Magyar Vasutas, 1966 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1966-01-02 / 1. szám
2 Mindenki szervezett dolgozó A szakszervezeti bizottság munkájáról beszél az Adatfeldolgozó Főnökség titkárasszonya Több mint félezer asszonynak, leánynak no meg néhány tucat férfinek ad munkát Budán a MÁV Adatfeldolgozó Főnökség. Az ott dolgozók átlag életkora 25—26 év. Cégtáblájuk mellé illenék ez a felirat is: „Ifjúsági üzem’’. A dolgozók többsége érettségizett. Nem tisztviselők. Munkások, a korunkban született tudomány és technika, a kibernetika munkásai. Életükről, munkájukról beszélgetünk Mórocz Tibornéval, a szakszervezeti bizottság titkárával. Nehéz a bizalmat megszerezni — Két évet sem dolgoztam itt, amikor megválasztottak a szakszervezeti bizottság titkárának — mondja. — Nehéz egy nőnek a nők bizalmát megszerezni, sokat kell érte dolgozni, öt tagú szakszervezeti bizottsággal és 25 szakszervezeti taggal kezdtük a munkát. Lassan boldogultunk, de ma már több mint 600-an vagyunk és mindenki szervezett dolgozó. A vezetőség 14 tagú, egy műhelybizottság és 49 bizalmunk van. — Mi jellemzi a vezetőség munkamódszerét? — A választások a vezetőség összetételében is változást jelentenek. Legutóbb hét új tagot választott a tagság. A titkár egyik legnehezebb feladata a jó tapasztalatokat, módszereket átadni, öntevékeny munkára serkenteni a többieket. A közösen készített féléves munkaterv meghatározza ugyan a vezetőség munkáját. Ez azonban még nem minden. A vezetőség tagjaival menetközben is gyakran beszélgetek. Ez bátorítást ad és aktivitásukat is fokozza. Havonta tartunk vezetőségi értekezletet. Egy vezetőségi ülés napirendjére az előadó már két-három héttel korábban készül. A beszámoló alapgondolata mindig az előadó vezetőségi tagé, de a felkészülés során legalább egyszer megbeszéljük a feladatokat. Olyan is előfordul, hogy a gazdasági vezetők, a középvezetők és a szakszervezeti bizalmiak véleményét még a vezetőségi ülés előtt kikérjük s csak azután készül el a beszámoló. A vezetőségi tagok aktív munkája nyomán jut idő a tagság közti közvetlen munkára is. Mi az egymás iránti megbecsülés mellett a bizalmat tartjuk a legfőbb dolognak. Egymásban bízunk s a tagság bizalmára pedig igyekszünk rászolgálni. A mi vezetőségünkben a legfiatalabbak is jól vizsgáznak. Bizonyság erre Várbíró Ágota termelési felelős munkája. Mindössze 24 éves, de már több munkakörben is dolgozott, jól ismeri a technológiát. Most egy elektromos programozó mellett áll. Esténként pedig egyetemre jár. Matematikát tanul és jól állja a sarat a társadalmi munkában is. 42 szocialista brigád A főnökségnél negyvenkét szocialista brigád dolgozik. Létszámuk meghaladja a főnökség létszámának a felét. Figyelemre méltó az is, hogy mindenkinek megvan a nyolc általános iskolája, ötvenheten középiskolában, kilencen pedig főiskolán tanulnak. A továbbtanulók általában a legjobb dolgozói az üzemnek. Nem látványosságra törekszenek. A 15—20 tagú csoportok jól szolgálják a művelődés és az üzemen kívüli kollektív szellemet is. Havonta egyszer tudományos ismeretterjesztő előadást szerveznek. Mindez jótékonyan érezteti hatását a munkában, az emberek fejlődésében, a közösségi szellem fejlesztésében. — Mi a tapasztalat a szakszervezeti csoportok működéséről? Hogyan dolgoznak a bizalmiak és milyen segítséget nyújt munkájukhoz a vezetőség? — Dolgozóink összetétele sokrétű. Ezért vezetőségünk a legfontosabbnak tartja, a szakszervezeti csoportok segítését. A bizalmiak munkáját javítani, szavuknak hitelt, cselekvésükben lelkiismeretességet és sokoldalúságot biztosítani — ez egyik legfontosabb feladatunk. A múlt évben tovább szaporítottuk a csoportok számát. Erre azért volt szükség, hogy egyetlen bizalmihoz se tartozzon több mint 10—15 dolgozó, így minden bizalmi számon tudja tartani csoportja tagjainak problémáját. A tagság igénye Az élet sokszor jogos és kevésbé jogos panaszokat is produkál. A bizalmiak nem lehetnek határozatlanok, részrehajlók és tájékozatlanok. Ez a tagság jogos igénye. De hiába volt meg az igény a múltban, mégis gyakran előfordult, hogy a bizalmi részrehajló volt. Jutalmak, segélyek és egyéb kérdések megítélésében kritikátlanul, az igazság mérlegelése nélküli mindenkit támogattak. Ezen is változtattunk. Havonta összehívjuk a bizalmikat. Ilyenkor beszámolnak munkájukról és a Munka Törvénykönyv egy-egy részét, fontosabb vasúti rendeleteket, intézkedéseket ismertetünk és vitatunk meg. Vezetőségi üléseink munkájáról, felsőbb szerveink határozatairól is itt tájékoztatjuk őket. — Hogyan sikerült érvényt szerezni az új alapszabálynak? , — Sajnos még nem tudtuk biztosítani az alapszabály maradéktalan érvényesülését. A szakszervezeti csoport jogkörét még nem minden bizalmi csoport gyakorolhatja. Egy-egy szakszervezeti tag kérelmének elbírálásában, érdemeinek megítélésében a csoporthoz tartozó munkatársak még nem mindenütt nyilvánítanak véleményt. A vezetőség sem fordult minden esetben a bizalmiakhoz. A jövőben ezen is igyekszünk javítani. — Van-e elég ideje minde erre a titkárnőnek? — Van — felelte szerényen. — Nálunk van ideje minden-kinek. Asszonyok, lányok, és a férfi dolgozók szót értenek. Ismerjük egymás gondolatait is. Kovács János ( Mórocz Tiborné szb-titkár Kezdje az új évet szerencsével ! Vegyen Szerencse-sorsjegyet Főbb nyeremények: korszerű családi ház garázzsal, személyautóval, kétszemélyes, 12 napos egyiptomi társasutazás, különböző személyautók, televíziók, hűtőszekrények, rádiók stb. Húzás: februárban. MAGYAR VASUTAS Meghalt Császár László December 27-én tragikus vasúti baleset következtében elhunyt Császár László elvtárs, a KPM I. Vasúti Főosztály forgalmi és kereskedelmi szakosztályának helyettes vezetője, a budapesti pártbizottság revíziós bizottságának, ú vasutasszakszervezet központi vezetőségének tagja. Császár elvtárs 1923-ban született és 16 éves korában is került munkásként a vasúthoz. Előbb a pályafenntartásnál dolgozott, majd 1942 óta különböző forgalmi beosztásokban teljesített szolgálatot. 1946-ban lett párttag és az elmúlt 20 évben különböző vezető pártfunkciót viselt. Az ellenforradalom után mint a vasutas csomóponti pártbizottság titkára, egészségét és erejét nem kímélve irányította a vasutas pártszervezeteket. Idaadó, önfeláldozó munkája nyomán erősödtek meg gyorsan a budapesti vasutas pártszervezetek. Egyre fontosabb, felelősségteljesebb beosztásban dolgozott Császár László elvtárs, az elmúlt években. A vasutas pártszervezetek átszervezése után az 1/8. szakosztály helyettes vezetője lett. Eredményes munkájáért az Elnöki Tanács a Szocialista MunkáértÉrdeméremmel tüntette ki. Megkapta ezenkívül a Kiváló vasutas jelvényt és az Árvízvédelemért emlékérmet is. A budapesti pártbizottság, a vasutasszakszervezet elnöksége és a MÁV Vezérigazgatóság saját halottjának tekinti. KÉSZÜLT 1964-BEN A debreceni Építési Főnökség dolgozói 1964-ben költöztek be az új munkásszállóba (MTI Fotó Lajos György felv.) Import ón helyett bélésfém Látogatás a központi csapágyöntő műhelyben Két évvel ezelőtt, 1963-ban szervezték meg a Landler Jenő Járműjavító öntödéjében a MÁV központi kocsicsapágyöntő műhelyét A kezdeti nehézségek után ebben az évben végérvényesen beérett az átszervezés gyümölcse. Olyan eredményeket ért el a műhely, amelyről országos viszonylatban is beszélnek. Ezekről az eredményekről beszélgettünk Hajdics Istvánnal, a részleg művezetőjével. — 1965 elején havi tervünkben átlagosan 9000 kocsicsapágy kiöntése szerepelt — mondotta. — Ezt a feladatot hónapról hónapra teljesítettük. Az év derekán felettes hatóságunk rendelete értelmében az eddigi 9000 darabos átlagteljesítményt 10 000 darabra kellett növelni, sőt, az év végére 12 ezer darabos termelési felfutást irányoztak elő. Csökkent a selejt — Hogyan birkóztak meg a megnövekedett feladatokkal? — Három hónapon keresztül havi teljesítményünk meghaladta a 10 000 darabot Ekkor egy újabb rendelettel módosították a felemelt darabszámos tervünket, így szeptembertől ismét csak 9000 darab a havi tervünk. Az év tíz hónapjára tervezett 90 000 darabos tervfeladatunkat 3750 darabbal túlteljesítettük. — Mi váltotta ki a felettes hatóság tervmódosító intézkedését? — Minden bizonnyal az, hogy az első időszakban elég magas selejtszázalékkal dolgoztunk. Ezen túlmenően országos viszonylatban nem állt rendelkezésre megfelelő menynyiségű biztonsági készlet kocsicsapágyakból. Három hónap alatt csaknem teljesen sikerült megszüntetni ezeket a hiányosságokat. Ennek eredményeként a következő hónapokban már nem vált szükségessé a felemelt darabszám teljesítése. Egyrészt új technológiai eljárást dolgoztunk ki a kocsicsapágyak kiöntésére, másrészt a vártnál lényegesen kisebb selejtszázalékkal dolgoztunk. Ezt az eredményt úgy értük el, hogy az anyagalapozásra az eddigi 90 százalékos drága, import ón helyett bélésfémet használunk. A kísérletek kedvező eredménnyel jártak, s ma már elmondhatjuk, hogy műhelyünk havonta mintegy 200—300 kg ónt takarít meg, 15—20 ezer forint értékben. Gyorsabban, kevesebb adminisztrációval — A műhely ki tudja-e elégíteni az országosan felmerülő igényeket? — Egyre növekvő darabszámos tervteljesítésünk végeredményben biztosította a folyamatos anyagellátottságot, sőt, lehetőséget nyújtott bizonyos biztonsági készlet tartalékolására is. A jövőben, hogy még gyorsabban és pontosabban elégíthessük ki az országos igényeket, közvetlenül a járműjavítón kersztül szolgáljuk ki az igénylőket. Ez azt jelenti, hogy kikapcsoljuk a szertár közreműködését. Ezáltal gyorsabban, kevesebb adminisztrációval jut el a kocsicsapágy a járműjavítókba. A központi csapágyöntő műhely két év alatt jelentős fejlődésről tett tanúbizonyságot. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy a megszervezése helyes kezdeményezés volt, másrészt az ott dolgozó műszaki vezetők és fizikai dolgozók szívügyüknek tekintették a rájuk bízott feladat végrehajtását. Szigetvári László 1966. JANUÁR 1. Már a jövőre gondoltak A szombathelyi járműjavító szakszervezeti bizottsága az 1965. évi gazdasági év befejezése előtt összehívta a szocialista brigádvezetőket. Üzemünkben 54 szocialista brigád 501, két szocialista üzemrész 62 taggal munkálkodik a gazdasági eredmények sikere érdekében. A szocialista brigádvezetők elhatározták,hogy az 1965. évi tervet mara-déktalanul teljesítik, szem előtt tartva a gazdaságosságot, az anyagtakarékosságot és a kiszabott dekádterveket. Maguk is tudják: nem mindegy, hogy a vállalati nyereségrészesedés hogyan alakul. A megbeszélésen foglalkoztak az 1966-ban várható feladatokkal is. Ezzel kapcsolatban felhívással fordultak az üzem valamennyi dolgozójához. A felhívás azt is tartalmazza, hogy a vállalat január 1 1-től a munkavédelmet illetően mintaüzem lesz. Ennek megvalósítása elsősorban a balesetmentes munkáltatástól, a munkahelyek, a munkagépek és szerszámok üzembiztonságától függ. Szemenyei Viktor, a karbantartó osztály szocialista brigádvezetője kérte, hogy a műszaki vezetők még hatékonyabb segítséget nyújtsanak a vállalások minőségi és határidő előtti teljesítéséhez. Kocsis Illés, a mozdonyjavító osztály főművezetője a szocialista brigádtagok általános és kulturális műveltségével foglalkozott. Elmondotta, hogy a hármas jelszó alapján a szocialista brigádok tagjai mind többen látogatják a kulturális rendezvényeket, az üzemi könyvtárat. A szocialista brigádvezetők ezen a tanácskozáson már a jövőre is gondoltak. Kovács István Munkásakadémia 120 hallgatóval A tapolcai Batsányi János Kultúrotthonban megkezdődtek a munkásakadémia előadásai. A fűtőház dolgozóinak a gőzmozdonyokról és a Diesel-motorokról, az állomásiaknak forgalmi és kereskedelmi ismeretekről, a pályafenntartási dolgozóknak pedig a vas- s úti pályák korszerű karban- t tartásáról tartanak előadásokat. A szakelőadókat 120 vasutas hallgatja. A vasutasokon kívül más üzem dolgozói részére is tartanak előadásokat. A helyi iskolák tanárai az előadók. A mostani előadássorozat 12 előadásból áll. Felöleli napjaink tudományának minden ágát. A sorozat 5. előadását, a „Hellas földjén” címmel Kántor Sári gimnáziumi tanárnő tartotta. Válaszolunk munkaügyi kérdésekre Hogyan kell elszámolni a hóeltakarítási munkával töltött időt? Pályafenntartási dolgozók kérdezik: hogyan kell elszámolni a hóeltakarítási munkával töltött időt? Mikor jogosultak külön hópótlékra? A pályamesterek kaphatnak-e különdíjazást a felmerült hókészenléti szolgálatért vagy a túlmunkáért? Köztudomású, hogy a hóeltaalítási munkák nagy részét a pályafenntartási szolgálat dolgozói végzik. Nagyobb havazás idején azonban a más szakszolgálathoz tartozó dolgozókat is igénybe kell venni, hogy a vasúti forgalom akadályait minél hamarabb elhárítsák. A hómunkára igénybe vett dolgozók munkabérének elszámolására a MÁV Hivatalos Lap 1965. évi 47. számában közzé tett 104 100/1965. VI B. sz. utasítás intézkedik, amely a 107/ 1965. (3) Mü. M. sz. utasítás vasúti végrehajtását rendezi. E jogszabályok szerint a hómunkával eltöltött időre: a munkásállományú dolgozókat megilleti személyi órabérük — havibéres munkások esetén havi bérük, ezenkívül a hóeltakarítási munka minden órájára 1,— Ft hópótlék, a túlmunkában töltött — napi munkaidejüket meghaladó — időre a szabályszerű (25, 50 vagy 100 százalékos) túlórapótlék, és éjszakai — este 22 óra és reggel 6 óra közötti — munka esetén az éjszakai munka pótléka is, amely 6 napot meg nem haladó éjszakai munka esetén az alapkereset 10 százaléka, a 6 napot meghaladó folyamatos éjszakai munka idejére pedig 20 százaléka óránként. Az egyébként mázsadíjas bérrendszerben foglalkoztatott fizikai dolgozók 6,25 Ft órabért kapnak (ezenkívül részükre hópótlék nem fizethető, mivel a 6,25 Ft/óra bér a hópótlékot is magában foglalja). A hómunkával eltöltött idő is beszámít a havi munkaidőkeretbe, így a havi túlórapótlék átalány összegének megállapításánál ezt az időt is be kell számítani. (Ezenkívül külön túlórapótlékot még a napi munkaidőn túl végzett munka esetén sem lehet elszámolni.) Éjszakai munka esetén részükre az éjszakai pótlék is jár. A forgalmi és az alkalmazotti állományú dolgozók a rendes munkaidőben végzett hómunkáért havibérüket kapják, a túlmunkában végzett ilyen munkáért pedig az 1963. évi 6. sz. Hivatalos Lapban közölt 101615/1963. 1/2. B. sz. utasítás szerint azonos tartamú szabadidő vagy pedig a szakszervezet illetékes szervének egyetértésével adott külön igazgatói engedéllyel fizethető szabályos túlóradíjazás jár. (V. U. 6. §.) Éjszakai munkáért az éjszakai pótlék is jár. A szakaszkezelő pályamesterek túlmunkájának és készenléti idejének elszámolását a szakosztály 120 661/1965. 1/6. D. sz. rendelete szabályozza. Részükre ez év szeptemberétől túlóraátalányt fizetnek. A túlóraátalány megállapításánál a korábbi egy év alatt különböző címeken felmerült túlórák mellett e készenléti szolgálatok stb. időtartamát, illetve e címeken kifizetett összegeket vették figyelembe. Az így megállapított átalányt havonként kell kifizetni a szakaszkezelő pályamesterek részére még akkor is, ha az adott hónapban nem merült fel túlóra vagy készenléti szolgálat. Ezzel szemben bármilyen címen felmerülő túlóravagy készenléti díjazást nem kaphatnak, és ilyen címeken szabadidő (csúsztatás) nem adható. A beosztott pályamesterekre ez a rendelkezés nem vonatkozik, részükre az esetenként elrendelt túlmunkáért a szabályszerű pótlékkal felemelt túlóradíjazást kell fizetni. A szakaszkezelő pályamesterek tehát a túlmunkában végzett hóeltakarítási vagy készenléti (ügyeleti) szolgálatért különdíjazást nem kaphatnak, az éjszakai munkáért azonban az éjszakai pótlék őket is megilleti. B. J.