárnapján, s most legféltettebb kincseink, a gyermekek köszöntésére készülünk. 1949-ben, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai ülésén határozták el a toiság asszonyai, hogy minden évben megünneplik a gyermeknapot Ahogy a közelgő ünnepre gondolunk, fülünkbe cseng a boldog gyermeki kacaj, látjuk a csillogó, tiszta gyermektekintetet, de mint a májusi eget hirtelen elborító viharfelhő, eszünkbe jut, hogy ezen a vasárnapon hiányozni fognak azok a gyermekek, akiket az ellenforradalom fergetege elrabolt. Száz és száz anya kiáltja, legyen átkozott a gyilkos ellenforradalom. S ezért érezzük parancsnak a nemzetközi gyermeknap 1949-ben kiadott jelszavát: „Úgy őrizzük a békét, mint gyermekünk álmát“. Soha annyira nem éreztük, hogy május három ünnepe elválaszthatatlan egymástól. A nemzetközi szolidaritás sok szülőnél enyhítette a fájdalmat, amelyet az októberi-novemberi események okoztak. Harminc vasutas gyermek üdült a Német Demokratikus Köztársaságban. Hatszáz napközis apróság részesült abból a csokoládéból, tejporból és kakaóból, amelyet a testvéri országok vasutasai küldtek és a kárt szenvedett és sokgyermekes családok 3000 gyermeke kapott ruhát, cipőt. A gyermekekről való gondoskodás már az anyavédelemmel kezdődik. A vasútnál is szigorúan őrködünk, hogy népi államunk erre vonatkozó törvényeit betartsák. Sok gondot, fáradságot levesz az édesanyák válláról a napközi hálózat. Ezer-ezerkétszáz gyermek tölti vidáman napjait a vasutas-óvodákban, bölcsődékben. Szakszervezetünk minden lehetőséget és alkalmat megragad, hogy segítsen a gyermekeken. A nevelőintézetek végzős árva növendékei egy öltözet ruhát kapnak a gyermeknapon. A Németországban üdülő gyermekek megelégedett mosollyal fogadták az első banánt. (Németh Gyula felv.) KÖSZÖNJÜK A szakszervezet elnöksége az utóbbi időben egyre több levelet kap azoktól a dolgozóktól, akiknek az októberi nehéz napokban a szakszervezet az elsők között nyújtott segítséget. A levelekből egyet itt közlünk. Magyar Vasutasok Szabad Szakszervezete Elnökségének Budapest, VI., Benczúr u. 41. A nagy vasutas család azon tagjai közé tartozom, akiket az októberi eseményeket követő napokban anyagiakban nagy károsodás ért. Lakásom lakhatatlanná vált, megszerzett javaim nagy része elpusztult. Az első napokban nem tudtam mi lesz velem, családommal. Gyengének, erőtlennek éreztem magamat. Az eseményeket követő pár nap múlva azonban már jelentkeztek a „támogató, segítő kezek“ és elsősorban ezek között volt szakszervezetem, melynek többféle segítségét, pénzbeni, ruházati segélyét élveztem. Ezúton mondok ezért magam és családom nevében köszönetét. Mint szervezett dolgozó eddig is tudtam a szakszervezet munkájáról, melyet a dolgozók érdekében kifejtett, de a mostani nehéz időben győződtem meg erről és sok vasutas társam. Kérem az elnökséget, hogy köszönetünket tolmácsolja a testvéri szocialista országok vasutas szakszervezeteinek, akik gyűjtés útján siettek segítségünkre. Nem utolsósorban pedig köszönetünket fejezzük ki az elnökség és a szakszervezet valamennyi munkatársának, akik fáradságot, időt nem kímélve, ügyünket átérezve segítségünkre voltak. Magam részéről a köszönetemen kívül minden erőmmel azon leszek, hogy a szakszervezeti mozgalom erejét és nagyságát ismertessem olyan dolgozó társaim között, akik esetleg eddig még nem győződtek meg annak szükségességéről és nagyságáról. Elvtársi üdvözlettel: SZÁNTHÓ ZOLTÁN vez.tőellenőr MAGYAR VASUTAS A szocialista kultúra művelésének útján Az ellenforradalom galád támadása megszakította kulturális felemelkedésünk útját. Olyan időben ért bennünket ez a roham, amikor hozzákezdünk az előző évek hibáinak kijavításához, amikor erőfeszítéseket tettünk arra, hogy a vasutas dolgozók egyre inkább megtalálják kulturális igényeik kielégítését. „Irodalmi és lelkiismereti szabadság” nevében Mi volt az ellenforradalom kultúréletünk elleni támadásának célja? A népi kultúra felszámolása, a közművelődési korlátok visszaállítása. Természetesen ezt nyíltan kimondani nem lehetett, mert akkor mindenki előtt világos lett volna a céljuk. „Jobb módszert“ is találtak: álruhába bújtatni az igazi célt. Széleskörű izgatással, gyalázattal szóltak 12 esztendős kultúrforradalmunkról, majd támadást intéztek a kultúrlétesítmények ellen. Felnagyították a vezetés hibáit, az emberi tévedéseket, s a párt hibás vezetéséből eredő — de már felismert — és nagyrészt kijavított hibákat kezdték nyergelni. Igazi céljuk, hogy mint társadalmi életünk minden más területén, itt is megteremtsék a gondolkodás teljes zavarát. * * „Szabad’’ művészetről, irodalmi és lelkiismereti „szabadságról” szónokoltak. Tagadták a szocialista realizmust. Kultúrbarbároknak nevezték a munkásokból lett, a néphez és az osztályhoz hű kultúrvezetőket. Ugyanakkor a pesti utcán a világirodalmi és magyar klasszikusok halhatatlan művei égtek „a művészeti és irodalmi szabadság” bajnokainak kezétől. Tizedelték szakszervezeti könyvtáraink állományát, s hatalmas kárt okoztak nemcsak anyagban, hanem becsületes dolgozóink, nemegyszer kultúrmunkásaink gondolkodásában is. A világ minden részéből A Szovjet Vasutas Szakszervezet meghívására japán vasutasok látogattak el Kievbe, Ukrajna fővárosába. * A Jugoszláv Államvasutak az idén 100 Diesel- és villamos, mozdonyt, valamint 25 Dieseltolatómozdonyt vásárol külföldi államokban. * A Spanyol Vasutak Igazgatósága azonnali hatállyal 35 százalékkal emelte a személy - és teherdíjtételeket. * Nyugat-Németországban új villanymozdonyokat állítottak szolgálatba. A gépek 160 kilométeres sebességgel közlekednek. Norvégiában az utóbbi időben rendkívül meggyorsult az áttérés a gőzvontatásról a diesel- és elektromos vontatásra. A hatmillió font értékű beruházás 1970-re érezteti teljes mértékben a hatását, amikor — előzetes számítások szerint — a gőzmozdonyok teljesen eltűnnek Norvégiából. A vietnami szakszervezeti szövetség a közelmúltban országos értekezleten tárgyalta a vasút és a közúti közlekedés további fejlesztésének, s a dolgozók életszínvonala emelésének kérdéseit.* A szófiai kommunista vasutasok baráti találkozón látták vendégül a dolgozó parasztság képviselőit. * Az Osztrák Vasutas Szakszervezet és a vasút vezetői között megállapodás jött létre, hogy az osztrák vasutasok érdekelt csoportja minden második hét szombatján szabadnapot kap. Belgrádban megkezdték egy 800 méter hosszú és 28 méter széles dunai vasúti-közúti híd építésének előkészítő munkálatait. ,. A nyugatnémetek egyik kísérleti mozdonyát, amely 182 kilométeres sebességet ért el óránként, az amerikai megszálló hatóságok 1946-ban elkobozták. A mozdonyt, Amerikában további kísérletek elvégzése után, ócskavasba dobták. * 1 * # * Kossa István az új közlekedés- és postaügyi miniszter Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Kossa István elvtársat közlekedés- és postaügyi miniszterré választották. Felelősségteljes munkájához a vasutas dolgozók nevében ezúton kívánunk erőt és egészséget. Amikor kérjük, hogy a vasutasok érdekeit, problémáit kezelje messzemenő megértéssel, ígérjük, hogy munkájában mindenkor támogatjuk, bízva abban, hogy közös erőfeszítéssel mielőbb valósággá válik közös célunk, a szocialista vasút felépítése. A SZOCIALIZMUS ÉS KAPITALIZMUS között folyó világméretű küzdelemnek egy nagyon erőteljes összecsapása és az imperializmus részéről megismétlődő kísérleteknek egyik legjelentősebbike volt a magyarországi októberi ellenforradalom. Mi, magyar dolgozók az elmúlt fél év eredményeiből igen kézzelfoghatóan éreztük a nemzetközi összefogás erejét. Az egyikféle összefogást október 23-tól november 4-ig tapasztaltuk különös erővel, amikor a nemzetközi burzsoázia a magyar földbirtokosokkal, gyárosokkal, grófokkal, bárókkal, papokkal, deklasszált elemekkel, csendőrökkel és közönséges bűnözőkkel összefogott, hogy megdöntse a munkások és parasztok hatalmát és visszaállítsa a régi földbirtokos-burzsoá rendszert. A nemzetközi burzsoázia világméretekben rágalmazza és mindent megtesz a népi demokratikus rendszer bomlasztására. Az októberi ellenforradalom rövid sikerét különösen felhasználta és fasiszta támadásokat szervezett Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és másutt a munkásmozgalom harcos szervezetei ellen; feldúlták és rombolták a szakszervezetek és kommunista pártok székházait. Az imperializmus a Nagy Imre csoportban megtalálta azokat, akik kommunista jelvénnyel ideológiai zűrzavart és teljes bizonytalanságot teremtettek, sőt az ellenforradalmi akciók idején mellőzték az ellenintézkedéseket és meggátolták a szocializmushoz és a proletárdiktatúrához hű erők összefogását. Megtévesztették a népet, a „teljes szabadság”, a „függetlenség“ jelszavával és a nemzeti zászló felhasználásával. A hibák kijavításának jelszava alatt léptek fel azok, akik a magyar munkásosztály örök ellenségei voltak és maradtak; a Szabad Európa rádió, az Amerika Hangja és a nemzeti érdekeket régen is eláruló hazai és külföldön tartózkodó politikusok minden fajtája. Dollármilliókkal hitegették a magyar népet, amely összeget azonban sohasem a népnek, hanem a burzsoáziának szándékoztak kölcsönadni. Mert ha az annyira sajnált magyar népet kívánnák segíteni, akkor ma ennek semmi akadálya nem lenne. MEGISMERTÜK A MÁSIK NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁST IS, amely november 4 után bontakozott ki. A nemzetközi proletariátus hadserege, a szovjet hadsereg a magyar kormány felkérésére újból a magyar nép segítségére sietett és nem engedte, hogy országunk és népünk az ellenforradalom martalékává váljon. Jogos proletár önvédelem volt a Szovjet hadsereg segítségül hívása, mert a munkáshatalom, a szocializmus, a béke forgott halálos veszedelemben, következésképp ez a fegyveres segítség az egész nép érdekeit szolgálta. Az ellenforradalom szovjet segítséggel történő leverését ezért úgy tekintjük, mint hazánk második felszabadulását. Megmozdult mellettünk és ügyünk védelmében a szocialista világ a hatszáz milliós Kínától a másfélmilliós Albániáig. Megmozdult és segítségünkre sietett a nemzetközi munkásmozgalom halódó erői, mindenki, akinek drága a szocializmus, a szabadság, a béke ügye. Az ellenforradalom okozta sok milliárdos kár, gazdasági nehézségek áthidalására a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kormányai hosszúlejáratú hitelekkel, és ingyenes gazdasági adományokkal siettek a magyar nép segítségére. A nemzetközi munkásszolidaritás államilag szervezett ereje ez, amely megkönnyítette nehézségeink leküzdését. Külföldön magyar „gazdasági csodáról“ beszélnek, mert egy negyedév termelési kiesését, az anyagi rombolásokat képesek voltunk infláció, nyomor, nagyméretű munkanélküliség, gazdasági összeomlás nélkül megoldani, sőt emelkedett a dolgozók életszínvonala. Ez a „gazdasági csoda“ nem önmagában van, hanem éppen a nemzetközi proletariátus gazdasági segítsége útján vált lehetővé. A SZOVJETUNIÓ ADTA A LEGNAGYOBB GAZDASÁGI SEGÍTSÉGET is, a legnagyobb nyersanyag szállításaival, amely nélkül fém- és gépiparunk megállna. Több mint egymilliárdos áruhitelt, több százmilliós valutahitelt adott és elengedte 1 milliárd forintos régi tartozásunkat is. A tettek fényénél látszik, ki az igazi barát. Nem adnak hitelt és gazdasági segítséget az imperialista országok, sőt tartozásunkat sem engedik el. A nemzetközi proletárszolidaritásra támaszkodott az SZVSZ titkársága, amikor január elején 11 ország szakszervezeti képviselőivel kidolgozta a magyar szervezett munkások megsegítésének programját. Megindult a legkülönbözőbb országok szakszervezeteinek segítő akciója. Szovjet, NDK, lengyel, román, csehszlovák, bolgár, osztrák, a francia CGT küldték el adományaikat mintegy 50 millió forint értékben. Egyszerű munkások adták öszsze fillérjeiket, hogy segítsenek rajtunk. A legkülönbözőbb ajándékokat kaptuk a szovjet filmvetítő és televíziós készülékektől az NDK bútorokig és gyógyszerekig és a sok ezer élelmiszercsomagig. Megható és felemelő a legkisebb értékű ajándék is, mert ez együttérzők gondoskodását, szeretetét, a proletár szolidaritást fejezi ki. Sok ezer magyar szülő fog mindig hálatelt szívvel gondolni arra, hogy a szervezett munkások szolidaritása tette lehetővé, hogy gyermeke több hónapot töltsön az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, ahol zavartalanul folytathatta iskolai tanulmányait és tetőtől talpig új ruhában felöltözve térhetett haza. A gyűjtések és akciók bizonyítják, hogy a szocialista Magyarország népének megsegítésére sok millió szocializmust féltő szervezett munkás mindig készen áll áldozatokat hozni. ÚJ ERŐT AD EZ A TUDAT és megsokszorozza elhatározásunkat, hogy nehézségeink fölött magunk is úrrá legyünk. Minden siker, amit a szocializmus építésében elérünk, segítség, ösztönző erő a kapitalista országokban élő, kizsákmányolás ellen küzdő munkástestvéreink számára. A szocializmus táborának minden erősödése biztonságot, erkölcsi erőt ad az imperializmus elleni harchoz, a béke védelméhez. Mérhetetlenné növeli erőnket a proletár internacionalizmus ! A PROLETÁRSZOLIDARITÁS HATALMAS EREJE 1957 MÁJUS A munka dandárja ezután jön Az ellenforradalom fegyveres vereséget szenvedett, de a harcot nem adta fel. Művészeti együtteseink viszonylag rövid idő alatt tisztán látták a helyzetet, s munkához kezdtek. Megindult az élet a kultúrotthonban. A munka nagyja, s a harc nem kis része azonban még hátra van. Kultúrmunkánk már eddig is jelentősen hozzájárult a bizalmatlanság és nyugtalanság megszüntetéséhez, de tovább is széleskörű eszmei harcot kell vívnunk kultúránk tisztaságának, szocialista kultúrforradalmunk minden vívmányának védelmére. A múlt év decemberében megtartott első budapesti vasutas kultúrértekezleten napvilágot látott olyan értelem is, hogy újra régi „szabad“ kultúrát kell megvalósítani. Ez nem egyéb, mint a művészet és a művészeti ágaik öncélúsága, a céltudatos nevelés mellőzése. Ezen az értekezleten az ellenforradalmi ideológia hatására vezető kultúrmunkások „fölöslegesnek” látták a dolgozók iskolán kívüli rendszerét, mint pl. az ismeretterjesztő, természettudományos, a földrajzi vagy műszaki előadásokat. Közös erővel kell összefognunk a még tapasztalható hibák kijavításáért, szocialista kultúránk további fejlesztéséért. E célú művészeti munka helyett helyes műsorpolitikával biztosítani kell, hogy a szórakozási igények kielégítése mellett a dolgozók nevelésének, művelődésének különböző módját felhasználhassuk a szocialista kultúra felsőbbrendűségének bizonyítására.