Magyar Vasutas, 1963 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-01 / 1. szám

VILrÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A SZERVEZETT VASUTAS DOLGOZÓK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Ára 40 fillér 1963. JANUÁR 1. AZ VJ ESZTENDŐ ELE * A Irta: «Ír. Csanádi György, a MÁV vezérigazgatója Szocializmust építő or­szágunk életében az új esztendő nemcsak a nap­tár szerinti új évet, hanem az új tervidőszak kezdetét is jelenti. A szocializmus építésének eredményeiben részes és a népgazdasági tervekben elő­írt feladatok megoldásához nélkülözhetetlen közleke­déstől — ezen belül a vas­úttól — társadalmi életünk új, több és magasabb szín­vonalú munkát vár. Meg­győződésem, hogy a mindig tettrékész vasutasok máso­dik ötéves tervünk harma­dik esztendejében is helyt' állnak a munkában. A tervév előirányzatai szerint az 1962. évi adatok­hoz viszonyítva az utasszám 3,5 százalékos; az árutonna­kilométer 4,6 százalékos nö­vekedésével kell számol­nunk. Az évről évre men­nyiségükben szüntelenül növekvő szállítási szükség­letek kielégítésére igen sok tapasztalattal, munkamód­szerrel rendelkezünk. Ezért joggal remélhetjük, hogy e módszerek továbbfejleszté­sével ebben az esztendőben is eleget tudunk tenni szál­lítási kötelezettségeinknek. Ez azonban nem elegendő. Pártunk nemrég lezajlott Vili. kongresszusa szá­munkra is meghatározta a követendő utat. Politikai, társadalmi, gazdasági éle­tünk minden területére ki' terjedő iránymutatások kö­zül e helyen azt a követel­ményt emelem ki, amely szerint a legfontosabb a ter­melékenység, a gazdaságos­ság növelése és javítása a termelés minden területén. /smeretes, hogy közleke­déspolitikánk alapvető célkitűzése — a társadalom, a népgazdaság egyre növek­vő közlekedési szükségletei­nek az egységes, korszerű közlekedési rendszerrel tör­ténő leghatékonyabb kielé­gítése. Ahhoz, hogy e célki­tűzést a Vili. kongresszus iránymutatásai alapján mi­nél eredményesebben telje­síthessük, arra kell töreked­nünk, hogy a közlekedésben az össztársadalmi munkará­fordítás minél nagyobb megtakarítással járjon, a termelés és a közlekedés rá­fordítása tehát a legkisebb legyen. A vasútnak oly mó­don kell gazdaságosabbá tenni üzemét, hogy az egy­ben a termelésben is megta­karításokat eredményezzen. Mit sem ér az olyan meg­takarítás, amely annak többszörösével terheli meg a termelést. Gazdaságosságra való törekvésünk ezért nem lehet öncélú. Mindig szem előtt kell tartani a vasutat igénybe vevő népgazdasági ágazatok és az utazóközön­ség érdekeit. A vállalati és a népgazdasági érdekek köl­csönhatásainak felismerése és eredményes összhangjá­nak biztosítása legyen mun­kánk minőségi színvonalé' tiak legfőbb mutatója. A vasút valamennyi terü­letén számtalan mód és le­hetőség van még a gazdasá­gosság fokozására, az ön­költség csökkentésére. A korszerű pályafenntartási módszerek következetes al­kalmazása, az üres és a ra­kott kocsifutás arányának javítása, a kocsik raksúlyá­nak, a mozdonyok vonóere­jének jobb kihasználása, a tehervonatok terhelésének növelése, az egy vonatkísé­rő-rendszer minél szélesebb területen való bevezetése, a beruházások, felújítások és fenntartási munkák techno' légiójának továbbfejlesztése terén a vasút valamennyi dolgozójának lehetősége van a munka termelékenységé­nek növelésére, az önköltség csökkentésére. A tervben előírt 1 százalékos önkölt­ségcsökkentést úgy kell el­érnünk, hogy ugyanakkor szállítási teljesítményeink minőségi színvonala emel­kedjék. A minőségi tényezők közül a szállítási és az uta­zási sebesség növelésére, az árukárok további csökken­tésére, a menetrendszerűség szigorú betartására, a sze­mélyszállítási szükségletek kielégítésénél a kényelem, a higiénia, a kiszolgálás szín­vonalának növelésére sze­retném felhívni a figyelmet. Az erre fordított költségek csak akkor érhetik el cél­jukat, ha jobb munkaszerve­zéssel, a fegyelem erősítésé­vel, az utasokkal és a fuva­roztató felekkel való figyel­mes bánásmóddal párosul­nak. A vasút korszerűsíté­sét, teljesítőképességének növelését szolgáló 1963. évi beruházások és felújítások megvalósítása tervszerű fej­lődésünk alapfeltétele., beruházási és felújítási tervünk a vasút üze­mén belüli arányos fejlő­dést, a termelékenyebb és hatékonyabb munkát, a szállítási szükségletek jobb kielégítését kívánja elősegí­teni. Ennek megfelelően jár­műállományunk korszerűsí­tésére fordítjuk a legna­gyobb összegeket. Villamosí­tott vonalainkhoz 15 darab Ward—Leonard villamos mozdonyt, a Diesel-vontatás kiterjesztéséhez 11 darab Diesel-elektromos és 30 da­rab 600 lóerős Diesel-moz­donyt szerzünk be. Teherko­csiállományunkat 2600 te­herkocsival, 25 darab önürí­tős kocsival, a személykocsi­parkot 200 darab négyten­gelyes kocsival frissítjük fel. A megnövekedett forga­lom lebonyolításában aka­dályokat jelentő szűk kapa­citású állomások bővítési munkáiból Vác, Gyömrő, Gyékényes és Pásztó állo­mások bővítését, Szolnok állomás bővítésének meg­kezdését említem meg. A hatvan—miskolci vo­nal villamosításának befeje­ző munkái mellett a Miskolc —Diósgyőr közötti vonal villamosítását is megkezd­jük. Hajdúszoboszló—Kisúj­szállás, valamint Rákos— Nagykáta között tovább folytatjuk a második vá­gány építését. Miskolc-tiszai pályaudvaron peronaluljáró építése kezdődik. Ezenkí­vül több állomás felvételi épületének bővítésére is sor kerül. Nagyobb mértékben folynak majd az állomási és vonali biztosítóberendezések építései. A vontatási épületek és berendezések beruházásaiból Székesfehérvárott Diesel­vontatási műhely építésére, Rákosrendezőn, Békéscsa­bán, Bp. Ferencváros pálya­udvaron gázolajtároló léte' sítésére, Miskolcon moz­donyszín átalakítására, Szombathelyen és Miskolcon trafóállomás létesítésére, számos állomáson röptetők építésére kerül sor. A vágány felújítási mun­kák során tovább folytatjuk a hézag nélküli felépítmé­nyek építését, a kihasznál­ható kisebb tengelynyomá­sú vonalak korszerű, 48,3 kg-os felépítményre történő kicserélését. Számos hidat, állomást, raktárt, biztosító­­berendezést, műhelyt újí­tunk fel. Jelentős összeget ruházunk be a rakodás gé­pesítésére is. Az üzemi célokat szolgáló létesítmények és berendezé­sek korszerűsítése mellett a lehetőségek minél teljesebb kihasználásával kerül sor szociális létesítmények, la­kások építésére. így többek között a vasutasok és csa­ládtagjaik egészségügyi ellá­tásának régi hiányosságát fogják pótolni a Szolnokon épülő új MÁV-kórház és rendelő, Miskolcon pedig a szakorvosi rendelő. A lakásépítések közül Miskolcon befejeződik egy 16 lakásos épület építése, Budapesten egy 24 lakásos épület építését kezdik el. Nyíregyházán, Püspökla­dányban, Komlón, Celldö­­mölkön, Szerencsen és más helységekben is sor kerül lakások építésére. A z új évben befejezésre ke­­rülő és a következő évek­re is áthúzódó beruházások és felújítások néhány kira­gadott példája is rávilágít arra, hogy a korszerű ku­tatási módok fokozottabb ütemű bevezetésével, a ka­pacitások növelésével ked­vezőbbé válnak az előttünk álló feladatok teljesítésének műszaki feltételei. A reánk háruló felada­toknak az MSZMP VIII. kongresszusa által megsza­bott irányelvek szerinti tel­jesítése a vasút valamennyi vezetőjétől azt kívánja meg, hogy irányítóivá váljanak az egyes gazdasági folyama­toknak, az eddigieknél na­gyobb mértékben vegyék igénybe a dolgozók alkotó kezdeményezéseit, javasla­tait, minél eredményeseb­ben használják fel a szerve­zés rejtett tartalékait. A vasutasok már számtalan­szor bebizonyították, hogy fáradságot nem ismerő lel­kes munkájuk olyan szilárd alap, amelyre számíthatunk az 1963-as évi feladatok si­keres teljesítésénél. E feladatok megoldásához eredményes alkotó munkát, békés, boldog új esztendőt kívánok. Több társadalombiztosítási szolgáltatás emelése és módosítása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Vili. kongresszusá­nak határozata végrehajtását megkezdte kormányunk. A terhes, illetőleg szülő nőt az eddigi 12 hét helyett 20 hét szülési szabadság illeti meg. Szülés előtt legalább 4 hetet kell kiadni. Csak olyan orvosi igazolás szerint dolgozhat to­vább a szülő nő, ha a saját és a születendő gyermek egészsé­gét nem veszélyezteti a to­­vábbdolgozás. Azok a dolgozók, akik rok­kantsági nyugdíjban részesül­nek és amellett munkavi­szonyban vannak, eddig éven­ként 90 napi táppénz illette meg őket. Az új rendelkezés szerint úgy kell elbirálni, mintha nem lenne rokkantsá­gi nyugdíjas. Egy évig, illetve gümőkóros betegség esetéin két évig jogosult táppénzre. A táppénzre jogosultság idő­tartamát a jövőben a kórházi ápolás időtartama nem csök­kenti. Ha a házastársak mindket­ten dolgoznak, így mindketten biztosítottak és eltartásra szo­ruló családtagjuk van, a fér­fiakhoz hasonlóan a dolgozó nő is a táppénz 80 százalékát kapja a kórházi ápolás ideje alatt még akkor is, ha a csa­ládtagok az apa után igényjo­gosultak. A tényleges MÁV-dolgozó­­kát, valamint MÁV-nyugdíja­­sokat vagy ezek nyugellátás­ban részesülő özvegyeit az ed­digi 365 napos kórházi ápolás helyett orvosi javaslatra idő­beli korlátozás nélkül díjtalan kórházi ápolás illeti meg. A nyugdíjasok családtagjainak az eddigi naptári évenkénti 60 nap díjtalan kórházi ápolását 90 napra emelték fel. A tolókocsi és hallókészülék kivételével valamennyi gyó­gyászati segédeszközt előzetes biztosítási idő (két éven belü­li egy év) nélkül is meglcapják a biztosítottak. Sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánunk minden szakszervezeti tagnak, funkcionáriusnak, aktivának, vasutasnak! ‘XJaiulaAoli Nzalizervezeténelí - G.(nöliéye Budapesten tanácskoznak a baráti országok közlekedésügyi miniszterhelyettesei A MÁV kezdeményezésére a baráti országok közlekedés­­ügyi miniszterhelyettesei 1963. január 3—5 között Budapesten tanácskoznak. A ’tanácskozáson a nem­zetközi személyszállító vo­natok menetrendszerű köz­lekedésének kérdéseit, to­vábbá az utazóközönség igényei még jobb kielé­gítésének lehetőségeit tár­gyalják meg. Foglalkoznak majd a helyjegyes vonatok problémáival, a WMPS kere­tében futó közvetlen hálóko­csik ügyével, valamint a túl­súlyos és túltengelyes vona­tokkal. A tanácskozáson az NDK, a szovjet, a bolgár, a román, a magyar, a csehszlovák, a len­gyel és a jugoszláv közleke­désügyi miniszterek helyette­sei vesznek részt. A tanácsko­záson a baráti vasutak nem­zetközi szervének varsói fő­bizottsága is képviselteti ma­gát. Luxuskivitelű étkező-, háló- és büfé­kocsik — újszerű vendéglátás Az idegenforgalom növeke­dése a vasúti mozgószolgálat­tal szemben is fokozott köve­telményeket támaszt. A régi kiszolgálási módszerekkel már nem lehet a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. Ezért az Utasellátó több új­donságot alkalmaz a mozgó­szolgálatnál. A turista mű­anyag edényzet bevezetésével például megkíméljük a kirán­dulókat attól a fáradtságtól, hogy étkezőkocsiban étkezze­nek. Ehelyett tálcán, műanyag Felemelték az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat A Vili. pártkongresszus ha­tározatai kimondják, hogy többet kell törődni az alacsony nyugdíjakat élvező öregek és az özvegyek helyzetével. A határozat végrehajtásának el­ső lépéseként 1963. január 1- től kezdődően mintegy 180 millió forintot biztosít a kormány a munká­sok és alkalmazottak özvegyi nyugdíjának felemelésére. Ez azt jelenti, hogy 1963. január 1-től az özvegyi nyug­díjakat 20 százalékkal fel­emelik. Ha azonban a nyugdíj összege a 20 százalék emelés után nem éri el a havi 350 forintot, azt 350 forintra ki kell egészítem. Pl.: Ha az öz­vegy nyugdija 250 forint, a 20 százalékos emelés 50 forint, ezzel 300 forint lenne, de mi­vel 350 forintnál kevesebb nem lehet, az özvegy új nyug­dija 350 forint lesz. Tekintettel arra, hogy a kor­mányzat most csak az ala­csony összegű nyugdíjakat rendezi, ezek az 500 forintot nem haladhatják meg, így a jelenlegi özvegyi nyugdíj rendezésé­nél az emelés legfeljebb 500 forintig terjedhet. Pl.: Az özvegy nyugdíja 450 forint volt, a 20 százalékos emelés 90 forint lenne, de mi­vel a nyugdíj emelése együtt nem lehet nagyobb 500 forint­nál, az özvegy nyugdíja 500 forint lesz. Ha az özvegy nyugdíja az 500 forintot eddig is megha­ladta, azt továbbra is válto­zatlan összegben fogja kapni. Az alacsony nyugdíjak eme­lése vonalán várható intézke­déseknek ez csak az első állo­mása volt. A népgazdaság fo­kozatos erősödésével teremt­jük meg az alapját az ala­csony nyugdijak további eme­lésének. Az özvegyi nyugdíjak fel­emelését kérelmezni sehol nem kell. azt kérelem nélkül felemelik. edényekben fülkéjükben fo­gyaszthatják el a megrendelt változatos ételféleségeket. Űj követelmény a nemzet­közi turista forgalomban, hogy egy-egy zártegységű kiránduló vonatban több étkező és büfé kocsit kellett beállítani. Ez a megoldás is az utazók gyors ki­szolgálását eredményezte. A több országot is átszelő külön­­vonatokon bevezetett étkezési forma bevált, a turisták meg­elégedéssel fogadták. Az Utasellátó új, korszerű hálókocsijai is méltán keltet­tek feltűnést a hazai és a kül­földi utasok körében egyaránt. Az idén elkészült hálókocsik a legkényesebb igényeket is ki­elégítik. Ha az 1962-es év második fe­lét vizsgaíjuK, megállapíthat­juk, hogy idegenforgalmunk fejlődő tendenciát mutat. Az Utasellátó 544 rendezvényén 25 ezer vendég vett részt. Az előző negyedévhez képest a rendezvények szórna 229,6, az ellátandó vendégek száma pe­dig 220,1 százalékkal volt ma­gasabb. Különösen nagyszabá­sú rendezvénynek számít a zártegységű lipcsei vásári kü­lönvonat, amelyen összesen 3500 magyar turista vette igénybe oda-vissza a vállalat szolgáltatásait. A négy vonat összesen 380 000 forint bevételt forgalmazott. Ha figyelembe vesszük, hogy a forgalom 75 százalékát saját termelésű étel­forgalom tette ki, akkor elfogó­dottság nélkül megállapítható, hogy az Utasellátó a lipcsei különvonatokon eredményes munkát végzett. Krajczár István

Next

/
Thumbnails
Contents