Magyar Vasutas, 1958 (2. évfolyam, 1-23. szám)

1958-01-01 / 1. szám

A 1957 legeredményesebb vasutas sportolói Taítás nélkül mondhatjuk, hogy mz utóbbi éveik,­e főként az 1957-es esztendő legeredménye­sebb vasutas sportjának a vívó­sport bizonyult. Egészen csodá­latos az a sikersorozat, amelyet a BVSC vívói augusztus óta — kezdve a Moszkvai Nemzetközi Baráti Sportjátékoktól — az egy­mást követő világversenyeken, il­letve nemzetközi találkozókon elértek. A moszkvai VIT-e n Karmati Je­nő tőrben, Mendelényi Tamás pe­dig kardban szerezte meg az­ el­ső helyet. Ugyanakkor mindket­ten oszlopos tagjai voltak a győz­tes tőr- és kardcsapatnak. Raj­tuk kívül Pap Csaba a tőrcsapat­nak, Balthazar Lajos dr. és Váry Attila pedig az aranyérmet szer­zett párbajtőr-csapatnak volt a tagja. Ausgusztus végén a Párizsiban megrendezett Főiskolai Vívó Vi­lágbajnokságon is nagyszerűen helytálltak a BVSC vivői. Czvi­­kovszky Ferenc az egyéni tőrben vitte diadalra a magyar színeket, majd Pap Csabával együtt fő ré­­s­zese volt a csapatbajnokság meg­szerzésén­ek. Ágoston Judit, fiatal reménységünk pedig mint a női tőrcsapat tagja került fel a győ­zelmi dobogóra. Még jóformán le sem csilla­podtak a nagyszerű győzelmek örömhullámai, amikor az utóbbi évek legnagyobb magyar győzel­mét sugározták a világ rádió­adói. A sport történetében az idén először sikerült elhódítani az olas­z és francia törönüktől az egyéni és csapat-világbajnoki cí­met. Elmeit a világraszóló győ­zelemnek Kamuti Jenő és Czvi­­kovszky Ferenc személyében két vasutas vívó is részese volt. Az olaszok elleni kilenc győzelemből 3—3-at, összesen hatot ők ket­ten szereztek. Kamuti tör egyé­niben az ötödik, Balthazár La­jos dr. pedig párbajtőrben a má­sodik helyen végzett. Kard­vívóink is folytatták közel harmincéves győzelmi sorozatukat, ezúttal is nagy fölénnyel nyerték a kard­­csapatbajnokságot. A győzelmi babérral ékesített fiúk között ott volt Mendelényi Tamás is, aki egyéniben a harmadik helyen végzett. A világbajnokság után megren­dezett nemzetközi versenyeken folytatódtak a vasutas vívók si­kerei. Duisburgban egy nemzet­közi ifjúsági tőrversenyen Pap Csaba első helyen végzett, Buka­restben pedig Székely Tiborné és a fiatal kardvívó Dávid Sán­dor lépett a dobogó legmaga­sabb fokára. Bécs város vívóbajnokságán is kétszer kúszott a magasba n­em­­zetiszínű lobogónk, hirdetve két vasutas vívó: Czvikovszky és Balthazár dr. győzelmét. Czvi­­kovszky Ferenc tőrben, Baltha­zár Lajos dr. pedig párbajtőrben szerezte meg Bécs város 1957. évi bajnokságát A BVSC-vívók az év utolsó hó­napjában megrendezésre került magyar bajnokságban is jó tel­jesítményt nyújtottak. A férfi tőr­csapat, amely csupa fiatal ver­senyzőből áll, bajnokságot nyert: a női tőrcsapat második, a pár­­bajtőr-csapat a harmadik, a kard­­csapat pedig a negyedik helyen végzett. E kimagasló eredményeit után joggal lehetünk büszkék a BVSC vívóira. A versenyzők — egy-két kivételtől eltekintve — valameny­­nyien vasutas dolgozók. Dr. Balthazár Lajos titkár a Vasúti Főosztályon. Czvikovszky Ferenc pályafenntartási mérnök. Székely Tiborné Intéző a GAF-nál, Váry Attila villanyszerelő a Nyugati-­­ pályaudvaron, Pap Csaba gyekor-­ ttok a BVKH-ban, Dávid Sándor mint technikus a Nyugati-pálya-­­ udvar kocsiszolgálatánál dolgo­zik, Kamuti Jenő egyetemi hall­­­­gató, vasutas szülők gyermeke. S Mdhdelényi Tamás és Ágos­ton Judit nem tartozik jelen­leg a MÁV kötelékébe. Mendelé­nyi ugyanis utolsó éves orvos­tanhallgató, Ágoston Judit pedig a Testnevelési Főiskola hallga­tója. Reméljük, hogy 1957 legered­ményesebb vasutas sportolói — a BVSC vívói — az új esztendőben újabb sikereket szereznek majd nemcsak a vasutas, hanem az egyetemes magyar sportnak is. Ehhez kívánunk nekik sok si­kert V. F. Jól szerepeltek a szerencsi sportolók A sz­ere­ncsi MÁV Bocskai Torna Club évégi beszámoló sport gyű­lést tartott, ahol az­ egyesület va­­l­amiennyit sportolója megjelent. Képviseltette magát a gyűlésen a Megyei Tanács Sporttal ügyel­ő­­sége, a területi és a helyi szak­is­z­er­vezeti bizottság, a községi és járási tanár®, a szerencsi üze­mek, vállalatok, iskolák. Vi­ncze Gyula elnök beszámoló­jában elmondotta, hogy a nehéz­­­­égek­kel küzdő öt szakosztály eredményesen működött. A lab­darúgók első csapata a megyei II. osztályban veretlenül végzett, az utánpótlás a második lett az őszi fordulóban. A női és férfi­ röplabda-csapat az NB III-ban a negyedük lett. Jól szerepeltek az asztal­iteniszezők is. Jó munkát végzett a termé­­s­zetjáró szakosztály, melynek ve­zetője, dr. Szabó főorvos hozzá­szólásában elmondotta, hogy jö­vőre ifjúsági csoportot szervez­nek. A tanácskozáson is kiderült, hogy a jó eredményeket elsősor­ban annak köszönhetik, hogy a sport­­ mellett nem feledkeztek meg a sportolók neveléséről sem. Keiser Imre Szerencs Itália földjén RÓMA őszintén szólva kis kárörömet éreztünk, amikor 20 perces késéssel megérkeztünk Rómába. Az állo­mást elhagyva kiléptünk a Piazza dei Cinquecento térre. Először nem a XX. század Rómáját, hanem a Római Birodalom 2­000 év előtti fővárosát kerestük. Utunk elsőnek a Fórum Románumhoz, a római Fó­rum romjaihoz vezetett. A Fórum képét nehéz leírni és szinte lehetetlen az itt lejátszódott eseményekről számot adni. Ismere­tes, hogy Róma hét dombra épült. A Fórum a Ka­­pitólium és a Palatínus halmok között feküdt. A Palatínuson volt a császárok lakhelye. A Fórum piactér volt az ókorban. Itt voltak a népgyűlések és itt szolgáltattak igazságot. Később átalakult dísz­térré, ahol a győztes hadjáratok után diadalmenete­ket rendeztek. Erről tanúskodnak a majdnem épség­ben maradt Konstantinus, Titus, Septim­us, Severus császárok diadalkapui. Sajnos a Fórum nagy része még annyira sem ma­radt épségben, mint az egyéb római antik építmé­nyek. A barbár támadások idején lerombolták, kö­veit, márványait, oszlopait széthordták templomok, paloták építésére. Csak a XIX. században kezdték meg az ásatásokat, hogy az örökbecsű hagyatékokat megmentsék a teljes pusztulástól. Csak a romok között zárva és hosszas tájékozódás után bontakozik ki a grandiózus ókori épületek szépsége, nagyszerű­sége. A két méter átmérőjű márványoszlopok, szo­bortöredékek kupolarészletek, az épségben maradt épületek láttán csodálattal gondol az ember Róma építőire. A Fórum romjai között találhatók a Vesta szüzek templomának romjai, amelyet még a görög időkben alapítottak. A rómaiak idejében a templomban égő ,,örök tüzet” hat patrícius családból származó szűz leány. Vesta papnő ápolta. A tűznek nem volt sza­bad kialudnia. A papnőkön kívül senki nem léphe­tett a templomba. A templom fődísze Minerva, a tudás, a hatalom istennőjének szobra volt, amelyet még Eneas hozott magával Görögországból. Kém messze egy kőből épült szónoki emelvény romjai látszanak Julius Cesar közvetlen meggyil­kolása előtt előtt emeltette 44-ben. Itt mondták a vád- és védőbeszédüket a népszónokaik. Mellette a Cornitium romjai, ahol a nép küldöttei nyilvános tanácskozásaikat tartották. Itt mondta el híres be­szédeit Ciceró is. Cicerót Catilina római szenátor — aki ellen többször nyilvános vádbeszédet tartott — megölette, nyelvét kivágatta. Catilina felesége Cice­ró nyelvét tűpárnának használta. A „Lapis Niger” Romulus (Róma alapítóinak egyike) fekete márvány sírköve őrzi a legrégibb római feliratot. A Fórum mellett a Palatínus domb tövében áll a Muta Ludiaus a Néró idejéből való kút. Ennél mo­sakodtak a gladiátorok. A Capitóliumra Michelangelo tervezte lépcsőn le­het felmenni. Legmagasabb pontján áll a régi római Citadellára épült Maria DiAracolli templom. Nem messze Marcus Aurelius császár aranyozott lovas­ szobra. A néphit szerint, ha az aranyozás lekopik, az a világ végét jelenti. Az aranyozás bizony már nagyon megviselt. A Capitólium múzeumában az ókor legszebb szob­rai láthatóak. Itt van Homeros, Sokrates, Amor és riche a haldokló Gallus, Venus stb. szobrokon kí­vül az etruszk időkből származó bronz anyafarkas, amelyhez a rómaiak később Romulus és Remus szobrát hozzáillesztették. A renaissance kor híres festőinek képeiből megtalálható Rubens Romulus és Remusa, Caserino Kleopátra és Augustusa, Tinto­retto és más mesterek impozáns művei A Capitóliumon egy farkast tartanak ketrecben, emlékeztetőül a régi római mondára, amely szerint Róma alapítóit egy anyafarkas nevelte. Az ellenkező oldalon a Tarpei sziklák arról nevezetesek hogy in­nen dobták le az ókorban a római anyák a testi fogyatékossággal született csecsemőiket a mélybe. A Fórum mellett egy kisebb téren áll Trajánus császár fóruma. Úgyszólván teljes épségben áll a császár híres dór oszlopa, amelyet 113-ban emelte­tett a dákok feletti győzelem emlékére. A Capitó­lium oldalára építették II. Viktor Emanuel monu­mentális emlékművét. Kísérőnk szerint az olasz függetlenséget jelképezi ez a hatalmas emlékmű. A félkör alakú gigantikus oszlopcsarnok előtt Viktor Emanuel lovasszobra. Az emlékmű tövében az is­meretlen katona sírja. Az emlékmű előtti téren, a Piazza Venesián tartotta Mussolini emlékezetes fa­siszta beszédeit. A Fórumból oszlopokkal szegélyezett út vezet a Colosseumig. Az ellipszis alakú, 527 mét­er kerületű, 48,5 méter magas építményt Vespasianus császár kezdte építeni időszámítás után 72-ben Jeruzsálem bevételének emlékére. Halála után Titus­ fejezte be az öt évig tartó építkezést. Ez idő alatt az épü­let méreteit és a kezdetleges technikát tekintve, hi­hetetlenül rövid. Az építésnél betont is használtak. Nehéz elképzelni, hogyan kerültek a többtonnás kő­­tömbök több mint 48 méter magasba. Az első emelet közepén volt a császár páholya. Innen fogadta a gladiátorok üdvözletét ,,Ave Cesar mori­tus te salutant" (császár, a halálba indulók üdvözölnek). Minden emeleten és a födszinten osz­lopcsarnokok. Az ülőhelyeket nagyon gyorsan meg lehetett közelíteni, vagy elhagyni. Jelenleg a falak­nak csak egy része áll. Töméntelen építőanyagot hordtak el innen más építkezésekhez. Eltűntek­­ a márványlapok, a padok, sok szobor, melyek a fa­lak boltíveit díszítették. A Colosseumot 77-ben nyitották meg hatalmas ünnepség közepette. A borzalmas véres ünnepi já­­tékok mintegy száz napig tartottak. Ezalatt 9 000 vadállat és 5 000 gladiátor vesztette életét Az aré­nát tengeri csaták lejátszására vízzel is el tudták árasztani. Gályákon, csónakokon folyt a játék eleire, halálra.­­ A császárok gondoskodtak a változatosságról. Azt mondták, hogy a kegyetlen, véres harci játékokra azért van szükség, hogy a nép harci lelkü­letét éb­ren tartsák. Constantin császár és néhány utóda be akarta szüntetni az őrült vérontást, de a nép ke­nyeret és cirkuszt követelt. Telemacines keletről származó nagy szónok a cirkusz porondjára állva akarta meggyőzni a tömeget a véres játékok hely­telenségéről, a nép azonban agyonkövezte. Ott ülünk a császári páholy romjain. Alattunk a borzalmas tragédiákat látott aréna. Képzeletünkben szinte halljuk a tömeg üvöltését. .,Halál reá” — és a császár hüvelykujját lefelé fordítva megpecsételi a vesztes sorsát. Micsoda véres pompával szórakoz­tak a hatalmasok és nyomorultak! A Colosseumtól nem messze terült el a 200 000 né­zőt befogadó ,,Circus maximus”, a lóversenyek és bajvívások színhelye. Jórésze fából épült, amely Róma égése idején teljesen megsemmisült. Ma egy katlanszerű parkosított mélyedés mutatja a helyét. Az épségben maradt római építészet egyike a Pan­teon. Időszámítás előtt 27-ben épült 80-ban tűzvész áldozata lett, de ismét felépítették. A hősök temp­lomát IV. Bonifác pápa hozzájárulásával 690-ben keresztény templommá alakították át. Azóta Olasz­ország nemzeti bazilikája. Mint a többi régi római építészeti remekmű, ez is lebilincselő látvány. Meg kell említeni még a sajátos római fürdőket, amelynek romjai a város, több részében megtalál­hatók. Külön termekben hideg-, melegvíz, gőzkamra várta a fürdőzőket. A fürdőn kívül tornatermek, könyvtárak, vendéglők, díszes templomok tették élvezetessé a környéket Az egyik legnagyobb Diok­­lelianus fürdője volt, amelyben egyszerre 3 200 em­ber szórakozott, fürdőtt, pihent. Nincs még város, ahol annyi szökőkút volna, mint Rómában. Sok még az ókorból megmaradt. Tereken, utcakereszteződéseknél szinte elmaradha­­t a Parades szobrokkal díszített kisebb-nagyobb szökőkút. A legfestőibb a Trevi szökőkút, a Palazzo Peli előtt. A szökőkútban gyönyörködök egy-eey P.e.n^.?aval?Őt dobnak a kútba és isznak a vizéből Kérdésünkre elmondották, hogy aki szeretne újra visszatérni az örök városba, dobjon pénzt a vízbe, igyek belőle és kívánsága teljesül. Mivel mi is ennénk vissza mégegyszer,­­ ami biztos telekit , teljesítettük a n'Phito által előírt félté- Római vasútállomás A Fórum Romanum. Római látkép. MAGYAR VASUTAS Utalvány van — sapka nincs ötödik telet érem meg a vasútnál, de szőrmesapkát még nem kaptam. Utalványom van, de azt nem tehetem a fejemre. Posztó huszársapkát először és utoljára 1953-ban kaptam. Nem szoktam panaszkodni, elisme­rem a nehézségeket, de 12 órából 8—10 órát a szabadban tölteni kemény tálben nyári­­sapkában nagyon kellemetlen. Most sem követelődzem, de megkérem a szerkesztőséget, kérdezze meg az illetékeseket, hogy kaptok-e a nagy hideg be­állta előtt szőrmesapkát vagy sem? Ha nem adnak, kényte­len leszek a következő fizeté­semből venni, de nem akarok úgy járni mint a nyáron. Már olyan rossz volt ugyanis a nyá­ri huszársapkáim, hogy restell­tem hordani és vettem egyet. Két hét múlva megkaptam a vasúttól. Most nem szeretnék 2­ 300 forintot feleslegesen ki­adni, de azt sem akarom, íggy megfagyjon a fülem, mint ta­valy. Deli Lajos váltókezelő, Szár állomás Hogy ne legyen fennakadás Győrszabadhegy állomás idő­sebb és fiatal dolgozói őszinte lelkesedéssel csatlakoztak az őszi forgalmi versenyhez és most büszkén jelenthetjük, hogy jó munkánkkal hozzájá­rultunk a vasút egészének si­keréhez. Felsőbbségünk érté­kelve az állomás jó munkáját. Vörös Béla állomásf önök elv­társat „Kiváló dolgozó" okle­véllel tüntette ki. Voltak nehézségek is. A ko­csikihasználási terv teljesítését nehezítette, hogy az ácsi cu­korgyár és más vállalatok rossz rakodástervet készítettek. A téli forgalomra — közösen a pályafenntartási dolgozókkal — felkészültünk. Félő, azon­ban,­­hogy a vízdaruk gyenge működése túl tartózkodások­at, zsúfoltságot, esetleg eldugulást okozhat. Ezeknek az elhárítá­saihoz kérjük az illetékesek se­­gítségét... Pálfi Zoltán Ne csak szemrevételezzenek Zalaegerszeg állomáson a kocsirendezők helyisége egy kimustrált kocsiszekrény, amelyben úgy esik az eső, mint a szabadban, nem be­szélve az ..albérlőkről’’ (patká­nyok), melyek megdézsmálják a dolgozók ételét. Már kértük a kocsiszekrény kicserélését, de hiába. Jöttek ugyan az igazgatóságtól „szemrevéte­lezni’’, de megállapították, hogy nem lehet kicserélni. Természetesen a dolgozók ez­zel nem értenek egyet, és kö­telességeik teljesítése mellett jogaikat is követelik. Németh Kálmán, Zalaegerszeg állomás MAGYAR VASUTAS. — A Magyar Vasutasok Szabad Szakszervezetének lapja. Szakszervezete. Szerkesztőség: Budapest, VI., Benczúr utca 41. sz. Rákóczi út 54. sz. 1- 15 000 példány. — Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Laptulajdonos: a Magyar Vasutasok — Telefon: 229—858. 228—847. 228—849. 228—284. Üzemi telefon: 24—41. 38—00. 30—86. Kiadóhivatal: Budapest, VII — Szikra Lapnyomda, Budapest. — Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály. ’ ’* Szabad A SZERKESZTŐSÉG ÜZENI Az új esztendő alkalmából a szerkesztőséghez küldött jókí­vánságokért ezúton mondunk köszönetet. Héjjas Ferenc Sárosd. A pécsi igazgatóságtól ígéretet kaptunk, hogy illetményruhájukat rövidesen megkapják. Mészáros Sándor Vesz­prém-külső. Újítási javaslatát azért utasították el, mert a szombat­­helyi igazgatóság IV. osztálya már javaslatának benyújtása előtt, 1953 májusában megállapította, hogy a féklakatosok foglalkozta­tása Lókul (Olaszfalu) megállóhe­lyen gazdaságtalan. Ezt jelentették is, de a miniszter elvtárs nem já­rult hozzá az állás megszüntetésé­hez. Abban igaza van, hogy a ja­vaslatára kapott válaszok nem voltak kielégítőek. Szelényi Fe­renc Székesfehérvár. Unokája a betegbiztosítást megkaphatta. Ké­relmével forduljon közvetlenül a székesfehérvári járműjavító válla­lathoz. Tótka Károly, Szeged. Az alapszervezetek megnevezése a SZOT Titkárságának­­ határozata alapján mind az üzemi, mind a hi­vatali szerveknél: szakszervezeti bizottság. Szabó Mihály Nyíregyháza. Mol­nár István Szeged. Németh Kál­mán Zalaegerszeg. Keiser Imre Szerencs, Deli Lajos Szár. dr. Hor­váth Károly GV. Igazgatóság.Kis­­mihók Róbert Celldömölk. Fuzák István Nyugati pu.. Dancs József Tapolca, dr. Rohodi L­ászlóné­­Du­­naharaszti-Külső. Bakó János Mis­kolc. Pálfi Zoltán Győrszabadhegy. Levelüket lapunk anyagához fel­használjuk. Szűcs Ferenc Hatvan. Bányász József Vasanyaelavító. Bognár Ká­roly Tapolca. Mészáros István Put­­nok.Kelemen József Kispest. Helm László Galambos. Kérelmüket to­vábbítottuk. Mozdonyvezető helyett — elektromos berendezés Mint az egyik szovjet szak­lap beszámol róla, a Kujbi­­sev—Bezimjanka szakaszon kipróbálták az első távirá­nyítótt mozdonnyal haladó vasúti szerelvényt. A vona­tot mozdonyvezető helyett elektromos berendezés irá­nyítja, amellyel indulás előtt „köztik” a szükséges adato­kat, amelyek a sebességre, az út hosszára és a megállóhe­lyekre vonatkoznak. Utazás köziben a készülék maga szá­mol az út adottságaival, s az emelkedőkhöz, illetve lejtők­höz képest automatikusan szabályozza a sebességet. A készülék a szemafor jelzésekre is reagál, és a szükség szerint gyorsítja, vagy lassítja a sze­relvény menetét. A lap jelen­tése szerint a kísérlet teljes sikerű volt, egyelőre azonban mégis szükséges mozdonyve­zetőt, azaz az elektromos automatakészüléket ellenőrző személyt is a vonatra ültetni. Figyelem, ellenőrző közegek a láthatáron! Mi mindenre is jó a vasúton kiválóan megszervezett érte­kezési lehetőség. Dicséretünk­re legyen mondva, nekünk, vasútiaknak, hogy jórészt szol­gálati érdekből használjuk eze­ket. De a szolgálati érdekű értekezés sorában az utóbbi időben — persze korábban is volt ilyen — egy új forma is meghonosodott. Valahogy így lehetne definiálni: „Vészjel­zés! Ellenőrző sközegek a lát­határon!” Adja mindenki min­denkinek, ha a legcsekélyebb sejtelme van fentiek feltűné­séről. Jó és örvendetes az, ha az ellenőrzéssel megbízottak ren­det, fegyelmet, utasítás szerinti munkát találnak. De legyen ez úgy akkor is, ha nincsenek ott az ellenőrző közegek. Mert ki látott már fűtetlen vonaton ellenőrt, vagy vonatot úgy el­indítani, hogy ne hangozna el a felszólítás a beszállásra, ha valamelyik kocsi ablakán „egy közeg" néz ki. Hagyjuk el a vészjelzést! Munkálkodjunk úgy, mintha mindenkor ott lennének a munka ellenőrei, de ink­ább úgy, hogy bármikor szívesen lássuk az érkezésüket a m­ jel­zett vezetőket, hiszen a mi portánkon állandóan rend van. A vezetők érkezésekor tanú­sított lázas sürgés-forgás, a példás rend megtévesztő. Ma­gunknak, vásárunknak, az egész népgazdaságunknak ár­tunk, ha csak kampányszerű az utasítás szerinti munka. A vészjelzés leadására fordított időt is töltsük el munkával, vagy éppen munkahelyünk rendbehozásával. Próbáljuk meg elhagyni az ilyenfajta vészjelzést. — December 10-én befejezte évi tervét a budapesti igaz­gató­ság, 18-ig­­ 700 000 tonnával teljesítették túl szállítási tervüket. — Hatvan tonna ócskavasat gyűjtöttek a celldömölki fűtőház KISZ-fiataljai. A gyűjtésben élen­járt Budai Pál, Szabó Gyula, Sza­lai József, Bognár István, Deutschbauer Kálmán és Sóvári Lajos. — 4,5 méter nyomtávú vasút­vonalat terveznek Kína és Kasmír között szovjet szakemberek. A vontatást 5000 tonnás, 100 000 ló­erős atomhajtású­ mozdony fogja biztosítani. A szerelvények 1000 tonnás kocsikkal fognak­ közle­kedni. — A hatvani MÁV Honvédelmi Sportszövetség kilenctagú küldött­sége Szűcs Ferenc elnök vezeté­sével egy hétig tartózkodott Po­zsonyban az ottani társszövetség vendégeként. — December 19-én befejezte éves tervét a MÁV Felépítményi Vasanyagjavító IV. — A székesfehérvári MÁV Előre ökölvívó-csapata második helyen áll az észak-dunántúli területi bajnokságban. — A nagykanizsai művelődési otthonban bemutatták Molnár Fe­renc Doktor úr című háromfelv­o­­násos, zenés bohózatát. —1 20 nappal a határidő előtt befejezte tervét a Szombathelyi Járóműjavító. A harmadik ne­gyedé­vb­en a vállalat nyeresége elérte az 1 470 000 forintot. Októ­berben és novemberben is több­­százezer forintos nyereséggel dol­goztak. *—­ Gépkocsivezetői tanfolyamot szerveztek 50 részvevővel a Szol­noki Járóműjavító KISZ-fiataljai. — 1500 tonna szenet takarítanak meg a székesfehérvári fűtőházban szeptember 1-től november 30-ig. — Tízéves az Utasellátó Vállalat. Ebből az alkalomból nagyszabású szakácsművészeti és cukrászati versenyt­­rendeztek a Hangulat étteremben. A na­gyd.i­at Gróf Nán­dor mark átlátszón készít mérvével, illetve Mandl Károk­ virágdíszes csokoládétortájával vitte el.. .­» A TU 104 megtekintésére ki­rándulást szerveztek Budapestre a Celldömölki Fűtőház fiataljai 30 fő részvételével. A szerencsés fia­talok rövid körsétát is tette­k a géppel. —■ Újabb tíiklométeres szakasz­­szal növekedett a forgalomnak nemrég átadott Jánkmajtis—Csa­­holc közötti gazdasági vasút. Most már Vámosorciszit és a Csaholci Állami Gazdaságot is érinti a kis­vasút. 1958. január 1. LAKÁSCSERE «• Elcserélném szoba-konyhás, kamrás, gáztűzhelyes lakásomat (félkomfortos), szoba-konyhás, kamrás lakásra Nagy-Budapest te­rületén. Cím: Bp., vrv., Festetten u. 2. VIII. ép. fszt. 10/a. Második számú házfelügyelőség. — Betegség miatt elcserélném, vagy eladnám Csepel belterületén levő (közlekedéshez, piachoz kö­zel) 1938-ban sejttéglából épült, az év elején tatarozott 1x3 szobás ut­cai, 1x2 szobás utcai házamat Ba­laton környéki 2 szoba, bonyhád családi házzal. A 3 szobás lakrészt azonnal beköltözhetővé tenném. Csalási Ferenc főellenőr, Csepel, Táncsics Mihály út 79. --------0-0--------­ Az USIC vándordíja Magyarországon Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Nemzetközi Vas­utas Sportszövetség (USIC) vándordíját 1957-ben a legjobb összesített eredmények alap­ján a magyar vasutas sportoo­lók nyerték. A vándordíjat, egy bronz szobrot, december közepén Párizsban adták át Soproni Józsefnek, a Vasutas Szakszervezet titkárának és Mrovcsák Józsefnek a sport­­osztály vezetőjének.

Next