Magyar Vasutas, 1965 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1965-01-04 / 1. szám
2 MAGYAR VASUTAS A SZOT Elnök határozata a nyereségrészesedés hatékonyságának fokozására A népgazdasági és vállalati tervfeladatok megoldásában az anyagi ösztönzésnek jelentős szerepe van. A nyereségrészesedés rendszere a tervekben meghatározott célkitűzések gazdaságos teljesítésére ösztönzi a vállalatokat. A nyereségrészesedés megtermeA nyereségrészesedés alapja a vállalati tervekben előírt jövedelmezőségi feladatok teljesítése és túlteljesítése. A szakszervezeti szervek: — követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy a vállalati tervmutatókat — különösen a jövedelmezőségi célkitűzéseket — gyáregységekre, üzemekre lebontsák. Ez a feltétele annak, hogy az egyes dolgozó csoportok a rájuk vonatkozó feladatokat megismerjék, és végrehajtását elősegítsék, — a szakszervezetek termelést segítő munkájában — a tervek komplex teljesítése mellett — a fő figyelmet a gazdaságosságot segítő versenymozgalmakra irányítsák. A szocialista munkaverseny különböző formáin keresztül A nyereségrészesedés vállalaton belüli (gyáregységek közötti) és az egyénekre történő felosztásánál a következő főbb elveket kell alkalmazni: — a kollektív ösztönzés elvéből kiindulva a nyereségrészesedés mindazon dolgozókat megilleti, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak a nyereségrészesedés biztosításához; — a munkaszerinti elosztás elvét — a gyáregységek, üzemrészek és dolgozók között — a nyereségrészesedés elosztásánál is biztosítani kell. Ezért az egyes dolgozók, dolgozó csoportok a nyereségrészesedést hozzájárulásuk arányában kapják; — a nyereségrészesedés elosztásával is elő kell segíteni a vállalati törzsgárdák megszilárdítását, a szocialista munkafegyelem erősítését, a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. A fenti elvek érvényesítése érdekében a nyereségrészesedést minden vállalatnál egységesen a következő módszer alapján kell felosztani: 1. Teljes nyereségrészesedés megilleti mindazon dolgozókat, akik a nyereségrészesedés szempontjából számításba vett tárgyévben a vállalatnál dolgoztak és december 31-ig 1 éves folyamatos munkaviszonyuk van. Két év folyamatos munkaviszony szükséges annál a dolgozónál, aki előző munkaviszonyát egy éven belül kétszer, vagy többször, továbbá az ilyen évet követő évben akár csak egyszer is felmondta (kivéve a Mt. V. 30. § (2) bekezdés a—1. pontjában említett esetekben történt felmondást). 7. Részleges (időarányos) nyereségrészesedésre jogosultak — a minimálisan előírt 1 éves munkaviszonytól függetlenül — azok a dolgozók, akik: — évközben nyugállományba kerültek; — évközben elhaláloztak (ilyen esetben az elhalálozott dolgozó örökösei a jogosultak); — évközben átszervezés, létszámfelesleg címén felmondottaknak (kivéve a vállalat által eszközölt indoklás nélküli felmondást (Mt. 29. § (2) bek.): — határozott időre, vagy meghatározott munkára alkalmaztak, ha legalább 3 hónapos munkaviszonyuk van a vállalatnál, — a fegyveres testületekhez tényleges szolgálatra behívottak és leszereltek, — évközben más vállalathoz áthelyezettek és a vállalésében, igazságos elosztásában a szakszervezeti szerveknek jelentős a szerepük. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve a SZOT elnöksége a szakszervezeti szervek feladatait az alábbiakban határozza meg: biztosítsák, hogy a dolgozók vállalásaiban a gazdaságos termelést segítő feladatok végrehajtása tükröződjön; — a szocialista munkaverseny nyilvánosságán keresztül biztosítani kell, hogy a dolgozók év közben tájékozódjanak vállalásaik teljesítéséről. A szakszervezeti szervek követeljék meg a gazdasági vezetéstől, hogy a jövedelmezőségi feladatok teljesítéséről, a nyereségrészesedés alakulásáról évközben rendszeresen beszámoljanak. Erről a dolgozókat is tájékoztassák: — az anyagi ösztönzőket — ezen belül a nyereségrészesedés vállalaton belüli feltételeit is — úgy állapítsák meg, hogy az erkölcsi ösztönzőkkel párosulva a tervekben előírt minőségi mutatók teljesítésére is ösztönözzenek. lathoz áthelyezéssel került dolgozók, — a hozzájárulással — az Mt. V. 30. § (2) bekezdés a—1) pontja alapján — kilépett dolgozókat, ha a tárgyévben legalább 3 hónapot a vállalatnál ledolgozták. 3. Állományon kívüli, illetve nem a vállalat állományába tartozó dolgozók (pl. orvos, ipari tanulók és oktatók) a nyereségrészesedésből csak az üzemi tanács külön határozata alapján részesíthetők. A részesedés mértékét is az üzemi tanács határozza meg. A vállalatnál tevékenykedő függetlenített párt- és tömegszervezeti tisztségviselők a nyereségrészesedés szempontjából úgy bírálandók el, mint a vállalat állományába tartozó dolgozók. A trösztök, nagyvállalatok központjában dolgozók, valamint a vállalatok, gyáregységek vezető állású dolgozóinak nyereségrészesedésre való jogosultságánál az 1. és 2. pontokban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni. 4. A nyereségrészesedésre jogosultak az év folyamán a ténylegesen munkában töltött idejük arányában kapjanak nyereségrészesedést. Ténylegesen ledolgozott időnek kell tekinteni a munkában töltött időn kívül: — a fizetett szabadságot, — a szülési szabadságot, — a fegyveres testületekhez (munkásőrség, honvédség, légó stb.) továbbképzésre behívottak szolgálati idejét, — az ülnöki megbízatással járó elfoglaltságot, — a mozgalmi szervek és az üzem részéről történt iskolára, tanfolyamra küldés idejét, — a dolgozó önhibáján kívül betegállományban töltött időt. (pl. a foglalkozási megbetegedés, üzemi baleset, tbc. rákos megbetegedés, gyermekápolás címén fizetett táppénzes időszak időtartamát). 5. Az egyéni nyereségrészesedés számítási alapja a dolgozó átlagkeresete. 6. Nyereségrészesedést növelő tényezők: a) azoknak az egységeknek, amelyek a nyereségrészesedés megtermelésében különösen kimagasló munkát végeztek, az átlagos nyereségrészesedésnél magasabbat kell adni. Ennek feltételeit és mértékét gyáregységekre az intéző bizottság a vezérigazgatóval közösen, vállalatoknál, gyáregységeknél az üzemi tanács határozza meg; b) a vállalatoknál huzamosabb idő óta dolgozókat — ideértve az áthelyezett dolgozókat is — a nyereségrészesedés terhére hűségjutalomban kell részesíteni. Ennek mértékét az üzemi tanács határozza meg. Az egy dolgozónak kifizethető nyereségrészesedés a növeetó tényezőkkel együttesen a 6 heti átlagkeresetnek megfelelő összeget nem haladhatja meg. 1. A nyereségrészesedést csökkenteni kell, s azoknál az egységeknél, amelyeknél bizonyítható, hogy tevékenységükkel rontották a vállalat gazdaságosságát, jövedelmezőségét. A csökkentés mértékét gyáregységek esetében az IB a vezérigazgatóval közösen, vállalatoknál, gyáregységeknél az ÜT határozza meg. b) fegyelmi vétség — ezenbelül fokozottabban a társadalmi tulajdon elleni vétség, a dolgozók testi épségét veszélyeztető magatartás esetén, c) igazolatlan hiányzás és rendszeresen ismétlődő késések esetén, d) olyan egyéb tényezők fennforgása esetén, amelyek gátolják, illetve rontják a vállalat jövedelmezőségét, mint pl. selejt, szerszámtörés, kötbérfizetés, helytelen anyaggazdálkodás stb. fegyelmi határozat nélkül is lehet a nyereségrészesedést csökkenteni az egyes dolgozóknál. A b, c és d pontoknál a csökkentés szabályait a felosztási szabályzatban előre kell meghatározni és közölni kell a dolgozókkal, kivéve azon eseteket, amikor a nyereségrészesedés csökkentése az Mt. V. 171. § (1) bekezdés a) pontja alapján fegyelmi büntetésként, illetve a társadalmi bíróság határozata szerint történt. , 8. Nyereségrészesedésre nem jogosultak: a) az előírt minimális idővel nem rendelkezők (kivéve a 7 pontban felsorolt eseteket), b) akik a nyereségrészesedés szempontjából számításba vett tárgyévben szüntették meg a munkaviszonyukat, kivéve, akinél a munkaviszony folyamatossága nem szakad meg (Mt V. 30. § (2) bekezdés a—1. pontok), c) akiket a vállalat fegyelmi úton elbocsátott, d) a más vállalattól korábban elbocsátott dolgozók az elbocsátástól számított 2 évig (Mt. 172. § (3) d. bekezdés alapján), e) akiknek az üzemi tanács által meghatározott napnál több igazolatlan hiányzásuk van, f) akiknek a vállalat az Mt. 29. § d. pontja alapján felmondott (kivéve, ha a dolgozó önhibáján kívül válik alkalmatlanná munkája ellátására, pl. betegség), g) akiket a bíróság az év folyamán bármilyen bűntett miatt szabadságvesztésre ítélt, továbbá akiket a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt bármilyen büntetéssel sújtott. Amennyiben a jogerős fegyelmi, illetve bírósági határozat a kifizetés időpontjában nem áll a vállalat rendelkezésére, a dolgozó nyereségrészesedését az ügy jogerős befejezéséig vissza kell tartani. III. Egyéb kérdések 1. A fennálló rendelkezések alapján a „kiváló dolgozó" kitüntetéssel járó jutalmakat a nyereségrészesedésből kell fedezni. Azonban a jutalmazott dolgozók nyereségrészesedését emiatt csökkenteni nem lehet. 2. A felosztható nyereségrészesedésből évközi jutalmazásokra, kulturális, szociális, sporttámogatásra, valamint az esetleges reklamációk fedezésére tartalékot kell képezni. Nagyvállalati szinten a tartalék mértékéről és felhasználásáról az intéző bizottság a vezérigazgatóval közösen dönt. Vállalatoknál és gyáregységeknél e jogkör az üzemi tanácsot illeti meg. 3. Az üzemi tanácsok minden évben legkésőbb január 15-ig határozzák meg a nyereségrészesedés egyénekre történő elosztásának szabályait. Az ipari nagyvállalatoknál működő intéző bizottságok irányelvek kiadásával segítsék ezt. Ahol üzemi tanács nincs, ott e határozatban felsorolt jogokat a szakszervezeti bizottság gyakorolja. A szabályzatban foglalt csökkentő és kizáró tényezőket (kivéve az üzemi tanács határozatánál magasabbrendű jogszabályban foglaltakat) csak attól az időponttól lehet alkalmazni, amikor a dolgozókkal ismertették. Zárórendelkezés 1. E határozattal hatályát veszti a SZOT elnöksége 60/1960. XII. 24. számú határozata. 2. Ez a határozat 1965. január 1-től lép hatályba. 1965. évre kivételesen a nyereségrészesedési szabályzatot 1965. március 31-ig kell elkészíteni. I. A nyereségrészesedés biztosítása érdekében teendő feladatok II. A nyereségrészesedés elosztásával kapcsolatos feladatok Köszönet az ápolásért A debreceni sűtőháznál dolgozom. Motorvezető vagyok. Reumás bántalmaim az utóbbi időben kiújultak, a hévízi szanatóriumba kerültem. Nagyon gondos és alapos gyógykezelésben részesítettek. A környezet, az ellátás is kitűnő volt. Három hét után reumás fájdalmaim megszűntek, egészségesnek érzem magam. Az üdülő orvosainak, személyzetének a gondos ápolásért ezúton mondok őszinte köszönetet. Balogh József Debrecen 1965. JANUÁR 4. Iíj üzemi étkezde Nyíregyházán Háromszori határidőmódosítás után végre teljesült sok száz nyíregyházi vasutas vágya. Modern, tágas, korszerűen felszerelt üzemi étkezdét kaptak. A kivitelező, a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat az év végén adta át a négymillió forint beruházási öszszegből épített létesítményt. A vasutas dolgozóknak ezentúl nem kell a zsúfolt, korszerűtlen vonatkísérő laktanyában elfogyasztani ebédjüket. Az emeletes üzemi étkezde egyben színfoltja is a környéknek. A földszinten helyezték el az elektromos tűzhelyeket, főzőüstöket, a tulajdonképpeni konyhát. Két lift hordja majd fel a napi 1000 ételadagot az emeleti tálalóba. Az önkiszolgáló rendszerű étkezdében egyszerre 150 dolgozó tud asztalhoz ülni. Az emeleten kapott helyet a mosogatóhelyiség hideg-meleg vízzel. Ugyancsak ott kaptak helyet a különböző szociális létesítmények, az öltöző és a fürdő. Ezenkívül társalgó és ruhatár teszi még kényelmesebbé az ott-tartózkodást. Az étkezdében központi fűtés szolgáltatja a meleget. A falakat poliészter műanyaggal borították, a padlózat vörös márványból készült. Kívülről is modern vonalú az új épület. Üveg és vörös tégla falaival jó benyomást kelt az állomás balszárnyán. Az új szociális létesítményt decemberben adták át rendeltetésének. Meg kell azonban jegyezni, hogy a műszaki szemlén szakszervezetünk Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának munkavédelmi felügyelője számos olyan hiányosságot észlelt, amelyek balesetet idézhetnek elő. Remélhetőleg a kivitelezők a hiánylistán felsoroltakat rövid időn belül kijavítják. (Gregor) Nyíregyháza állomás új üzemi konyhája (Horváth Erika felv.) A sok állás miatt hosszú a menetidő Budapest—Dunaújváros és vissza, mindössze 160—170 kilométer. Ezt az utat mégis nagyon sokszor 35—40 óra alatt tesszük meg — írja levelében Falusi István, dunaújvárosi mozdonyvezető. Félünk, ha Pestre kell mennünk. Budafok—Hárosig még menetidőben közlekedünk, s innét Ferencvárosba 8—10 óra alatt érünk. Vissza legtöbbször Rákosról indulunk, s Kőbánya elágazásban szinte állandóan órákat tartózkodunk. Előfordul az is, hogy a jól mozgó és haladó vonatot megfogják csak azért, hogy egy lassúbb, nehezebb vonat elindulhasson. Pontosabb menetidőt kérünk! A budai hegyekben zakatol a vonat Az Úttörővasút váltóinak vaskarját csillogó dér csipkézi. Ilyenkor már kevés utas kapaszkodik fel a kisvasút piros szerelvényeire. „Játékországnak”, ahol mindent nagyon komolyan csinálnak, több mint 700 pajtása és csaknem 100 felnőtt állampolgára van. Más ország ez? Talán egy kicsit más világ is. A pályamunkás itt is azt csinálja, amit a nagy vasútnál. A fűtőházban igazi gépeket dédelgetnek a mozdonyvezetők. A kedves kis állomások forgalmi irodájában ugyanúgy kattog a távíró, mint a nagyokban. Mégis más ez. Gazdag program Az üzemfőnök, Tuba József régi vasutas. Rendelkezik utasít. Közben buzgón tanulmányozza a pedagógiát. A felnőtt állomásfőnökök asztalán ott van a szolgálati utasítás mellett az úttörőélet törvénye és a nevelés irodalmának legújabb terméke . Ez nem munkahely, hanem nevelési terület, — jelenti ki Restyánszky Éva, az Úttörővasút mozgalmi vezetője, aki csapatvezetői rangban szervezi a pajtások munkáját. És csak mikor megismerkedtünk a gazdag programmal, akkor értettük meg, hogy mit jelent ez a hitvallás számba menő mondat. Ezek a pajtások nemcsak a felelősségteljes szolgálat ellátói, hanem vidám gyerekek is. Havonta két ízben jönnek szolgálatba. A főváros legtávolabbi pontjairól is pontosan jönnek. Pedig sokuk kora hajnalban kel. De csábítja őket az izgalmas, érdekes munka, a gazdag program. Most, tzAz úttörőexpedíció a jövőbeni mozgalom tartja lázban a pajtásokat. Az érdekes versengésben jól beilleszkedik a szakmai érdeklődés. A Fekete Párduc őrs például a közlekedés jövőjét akarja felderíteni. Hogy hogyan, az még titok. A II- kerületi Rendőrkapitányság KRESZ-versenyt hirdetett a vasutas pajtásoknak. Buzgón tanulmányozzák a szabályokat. Már előre látszik: nehéz dolga lesz a zsűrinek. Januárban szakmai verseny kezdődik. A döntő legjobbjai esélyesek lehetnek a Kiváló Dolgozó jelvény elnyerésére. Mint mondták, nemcsak vasutasok, gyerekek is. Énekelnek, kirándulnak, fúrnak, faragnak. A legnagyobb élmény a nyári tábor. Ekkor Csillebércen töltenek két vidám hetet. Közben természetesen szolgálatot adnak, szállítják a hegyek vándorait. A pajtásokra lehet számítani — Ezekre a pajtásokra lehet számítani — mondja az üzemfőnök — hegyeket lehetne megmozgatni velük. Négy évig vannak nálunk. Ezalatt sokat tanulnak. Emberséget, kötelességtudást, fegyelmet. Négy év után, a nyolcadikosok egy ünnepélyes kívánságszolgálattal búcsúznak. Ahogy ők mondják „nyugdíjba” mennek. Ég aztán? Mint az üzemfőnöktől megtudtuk, kevesen válnak vasutassá. Pedig az itt szerzett alap, a sok energia amit a pajtások szakmai nevelésére fordítanak, hasznos segítség lenne a vasutassá váláshoz. Az Előre állomáson fiatal lány az állomásfőnök. Egyelőre kirendelték a nagy vasúttól. Két évi gyakorlat után került ide , ahol kezdte. Robotka Margit úttörővasutas volt. Mikor „kiöregedett” technikumba iratkozott, majd kikerült a száguldozó vonatok közé. Most visszajött a gyermekkori emlékek színhelyére. Milyen másképpen tud ő a kispajtásokkal foglalkozni! Kis vasút, de jelentősége nagy. Az év első kilenc hónapjában 8284 vonat 603 650 utast szállított a vadregényes budai hegyekben. Sándor György A havazás mindig megnehezíti a vasutasok munkáját, így történt ez a karácsonyi ünnepek alatt is. Felvételünk a behavazott Nyugati pályaudvaron készült (Horváth Erika felvl