Magyar Vasutas, 1962 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-01 / 1. szám

4 MAGYAR VASUTAS „Elvarázsolt kastély" a Baross téren Látogatás a Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomáson Ahogy vezetőnkkel szobá­ról szobára járunk, különös­nél különösebb, az avatat­lan néző szemében egészen érthetetlen dolgok történnek előttünk. Hirtelen fények vil­lannak fel, majd kialszanak. Gépi szerkezetek zakatol­nak, amelyeket különböző, feszült figyelemmel dolgozó emberek hoznak mozgásba. Első pillanatra úgy tűnik, mintha a budapesti Vidám Park elvarázsolt kastélyába jutottunk volna ... A MÁV Pályaalkalmassá­gi Vizsgáló Állomásán já­runk, ho­gy azoknak, akik még sohase kerültek vele kapcsolatba, bemutassuk ho­gyan dolgozik, mit végez ez az országos jelentőségű, igen hasznos intézmény. Egy villanó­táblán erő­sebb, majd halványabb fény­jelek gyúlnak ki. Ezzel a vele szemben álló készülék­nél ülő férfi színfelismerő képességét vizsgálják. Az egyik falon különböző szí­nekből összeállított mozaik­részecskék közt elhelyezett számjegyeket és betűket kell gyorsan felismerni. Ily mó­don azt állapítják meg, hogy a vizsgálatra bocsátott egyén milyen hamar és mi­lyen biztonsággal képes meg­határozni a távoli környezet színeibe olvadt tárgyakat. Ki hogyan lát, hall Amott egy mozgásba ho­zott állványon az illető egyensúlyérzékét kísérletezik ki. Ha kileng az egyensúly­ból, azt egy váratlanul meg­szólaló duda jelzi. Egy másik szerkezetnél a fel-felvillanó fényeket kell azonnal elolta­ni s a közben felharsanó du­dákat kell rögtön elhallgat­tatni. Ebből megtudható, hogy a jelentkező hogyan reagál egy másodperc töre­déke alatt egy látásos vagy egy hallásos ingerre. Azokat, alak mozdonyve­zetők akarnak lenni, többek között egy szabályos moz­donyfülkébe állítják és a szemközti táblán kigyulladó jelzésekre az előzetesen meg­beszélt mozdulatokat kell vé­gezniük a mozdonyokon ta­lálható karokkal és fogan­tyúkkal. Mind az előbbi, mind az utóbbi kísérlet ered­ményét egy gép szalagra rögzíti. Egy teljesen elsötétített szobában elhelyezett műszer­rel a homálybeli látóképes­séget, az ahhoz való alkal­mazkodást vizsgálják. Ennek kapcsán megállapítják, mi az a legkisebb fénymennyiség, amelynél a megvizsgált egyén már felismer egy jelzést, és hogy milyen a fényhez, illet­ve a sötéthez való alkal­mazkodó képessége. Ezenkívül sokféle vizsgá­­gálaton kell keresztülesnie, annak, aki a vasúti közle­kedésben közvetlenül rész­vevő foglalkozást akarja élethivatásul választani. Mindezek előtt azonban egy alapos általános orvosi vizs­gálaton kell keresztülesnie, amikor is megvizsgálják a lá­tási élességét, szív- ég ér­rendszerének működését és idegrendszer-állapotát. A vizsgálatok kiterjednek az elfáradás mérésére, a kéz remegésére, a pontos, fe­gyelmezett munkamozdulatok biztonságára is. Az intézmény rendeltetése Az első benyomások után, amelyek azonban mégiscsak bizonyos felszínes tapaszta­latokat nyújthatnak a laikus számára, szükségesnek tar­tottuk, hogy az intézmény vezetőjével, dr. Horváth Lász­lóval is beszéljünk. Meg­kértük, mondja el olvasóink­nak, mi az intézmény célja, hogyan végzi munkáját, mi­lyen terveik, elképzeléseik vannak a jövőt, a további fejlődést illetően. Horváth elvtárs a következőkben is­mertette az állomás szerve­zetét és működését: — Az intézetet a vasutas­szakszervezet javaslatára 1946-ban hozták létre. Egy­részt azzal a rendeltetéssel, hogy a második világhábo­rú alatt alaposabb vizsgá­lat nélkül alkalmazott, két­séges képességű dolgozók fe­lülvizsgálatát elvégezze, to­vábbá az újonnan erre a pályára jelentkezők alkal­masságára vonatkozóan az illetékes szerveknek javasla­tokat tegyen, emellett állan­dóan és rendszeresen tudo­mányos kutatásokat folytas­son a foglalkozási ártalmak és a baleseti tényezők okai­nak felderítésére. Intézetünk, amely a vas­­útegészségügyi szolgálat ke­retében működik, tulajdon­képpen három részlegből áll. A Baross téri állomáson kí­vül hasonló szervet tartunk fenn a Dob utcában, az autó-, autóbusz- stb. vezetésre való alkalmasság kivizsgá­lására. Van még egy más­félmilliós beruházással ké­szült mozgólaboratóriumunk is, amely az állandó tudo­mányos ellenőrző és adat­gyűjtő munkát végzi. A há­rom részleg közös vezetés alatt dolgozik. Büszkén mondhatom, hogy az alapítástól kezdve min­dent magunk hoztunk létre. Még a vizsgálatoknál hasz­nált műszereket is házilag készítettük el. Azokat fő­­konstruktőrünk, Szakál Jó­zsef szerkesztette, amivel je­lentékeny devizakiadást si­került megtakarítanunk. (Sza­kál elvtárs többszörös kiváló újító, s tudtunkkal rajta kí­vül többen is méltán büsz­kélkedhetnek az intézet dol­gozói közül ezzel a kitünte­tő címmel.) Kósa Lajos (Folytatjuk) Látogatóban Zalaegerszegen Téli nehézségek gát már a készülő vonat mel­lett szorgoskodik. A raktári­aknak is bőven kijut a mun­kából: a rakodó telve minden­féle áruval. 6 óra 24 perc! A pontosságot­­ rendezők, s a vonatkísérő kri­mi mással viszonozhatná az ember — hálásan tekint a kis 375-ös masinára és az ablakán könyöklő mozdonyvezetőre. S ha az utas történetesen gyak­ran utazik errefelé, és mindig elégedett a közlekedéssel, szí­vesen vállalkozik arra, hogy írjon valamit a zalaegerszegi vasutasokról. Zalaegerszeg állomás felvé­teli épületét nemrégen tata­rozták. Mindenütt rend és tisztaság. A várótermekben kellemes meleget áraszt a köz­ponti fűtés, s az Utasellátó szépen berendezett éttermében jólesik a reggeli. A modern zenegép kinek-kinek kívánsá­ga szerint szolgáltatja a mu­zsikát. A forgalmi irodában serény munka folyik. Kint, a falon „jól szerkesztett” versenytáb­la dicséri a forgalmi szolgálat legjobbjait. A fedett peron végén motorok és kerékpárok sorakoznak, a környékről be­járó vasutasok járművei. Az egyik vágányra most éppen tehervonatot soroznak a kocsi­A fűtőház dolgozóinak sok okuk lenne a dicsekvésre. Kiss Róbert fűtőházfőnök azonban az újabb feladatokról beszél.­­ A tél fokozottabb köve­telmények elé állítja a von­tatási dolgozókat. Mozdo­nyaink főként 275 és 375-ös sorozatúak. A kis gépek ter­mészetesen kevesebb kocsit képesek fűteni, a csökkentett szerelvényeken pedig zsúfolt­ság támad. Sok panasz szár­mazik abból is, hogy a zala­­lövői vonalon, sőt ha megszo­rulunk, a többin is­­ kocsikat kell még közlekedtetnünk. Motorvonataink lassan ki­csiknek bizonyulnak. Ezen úgy segítünk, hogy dupla sze­relvényt indítunk: 2 motorral, 4 pótkocsival. A motor-mellék­­kocsik kályhái különböző rendszerűek. Nincs panasz a­­ 12 órán át — újra tüzelés nél- l­kül — égő aknás kály­hákra. A kis kályháknál azon-­­ ban, melyeket a jegyvizsgá-­­ lók és az utasok fűtenek, elő-­­ fordul, hogy a tűz kialszik, s­­ a kocsiban hideg van. Az­­ ilyen hibákat a forgalom dol­­­­gozóival közösen igyekszünk­­ megelőzni.­­ Az emberekkel helyesen­­ bánni nehezebb feladat, mint a gépeket irányítani. Nagyon­­ fontos, hogy mindenki szívvel-­­ lélekkel dolgozzon. A szocialista brigád címért folyó küzdelem átformálja az­­ embereket — folytatta a fűtő­házfőnök. — S erre nagy­­ szükség van nálunk azért is,­­ mert a nehézségeket csak ön­tudatos emberekkel tudjuk le-­­ küzdeni. Fűtőházunk majdnem 100 évvel ezelőtt épült. 1945-­­ től azonban megháromszorozó­­­­dott a mozdonyok száma és teljesítménye. Itt épült ki az ország egyik legjelentősebb olajvidéke. A­­ megyeszékhely is ipari köz­pont lett. Új gyárak épültek, s egyedül a ruhagyár dolgozói­nak kérésére három pár vona­tot közlekedtetünk. A város lakossága 15 év alatt tizen­­n­égyezerről, huszonhétezerre növekedett. Ezzel a fejlődéssel összhangban korszerűsítették és tovább korszerűsítik fűtő­házunkat. Tavaly új fordító­korongot kaptunk. Az állomás új vízdarui bőven ontják a vizet, s a vonalakról is ki­halnak a kisteljesítményű gőz­daruk. Mindez lehetővé teszi a forgalom gyorsítását. Személyzetünk nagy része rendszeresen tanul. Az idén két általános iskolai osztályt indítottunk. A VII. és a VIII. osztályba mintegy harminc vontatási dolgozó jár és a technikumban is ott van egy­két lakatosunk és néhány mű­szaki beosztású munkatársunk. Hatvanan vesznek részt a po­­­­litikai oktatásban és 14 brigád­­ harcol a szocialista címért. Ezek közül három brigád már a cím tulajdonosa. Nagyon büszkék vagyunk a 275—-078-as mozdony személy­zetére, Ferenczi István és Simon József mozdonyveze­tőkre, Németi IV. István és Molnár III. Ferenc fűtőkre. Vállalták, hogy fővizsgától fő­vizsgáig — öt éven át — fő­javítás nélkül üzemeltetik mozdonyukat. Ezzel mintegy 100 000 forintot lehet megta­karítani. Az öt esztendőnek már eltelt a fele, s mozdo­nyuk olyan, mintha most jött volna ki a műhelyből. Feren­­cziéknek már vannak köve­tőik, de nagyon kell igyekez­niük, hogy méltó versenytár­sak lehessenek. Nem mindennapi történet Befejezésül álljon itt még egy epizód a zalaegerszegi fű­­tőház életéből. Ez is nagysze­rűen példázza az emberek ön­tudatának megváltozását. Néhány évvel ezelőtt Bécsi György, az egyik kazánkovács elvesztette egyik lábát. Egy év múlva meggyógyult és, hogy segítsünk rajta, éjjeliőri állásba helyeztük. Ő azonban búskomor lett. Később meg­tudtuk tőle, hogy felesleges személynek tartja magát. — Látom én — mondta —, hogy erre az állásra nincs szükség. A fűtőházfőnök ezután be­szélt a motorszerelők szocia­lista címért küzdő brigádjával, akik aztán vállalták a volt ka­zánkovács átképzését. Ezután mintha kicserélték volna ezt az embert. Rendkívül szorgal­mas és talán két lábbal sem dolgozott annyit, mint most.. Mondta is azóta, hogy egyik lábát el kellett vesztenie ah­hoz, hogy megtalálja a józan eszét. Értékes ember lett, van jó szakmunkásfizetése, élet­célja és ehhez segítették hoz­zá a fűtőház szocialista úton járó dolgozói. Kovács József Tóth Sándor vezető főellenőr jó szakember a megbecsült dolgozó Pápa állomáson. 44 évi szolgálat után 1962 januárjában nyugdíjba megy. A téli felkészülés tapasztalatai jeges teendőket, s ugyan­akkor stb. vezetőségi érte­kezleten tárgyalta meg an­nak mikénti végrehajtását. A Keleti Fűtőháznál a szak­­szervezeti bizottság a mun­kavédelmi őrség tagjain ke­resztül, valamint a bizal­miak bevonásával megszer­vezte az első felesek pat­­ronálását. Felelősöket jelöl­tek ki a vonalakon a me­legítő ital ellátásának ellen­őrzé­sére. Az eredmények mellett ta­pasztalni olyan hibákat is, amelyek visszahatnak a dol­gozók munkakedvére. Szarvas állomáson például számos hibát állapított meg az el­lenőrzést végző bizottság: az alátétfák szétszórtan hever­tek, a II. őrhelyen két ab­lak volt papírral beragaszt­va, a várótestem és az utas wc ablakai hiányosak. Ami­kor a bizottság az állomás­­főnöknek a hiányosságokat fel­sorolta, azt válaszolta, hogy a pályamester nem végez­teti el a munkát. Javasolta, hogy a bizottság szóljon a pályamesternek a hiányos­ság megszüntetése érdeké­ben, azonban ő, aki naponta találkozik a pályames­terrel, ezt nem teszi. Egyes helyeken elmulasz­tották a kötelező üzemszem­lék megtartását. Cece állo­máson augusztus, szeptember és október hónapban nem tartottak üzemszemlét. Ezért bírságban részesültek. Hiányosság tapasztalható a melegítőital kiszolgáltatását illetően is. Előfordult olyan eset is, hogy a melegítő­ital kiszolgáltatásával fog­lalkozó dolgozó nem rendel­kezett a szükséges egészség­­ügyi vizsgálattal. Ilyen eset- I tel Csorna—Szabadi GV.-nél, a Szabadbattyán GV-nél, a bar- I esi­ szertárnál, a nagydorogi­­ pályamesteri szakaszon ta- l lálkoztunk. Egyes helyeken a dolgo­zók felvetették a fűtés elég­telenségét. Hatvan fűtőház újonnan létesített öltöző és fürdő helyiségeiben például a fűtés annak függvénye, hogy a mozdonyfelvigyázó kiállít-e mozdonyt fűtésre , vagy sem. Az ellenőrzés­­ napján például nem volt fű­tés.­­ Az ilyen hiányosságok jo­­l­­os elégedetlenséget válta­nak ki a dolgozók körében, és sokszor nem a legkedve­zőbb módon nyilatkoznak azokról a vezetőkről, akik az ezirányú ellenőrző mun­kát elhanyagolják. Szakszer­vezeti bizottságainknak is sokkal következtesebben kell foglalkozniuk az ellenőrzés­sel, s a törvényben előírt jo­gok maradéktalan érvényre juttatásával. A téli felkészülés tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a szolgálati helyek túlnyomó többsége igyekezett megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a téli forgalom sikeres lebonyolí­tását, ezen belül a dolgo­zók munka és szociális kö­rülményeinek javítását. A megyebizottságok mun­kavédelmi felügyelői rend­szeres munkavédelmi ellen­őrzéseik során tárják fel a meglevő hibákat és műszaki kiírásaikban hívják fel a szolgálati vezetők figyelmét a hibák pótlására, így si­került néhány olyan régen húzódó hiányosságot felszá­molni, melyeket már több üzemi szemlén újból és új­ból megállapítottak, de még nem intéztek el. Például a debreceni fűtőházszín ka­pujának rendbehozását, a munkahelyek beüvegezését, Debrecen állomáson a gu­­rítónál levő őrhelyek rendbe­hozását. A téli felkészülés helyes végrehajtása tervszerű munkát követelt. Ennek megvalósí­tása érdekében szakszerve­zeti bizottságaink többsége munkatervébe foglalta a szak- 38 524 tonna szén... Az idén is jó eredményeket ért el a miskolci igazgatóság vontatási szakszolgálata. Igaz, hogy mozdonyállagunk havi át­lagban 4-gyel csökkent az el­múlt évihez viszonyítva,, de a 100 ezkm-re eső teljesítmény 5,4 százalékkal emelkedett. E szép szállítási eredmény mellett a kiszabáshoz viszo­nyítva 38 524 tonna szenet ta­karított meg vontatási szolgá­latunk. A mozdonyok jó kar­bantartása és a személyzet fe­gyelmezett munkája tette le­hetővé ezeket a kiváló teljesít­ményeket. Kedvezően alakul­tak eredményeink az igazgató­ságok egymás közötti versenyé­ben is. Például a gazdaságos mozdonyfelhasználásnál a 105 %-os szinttel szemben 107%-os­os eredményt értek el és a faj­lagos önköltségnél a tervezett­hez viszonyítva 3%-os megta­karítás mutatkozik. Jó ered­mények vannak a mozdonyfor­dulók betartásánál és a ter­melékenység többi tényezőinél is. Az utóbbi időben azonban visszaesés tapasztalható a sze­mély- és a tehervonatok me­netrendszerűségében. Ezért a vontatási szolgálat vezetői és dolgozói a forgalmi szolgálat dolgozóival karöltve most a menetrendszerűség javításán fáradoznak. A miskolci igazga­tóság vontatási szakszolgálatá­nál jelenleg t­öbb, mint száz munkabrigád küzd a szocialista címért illetve oklevélért. Len­dületes munkájuk bizonyára jövőre is nagy segítséget ad a második ötéves terv szállítási feladatainak végrehajtásához. Fekete László Miskolc Tartsanak lakógyűléseket Országos viszonylatban sok szolgálati lakása van a vasút­nak. A lakóknak általában igen sok óhajuk, panaszuk van, de nem mindenki keresi fel azzal az illetékes helyet, hanem csak a szomszédoknak panaszkodik. Ezért javaslom, hogy a MÁV szolgálati és intézeti lakások lakói részére évente legalább egyszer tartsanak lakógyűlést. S ezen képviseltesse magát az illetékes igazgatóság. Bizonyos vagyok benne, hogy nagyon sok problémát meg lehetne oldani, ha a MÁV, mint „házigazda” is közelebb kerülne a szolgálati lakások lakóihoz. B. Gy. A Hivatalos Lapból A Hivatalos Lapból a szakszer­vezeti bizottságok és a dolgozók figyelmébe ajánljuk a következő­k­*1 * 50. számból: 128 956 1961. 1 2. B. Az utazószemélyzet változó illet­ményeinek szabályozása tárgyá­ban kiadott 3224/34/1956. 1/4. B. számú rendelet kiegészítése: 130 325/1961. 1/3. A. Békés-Vésztő, Ludad-Vizesfás közötti keskeny nyomközű vasútvonal forgalmának beszüntetése, és közutakra való átterelése. 1962. JANUÁR 1. Névadó ünnepség a BVKH-ban A KISZ alapszervtezet kez­deményezésére első ízben ren­deztek névadó ünnepséget a BVKH-ban. Itt nyerte el az Annamária nevet Pálinkás Mihály KISZ vezetőségi tag kislánya. A családias hangulatú ün­nepségen képviseltette magát a VI. kerületi Pártbizottság is. A hangulatnak megfelelő műsort adtak a MÁV Tiszt­képző Intézet hallgatói, va­lamint a Szív utcai Általános Iskola úttörőcsapatának ének­kara és szólistái. A hivatalos aktus után a szakvezetés, a BVKH tár­sadalmi szervezetei, a szü­lők munkatársai ajándékok­kal és jókívánságokkal hal­mozták el a boldog szülő­ket és a kis Annamáriát. A névadó ünnepség után klub­napot rendeznek a fiatalok. Képünkön (Kovács László felvétele) Ágoston Zoltán, a VI. kerületi Tanács VB anya­könyvvezetője ünnepi beszé­dében arra hívja fel a szü­lőket és a névadókat, hogy neveljék a kis Annamáriát a szocialista társadalom mél­tó tagjává, a hazához hű állampolgárrá.

Next