Magyar Vasutas, 1965 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1965-01-04 / 1. szám

2 MAGYAR VASUTAS A SZOT Elnök határozata a nyereségrészesedés hatékonyságának fokozására A népgazdasági és vállalati tervfeladatok megoldásában az anyagi ösztönzésnek je­lentős szerepe van. A nyere­ségrészesedés rendszere a tervekben meghatározott cél­kitűzések gazdaságos teljesíté­sére ösztönzi a vállalatokat. A nyereségrészesedés megterme­A nyereségrészesedés alap­ja a vállalati tervekben elő­írt jövedelmezőségi feladatok teljesítése és túlteljesítése. A szakszervezeti szervek: — követeljék meg a gazda­sági vezetőktől, hogy a válla­lati tervmutatókat — különö­sen a jövedelmezőségi célkitű­zéseket — gyáregységekre, üzemekre lebontsák. Ez a fel­tétele annak, hogy az egyes dolgozó csoportok a rájuk vo­natkozó feladatokat megismer­jék, és végrehajtását előse­gítsék, — a szakszervezetek terme­lést segítő munkájában — a tervek komplex teljesítése mellett — a fő figyelmet a gazdaságosságot segítő ver­senymozgalmakra irányítsák. A szocialista munkaverseny különböző formáin keresztül A nyereségrészesedés válla­laton belüli (gyáregységek kö­zötti) és az egyénekre törté­nő felosztásánál a következő főbb elveket kell alkalmazni: — a kollektív ösztönzés el­véből kiindulva a nyereségré­szesedés mindazon dolgozókat megilleti, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárul­tak a nyereségrészesedés biz­tosításához; — a munkaszerinti elosztás elvét — a gyáregységek, üzem­részek és dolgozók között — a nyereségrészesedés elosztásá­nál is biztosítani kell. Ezért az egyes dolgozók, dolgozó cso­portok a nyereségrészesedést hozzájárulásuk arányában kapják; — a nyereségrészesedés el­osztásával is elő kell segíteni a vállalati törzsgárdák meg­szilárdítását, a szocialista munkafegyelem erősítését, a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. A fenti elvek érvényesítése érdekében a nyereségrészese­dést minden vállalatnál egysé­gesen a következő módszer alapján kell felosztani: 1. Teljes nyereségrészesedés megilleti mindazon dolgozó­kat, akik a nyereségrészesedés szempontjából számításba vett tárgyévben a vállalatnál dol­goztak és december 31-ig 1 éves folyamatos munkaviszo­nyuk van. Két év folyamatos munkaviszony szükséges an­nál a dolgozónál, aki előző munkaviszonyát egy éven be­lül kétszer, vagy többször, to­­vábbá az ilyen évet követő év­ben akár csak egyszer is fel­mondta (kivéve a Mt. V. 30. § (2) bekezdés a—1.­ pontjában említett esetekben történt fel­mondást). 7. Részleges (időarányos) nyereségrészesedésre jogosul­tak — a minimálisan előírt 1 éves munkaviszonytól függet­lenül — azok a dolgozók, akik: — évközben nyugállo­mányba kerültek; — évközben elhaláloztak (ilyen esetben az elhalálozott dolgozó örökösei a jogosultak); — évközben átszervezés, létszámfelesleg címén fel­mondottaknak (kivéve a vál­lalat által eszközölt indoklás nélküli felmondást (Mt. 29. § (2) bek.): — határozott időre, vagy meghatározott munkára al­kalmaztak, ha legalább 3 hó­napos munkaviszonyuk van a vállalatnál, — a fegyveres testületekhez tényleges szolgálatra behívot­­tak és leszereltek, — évközben más vállalat­hoz áthelyezettek és a válla­lésében, igazságos elosztásá­ban a szakszervezeti szervek­nek jelentős a szerepük. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve a SZOT el­nöksége a szakszervezeti szer­vek feladatait az alábbiakban határozza meg: biztosítsák, hogy a dolgozók vállalásaiban a gazdaságos termelést segítő feladatok végrehajtása tükröződjön; — a szocialista munkaver­seny nyilvánosságán keresztül biztosítani kell, hogy a dol­gozók év közben tájékozód­janak vállalásaik teljesítésé­ről. A szakszervezeti szervek követeljék meg a gazdasági vezetéstől, hogy a jövedelme­zőségi feladatok teljesítéséről, a nyereségrészesedés alakulá­sáról évközben rendszeresen beszámoljanak. Erről a dolgo­zókat is tájékoztassák: — az anyagi ösztönzőket — ezen belül a nyereségrészesedés vállalaton belüli feltételeit is — úgy állapítsák meg, hogy az erkölcsi ösztönzőkkel páro­sulva a tervekben előírt minő­ségi mutatók teljesítésére is ösztönözzenek. lathoz áthelyezéssel került dolgozók, — a hozzájárulással — az Mt. V. 30. § (2) bekezdés a—1­) pontja alapján — kilépett dol­gozókat, ha a tárgyévben leg­alább 3 hónapot a vállalat­nál ledolgozták. 3. Állományon kívüli, illet­ve nem a vállalat állományá­ba tartozó dolgozók (pl. orvos, ipari tanulók és oktatók) a nyereségrészesedésből csak az üzemi tanács külön határozata alapján részesíthetők. A ré­szesedés mértékét is az üzemi tanács határozza meg. A vállalatnál tevékenykedő függetlenített párt- és tömeg­­szervezeti tisztségviselők a nyereségrészesedés szempont­jából úgy bírálandók el, mint a vállalat állományába tartozó dolgozók. A trösztök, nagyvállalatok központjában dolgozók, vala­mint a vállalatok, gyáregysé­gek vezető állású dolgozóinak nyereségrészesedésre való jo­gosultságánál az 1. és 2. pon­tokban foglaltakat értelemsze­rűen kell alkalmazni. 4. A nyereségrészesedésre jogosultak az év folyamán a ténylegesen munkában töltött idejük arányában kapjanak n­y­ereségrészesedést. Ténylegesen ledolgozott idő­nek kell tekinteni a munká­ban töltött időn kívül: — a fizetett szabadságot, — a szülési szabadságot, — a fegyveres testületekhez (munkásőrség, honvédség, lé­gó stb.) továbbképzésre behí­­vottak szolgálati idejét, — az ülnöki megbízatással járó elfoglaltságot, — a mozgalmi szervek és az üzem részéről történt iskolára, tanfolyamra küldés idejét, — a dolgozó önhibáján kí­­vül betegállományban töltött időt. (pl. a foglalkozási meg­betegedés, üzemi baleset, tbc. rákos megbetegedés, gyermek­­ápolás címén fizetett táp­pénzes időszak időtartamát). 5. Az egyéni nyereségrésze­sedés számítási alapja a dol­gozó átlagkeresete. 6. Nyereségrészesedést nö­velő tényezők: a) azoknak az egységeknek, amelyek a nyereségrészese­dés megtermelésében külö­nösen kimagasló munkát vé­geztek, az átlagos nyereségré­szesedésnél magasabbat kell adni. Ennek feltételeit és mér­tékét gyáregységekre az inté­ző bizottság a vezérigazgató­val közösen, vállalatoknál, gyáregységeknél az üzemi ta­nács határozza meg; b) a vállalatoknál huzamo­sabb idő óta dolgozókat — ideértve az áthelyezett dol­gozókat is — a nyereségrésze­sedés terhére hűségjutalom­ban kell részesíteni. Ennek mértékét az üzemi tanács ha­tározza meg. Az egy dolgozónak kifizet­hető nyereségrészesedés a nö­­veetó tényezőkkel együttesen a 6 heti átlagkeresetnek meg­felelő összeget nem haladhat­ja meg. 1. A nyereségrészesedést csökkenteni kell, s­ azoknál az egységeknél, amelyeknél bizonyítható, hogy tevékenységükkel ron­tották a vállalat gazdaságossá­gát, jövedelmezőségét. A csökkentés mértékét gyáregy­ségek esetében az IB a vezér­­igazgatóval közösen, vállala­toknál, gyáregységeknél az ÜT határozza meg. b) fegyelmi vétség — ezen­belül fokozottabban a társa­dalmi tulajdon elleni vétség, a dolgozók testi épségét ve­szélyeztető magatartás esetén, c) igazolatlan hiányzás és rendszeresen ismétlődő késé­sek esetén, d) olyan egyéb tényezők fennforgása esetén, amelyek gátolják, illetve rontják a vállalat jövedelmezőségét, mint pl. selejt, szerszámtörés, kötbérfizetés, helytelen anyag­­gazdálkodás stb. fegyelmi ha­tározat nélkül is lehet a nye­reségrészesedést csökkenteni az egyes dolgozóknál. A b, c és d pontoknál a csökkentés szabályait a fel­osztási szabályzatban előre kell meghatározni és közölni kell a dolgozókkal, kivéve azon eseteket, amikor a nyere­ségrészesedés csökkentése az Mt. V. 171. § (1) bekezdés a) pontja alapján fegyelmi bün­tetésként, illetve a társadalmi bíróság határozata szerint tör­tént. , 8. Nyereségrészesedésre nem­ jogosultak: a) az előírt minimális idővel nem rendelkezők (kivéve a 7 pontban felsorolt eseteket), b) akik a nyereségrészese­dés szempontjából számításba vett tárgyévben szüntették meg a munkaviszonyukat, ki­véve, akinél a munkaviszony folyamatossága nem szakad meg (Mt V. 30. § (2) bekez­dés a—1. pontok), c) akiket a vállalat fegyelmi úton elbocsátott, d) a más vállalattól koráb­ban elbocsátott dolgozók az elbocsátástól számított 2 évig (Mt­­. 172. § (3) d. bekez­dés alapján), e) akiknek az üzemi tanács által meghatározott napnál több igazolatlan hiányzásuk van, f) akiknek a vállalat az Mt. 29. § d. pontja alapján fel­mondott (kivéve, ha a dolgo­zó önhibáján kívül válik al­kalmatlanná munkája ellátá­sára, pl. betegség), g) akiket a bíróság az év folyamán bármilyen bűntett miatt szabadságvesztésre ítélt, továbbá akiket a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt bármilyen bün­tetéssel sújtott. Amennyiben a jogerős fe­gyelmi, illetve bírósági határo­zat a kifizetés időpontjában nem áll a vállalat rendelkezé­sére, a dolgozó nyereségrésze­sedését az ügy jogerős befe­jezéséig vissza kell tartani. III. Egyéb kérdések 1. A fennálló rendelkezések alapján a „kiváló dolgozó" ki­tüntetéssel járó jutalmakat a nyereségrészesedésből kell fe­dezni. Azonban a jutalmazott dolgozók nyereségrészesedését emiatt csökkenteni nem lehet. 2. A felosztható nyereségré­szesedésből évközi jutalmazá­sokra, kulturális, szociális, sport­támogatásra, valamint az esetleges reklamációk fede­zésére tartalékot kell képez­ni. Nagyvállalati szinten a tartalék mértékéről és felhasz­nálásáról az intéző bizottság a vezérigazgat­óval közösen dönt. Vállalatoknál és gyár­egységeknél e jogkör az üze­mi tanácsot illeti meg. 3. Az üzemi tanácsok min­den évben legkésőbb január 15-ig határozzák meg a nyer­­eségrészesedés egyénekre történő elosztásának szabá­lyait. Az ipari nagyvállalatok­nál működő intéző bizottsá­gok irányelvek kiadásával se­gítsék ezt. Ahol üzemi ta­nács nincs, ott e határozat­ban felsorolt jogokat a szak­­szervezeti bizottság gyakorol­ja. A szabályzatban foglalt csökkentő és kizáró tényező­ket (kivéve az üzemi tanács határozatánál magasabbrendű jogszabályban foglaltakat) csak attól az időponttól lehet alkalmazni, amikor a dolgo­zókkal ismertették. Zárórendelkezés 1. E határozattal hatályát veszti a SZOT elnöksége 60/1960. XII. 24. számú hatá­rozata. 2. Ez a határozat 1965. ja­nuár 1-től lép hatályba. 1965. évre kivételesen a nyereségré­­szesedési szabályzatot 1965. március 31-ig kell elkészíte­ni. I. A nyereségrészesedés biztosítása érdekében teendő feladatok II. A nyereségrészesedés elosztásával kapcsolatos feladatok Köszönet az ápolásért A debreceni sűtőháznál dol­gozom. Motorvezető vagyok. Reumás bántalmaim az utóbbi időben kiújultak, a hévízi sza­natóriumba kerültem. Nagyon gondos és alapos gyógykezelésben részesítettek. A környezet, az ellátás is ki­tűnő volt. Három hét után reumás fájdalmaim megszűn­tek, egészségesnek érzem ma­gam. Az üdülő orvosainak, személyzetének a gondos ápo­lásért ezúton mondok őszinte köszönetet. Balogh József Debrecen 1965. JANUÁR 4. Iíj üzemi étkezde Nyíregyházán Háromszori határidőmódosí­tás után végre teljesült sok száz nyíregyházi vasutas vá­gya. Modern, tágas, korsze­rűen felszerelt üzemi étkezdét kaptak. A kivitelező, a Szabolcs me­gyei Építőipari Vállalat az év végén adta át a négy­millió forint beruházási ösz­­szegből épített létesítményt. A vasutas dolgozóknak ezentúl nem kell a zsúfolt, korszerűtlen vonatkísérő lak­tanyában elfogyasztani ebéd­jüket. Az emeletes üzemi ét­kezde egyben színfoltja is a környéknek. A földszinten helyezték el az elektromos tűzhelyeket, főző­üstöket, a tulajdonképpeni konyhát. Két lift hordja majd fel a napi 1000 ételadagot az emeleti tálalóba. Az önkiszol­gáló rendszerű étkezdében egyszerre 150 dolgozó tud asz­talhoz ülni. Az emeleten ka­pott helyet a mosogatóhelyi­ség hideg-meleg vízzel. Ugyan­csak ott kaptak helyet a kü­lönböző szociális létesítmé­nyek, az öltöző és a fürdő. Ezenkívül társalgó és ruhatár teszi még kényelmesebbé az ott-tartózkodást. Az étkezdé­ben központi fűtés szolgáltat­ja a meleget. A falakat poli­észter műanyaggal borították, a padlózat vörös márványból készült. Kívülről is modern vonalú az új épület. Üveg és vörös tégla falaival jó benyo­mást kelt az állomás balszár­nyán. Az új szociális létesítményt decemberben adták át rendel­tetésének. Meg kell azonban jegyezni, hogy a műszaki szemlén szakszervezetünk Sza­­bolcs-Szatmár megyei bizott­ságának munkavédelmi fel­ügyelője számos olyan hiá­nyosságot észlelt, amelyek bal­esetet idézhetnek elő. Remél­hetőleg a kivitelezők a hiány­listán felsoroltakat rövid időn belül kijavítják. (Gregor) Nyíregyháza állomás új üzemi konyhája (Horváth Erika felv.) A sok állás miatt hosszú a menetidő Budapest—Dunaújváros és vissza, mindössze 160—170 ki­lométer. Ezt az utat mégis nagyon sokszor 35—40 óra alatt tesszük meg — írja leve­lében Falusi István, dunaúj­városi mozdonyvezető. Félünk, ha Pestre kell men­nünk. Budafok—Hárosig még menetidőben közlekedünk, s innét Ferencvárosba 8—10 óra alatt érünk. Vissza legtöbbször Rákosról indulunk, s Kőbánya elágazás­ban szinte állandóan órákat tartózkodunk. Előfordul az is, hogy a jól mozgó és haladó vonatot megfogják csak azért, hogy egy lassúbb, nehezebb vonat elindulhasson. Ponto­sabb menetidőt kérünk! A budai hegyekben zakatol a vonat Az Úttörővasút váltóinak vaskarját csillogó dér csipké­zi. Ilyenkor már kevés utas kapaszkodik fel a kis­vasút pi­ros szerelvényeire. „Játékországnak”, ahol min­dent nagyon komolyan csinál­nak, több mint 700 pajtása és csaknem 100 felnőtt állampol­gára van. Más ország ez? Ta­lán egy kicsit más világ is. A pályamunkás itt is azt csinál­ja, amit a nagy vasútnál. A fűtőházban igazi gépeket dé­delgetnek a mozdonyvezetők. A kedves kis állomások for­galmi irodájában ugyanúgy kattog a távíró, mint a na­gyokban. Mégis más ez. Gazdag program Az üzemfőnök, Tuba József régi vasutas. Rendelkezik uta­sít. Közben buzgón tanulmá­nyozza a pedagógiát. A felnőtt állomásfőnökök asztalán ott van a szolgálati utasítás mel­lett az úttörőélet törvénye és a nevelés irodalmának leg­újabb terméke . Ez nem munkahely, ha­nem nevelési terület, — jelen­ti ki Restyánszky Éva, az Út­­törővasút mozgalmi vezetője, aki csapatvezetői rangban szervezi a pajtások munkáját. És csak mikor megismerked­tünk a gazdag programmal, akkor értettük meg, hogy mit jelent ez a hitvallás számba menő mondat. Ezek a pajtások nemcsak a felelősségteljes szolgálat ellá­tói, hanem vidám gyerekek is. Havonta két ízben jönnek szolgálatba. A főváros legtá­volabbi pontjairól is pontosan jönnek. Pedig sokuk kora haj­nalban kel. De csábítja őket az izgalmas, érdekes munka, a gazdag program. Most, tzAz úttörőexpedíció a jövőbeni mozgalom tartja láz­ban a pajtásokat. Az érdekes versengésben jól beilleszke­dik a szakmai érdeklődés. A Fekete Párduc őrs például a közlekedés jövőjét akarja fel­deríteni. Hogy hogyan, az még titok. A II- kerületi Rendőrka­pitányság KRESZ-versenyt hirdetett a vasutas pajtások­nak. Buzgón tanulmányozzák a szabályokat. Már előre lát­szik: nehéz dolga lesz a zsű­rinek. Januárban szakmai verseny kezdődik. A döntő legjobbjai esélyesek lehetnek a Kiváló Dolgozó jelvény el­nyerésére. Mint mondták, nemcsak vasutasok, gyerekek is. Éne­kelnek, kirándulnak, fúrnak, faragnak. A legnagyobb él­mény a nyári tábor. Ekkor Csillebércen töltenek két vi­dám hetet. Közben természe­tesen szolgálatot adnak, szál­lítják a hegyek vándorait. A pajtásokra lehet számítani — Ezekre a pajtásokra le­het számítani — mondja az üzemfőnök — hegyeket lehet­ne megmozgatni velük. Négy évig vannak nálunk. Ezalatt sokat tanulnak. Emberséget, kötelességtudást, fegyelmet. Négy év után, a nyolcadikosok egy ünnepélyes kívánság­szol­gálattal búcsúznak. Ahogy ők mondják „nyugdíjba” mennek. Ég aztán? Mint az üzemfő­nöktől megtudtuk, kevesen válnak vasutassá. Pedig az itt szerzett alap, a sok energia amit a pajtások szakmai neve­lésére fordítanak, hasznos se­gítség lenne a vasutassá válás­hoz. Az Előre állomáson fiatal lány az állomásfőnök. Egyelő­re kirendelték a nagy vasút­tól. Két évi gyakorlat után ke­rült ide , ahol kezdte. Ro­­botka Margit úttörővasutas volt. Mikor „kiöregedett” technikumba iratkozott, majd kikerült a száguldozó vonatok közé. Most vissza­jött a gyer­mekkori emlékek színhelyére. Milyen másképpen tud ő a kispajtásokkal foglalkozni! Kis vasút, de jelentősége nagy. Az év első kilenc hó­napjában 8284 vonat 603 650 utast szállított a vadregényes budai hegyekben. Sándor György A havazás mindig megnehezíti a vasutasok munkáját, így történt ez a karácsonyi ünnepek alatt is. Felvételünk a behavazott Nyugati pályaudvaron készült (Horváth Erika felvl

Next