Magyar Vasutas, 1959 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1959-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ——"——mbMMHmmmmwmmmtmmmamwmmhmmnmmmmmmhwmm A SZERVEZETT VASUTAS DOLGOZÓK LAPJA III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Ára 40 fillér 1959. JANUÁR 1. Az új esztendő küszöbén ÍRTA: SZABÓ ANTAL FŐTITKÁR S reményekben és eredményekben gazdag évet zártunk le. 1958 januárjában olyan elhatározással indultunk a hároméves terv első esztendejének, hogy a dolgozók és vezetők összefogásával teljesítjük az előttünk álló feladatokat. Tervünket valóra váltottuk, célkitűzésünk túlnyomó részben sikerült. Köszönet érte a vasút minden 10.dolgozójának, aki becsülettel helytállt őrhelyén. Köszönetérte a mozgalmi szervek vezetőinek, aktíváinak egyaránt. Amit egy évvel ezelőtt bizton reméltünk, most elírt ,láthatjuk, hogy teljesítettük. A vasút december 15-én befejezte áruszállítási tervét. 1958- ban több mint 75 millió tonna árut szállítottunk el, mintegy 7,5 százalékkal többet, mint 1957-ben. Az évi tervet kb 104 százalékra teljesítettük. A vasutasok helytállásán, a vasút technikai fejlődésén kívül eredményeink rugója volt a reális tervezés, az összehangoltabb munka, s nem utolsó ,sorban az, hogy kézzelfoghatóan tapasztalhattuk: pártunk és kormányunk szava és tette mindenkor fedi egymást. Emlékszünk még, hogy az ellenforradalom vérzivatara után azt mondottuk: előrehajladásunk, élet- és munkakörülményeink javításának alapja a kezünkbe van letéve. Amennyiben úgy emelkedik a termelékenység, a termelés és a gazdaságosság, hogy sor kerülhet bérkorrekcióra, akkor az meg is történik. S a teljesítmények emelkedésével erre a vasúton is sor került. Az ellenforradalmat követő új időszakban — elsősorban 1957-ben — több mint 32 millió forint havi bérkihatást jelentő fizetésemelésben részesültek dolgozóink. 1958-ban elsősorban arra törekedtünk, hogy a bérfeszültségek kiküszöbölését, a szocialista bérezés elvét figyelembevéve hasznnáljuk fel a rendelkezésre álíó pénzösszegeket. A helyes bérarányok kialakítását célozta 1958 nyarán a kocsirendezők 100 forintos béremelése. Ugyancsak ebből az elvből kiindulva 1958 november 1-től a vasút néhány munkaterületén több mint 1 millió forint havi bérkihatású bérkorrekcióra került sor. Tényleges vasutasok és nyugdíjasok előtt egyaránt er- evendetes tény az új nyugdíj- törvény életbeléptetése. De a bérkorrekciókon kívül szinte az egész vasutas társadalmat érintő szociális, kulturális, élet- és munkakörülményeket javító létesítmények átadására is sor került, olyanokra, amilyenekkel csak szocializmust építő országokban találkozhatunk. többek között korszerűsí- t tettük a MÁV Kórházat, új üzemi konyha épült Pécsett és Miskolcon, a hatvani fűtőház öltözőt és mosdót kapott, megnyílt a 120 férőhelyes bodrogolaszi nevelőintézet, elkészült a kiskörei Tiszahíd, átadták a rendeltetésének a győri felvételi épületet, stb. 1958-ban a vasút technikai fejlesztése is soha nem látott fejlődésnek indult. Új diesel- és elektromos mozdonyokat, teher- és személykocsikat kaptunk, tovább folytattuk a miskolci vonal villamosítását, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Ilyen év után léptük át 1959 küszöbét, amely a reális alapokon nyugvó hároméves tervünk második esztendeje. A tervidőszak alatt tovább növekednek a vasút áru- és személyszállítási feladatai. 1960-ban a szállításra kerülő árumennyiség több mint 12 százalékkal, az utaslétszám 4 százalékkal lesz nagyobb az 1957 évinél. 1960 végéig a villamosvontatással továbbított elegy tonnakilométer teljesítményünk 10 százalékkal, a dieselvontatással továbbítottaké pedig 32 százalékkal emelkedik az 1957. évihez képest. Szociális, kulturális és sportvonatkozású terveink is biztatóak a jövőt illetően. 1959- re a szakszervezeti tagok segélyezésére 3 773 200 forintot irányoztunk elő. Kulturális célokra 9 726 700, sportra 7 millió 120 ezer forintot fordítunk. Ebben az összegben természetesen bennefoglaltatnak az állami támogatások is. A vasút területén a szociális kiadások összege meghaladja az 5 000 000 forintot. Balatonkenesén új gyermeküdülőt építünk 1 200 000 forintos költséggel. Tovább korszerűsítjük a szakszervezeti kezelésben levő üdülőket. 1952-ben a vasutas társadalombiztosítás 53 millió forintos költségvetéssel gazdálkodott. 1959-ben eléri a 440 millió forintot, a felsorolás sem a múlt 71 eredményeit, sem a jövő terveit illetően nem teljes. Az azonban bizonyos, hogy további előrehaladásunk a kezünkbe van letéve. Ha a vezetők és beosztottak egyaránt azon lesznek, hogy eddigi munkasikereinket újabbakkal gazdagítsuk, akkor az 1959-es évről is úgy számolhatunk majd be annak idején, mint szocialista építésünk sikeres esztendejéről. A további sikeres munkához kívánok a szakszervezet központi vezetősége és elnöksége nevében minden dolgozónak erőt, egészséget. A SZAKSZERVIZET MTI VEZEMIstik ÉS BEÉKSÍGÉHIIK ÜDVÖZLETE A SZAKSZERVEZETI TAGOKHOZ ÉS AKTÍVÁKHOZ Kedves Elvtársak! Lezárult a munkasikerekben gazdag, a szakszervezet tevékenységében eredményes 1958-as esztendő. Az elmúlt év a vasút történetében pártlan eredményeket hozott. Az eddigi legnagyobb szintet értük el a teherszállításban, a személyszállítást is a korábbiaknál gyorsabban, pontosabban teljesítettük. A múlt évi jó munka biztató alap ahhoz, hogy az 1959-es esztendőt, hároméves népgazdasági tervünk második évének feladatait sikeresen teljesíthessük. Bár tennivalóink az idén még nagyobbak lesznek, de a párt iránymutatásával, a vasutas dolgozók, a szakszervezeti tagok és aktivisták hathatós közreműködésével ezt is teljesíteni tudjuk. Minden tevékenységünkön a dolgozók segítése, problémáik megoldására való törekvés kell, hogy vezéreljen bennünket, ha továbbra is méltók akarunk lenni a dolgozók bizalmára. Bízunk abban, hogy elhatározásunk valóraváltásában számíthatunk szakszervezeti aktíváink és a szervezett dolgozók támogatására, hiszen céljaink közösek, az összefogás meghozza az eredményt. Az új év küszöbén a központi vezetőség és az elnökség eredményekben gazdag, ékes, boldog új esztendőt kíván minden szakszervezeti tagnak és aktívának. 1959-ben a párt vezetésével dolgoztunk úgy, hogy eredményeink hathatósan segítsék a szocialista Magyarország, a szocialista vasút mielőbbi felépítését, a vasutas dolgozók életkörülményeinek további javulását. Karácsonyfa ünnepség a Benczúr utcai óvodában (Kovács Géza felv.) Az új nyugdíjtörvényről Pártunk Központi Bizottsága a múlt évben megvizsgálta a munkásosztály élet- és munkakörülményeit.. A vizsgálat után született határozat szerint gazdasági helyzetünk gondos felmérése, lehetőségeink figyelembevétele alapján 1959 első felében meg kell javítani nyugdíjrendszerünket. Az 1959 január 1-én életbelépett nyugdíjtörvény e határozat egyik pontjának megvalósítása. A nyugdíjrendezést a szakszervezetek XIX. kongresszusa fontos feladatként jelölte meg. Az új nyugdíjtörvény, amely évi 630 millió forint emelkedést jelent 1959-ben, gazdasági erősödésünk jele is, hiszen két évvel a súlyos ellenforradalmi károk után hozta kormányzatunkezt a nagyjelentőségű törvényt. Az új nyugdíjtörvény elkészítésénél három alapelvet vettek figyelembe a dolgozók széles rétegeinek megkérdezése után: 1. A nyugdíjak között levő különbségek lényeges csökkentése. 2. Hosszabb szolgálati idő után magasabb nyugdíj. 3. A várományi idő felemelése után megállapított állandó özvegyi nyugdíjak, ha nem érik el a 400 forintot. Az emelés után a nyugdíj legalább 250, legfeljebb 400 forint lesz. Ez az emelés a még munkaviszonyban álló özvegyekre is vonatkozik. b) 10 százalékkal kell emelni az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján 400 forintnál nem magasabb özvegyi nyugdíjakat. Az emelés után ezen özvegyek nyugdíja legalább 250, legfeljebb 400 forint lesz. c) Azok az özvegyek, akik saját jogon is kaphatnak nyugdíjat, továbbra is a kedvezőbbet választhatják a kétfajta ellátás közül. Eddig, ha a kedvezőbb nyugdíj nem érte el az 500 forintot, a másikból legfeljebb 500 forintig ki lehetett egészíteni a kettő együttes összegét. Az új törvény 700 forintra emeli fel ezt az értékhatárt. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható, akiknek legalább egyik nyugdíját 1952. január 1. után állapították meg. d) Felemeli az új törvény az árvák ellátását is. A félárvák az eddigi minimális havi 100 forint helyett 175 forint, a teljes árvák 150 forint helyett 250 forint legalacsonyabb árvaellátásban részesülnek. Az alacsony nyugdíjak fölemelése Az 1952 óta eszközölt többszöri emelés ellenére a régi jogszabályok alapján megállapított nyugdíjak elmaradtak az újak mögött. A bérek emelkedése tovább növelte ezt az aránytalanságot. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány úgy határozott, hogy 1959. január 1-től felemeli az alacsony nyugdíjakat. Az emelés kiterjed az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján megállapított, 800 forintnál alacsonyabb nyugdíjakra is. 1. A nem dolgozó nyugdíjasok a) 25 százalékkal felemelik — legalább 500 forintra és legfeljebb 800 forintra — a régi jogszabályok alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat. b) A munkabér 100 százalékára — legfeljebb 500 forintra — emelik fel azok nyugdíját, akik az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján — alacsony keresetük miatt — a munkabérük 75 százalékának megfelelő nyugdíjat kaptak. c) Az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján megállapított 500 forintot elérő, de 800 forintot meg nem haladó öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál az 1929—45. évek között munkában töltött és igazolt szolgálati idő arányában pótlékot állapítanak meg. 2. A dolgozó nyugdíjasok A régi jogszabályok alapján nyugdíjazottak, ha továbbra is dolgoznak, és munkabérük mellett nyugdíjukat is megkapják — munkaviszonyuk megszűnéséig —, az eddigiekhez hasonlóan kapják nyugdíjukat. Ha munkaviszonyuk megszűnik, megkapják az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján járó nyugdíjpótlékot. Az így emelt nyugdíjhoz járul 25 százalékos emelés, az emeléssel a nyugdíj legfeljebb 800 forint lehet. (Eddig a munkaviszony megszűnése esetén a nyugdíjat csak 500 forintra lehetett felemelni.) 3. Özvegyek, árvák a) 25 százalékkal emelkednek a régi jogszabályok alap Az 1954-ben kiadott nyugdíjtörvény alapján a felszabadulás óta munkaviszonyban töltött minden év után a törzsnyugdíj 1 százalékának megfelelő nyugdíj kiegészítés járult a nyugdíjhoz. Ezentúl 1929. január 1 -től minden igazolt szolgálati év után a törzsnyugdíj 1 százalékát kell a nyugdíjhoz hozzászámítani. A nyugdíjkiegészítés figyelembevehető kezdeteként azért kellett az 1929-es évet választani, mert Magyarországon akkor vezették be a kötelező öregségi biztosítást. Felszabadulás előtti munkásmozgalmi múlt (szakszervezeti tagság) figyelembevétele a szolgálati időnél. A fasizmus éveiben különösen nehéz helyzetben voltak a munkásmozgalom, a szakszervezeti harcok aktív résztvevői, szervezői. Ha a tőkés rájött, hogy ők szervezik a dolgozók harcát, nem volt maradásuk az üzemekben, munkahelyeken. A felszabadulás előtti nagy munkanélküliség másokat is megakadályoz abban, hogy erről az időszakról folyamatos munkaviszonyt igazolhassanak. Ezért — az új törvény alapján — például olyan esetekben, amikor a dolgozó a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, munkaviszonynak ismerhető el a megfelelően igazolt munkásmozgalmi múlt, a folyamatos, felszabadulás előtti szakszervezeti tagság is. Az így beszámított évek után is jogosult a nyugdíjat igénylő az 1 százalékos kiegészítésre. III. n. A felszabadulás előtti munkaviszony figyelembevétele a nyugdíj megállapításánál 1959-től megváltozik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő A szolgálati idő emelésének szükségessége Az 1954-ben megjelent nyugdíjtörvény értelmében a nők 55, a férfiak 60 éves korukban 10 évi szolgálat után jogosulttá váltak fizetésük 50 százalékát kitevő törzsnyugdíjra és az évenkénti 1 százalékos nyugdíjkiegészítésre. E feltételek nyugdíjrendszerünket világviszonylatban szinte egyedülállóvá tették. A rövid szolgálati idő megállapítására azért volt szükség, hogy a Horthy-rendszerben gyakran munkanélküli, vagy fekete listán szereplő dolgozók is megszerezhessék a nyugdíjazáshoz, szükséges időt. Öregségi nyugdíj Az új nyugdíjtörvény értelmében 1959-ben, az eddigi (Folytatás a 2. oldalon.)