Magyar Vasutas, 1962 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-01 / 1. szám

2 MAGYAR VASUTAS A mérlegelés, mint önköltség javító tényező Állandó feladatunk az ön­költség csökkentése. Jól segít­heti ezt a kocsirakományú küldemények mérlegelése is. A vasúti árudíjszabás I. rész ál­talános fuvarozási feltételek 28. cikk 1. §-a alapján a fel­adónak a fuvarlevélben nyil­vánított kívánságára a vasút a küldemény súlyát megálla­pítani köteles. A küldemény súlyának megállapítására vo­natkozó kívánságnak kell te­kinteni azt is, ha a feladó a küldemény súlyát a fuvarle­vélbe nem jegyezte be. A súly megállapítása a feladási állo­máson, ha ott nem lehetséges, az útvonalon fekvő más állo­máson történik. Ugyanezen cikk 2. §-a fel­menti a vasutat ezen szigorú kötelezettség alól akkor, ha sem a feladási állomáson, sem a fuvarozási útvonalon nincs megfelelő mérleg, vagy ha a mérlegelés zavart okozna az üzem rendes menetében. To­vábbi mentesítést ad e cikk 3. §-a is azzal, hogy felhatal­mazza a közlekedés- és posta­ügyi minisztert bizonyos áru­nemek mérlegelés alóli fel­mentésére. A miniszter élt is ezzel a jogával. Ezek az áru­fajták az idézett díjszabás 28. cikk 3. § III. kiegészítő hatá­rozatában találhatók Az említett szabályok gya­korlatilag azt jelentik, hogy a vasútnak megvan a joga a mérlegelés elhagyására, de csak indokolt esetben. A meg­tagadás okát a fuvarlevél „A vasút bejegyzései” című rova­tába kell beírni. Nem elég te­hát csak megállapítani, hogy adott esetben nem végezhető el a mérlegelés, mert ez még kellő indok mellett sem ad mentesítést. A megtagadás té­nyét a fuvarlevélben is rögzí­teni, indokolni kell. Ez a leg­fontosabb! — Ha ezt nem tesszük, akkor hiába hivatko­zunk a mentesítésre, mert nem fogadja el sem a fuva­roztató, sem a döntőbizottság. A döntőbizottságnak jelenlegi­­álláspontja szerint, ha a vas­út a mérlegelést kellően bizo­nyított indok nélkül mellőzi, a kárt viselni köteles. Így születtek meg azok a­­határo­zatok, amelyekben a döntő­­bizottság kártérítésre kötelezte a vasutat olyan esetekben, amikor súlybevalással, de hi­vatalos mérlegelési kérelem­mel feladott kocsirakományú küldeményeknél a rendeltetési állomáson elvégzett utánmér­­legelésnél a bevallással szem­ben hiányt állapítottak meg és a megtagadás oka a fuvar­levélbe nem volt bejegyezve, vagy ha volt is, az ok nem volt megfelelő. Mit tegyünk, hogy a vasút ne fizessen ilyen fölösleges és indokolatlan károkat? Első és legfontosabb, hogy az állomások kívánság esetén elvégezzék a kocsirakományú küldemények mérlegelését a feladási állomáson. Ha a fel­adási állomáson nincs vágány­­hídmérleg, akkor a kocsit az igazgatóság által kijelölt mér­legelési állomásra kell utalni és a szükséges adminisztrá­ciós intézkedéseket is el kell végezni. A mérlegelésre kije­lölt intézkedéseket is el kell végezni. A mérlegelésre kije­lölt állomás az odautalt kocsik mérlegelését tartja elsőrendű feladatának, mert a mulasztás kártérítési kötelezettséggel járhat. Ha sem a feladási, sem a kijelölt közbeeső állomás nem tudná elvégezni a kért mérle­gelést, akkor ennek indokát a fuvarlevél „A vasút bejegyzé­sei” rovatába feltétlenül írja be. E nélkül még akkor sem mentesül a vasút a kártérítési kötelezettség alól, ha a mér­legelést alapos okból nem vé­gezte el. Az önköltség csökkentése szempontjából ezért nagyon lényeges a mérlegelésre vonat­kozó rendelkezések betartása. Dr. Gazdag József Szombathely Teremtsünk rendet a beruházások körül Hozzászólás Örömmel olvastam a decem­ber 16-án megjelent Magyar Vasutasban, hogy szakszerve­zetünk központi vezetősége a második ötéves terv végrehaj­tásával kapcsolatos feladatok tárgyalása során a beruházá­sokkal is foglalkozott. Helye­sen jegyzi meg a beszámoló: rendet kell teremteni a vas­útnál folyó beruházások kö­rül is. Véleményem szerint a beruházások gazdaságo­sabbá tételének nélkülöz­hetetlen kelléke a helyes beruházási politika. Ehhez reális távlati tervek szükségesek, hogy gondos elő­készítés után kerüljön sor minden beruházásra. Szüksé­ges, hogy a beruházási prog­ram kiadásakor annak pénz­ügyi fedezete is biztosítva le­gyen. 1969ben a beruházási hite­lek megkésett kiadása sok kapkodást okozott. Megnehe­zítette az anyagbeszerzést és a kivitelezési munkálatokat is. Javítani kell a Beruházási Bank budapesti központjának munkáját is. Ne kelljen he­tekig várni, amíg a KPM hi­telleadása után a bank intéz­kedik a hitel folyósításáról. A helyes beruházási poli­tikához tartozik az is, hogy felhagyjunk az alá­­tervezések minden fajtájá­val. Ne úgy érjük el egy-egy be­ruházás engedélyezését, hogy a valóságosnál alacsonyabb összegben tüntetjük fel annak értékét Példa erre a miskolci igazgatóság területén Eger ál­lomás fűtőházi mozdonyszín bővítése. Ez a beruházás 950 ezer forinttal indult, 1960-ra már 2 millióra emelkedtek a költségek és végül hitelhiány miatt elmaradt a befejezés. Hasonló volt a helyzet a pécsi fűtőházi öltöző és mosdó építésénél is. Nemcsak a tel­jes befejezéshez, de még a fel­­szerelési és berendezési tár­gyak beszerzéséhez szükséges hitel sem állt rendelkezésre. Célszerűbb volna, ha úgy terveznénk beruházásain­kat, hogy a kivitelezést csak megfelelő előkészítés után kezdenénk el, amikor már minden anyag biztosítva van, így elkerülhet­nénk a késedelemmel járó veszteségeket, a büntetőkama­tokat. A hitelek késői kiadása miatt rendszerint ősszel és télen építkezünk. A falak be­ázása és a fagy jelentős ká­rokat okoz. Miért nem lehet az­ őrház bővítéseket és más munkákat a tavaszi és a nyári idényben végezni? — Mert vagy nincs hitel, vagy csak a félévi felülvizsgálatkor kap­juk meg a hitelkeretet, de a jóváhagyás rendszerint ilyen­kor is késik ... Várnai László Pécs Lábatlani pillanatképek Jávorka József tolatásvezető brigádjával cementszállító tartálykocsik­ rendezését végzi.­­ Erős Lajos, a tartalék mozdonyvezetője figyeli a kocsirendezők­­ jelzéseit. Kapacitásbővítés beruházás nélkül Az NDK-ban szocialista munkaközös­ségek vizsgálják felül a vasúti vonalak átbo­csátóképességét. Minden vas­utas tudja, hogy a szállítási teljesítmények jó fokmérői a népgazdaság termelékenységé­nek. 1960-ban az NDK vasútja 8,7 millió tonnával több árut szállított, mint 1959-ben. Míg 1960-ban az őszi forgalomban napi 41 500 kocsi került be­rakásra, 1961-ben már az első negyedévben átlagosan ennyit igényelt a népgazdaság. Ezzel a követelménnyel a meglévő berendezések segítségével kell megbirkózni. A vonalak átbo­csátóképessége különös prob­lémát jelent. 1960-ban arról volt szó, hogy az erősen megterhelt Drezda —Karl Marx Stadt (hilbers­­dorfi) vonal kihasználtsága már teljes mértékű. A vasút­üzem dolgozói azonban nem nyugodtak bele és felvetették a kérdést: vajon ezt a szakaszt tudományosan elemezték-e már. A válasz nemleges volt. Tény, hogy voltak tapasztala­tok, értékelések, de még nem összegeztek és vizsgáltak fe­lül valamennyi tényezőt, amely ennek a 80 km hosszú vonalszakasznak a terhelését és átbocsátóképességét befo­lyásolja. A negyedik csoport a vonat­összeállító pályaudvarokra összpontosította figyelmét, a kocsik beérkezésével és indí­tásával, a gurítódombok tel­jesítményével és a vonatössze­állítás technológiájával fog­­­lalkozott. A kollégák vala­mennyi hatótényezőt feldol­goztak. A közreműködő vas­utasok értékes adatokkal szol­gáltak és egyúttal munkájukat is módosították. Az eredmény várakozáson felüli Megérte ez a nagy tudomá­nyos elemzés. A kollektíva ja­vasolta intézkedéseket megva­lósították, a menetrendeket megváltoztatták és ezáltal nagy gazdasági hasznot értek el. A megtakarított összeg 542 315 márkát tett ki, három új vonatpárt lehetett beállí­tani, a mozdonyszemélyzetből tizennégyen, a vonatkísérő személyzetből 24-en felszaba­dultak. Ezenkívül fölöslegessé vált négy fékpróbáló kocsi­mester és évi 657 tonna szén megtakarítása vált lehetővé. Erre az eredményre felfi­gyeltek a többi kerület vas­utasai is. A drezdai vasút­­igazgatóság, amely olyan jó tapasztalatokat szerzett a karl —marx—stadti kollektívával, azonnal felülvizsgálta a nem­zetközi tranzitforgalommal olyannyira megterhelt Drezda —Bad Schandau vonalat. Itt a kutatás kilenc hónapot vett igénybe és 1961. május 28-án szintén a menetrend módosí­tásához vezetett. Három moz­dony, 1252 tonna szén, három mozdonylakatos és 51 260 ko­­csiveszteglőóra megtakarítása vált lehetővé. Az évi haszon 311 000 márkát tett ki. A berlini vasútigazgatóság a legújabb eredményekről szá­mol be: sikerült elsősorban a vonatsebességet fokozni és­pedig tehervonatoknál 3,8 km­­rel óránként, gyorsvonatoknál 8,4 kffl-rel. Ezáltal a vasút­igazgatóság több mint 3 millió márka hasznot hozott a nép­gazdaságnak. Röviddel ezelőtt a politikai szervek és a szakszervezetek vezetősége is intézkedéseket hozott, hogy tapasztalatcsere útján általánossá tegyék az értékes tapasztalatokat. Ezáttal lehetővé vált, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság vasúti közlekedésében beruházás nélkül újabb tarta­­lékokat tárjanak fel. Kari—Heinz Gummich A közösség erejével először egy húsztagú mun­kaközösséget alakítottak, amelynek az operatív szolgá­lati ágak szakértői, így igaz­gatósági mérnökök, menet­­rendszerkesztők, diszpécserek, mozdonyvezetők, technológu­sok, ellenőrök és üzemi dol­gozók voltak a tagjai. A mun­kaközösség elnöke a vasúti üzem főnöke volt. Valamennyi ebben a kerü­letben dolgozó vasutast röp­lapokon és gyűléseken tájé­koztatták és kétezret­,­közülük­­ megnyertek a közreműködés­nek. A munkaközösség négy cso­portra tagolódott. Egy csoport a terhelés növekedéssel és a vonal megterhelésével, az áru­áramlás felderítésével és a tehervonatok kezeléséhez szükséges idővel, a menetrend összeegyeztetésével, a helyi menetrendi előírásokkal fog­lalkozott. Felderítette mennyi időre van szükség a nagy pá­lyaudvarokon a vonatok me­netirányának megváltoztatásá­hoz; elemezte a vonatösszeállí­tás üzemi előfeltételeit, egy­szóval összeállította a szüksé­ges időértékeket. A második csoport a sze­mély- és teherforgalmat ele­mezte. A harmadik csoport a moz­dony­szol­gálattal foglalkozott és felülvizsgálta a gépek és mozdonyok kihasználási fokát. Figyelembe vett mindent, ami a mozdonyok kezelésénél időt vesz igény­be, így az előké­szítést, a váltást, a fékpróbát, a szén- és vízvételezést stb. Nyugdíjas-búcsúztatás Szentesen­ ­ Több, mint 70 vontatási dol­■ gozó vett részt Szentesen há­­­­rom nyugdíjba vonuló moz- i­donyvezető — Dobó József, S Kallósi Zoltán, Kovács Imre —, tiszteletére rendezett ün­­­­nepségén fűtőházunk fő- s­nöke, Klivényi József lelkiis­­­­meretes munkájuk méltatá­­­­sa közepette adta át munka- s könyvét Dobó Józsefnek, aki­­ 42 évig, Kallósi Zoltánnak, aki­­ 34 évig, Kovács Imrének, aki­­ 25 évig dolgozott a vasútnál. „Jólesik megnézi ezeket a­­ munkakönyveket, mert csak a két dátum található bennük­ : a belépés és a mostani „kilé­­­­pés” keltezése. Sok nehéz nap s pót értek meg a MÁV-nál a­­ vontatási szolgálatban, de min­■­dig becsülettel helytálltak.”­­ — mondta Klivényi József.­­ Kérte, hogy ezután se szaka­d­­j­­anak el a vasúttól, hanem lá­­­­togassák meg néha az üzemet,­­ ahol mindig szívesen látják ► őket.­­ Végül munkatársaik kö­szöntötték és ajándékozták meg a nyugdíjba vonulókat. Héjja János Útjavítás Vácrátót állomáson A Vácrátót állomáshoz veze­tő út a forgalom és az esőzé­sek következtében nehezen jár­hatóvá vált. Megjavításához az állomás 100 tonna salakról gondoskodott. A munkálatot a községi tanács, a két termelő­szövetkezet, a botanikus kert és az állomás vezetősége de­cember 10-én, vasárnap dél­előttre szervezte meg. A társa­­dalmi munkára 106 dolgozó, 16 lófogatos és egy motoros jármű jelent meg. A 480 méter hosz­­szú útszakaszra gyorsan szét­hordták a salakot. A bejáró dolgozók végezték el a salak egyengetését, s most ismét jár­ható az út. Mindössze három óráig tar­tott ez a jól megszervezett tár­sadalmi munka és az útjavítás megérte a fáradtságot. R. S. 1362. JANUÁR 1. Hogyan alakult a vasúti gördülőanyagok gyártása ? — Nemzetközi áttekintés — A világgazdasági helyzetet áttekintve megállapíthatjuk, hogy a vasútvonalak villa­mosítása és dieselesítése ál­talában mindenütt lendületet adott a vasúti gördülőanyag gyártásának. Az utóbbi évek­ben azonban a kapitalalista országokban. poegtör,t, .„e£Ä a lendület, a termelés vissza­esett. A szocialista országokban egyenletesen és igen gyor­san fejlődik a gördülőanyag gyártás. 1950—58 között a fővonal dieselmozdonyok gyártása 7,7-szeresére, a vil­lamos mozdonyoké 3,7-szere­­sére, a személykocsiké dup­lájára növekedett. Azóta sem állt meg a fejlődés. Mit mutatta­k a tavalyi adatok? — A Szovjetunió­ban a dieselesítésen volt a hangsúly. Egy év alat 30 százalékkal növelték a ter­melést és több, mint 1300 dieselmozdonyt gyártottak. Lengyelországban a villamos mozdonyok gyártása 26, a dieselmozdonyoké 50 száza­lékkal növekedett. A sze­mély- és teherkocsik gyár­tása is meghaladta az elő­ző évi szintet. Az NDK-ban 36 százalékkal növekedett a személykocsik gyártása, Cseh­szlovákiában jelentősen fej­lődött a mozdonygyártás. Ro­mániában 29 százalékkal több teherkocsit gyártottak. A vezető kapitalista or­szágokban 1960-ban valami­vel jobb volt az eredmény, mint 1959-ben, de lényegé­ben nem fejlődött a vasúti gördülőanyagok gyártása. Sőt tovább csökkent az Egyesült Államokban a mozdonygyár­tás, Nyugat-Németországban a személykocsi termelés, Ang­liában a teherkocsi gyártás, Franciaországban a teher- és személykocsik gyártása egyaránt csökkent. Az Egyesült Államokban lényegében már befejezték a dieselesítési programot, s ez indokolja a mozdony­gyártás csökkenését. A te­herkocsi gyártás visszaesé­sét azonban kétségtelenül gazdasági problémák okozták. Angliában szinte katasztro­fálisan csökkent a teherko­csi termelés. Ez azt mutat­ja, hogy a vasúti teher­szállítás Angliában még ne­hezebb körülmények között van, mint az Egyesült Álla­­­­mokban. :•›•»(**·›.•&£ .•.•«› ik* • Általános jelenség a ka­pitalista országokban, hogy nem tudják kihasználni a vasúti gördülőanyag gyártó iparág termelési kapacitását. Az eddigi szintet is csak a vasutak korszerűsítésére való törekvéssel sikerült fenntartaniuk. E programok befejezésével labilissá válik az egész iparág helyzete. H. K. Mozgó vasúti információs iroda Az angol vasutak igazga­tósága a jövő év elején egy mozgó vasúti és közúti in­formációs irodát létesít, amely Sheffieldet Chesterfildet, Ro­therham és Barnsleyt fogja érinteni. Az iroda személy­zete az utasoknak mindenre ad felvilágosítást. Különösen nagy gondot fordítanak majd Észak-Wales-nek mint turista területnek a népszerűsítésére. Elektromos mozdonyok szűrőberendezése Az elektromos- és diesel­mozdonyok kompresszorainak szűrőberendezéséhez eddig lő­szert használtak. A szovjet vasutak lokomotív főigazga­tóságának tervező-konstruktőri irodájának egy csoportja kap­ron rostból új szűrőberen­dezést kísérletezett ki. A be­rendezés igen tartós, és gé­pesített tisztításra is alkal­mas. Az utóbbi időben eze­­ket a szűrőberendezéseket ál­lítják be a kompresszorokba a moszkvai, a kazah, kuj­­bisevi és a Volga melléki vonalakon. Új központi pályaudvar épül Prágában A közelmúltban jóváhagy­ták a prágai új központi pályaudvar építési tervét. Eszerint az építkezést 1962 júliusában megkezdik. 1965-ig, a harmadik ötéves terv ke­retében a pályaudvar első szakasza épül fel. Az új főépület építéséhez a ne­gyedik ötéves tervben fog­nak hozzá. A pályaudvar föld alatti része egészen a vágányok alá nyúlik. A közlekedés tervezésének állami intézete által készí­tett terv szerint a máso­dik építési lépcső folyamán a mai pályaudvar helyébe új épület kerül. A főpá­lyaudvar mellé egy 8 eme­letes igazgatósági épületet építenek, a vágányokhoz 3 alagúton át juthatnak el az utasok.

Next