Magyar Vasutas, 1967 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1967-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM Ára 40 fillér A Szaktanács és a KISZ felhívása Magyar Dolgozók! Szervezeti Munkások! Dolgozó Fiatalok! A magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elfogadta és nyilvánosságra hozta az 1967. évi népgazdasági terv fő célkitűzéseit. Nagy feladatok várnak ránk 1967-ben. Az 1967. évi gazdasági feladatok felelősségteljes végrehajtása a gazdaságirányítási reform 1968. évi bevezetésének jó előkészítése érde­kében is fontos. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Fő­nöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának intéző bi­zottsága ezért felhívással fordul minden dol­gozóhoz, hogy becsülettel vegye ki részét a közös munkából, ki-ki a maga területén, a maga feladatának lelkiismeretes, pontos el­végzésével. Felnőttek és fiatalok összefogva, alkotó módon javaslatokkal, kezdeményezé­sekkel és tettekkel segítsék közös céljaink el­érését. Mint az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére indult munkaversenyben — ami­kor olyan nagyszerű példáit láttuk a részve­vő dolgozók aktivitásának, tettrekészségének —, gazdagítsák tovább a szocialista munka­­verseny tartalmát és formáit. Jövő évi népgazdasági tervünk teljesítését, hazánk további fejlődését, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulását mindenki segítse elő munkája lelkiismeretes, pontos végzésével. Az iparban törekedjenek mindenekelőtt a szükségletet szem előtt tartó, gazdaságos ter­melésre, a hazai és az exportigények kielégí­tésére oly módon, hogy a szocialista országok­kal szembeni kötelezettségeinknek eleget té­ve, tovább növekedhessék a tőkésországokba irányuló kivitelünk. Az ipari termelés emel­kedésének túlnyomó részét — legalább 80 százalékát — a termelékenyebb munka biz­tosítsa. A mezőgazdasági termelést a tervezett mértékben növeljék, oly módon, hogy az egyéb igények kielégítése mellett biztosíthas­suk. illetve javítsuk a lakosság élelmiszer­ellátását és növelhessük az exportot. A beruházási tevékenység szolgálja még in­kább a központilag megjelölt célok elérését. Az iparban, építőiparban, a mezőgazdaság­ban, a kereskedelemben, a közlekedés- és hír­közlés ágazataiban, a népgazdaság minden te­rületén alapvető feladat a gazdaságosság, a munka hatékonyságának növelése, minőségé­nek javítása, a szigorú, de ésszerű takarékos­ság. Elsőrendű követelmény, hogy a hazai szükségletek megfelelő kielégítése mellett a kifogástalan minőségű és gazdaságos export eredményeként javuljon hazánk fizetési mér­lege. Felhívjuk ezért a munkásokat, az irányító szakembereket, az értelmiségi és alkalmazott dolgozókat, hogy legjobb tudásuk szerint, szívvel-lélekkel vegyenek részt az 1967. évi népgazdasági és vállalati feladatok sikeres teljesítését szolgáló szocialista munkaverseny­ben. A gazdasági és műszaki szakemberek, ve­zetők tevékenyebben, céltudatosabban vegye­nek részt a szocialista munkaversenyben. Je­lentse e részvételük a gyártmányok és a technológiák, továbbá a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítését, valamint a zavartalan, folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosí­tását. Törekedjenek a munkakörülmények és a munka biztonságának további javítására. Mindezekkel az eddigieknél jobban elősegít­hetik a dolgozók szocialista kötelezettségvál­lalásainak teljesítését. Alkalmazzák céltuda­tosan és összehangoltan a jobb, termeléke­nyebb munkára serkentő anyagi ösztönzést és erkölcsi elismerést. Rendszeresebben és az eddigieknél célszerűbben, felelősségteljesen kérjék és hasznosítsák a dolgozók vélemé­nyét, tapasztalatait, kezdeményezéseit, tart­sák tiszteletben a dolgozókat megillető jogo­kat. A dolgozók a termelés és értékesítés min­den területén érezzenek és vállaljanak fele­lősséget az általuk gyártott és forgalmazott termékek minőségéért. A termelő, gazdálkodó és ellátó részlegek dolgozói egyaránt, az ed­diginél is nagyobb figyelmet fordítsanak az anyaggal, alkatrésszel, szerszámmal s külö­nösen az importanyaggal való takarékosságra. Felhívjuk a szakszervezetek és a KISZ ve­zetőit, aktivistáit, hogy meggyőző érvekkel, agitációval, szervező tevékenységükkel és nem utolsósorban személyes példájukkal követke­zetesen segítsék a soronlevő feladatok megol­dását, legyenek a szocialista munkaverseny élenjárói és az eredmények terjesztői. A szo­cialista munkaverseny tudatformáló erejével mind szélesebb körben érjék el, hogy a vég­zett munka becsületbeli üggyé váljék minden munkahelyen. Ebben továbbra is a szocialista brigádok, a szocialista munka műhelye, üze­me, vállalata, gazdasága címet viselő s e cí­mért küzdő kollektívák mutassanak példát. Felhívjuk az ország minden dolgozóját, hogy a kongresszusi munkaversenyben tanú­sított lendülettel folytassa tovább a munkát. Érjünk el újabb eredményeket az 1967. évi feladatok teljesítésével. Novemberben is dolgoztak az igazgatóságok A vasút novemberi teljesít­ményei változatlanul a kong­resszusi verseny eredményes­ségét tükrözik. Novemberben 10 069 000 tonna áru került el­szállításra, amely 102,2 száza­lékos teljesítésnek jelel meg. A vasút eddigi legnagyobb szállítási teljesítményét 1988-ban nyújtotta. Valamennyi igazgatóság egysé­gesen tevékenykedett a hálóza­ti eredmények kedvezőbb ala­kulása érdekében. A műszaki gazdasági muta­tók eredményei is változatla­nul kezvezőek. A személy­­szállító vonatok menetrend­szerűsége a néhány napos kö­dös idő miatt 94,6 százalékos volt, mindössze 0,4 százalékkal csökkent az előiró.nyzotthoz vi­szonyítva. A tehervonatok me­netrendszerűsége 73,3 százalé­kos volt a 70 százalékos célki­tűzéssel szemben. Jól alakult a vonatközlekedési terv is. A tehervonatok átlagos ter­helésénél csúcseredménynek számit a 967 tonnás átlagterhelés. Ä teherkocsik statikus ki­használása 19,45 tonna volt, amely ugyancsak kiemelkedő teljesítmény. A forgalmi, utazó személyzet fcgy szolgálati órájára jutó vo­­tm íkilométer teljesítményt 104,59 százalékra teljesítettük. A vontató járművek kihasz­nálása az összes dolgozó moz­donyok vonatkozásában 102,25 százalék, a vonali szolgálatot végző mozdonyoknál 103,35 százalékos a célkitűzésekhez viszonyítva. A vontatási utazó személy­zet egy szolgálati órájára eső járműkilométer-teljesítmény a célkitűzéshez viszonyítva 1,68 százalékkal emelkedett. A novemberi összesített eredmények alapján az igaz­gatóságok teljesítménye az alábbiak szerint alakult: Összteljesítmény Jutalom % Ft 101,78 359 000 Budapesti igazgatóság ie2 91 i6:j 999 Debreceni igazgatóság 192.83 le5 „„„ Miskolci igazgatóság , a~ nftn Pécsi igazgatóság 103’45 105 000 Szegedi igazgatóság 102,97 164 000 Szombathelyi igazgatóság 102,49 164 000 Hálózat: 102 30 1 180 000 A vasúti járműjavító-ipar dolgozói is maradéktalanul tel­jesítik vállalt kötelezettségei­ket. A termelési értéktervet 101,2, a termelékenységi válla­lást 101,7 százalékra teljesí­tették. Különösen kimagasló eredményeket értek el a szom­bathelyi, a debreceni és az Északi járműjavító dolgozói. A t!j klubhelyiséget avattak Pusztaszabohan Régi óhaja teljesült a pusz­taszabolcsi vasutasoknak. Hosszú várakozás után de­cember 17-én felavatták az új klubhelyiséget. Az avatóün­nepség keretében búcsúztatták az állomás 14 nyugdíjba vonu­ló dolgozóját is. Horváth Ist­ván az állomás szakszerveze­ti bizottságának titkára mél­tatta a kultúrotthon jelentősé­gét, köszönetét fejezte ki a társadalmi munkásoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a létesítmény mihamarabb el­készüljön, majd őszinte, sza­vakkal búcsúztatta a nyugdíj­ba vonulókat. Az ünnepi beszéd után a szakszervezet-, párt- és gaz­dasági vezetés nevében aján­dékokat adtak át a volt mun­katársaknak. II. I. Határidő előtt adták át rendeltetésének a Szerencs—nyíregy­házi vilamosított vonalat. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter Szerencs állomáson átvágja az avató sza­lagot. (Riport a 3. oldalon) (Laczkó Ildikó felvétele) Á vasút túlteljesítette 1966. évi szállítási tervét Beszélgetés Lindner József vezérigazgató-helyettessel Ismét lezárult egy gazdasá­gi év, a harmadik ötéves terv első esztendeje. Ilyenkor a jó gazda gondosságával minde­nütt számba veszik az ered­ményeket. Mint a kormány Tájékoztatási Hivatala közöl­te: a népgazdaság 1966-ban eredményesen fejlődött. A közlekedés is kielégítette a megnövekedett szállítási igé­nyeket. A fejlesztés és a javu­ló szervezés eredményeként nem volt fennakadás az áru­­szállításban. A népgazdaság eredményes fejlődéséhez milyen mértékben járult hozzá a vasút? Erről be­szélgettünk Lindner József vezérigazgató-helyettessel. — Az 1966. évi személy- és áruszállítási tervet mind az előirányzathoz, mind a bázis­hoz viszonyítva túlteljesítet­tük. Az előzetesen becsült ada­tok szerint 418,8 millió utast szállítottunk el. Tervünket utasfőben 100,1 százalékra, utaskilométerben pedig 100,6 százalékra teljesítettük. A bá­zishoz képest az utasmennyi­ség 1,7 százalékkal, az utaski­lométer-teljesítmény 2,2 szá­zalékkal emelkedett. Kedve­zően alakult a fizető forgalom, míg a díjmentes teljesítmé­nyek alakulásánál visszaesést lehet megállapítani. Ez az arányeltolódás vasúti szem­pontból igen kedvező, mert ennek eredményeként az egy utasra, illetve egy utaskilomé­terre eső átlagos bevétel nö­vekedett. Viszont kedvezőtlen az, hogy az ülőhelykapacitás \kihasználása 1965. évi 57,8-ról 58.7 százalékra növekedett, te­hát a zsúfoltság is nőtt. Kedvezően alakult a sze­­mélyvonati elegytonnakilomé­­ter teljesítmények vontatási nemenkénti megoszlása is. Míg 1965-ben a gőzvontatás részesedése az összes személy­­vonati elegytonnakilométer teljesítményből 67,7 százalék volt, 1966-ban ez az arány 61,7 százalékra csökkent. Jelentő­sen — 6 százalékról 11,2 szá­zalékra — növekedett a Die­sel-vontatás részesedése. Némileg, 95,3-ról 95,9 száza­lékra javult a személyszállító vonatok menetrendszerű köz­lekedése is. Még mindig nem mondható azonban kielégítő­nek a nemzetközi személyszál­lító vonatok menetrendszerű­sége. Jóllehet az 1965. évi 63,75 százalékhoz viszonyítva 1966- ban a nemzetközi vonatok 70.48 százaléka közlekedett menetrend szerint. A személy­szállításnál az egy utaskilomé­terre eső önköltség az 1965. évi 0.253 Ft-tal szemben 0,251 Ft­­ra csökkent, ami éves szinten mintegy 30 millió forint költ­ségcsökkentést eredménye­zett. Bár történtek intézkedések a kultúrált utazás feltételei­nek megteremtése érdekében, a kívánt és elérhető színvona­lat nem sikerült biztosítani. Még napirenden vannak a pa­naszok a felvételi épületek, peronok és a szerelvények tisz­taságát illetően. Több a mű­szaki hiányosság, különösen a nemzetközi járatokban közle­kedő személykocsiknál, ami nemcsak a magyar vasútra nézve kellemetlen, de kedve­zőtlen deviza kihatással is jár. A bázishoz viszonyítva 4,3 millió tonnával több áru — Hogyan alakult az áru­­szállítás? — Ugyancsak előzetesen be­csült adatok szerint az 1966. évi áruszállítási tervet árutonná­ban 101,4 százalékra, árutonna­kilométerben 100,5 százalékra teljesítettük. A bázishoz viszo­nyítva 4,3 millió tonnával és 600 millió árutonnakilométer­rel növekedett az áruszállítás teljesítménye. Nagymértékben növekedett a tranzitáruk mennyisége, mely 9,4 százalék­kal volt több, mint a bázis idő­szakban. Az import áruk mennyisége 6,3 százalékkal növekedett. A kocsiigényes áruknál az 1965. év eredmé­nyét 3,2 százalékkal haladtuk meg. 1966-ban az összes elszál­lított árusúly 116,6 millió ton­na volt, 3,9 százalékkal több mint 1965-ben. A beruházások és szervezés-^ műszaki intézkedések eredmé­nyeképpen sikerült elérni, hogy a vasúti közlekedés miatt sem a termelésben, sem a fogyasztók ellátásában zava­rok nem voltak. A népgazda­ság igényeit az előző évekhez viszonyítva jobb hatásfokkal, gazdaságosabban elégítettük ki. Az áruszállítás lebonyolítá­sát elősegítette az a körül­mény is, hogy egyes fuvarozta­tók szállításaikat az év máso­dik feléről az év első felére ütemezték át, arra az időszak­ra, amikor általában szabad kapacitással rendelkeztünk. Kedvező eredményeket ho­zott a fuvaroztató felekkel egyetértésben tett szervezési intézkedés a vasárnapi rakodá­sok fokozása érdekében. Fő­ként a gépi erővel rakodó kő- és kavicsbányák, továbbá a betonelemgyárak, az érc- és ásványbányászat üzemei ra­kodtak intenzíven a munka­szüneti napokon. Az áruforgalom lebonyolítá­sát nagymértékben elősegítette a rakodással képzett irányvo­natok növekedése is. 1966-ban a kocsirakományú áru 45,2 szá­zaléka irányvonatokkal került elszállításra, 2 százalékkal nö­vekedett a feladási és a lép­csőzetes rakodással képzett irányvonatokkal továbbított áru mennyisége. Az irány- és fordaszerelvények rakodásánál többlépcsős rakodási kombiná­(Folytatás a 3. oldalon.) Bebrits Lajos nevét vette fel a Szegedi Vasútforgalmi Technikám Kedves, bensőséges névadó­­ünnepség keretében Bebrits Lajosnak, volt közlekedés- és postaügyi miniszternek, a munkásmozgalom régi harco­sának nevét vette fel a Szegedi Vasútforgalmi Technikum. Az ünnepségen megjelent Rödönyi Károly miniszter­­helyettes, a MÁV vezérigaz­gatója, Deák Béla, az MSZMP Szeged Városi Végrehajtó Bizottságának tagja, Kiss Ká­roly, a szegedi igazgatóság ve­zetője, Bebrits Lajos özvegye és leánya Bebrits Anna, a Népszabadság munkatársa. Az ünnepi beszédet Rödönyi Károly miniszterhelyettes tar­totta, aki őszinte meleg sza­vakkal méltatta Bebrits Lajos példamutató életútját. A mi­niszterhelyettes ünnepi beszé­de után az iskola fiataljai ne­vében Weisz József, a KISZ- bizottság titkára tett fogadal­mat, hogy méltók lesznek névadójukhoz, hogy példája nyomán élnek, tanulnak, dol­goznak. A névadó ünnepségen Beb­rits Anna, a család nevében 20 ezer forintot ajánlott fel egy iskolai ösztöndíj alapításá­ra. Ennek az összegnek az évi kamatát a legjobb tanulónak ítélik oda. A névadó ünnepség befeje­zéseképpen özv. Bebrits Lajos­­né az iskola zászlajára emlék­szalagot kötött. Az ünnepi iskolagyűlésen olyan határozat született, hogy minden év december 14-én, megemlékeznek névadójukról, Bebrits Lajosról. Sziládi Sándor 1967. JANUÁR 1, AVASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 418 millió utas 1966-ban "r- vfom*****

Next

/
Thumbnails
Contents