Magyar Vasutas, 1959 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1959-01-01 / 1. szám

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Ára 40 fillér Az új esztendő küszöbén ÍRTA: SZABÓ ANTAL FŐTITKÁR 1959. JANUÁR 1. Karácsonyfa ünnepség a Benczúr utcai óvodában (Kovács Géza felv.) L reményekben és eredmé­nyekben gazdag é vet zár­­fűnk le. 1958 január fában olyan elhatározással indul­tunk a hároméves terv első esztendejének, hogy a dolgo­zók és vezetők összefogásával teljesítjük az előttünk álló feladatokat. Tervünket való­ír aváltot tűk, célkitűzésünk túl­nyomó részben sikerült. Kö­szönet érte a vasút minden ' •.dolgozójának, aki becsülettel helytállt őrhelyén, Köszönet térte a mozgalmi szervek ve­­$tetőinek, aktíváinak egyaránt. Amit egy évvel ezelőtt biz­ton reméltünk, most elírt »lá­thatjuk, hogy teljesítettük, A vasút december 15-én befe­jezte áruszállítási tervét. 1958- ban több mint 75 millió ton­na árut szállítottunk el, mint­egy 7,5 százalékkal többet, mint 1957-ben. Az évi tervet kb 104 százalékra teljesítet­tük. A vasutasok helytállásán, a vasút technikai fejlődésén kí­vül eredményeink rugója volt a reális tervezés, az összehan- j goltabb munka, s nem utolsó- ; 'sorban az, hogy kézzelfogha- j tóan tapasztalhattuk: pártunk i és kormányunk szava és tette mindenkor fedi egymást. Emlékszünk még, hogy az ellenforradalom vérzivatara után ázt mondottuk: előreha- j ludasunk, élet- és munkakö­rülményeink javításának alap­ja a kezünkbe van letéve. Amennyiben úgy emelkedik a termelékenység, a termelés és a gazdaságosság, hogy sor ke­rülhet bérkorrekcióra, akkor j az meg is történik. S a tel­jesítmények emelkedésével er­re a vasúton is sor került. A z ellenforradalmat követő Ál időszakban — elsősorban 1957-ben — több mint 32 mil­lió forint havi bérkihalást je­lentő fizetésemelésben része­sültek dolgozóink. 1958-ban elsősorban arra törekedtünk, hogy a bérfeszültségek kikü­szöbölését, a szocialista bére­zés elvét figyelemb évévé hasz- I Páljuk fel a rendelkezésre ál- I ló pénzösszegeket. A helyes j bérarányok kialakítását céloz­ta 1958 nyarán a kocsirende­zők 100 forintos béremelése. Vgyancsak ebből az elvből ki­indulva 1958 november 1-től a. vasút néhány munkaterüle­tén több mint 1 millió forint havi bérkihatású bérkorrek­cióra került sor. Tényleges vasutasok és nyugdíjasok előtt egyaránt ör- 5 vendetes tény az új nyugdíj- \ törvény életbeléptetése. De a bérkorrekciókon kívül szinte az egész vasutas társadalmat érintő szociális, kulturális, élet- és munkakörülményeket javító létesítmények átadásá­ra is sor került, olyanokra, amilyenekkel csak szocializ­must építő országokban talál­kozhatunk. rpöbbek között korszerűsí- I tettük a MÁV Kórházat, új üzemi konyha épült Pé­csett és Miskolcon, a hatvani fűtőház öltözőt és mosdót ka­pott, megnyílt a 120 férőhe­lyes bodrogolaszi nevelőinté­zet, elkészült a kiskörei Tisza­­hid, átadták a rendeltetésé­nek a győri felvételi épületet, stb. 1958-ban a vasút techni­kai fejlesztése is soha nem látott fejlődésnek indult. Uj diesel- és elektromos mozdo­nyokat, teher- és személyko­csikat kaptunk, tovább foly­tattuk a miskoléi vonal vil­lamosítását, hogy csak a leg­jelentősebbeket említsük. Ilyen év után léptük át 1959 küszöbét, amely a reális ala­pokon nyugvó hároméves ter­vünk második esztendeje. A tervidőszak alatt tovább növekednek a vasút áru- és személyszállítási feladatai. 1960-ban a szállításra kerülő árumennyiség több mint 12 százalékkal, az utaslétszám 4 százalékkal lesz nagyobb az 1957 évinél. 1960 végéig a vil­lamosvontatással továbbított elegytonnakilométer teljesít­ményünk 10 százalékkal, a dieselvontatással továbbította­­ké pedig 32 százalékkal emel­kedik az 1957. évihez képest. Szociális, kulturális és sport­­vonatkozású terveink is biz­tatóak a jövőt illetően. 1959- re a szakszervezeti tagok se­gélyezésére 3 773 200 forintot irányoztunk elő. Kulturális cé­lokra 9 726 700, sportra 7 mil­lió 120 ezer forintot fordí­tunk. Ebben az összegben ter­mészetesen benn é 'foglaltatnak az állami támogatások is. A vasút területén a szociális ki­adások összege meghaladja az 5 000 000 forintot. Balatonke­nesén új gyermeküdülőt épí­tünk 1 200 000 forintos költség­gel. Tovább korszerűsítjük a szakszervezeti kezelésben levő üdülőket. 1952-ben a vasutas társadalombiztosítás 53 millió forintos költségvetéssel gaz­dálkodott. 1959-ben eléri a 440 millió forintot. a felsorolás sem a múlt 71 eredményeit, sem a jövő terveit illetően nem teljes. Az azonban bizonyos, hogy to­vábbi előrehaladásunk a ke­zünkbe van letéve. Ha a ve­zetők és beosztottak egyaránt azon lesznek, hogy eddigi munkasikereinket újabbakkal gazdagítsuk, akkor az 1959-es évről is úgy számolhatunk majd be annakidején, mint szocialista építésünk sikeres esztendejéről. ■ A további sikeres munkához \ kívánok a szakszervezet köz­ponti vezetősége és elnöksége nevében minden dolgozónak 1 erőt, egészséget. Az új nyugdíjtörvényről Pártunk Központi Bizottsá­ga a. múlt évben megvizsgálta a munkásosztály l élet- és munkakörülményeit.. A vizs­gálat után született határozat szerint gazdasági helyzetünk gondos felmérése, lehetősé­geink figyelembevétele alap­ján 1959 első felében meg kell javítani nyugdíjrendszerünket. Az 1959 január 1-én életbe­lépett nyugdíjtörvény e hatá­rozat egyik pontjának meg­valósítása. A nyugdíjrendezést a szakszervezetek XIX. kong­resszusa fontos feladatként jelölte meg. Az új nyugdíjtörvény, amely évi 630 millió forint emelke­dést jelent 1959-ben, gazdasá­gi erősödésünk jele is, hiszen két évvel a súlyos ellenforra­dalmi károk után hózta kor­­'mányzaiunk 'ezt a nagyjelen­tőségű törvényt. Az új nyugdíjtörvény el­készítésénél három alapelvet vettek figyelembe a dolgozók széles rétegeinek megkérdezé­se után: 1. A nyugdíjak között levő különbségek lényeges csök­kentése. 2. Hosszabb szolgálati idő után magasabb nyugdíj. 3. A várományi idő feleme­lése. Az alacsony nyugdíjak fölemelése A SZAKSZERVIZÉT MTI YEZEMíftfk ÉS EEÉKSÍGÉHIfk ÜDVÖZLETE A SZAKSZERVEZETI TAGOKHOZ ÉS AKTÍVÁKHOZ Kedves Elvtársak! Lezárult a munkasikerekben gazdag, a szakszervezet tevé­kenységében eredményes 1958-as esztendő. Az elmúlt év a vasút történetében pártlan eredményeket hozott. Az edd'gi legnagyobb szintet értük el a teherszállításban, a személy­­szállítást is a korábbiaknál gyorsabban, pontosabban teljesítet­tük. A múlt évi jó munka biztató alap ahhoz, hogy az 1959-es esztendő", hároméves népgazdasági tervünk második évének! feladatait sikeresen teljesíthessük. Bár tennivalóink az idén még nagyobbak lesznek, de a párt iránymutatásával, a vasu­tas dolgozók, a szakszervezeti tagok és aktivisták hathatós közreműködésével ezt is teljesíteni tudjuk. Minden tevékenységünkén a dolgozók segítése, problé­máik megoldására való törekvés kell, hogy vezére'jen ben­nünket, ha továbbra is méltók akarunk lenni a dolgozók bi­zalmára. Bízunk abban, hogy elhatározásunk valóraváltásá­­ban számíthatunk szakszervezeti aktíváink és a szervezett dolgozók támogatására, hiszen céljaink közösek, az összefogás meghozza az eredményt. Az új év küszöbén a központi vezetőség és az elnökség eredményekben gazdag, ékes, boldog új esztendőt kíván minden szakszervezeti tagnak és' aktívának. 1959-ben a párt vezetésével dolgozzunk úgy, hogy eredményeink hathatósan segítsék a szocialista Magyarország, a szocialista vasút mi­előbbi felépítését, a vasutas dolgozók életkörülményeinek további javulását. Az 1952 óta eszközölt több­szöri emelés ellenére a régi jogszabályok alapján megálla­pított nyugdíjak elmaradtak az újak mögött. A bérek emelkedése tovább növelte ezt az aránytalanságot. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány úgy határozott, hogy 1959. január 1-töl felemeli az alacsony nyugdíjakat. Az emelés kiterjed az 1954. évi nyugdíj törvény alapján meg­állapított, 800 forintnál ala­csonyabb nyugdíjakra is. 1. A nem dolgozó nyugdíjasok a) 25 százalékkal felemelik — legalább 500 forintra és legfeljebb 800 forintra — a régi jogszabályok alapján megállapított öregségi és rok­kantsági nyugdíjakat. b) A munkabér 100 száza­lékára — legfeljebb 500 forintra — emelik fel azok nyugdíját, akik az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján — alacsony keresetük miatt — a munkabérük 75 százaléká­nak megfelelő nyugdíjat kap­tak. c) Az 1954. évi nyugdíjtör­vény alapján megállapított 500 forintot elérő, de 800 fo­rintot meg nem haladó öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjak­nál az 1929—45. évek között munkában töltött és Igazolt szolgálati idő arányában pót­lékot állapítanak meg. 2. A dolgozó nyugdíjasok A régi jogszabályok alapján nyugdíjazottak, ha továbbra is dolgoznak, és munkabérük mellett nyugdíjukat is meg­kapják — munkaviszonyuk megszűnéséig —, az eddigi­ekhez hasonlóan kapják nyug­díjukat. Ha munkaviszonyuk meg­szűnik, megkapják az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján járó nyugdíjpótlékot. Az így emelt nyugdíjhoz járul 25 százalékos emelés, az emelés­sel a nyugdíj legfeljebb 800 forint lehet. (Eddig a munka­­viszony megszűnése esetén a nyugdíjat csak 500 forintra lehetett felemelni.) 3. Özvegyek, árvák a) 25 százalékkal emelked­nek a régi jogszabályok alap­ján megállapított állandó öz­vegyi nyugdíjak, ha nem érik el a 400 forintot. Az eme­lés után a nyugdíj legalább 250, legfeljebb 400 forint lesz. Ez az emelés a még mun­kaviszonyban álló özvegyekre is vonatkozik. b) 10 százalékkal kell emel­ni az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján 400 forintnál nem magasabb özvegyi nyugdija­kat. Az emelés után ezen öz­vegyek nyugdíja legalább 250, legfeljebb 400 forint lesz. c) Azok az özvegyek, akik saját jogon is kaphatnak nyugdíjat, továbbra is a ked­vezőbbet választhatják a két­fajta ellátás közül. Eddig, ha a kedvezőbb nyugdíj nem ér­te el az 500 forintot, a má­sikból legfeljebb 500 forintig ki lehetett egészíteni a kettő együttes összegét. Az új tör­vény 700 forintra emeli fel ezt az értékhatárt. Ez a ren­delkezés azoknál alkalmaz­ható, akiknek legalább egyik nyugdíját 1952. január 1. után állapították meg. d) Felemeli az új törvény az árvák ellátását is. A félárvák az eddigi minimális havi 100 forint helyett 175 forint, a teljes árvák 150 forint helyett 250 forint legalacsonyabb ár­vaellátásban részesülnek. n. A felszabadulás előtti munkaviszony figyelembevétele a nyugdíj megállapításánál Az 1954-ben kiadott nyug­díjtörvény alapján a felsza­badulás pta munkaviszonyban töltött minden év után a törzsnyugdíj 1 százalékának megfelelő nyugdíj kiegészítés járult a nyugdíjhoz. Ezentúl 1929. január 1 -tői minden iga­zolt szolgálati év után a törzsnyugdíj 1 százalékát kell a nyugdíjhoz hozzászámítani. A nyugdíjkiegészítés figye­­lembevehető kezdeteként azért kellett az 1929-es évet választani, mert Magyaror­szágon akkor vezették be a kötelező öregségi biztosítást. Felszabadulás előtti munkás­mozgalmi múlt (szakszervezeti tagság) figyelembevétele a szolgálati időnél. A fasizmus éveiben különö­sen nehéz helyzetben voltak a munkásmozgalom, a szák­szervezeti harcok aktív részt­vevői, szervezői. Ha a tőkés rájött, hogy ők szervezik a dolgozók harcát, nem volt maradásuk az üzemekben, munkahelyeken. A felszabadulás előtti nagy i munkanélküliség másokat is j megakadályoz abban, hogy erről az időszakról folyama­tos munkaviszonyt igazolhas­sanak. Ezért — az új törvény alapján — például olyan ese­tekben, amikor a dolgozó a nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati idővel rendelkezik, mun­kaviszonynak ismerhető el a megfelelően igazolt munkás­­mozgalmi múlt, a folyamatos, felszabadulás előtti szakszer­vezeti tagság is. Az így be­számított évek után is jogo­sult a nyugdíjat igénylő az 1 százalékos kiegészítésre. III. 1959-től megváltozik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő A szolgálati idő emelésének szükségesgége Az 1954-ben megjelent nyugdíjtörvény értelmében a nők 55, a férfiak 60 éves ko­rukban 10 évi szolgálat után jogosulttá váltak fizetésük 50 százalékát kitevő törzsnyug­díjra és az évenkénti 1 szá­zalékos nyugdíjkiegészítésre. E feltételek nyugdíjrendsze­rünket világviszonylatban szinte egyedülállóvá tették. A rövid szolgálati idő meg­állapítására azért volt szük­ség, hogy a Horthy-rendszer­­ben gyakran munkanélküli, vagy fekete listán szereplő ; dolgozók is megszerezhessék ; a nyugdíjazáshoz, szükséges ! időt. Öregségi nyugdíj Az új nyugdíjtörvény értel­mében 1959-ben, az eddigi (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ——"— —mb MMHmmmmwmmmtmmmamwmm hmmnmmmmm m h w mm A SZERVEZET T VASUTAS DOLGOZÓK L. APJA 1

Next

/
Thumbnails
Contents