Magyar Vasutas, 1959 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1959-01-01 / 1. szám
9 AZ ÚJ NYUGDÍJTÖRVÉNYRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) korhatár érvényben tartása mellett 14 éves igazolt szolgálati idő alapján jogosultak se dolgozók a munkabérük 50 százalékában meghatározott törzsnyugdíjra. A felszabadulás óta már több mint 13 év telt el, így nem áll fenn a veszélye, hogy nem kaphat nyugdíjat az, aki csak a felszabadulás után kezdett rendszeresen dolgozni. 1960-ban 15 évi, 1961-ben 16 évi szolgálati idő után jár a teljes törzsnyugdíj. A fokozatos emelkedés 1970-ig tart,évenként eggyel növelve az igazolandó szolgálati évek számát. 1970-től 25 évesmunkaviszony alapján tarthatnak teljes összegű törzsnyugdíjra igényt a dolgozók. .Csökkentett összegű öregségi nyugdíj (résznyugdíj) • Az a dolgozó, aki legalább 10 éves szolgálati idővel rendelkezik, ezután is jogosult öregségi nyugdíjra. Törzsnyugdíja azonban annyiszor 2 százalékkal csökken, ahányév hiányzik a mindenkor szükséges teljes szolgálati időből. Rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a rokkantnak elismert dolgozó, aki a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges Szolgálati idővel rendelkezik. Az új törvény az öregségi nyugdíjjal párhuzamosan a rokkantsági nyugdíj esetében is fokozatosan növeli — 35 éves kortól felfelé — a szolgálati időt. Aki az előírtnál kevesebb, de legalább 10 éves szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi nyugdíjhoz hasonló módon, csökkentett összegű rokkantsági nyugdíjat kaphat. A törzsnyugdíj anyagiszor 2 százalékkal csökken, ahány év hiányzik a mindenkor szükséges teljes szolgálati időből. 35 éven aluli megrokkant dolgozók kevesebb szolgálati idő esetén is teljes összegű rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. Az új törvény alapján a 22 éves korukig megrokkanók az eddigi 3 év helyett 2 évi szolgálati idő után jogosultak rokkantsági nyugdíjra. A 22—35 éves dolgozóknak ezentúl is 4—8 éves munkaviszonyt kell igazolni a rokkantsági nyugdíjhoz. 1959-ben a teljes összegű rokkantsági nyugdíj 11 évi szolgálati idő után jár 35—45 éves dolgozóknak. 45—55 éves korig 12 évi, 55—60 éves korig 13 évi munkaviszony alapján állapítanak meg teljes rokkantsági nyugdíjat. A törvény külön kedvezményt biztosít azoknak, akik korkedvezményre jogosító munkakörökben dolgoznak. (Vasútnál a mozdonyszemélyzet, vonatkísérők, kocsirendezők). Ilyeneknél a megkívántnál rövidebb szolgálati idő után állapítanak meg teljes összegű rokkantsági nyugdíjat. A teljes rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő — 35 éves koron túl — az 1960. esztendőtől 1970-ig fokozatosan emelkedik. Tekintet nélkül a szolgálati idő nagyságára, teljes összegű rokkantsági nyugdíj jár annak, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkan meg. Rokkantsági nyugdíjnál is figyelembe kell venni az 1929 január 1. óta szerzett minden szolgálati évet (munkásmozgalmi múltat, folyamatos szakszervezeti tagságot), amelyek után a törzsnyugdíj 1,1 százalékával emelkedik a nyugdíj. Rokkantsági nyugdíj megállapítása Az új törvény az eddigiektől eltérően állapítja meg a rokkantsági törzsnyugdíjakat. Eddig az egyes csoportokba tartozó rokkantak munkabérük 50—60—70 százalékát, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén 60—70— 80 százalékát kapták. Ezentúl az egyes csoportok között csak 5 százalékos eltérés lesz, tehát 50—55—60, illetve 60— 65—70 százalék. A módosítás azért vált szükségessé, mert ezentúl a rokkantsági nyugdíj kiszámításánál is figyelembe veszik a hosszabb szolgálati időt, vagyis 1929-től számít a nyugdíjkiegészítés. IV. A nyugdíj összegének kiszámítása Eddig a nyugdíj összegének kiszámításánál a nyugdíjigény bejelentését megelőző évi átlagos keresetet kellett figyelembe venni. 1959-ben az utolsó két év, 1960-ban 3, 1961-ben 4, továbbiakban pedig az utolsó 5 év munkabérének átlagát kell figyelembe venni a nyugdíj kiszámításánál. Több év keresetének összesítése alapján az eddiginél reálisabb nyugdíjalap megállapítása lehetséges. V. A nyugdíj legkisebb és legmagasabb összege a) Az 1954-ben kiadott törvény alapján az alacsony munkabérek 75 százalékában lehetett a nyugdíjat megállapítani. Az új törvény szerint 500 forintig terjedő kereset esetén a nyugdíj a munkabér 100 százaléka lehet. b) A nyugdíj alsó határa 500 forint marad a jövőben is, de a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők ehhez minden 10 éven felüli munkában eltöltött év után 1,1 százalékkal emelt nyugdíjat kapnak. 20 évi szolgálat után tehát 550 forint, 30 évi szolgálat után pedig 600 forint a minimális nyugdíj. A nyugdíj azonban nem lehet több a munkabér 100 százalékánál. b) Az új törvény megállapítja a nyugdíj felső határát. A nyugdíj megállapításánál a jövőben 4700 forintnál magasabb munkabér-átlagot nem lehet figyelembe venni. VI. Házastársi pótlék Az eddigi havi 18 forintos házastársi pótlékot az új törvény 100 forintra emeli, amennyiben a pótlékkal együttesen számolt nyugdíj nem haladja meg a 850 forintot. 850 forintos nyugdíjon felül változatlanul megkaphatják a 18 forintos házastársi pótlékot azok, akiknek nyugdíját az új törvény életbelépése előtt 850 forint felett állapították meg. VII. MAGYAR VASUTAS Nyugdíj folyósítása kereső foglalkozás vagy munkaviszony esetén a) Ha a nyugdíjas kereső foglalkozást folytat, részére nem folyósítható az öregségi nyugdíj. Kereső foglalkozásnak minősül, ha valaki iparengedéllyel, vagy hasznot hajtó jogosítvánnyal rendelkezik, kisipari szövetkezet tagja, magánmérnöki, vagy ügyvédi gyakorlatot folytat, 5 katasztrális holdnál nagyobb ingatlanon önállóan gazdálkodik, illetve ilyet haszonbérbe adás útján hasznosít. b) Folyósítható munkaviszony esetén az öregségi nyugdíj akkor, ha a kereset nem haladja meg a havi 500 forintot. Amely hónapban a kereset 500 forinton felül van, szünetel az öregségi nyugdíj folyósítása. Fenti rendelkezésektől eltér a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozók és az orvosok öregségi nyugdíjának korlátozása. c) A III. csoportba tartozó rokkant, munkaviszony esetén korlátozás nélkül kapja meg nyugdíját, ha munkabére a havi 500 forintot nemm haladja meg. Efelett nyugdíjának egyharmadát, üzemi balesetből, vagy foglalkozási betegségből eredő rokkantság esetében nyugdíjának felét folyósítják. VIII. Hogyan kell nyugdíjat igényelni öregségi nyugdíjat a munkaviszony megszűnése esetén lehet megállapítani. A dolgozó ezt munkakönyvével, vagy felmondó levéllel igazolhatja. Vasutas dolgozók szolgálati főnökségüknél jelentik be nyugdíjigényüket. • Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunkban sorozatosan, részleteiben ismertetni fogjuk a nyugdíjtörvény magyarázatát. A nyugdíjtörvényre vonatkozó kérdéseikkel levélben forduljanak a szerkesztőségünkhöz. A felvetett problémákra a választ levél útján, vagy az újságon keresztül készségesen megadjuk. Társadalmi takarékossági bizottság A kormány anyagtakarékossági felhívására 1958 tavaszán Társadalmi Takarékossági Bizottság alakult a pécsi gócon, a párt, a szakszervezet és a szakvonal vezetésével és irányításával. A bizottság a munkáját program alapján végezte. Vizsgálatainak eredményeiről havonta beszámolt a csúcsbizottságnak. Az év végi beszámolón Lászlófi Antal, a csúcsbizottság vezetője értékelte az egyéves tevékenységet. Megemlítette, hogy a távirdaműhelyben tartott anyagtakarékossági héten a használt anyagok felújításával 2000 forintot takarítottak meg. A bizottság figyelmeztetésére szűntek meg a zöldáruk mérlegelésénél levő zökkenők. Sokat munkálkodott a bizottság a munkafegyelem megszilárdításán is. Jankovics elvtárs szerint a vonatkísérő szolgálatnál a gazdaságtalan vezénylés megszüntetésével 11975 forint megtakarítást értek el Harmat Gyula elvtárs, a pécsi KISZ-fiatalok takarékossági mozgalmáról beszélt, akik 1600 kg papírt és 300 g ócskavasat adtak át a MÉH-nek. A Társadalmi Takarékossági Bizottság jóformán a munka kezdeteiénél tart, de ez eddigi eredmények is igazolják tevékenységük hasznosságát. Ha több segítséget kapnak a központi szolgálat vezetőitől, minden bizonnyal még jelentősebb sikerekről számolhatnak be. Várnai László pécsi igazgatóság Régi óra halkan jár — AZ ÚJ SEHOGY SEM Több mint négy hónapja adták át a forgalomnak a győri állomás felvételi épületét. A modern, korszerűen berendezett épület a legkényesebb igényeket is kielégíti. Büszkék is rá a győriek, de azok a környékbeliek is, akik úgyszólván naponta megfordulnak az állomáson. A felvételi épületnek sajnos van egy szépséghibája is, ami miatt sokat bosszankodnak az utasok. A várótermekben, folyosókon, a pénztárcsarnokban elhelyezett villanyórák még ma sem mutatják a pontos időt... A Nyugati pályaudvar reprezentatív, új köntösbe öltöztetett Utasellátó éttermébe sem került vissza a villanyóra. Emiatt is eleget bosszankodnak azok, akik vonat indulás előtt betérnek falatozni, vagy egy pohár sörre az étterembe. Kedves illetékesek. Nem lehetne ezen segíteni? A SZAKSZERVEZETI AKTÍVÁK OKTATÁSÁRÓL A XIX. kongresszus és az azt követő párt- és kormányhatározatok végrehajtásának megkönnyítése érdekében bentlakásos és esti tanfolyamokat szervezünk aktivistáink részére." A tanfolyamok célja egyrészt, hogy főként azok, akik a közelmúltban kerültek a szakszervezeti mozgalomba, megszeressék a szakszervezeti munkát, megismerjék a legfontosabb tennivalókat. Másrészt: elősegíteni a jó módszereknek széleskörű elterjesztését, összegyűjteni, általánosítani az üzemi funkcionáriusok tapasztalatait, választ adni a munka közben felmerült problémákra. A tanfolyamok célja Most és a jövőben is a szakszervezeti munkát túlnyomóan az önkéntes társadalmi aktívákkal kell ellátnunk. Társadalmi aktivistáink közül azonban soknak nincs tapasztalata, •megfelelő ismerete a szakszervezeti munkát illetően. Ezeket a hiányokat is pótolni akarjuk az esti tanfolyamokon. A szakszervezeti aktivisták eredményes tevékenységének legfontosabb előfeltétele: eszmei-politikai és szakmai képzettségük állandó növelése. Ezt a célt szolgálják szervezett formában a szakszervezeti aktivisták tanfolyamai, valamint a továbbképző tanfolyamok, amelyek a szakszervezeti munka gyakorlati részével foglalkoznak. Elnökségünk határozata értelmében az aktivisták iskolán kívüli képzésének két formája lesz: 1. Esti tanfolyamot még nem végzett aktivisták alapképzését biztosító tanfolyamok. Ezeket a területi bizottságok által készített tananyag alapján kell megtartani, helyi példákkal, konkrétumokkal kiegészítve. 2. Szakszervezeti gyakorlattal rendelkező és az előző években már esti tanfolyamot végzett aktivisták továbbképzése. Ennek az oktatási formának az anyaga az aktívák napi munkáját elősegítő módszerben, gyakorlati kérdéseket, üzemszervezési ismereteket, a szakszervezeti vezetés kérdéseit tartalmazza. Az előadásokat a központ , munkatársai tartják. Hasznosítsuk a tapasztalatokat Ezeken az oktatásokon a szakszervezeti munka legfontosabb alapelveit kell a hallgatókkal megismertetni. Ehhez fel kell használni szemléltető anyagokat, brosúrákat és a Népszavában, a Magyar Vasutakban megjelent, ezzel kapcsolatos anyagokat is. Az elmúlt évben szervezett tanfolyamok eredményesek voltak. 604 tanfolyamon közel 7500 aktívát oktattunk. A hallgatók érdeklődését fokozta az is, hogy a szakszervezeti bizottságok által jól kiválasztott előadók, szemléltető, gyakorlati módszereket alkalmaztak az anyag könnyebb megértése érdekében. A pártszervezetek nagy része helyesen segítette a tanfolyamok szervezését, ellenőrzését, a hallgatók kiválasztását. Persze, akadtak hibák is, amelyeket most igyekeztünk megelőzni. Több szakszervezeti bizottságnál például nem vontak be valamennyi oktatásban még nem részesült aktívát, ugyanakkor a tanfolyamot végzetteket mégegyszer ugyanarra a tanfolyamra irányították, ami lemorzsolódáshoz vezetett. A szakszervezeti bizottságok sok helyen nem igényelték a helyi pártszervezetek segítségét, ami a színvonal rovására ment, különösen ha a rendezvények keresztezték egymást. Általában az oktatással kapcsolatban nem volt megfelelő a propagandamunka. Ezek figyelembevételével, a tanfolyamok szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban feladataink a következők A szakszervezeti bizottságok mérjék fel, hogy üzemükben hány tanfolyamot, hány hallgatóval (reszortonként) akarnak indítani. Készítsék el az oktatási tervüket, s ezek alapján kezdjék el a hallgatók, az előadók és az ellenőrök kiválasztását. Lehetőleg minden tanfolyamot nem végzett aktivista részesüljön oktatásban. A tanfolyamok szervezéséhez és a hallgatók kiválasztásához kérjék a pártszervezetek és a KISZ segítségét. A tanfolyamok után sem feledkeztünk meg az aktívákról A pártszervezettel és a gazdasági vezetőkkel válasszák ki az oktatásra legmegfelelőbb időpontot. Az oktatás tudatosítására az egyéni agitáció mellett használják fel az üzemi sajtót, faliújságot, stb. Gondoskodjanak megfelelően fűtött helyiségről. Kísérjék figyelemmel a tanfolyamok menetét, a problémák megoldásához adjanak segítséget. Törekedjenek arra, hogy az esti tanfolyamokat március 15-ig befejezzék. A szakszervezeti bizottságok segítsék az aktívákat, hogy az elméletben tanultakat a gyakorlati munkában hasznosítsák, mert ez elősegíti a szakszervezeti tömegmunka fokozását. A társadalmi aktivistákat a tanfolyamok befejezése után is rendszeresen bízzák meg konkrét feladatokkal. Szervezési osztály Dombai László, Bunyevácz Endre és Blazsek Sándor a dombóvári gépállomás többszörös újítói egy talpfafúrógépet szerelnek át villamosmeghajtásra (Mező László terv.) Ismét az állomásokon történik a küldemények számfejtése Január 1-től a küldemények számfejtése ismét az állomásokon történik. Ezzel az árupénztári szolgálat utánpótlása minőségileg javulni fog, mivel mind a hitelezett, mind a magánküldemények fuvardíját az "- - ........." állomásokon számfejtik a jövőben. Az árupénztári szolgálat dolgozói nagymértékben gyarapíthatják szakmai tudásukat és válhatnak megbecsült szakembereivé a vasútnak. Békeest a Vörös Csillag Traktorgyárban Nagysikerű békeestet rendeztek december 13-án a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban. A találkozóra Szeged állomásról hárman kaptak meghívást. A vidéki küldöttségeket őszinte barátsággal fogadták a gyárban. Mód nyílt arra is, hogy a vendégek megtekintsék az üzem munkáját, az ott dolgozók nagyszerű alkotásait. Közös ebéd után a gyár kultúrtermében Hantos János elvtárs, az Országos Béketanács titkára tartott ünnepi beszédet, majd a gyár békebizottságának titkára, Fellegi elvtárs megjutalmazta a mozgalomban kitűnt dolgozókat. A nagyszerű műsort reggelig tartó tánc követte. ■ ■ - 1 ■ Kik nyerték az elnökség újítási pályadíját? Az elnökség mellett működő Műszaki Tanács 1998. május 10-én kiírt pályázatára 22 újítási javaslat érkezett be. A Műszaki Tanács a javaslatokat felülvizsgálta. Elfogadásra, illetve díjazásra az alábbi újításokat javasolta — amelyet az elnökség 1968. december 22-i ülésén elfogadott: 1. Benedek János, Jordán Imre, Parti János: ,.Korszerű nagy szállítótartály könnyűfémből”. Jutalom 2100 forint. 2. Pápai István: ,.Vonattovábbítási mód hatása a vontatási energia fogyasztására”. Jutalom 1200 forint. 3. Murányi Ákos: „Személykocsiit külső tisztítása”. Jutalom 700 forint. 4. Hajós Jenő. Balázs János: „Csák.. Sn. 10 thermit hazailag gyártható csapályfém alkalmazása”. Jutalom 700 forint. 5. Szentandrási Lajos: ..Kender pozdorja anyagú műanyaglemez hasmálata”. Jutalom 300 forint. 1939. JANUÁR 1. KI PARANCSOL? December 17-én történt az 1901-es pécsi gyorsvonaton. Dombóvár felé jártunk, amikor az étkezőkocsiban hangos veszekedés zaja ütötte meg a fülünket. A szakács és a kalauznő perlekedett. A nem éppen udvarias hangú szócsatának a kalauznőből kitörő zokogás vetett véget. — Mi az? Mi történt? —? érdeklődtek egyszerre többen is. — Azért akar, engem levágni a vonatról, mert délelőtt Pécs felé menet az egyik állomáson az étkezőkocsi konyha felőli ajtaján szálltam le — mondta akadozva, el-elcsukló hangon a kalauznő. — Miért avatkozik az én munkámba, nem bántottam én őt... Nem törődöm én azzal, hogy ő mit csinál a konyhában. Máskülönben pedig ott szállok le a kocsiból, ahol éppen dolgozom... Mondani sem kell, hogy még az utazási szabályokhoz nem értő utasok is az önérzetében megsértett kalauznőnek adtak igazat és elítélték az izgága, egyesek szerint gyakran spicces szakácsot. Elítéljük mi is. De ugyanakkor megkérdezzük: milyen jogon beszél így a feladatát végző kalauznővel". Úgy véljük nem ártana, ha az Utasellátó illetékesei kioktatnák, felelősségre vonnák az előttünk ismeretlen nevű szakácsot.