Magyar Vasutas, 1967 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1967-01-01 / 1. szám

2 MAGYAR VASUTAS A vasútüzem területén folyó szocialista munkaverseny 1967. évi célkitűzései Az 1967. évi vasútüzemi fel­adatok maradéktalan elvégzé­se, a gazdaságosság tovább fokozása s az új gazdálkodási rendszerre történő fokozott át­térés a vasútnál is jelentős követelményeket támaszt a vezetőkkel és a dolgozókkal szemben. Az össz­hálózati érdekek ke­retein belül jobban kell érvé­nyesülni a közép- és alsó­szintű irányító szervek elgon­dolásainak és a gazdaságos­­ vasútigazgatóságok rmm- skaversenyének további haté­konysága fokozása érdekében a minőségi mutatókont túlme­nően 1967. évben előtérbe ke­rül a vasút mennyiségi telje­sítményeinek és a gazdálkodás eredményességének fokozása. Ennek alapján 1967. január 1-től kezdődően célkitűzés­ként határozzuk meg a fizető képzett tonnakilométerterv, valamint az Államvasutak üzemi nyereségének a bázis­hoz viszonyított növelését. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa 1022/1961. sz., valamint az ezt módosító 1031/1964. sz. együttes határozatai alapján a közlekedés- és postaügyi miniszter és a Vasutasok Szakszervezete Elnöksége és­üzem címmel tüntetheti ki azokat a vasúti csomóponto­kat, főnökségeket, üzemi vál­lalatokat, amelyek a célkitű­zéseket 1967. év folyamán a legeredményesebben teljesítik és a legtöbbet teszik a szállí­tási feladatok teljesítése, a vasút forgalmának tervsze­rűbbé tétele, üzemeltetésének gazdaságos és zavartalan le­bonyolítása érdekében. Általános rendelkezések : Az élüzem címért folyó verseny tételes célkitűzé­seinek értékelése alkalmával vizsgálni kell a szolgálati he­lyek egyéb munkáját is. Fűtő­házaknál a vontató járművek szolgálatképtelenségének okait és számát is. A termelési tervek, vala­mint a termelékenységi ter­vek értékelésénél a túlórák­nak megfelelő többlet értéke­ket figyelembe venni nem le­het. Vizsgálni kell a munkásvé­delem érdekében kifejtett te­vékenységet s ennek kereté­ben a tervezett szolgálati és távolléti órák betartását, a kettő különbségének csökken­tését, a heti pihenőnapok biz­tosítását, a túlmunka szabad idővel történő megváltására vonatkozó szabályok betartá­sát. Értékelni kell a 100 főre eső balesetek számát az előző évhez viszonyítva, valamint az egy sérültre eső kiesett munkanapok számát. Fentie­ken kívül figyelembe kell venni különösen a közlekedő vonattal történt, valamint a halálos üzemi baleseteket. Azonos feltételek fennállása mellett, előnyben kell részesí­teni azokat a szolgálati helye­ket, vállalatokat, amelyek jobb eredményt értek el a dolgozók egészségének és testi épségének védelme terén. Mérlegelni kell a szocialista munkaverseny, ezen belül fő­újítások és a szocialista bri­gádmozgalom, valamint a szo­cialista munka műhelye, üzemrésze, szolgálati helye címért folyó verseny eredmé­nyeit. Ál­talában figyelembe kell venni a szolgálati hely (vál­lalat­) egészének fejlődését, az összes körülmények együttes mérlegelése alapján. Az egyes szakszolgála­ti® foknál megállapított cél­kitűzések az előírt teljesítmé­nyeknél az alsó határt jelen­tik. Az élüzem címért folyó versenyben valamennyi célki­tűzést — kivéve, ahol más elő­írás nincs — éves göngyölített eredményeit, illetve tervek jogra való önálló törekvések­nek. A fenti alapelvek figyelem­­bevételével a vasútüzem terü­letén a szocialista munkaver­seny mozgalom 1967. évben is a Vasútigazgatóságok munka­versenye és a szolgálati he­lyek (vállalatok) és üzem cí­mért folyó versenye, mint­alapvető versenyformák kere­tei között kerül központosan szervezésre. A vasútigazgatóságok mun­kaversenyének számszerű cél­kitűzései negyedévenként kü­lön kerülnek kiadásra. A vezérigazgatóság által ki­adott negyedéves célkitűzése­ket a vasútigazgatóságok bontják fel havi operatív cél­kitűzésekre. A célkitűzések kiadásánál és felbontásánál általános irányelv, hogy azok összhangban legyenek az ope­ratív szállítási feladatokkal, alapján kell értékelni és telje­síteni. A munkaverseny tisztasága érdekében az étt­zem címért folyó versenyben kizáró okot képez olyan bizonylati fegye­lemsértés, amely indokolatlan előnnyel jár a szolgálati hely, vagy a vasútigazgatóság részé­re. Nem adományozható kitün­tetés olyan szolgálati hely ré­szére, ahol nem hoznak nyil­vánosságra legkésőbb az ered­mények értékelésekor olyan tényeket, amelyek negatívum­ként érintik a szolgálati hely munkáját. Amennyiben ilyen tények a kitüntetés adomá­nyozása után kerülnek csak nyilvánosságra és bizonyítást nyer a tények elhallgatása, az ilyen eset az élüzem kitünte­tés visszavonását eredménye­zi. A kitüntetés visszavonása érintheti a főnökség, illetve a vállalat egészét, csomóponti kitüntetés esetén a szolgálati helyeit egyikét is. Értik Az élüzem címért folyó WTM versenyben a szolgálati helyek eredményeit a tárgy­évet követő év február 25-ig kell a helyszínen felülvizsgál­ni. A szolgálati helyek eredmé­nyeinek felülvizsgálásáról ké­szült jegyzőkönyvekből egy példányt a KPM 1/2. Sze­mélyzeti és Munkaügyi Szak­osztály, egy példányt az ille­tékes üzemi szakosztály, egy példányt a Vasutasok Szak­­szervezete közgazdasági osz­tálya részére tartoznak a va­sútigazgatóságok megküldeni.­­ A szolgálati helyek ered­ményeit a felügyeleti szerveknek évközben is foko­zottan figyelemmel kell kísér­ni. Az első félév befejezése után értékelni kell a teljesít­ményeket. A célkitűzéseket az első félévben legeredmé­nyesebben teljesítő szolgála­ti helyek pénzjutalomban ré­szesülnek.­­ Azok a vasúti csomó­pontok és főnökségek, valamint üzemi vállalatok, amelyek az élüzem célkitűzé­seiket éves viszonylatban ugyan kiemelkedő szinten tel­jesítik, de élüzem kitüntetés­ben nem részesülnek, vezér­­igazgatói elismerést és pénz­jutalmat kapnak.­­ Azok a vasúti csomó­pontok és főnökségek, üzemi vállalatok, amelyek az év folyamán akár az üzemel­tetés, akár a gazdaságosság terén kiemelkedő teljesít­ményt érnek el, vagy egy-egy nagyobb jelentőségű feladatot oldanak meg, az időponttól függetlenül év közben is ré­szesülhetnek vezérigazgatói elismerésben és pénzjutalom­ban. Vezérigazgatói elismerésben részesülő szolgálati helyek ju­talomösszege az élüzem cím­mel járó jutalomösszeg 50 százalékánál kevesebb nem lehet . Az MTA SZOT Vörös Vándorzászlóval kitünte­tett szolgálati helyek az éves eredmény után járó üzemi ju­talékot 40 százalékkal fel­emelve, az élüzem címmel kitüntetett szolgálati helyek az üzemi jutalékot 25 száza­lékkal felemelve, a vezér­­igazgatói elismerésben és igaz­gatói elismerésben részesülő szolgálati helyek az üzemi ju­talékot 15 százalékkal fel­emelve kapják . A 100 főnél kisebb szol­gálati helyek, továbbá a gazdasági vasúti üzemfőnök­ségek a keskeny nyomközű vasúti szolgálati helyek és a vasúti csomópontokhoz nem tartozó kis fűtőházak célkitű­zéseinek megállapítása, telje­sítményeinek értékelése, a vasútigazgatóságok és a Vasu­tasok Szakszervezete területi bizottságainak hatáskörébe tartozik. Ezek a szolgálati he­lyek célkitűzéseik megfelelő szintű teljesítése esetén vasút­­igazgatói elismerésben és pénzjutalomban részesíthetők.­­ Az élüzem címért folyó verseny számszerű cél­kitűzéseit a vasúti csomópon­tok és a 100 főnél nagyobb létszámú, nem csomóponti ál­lomások és fűtőházak részére a vasútigazgatóságok a szak­­szervezet területi bizottságai­val egyetértésben 1967 január 15-ig határozzák meg.­­ Az élüzem célkitűzések értékelésére vonatkozó­an a vezérigazgatóság illeté­kes szakosztályai 1967. január 15-ig külön értékelési szabály­zatot tartoznak kiadni a KPM 1/2. Személyzeti és Munka­ügyi Szakosztállyal és a Vasu­tasok Szakszervezete közgaz­dasági osztályával egyetértés­ben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusának tiszteletére kezdeményezett éves munkaverseny a vasút területén is kimagasló munka­sikereket eredményezett. 1967- ben lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója, amelynek megün­neplését újabb munkasikerek­kel tehetjük a legméltóbbá. Az 1967. évi tovább növek­vő szállítási feladatok mara­déktalan elvégzése érdekében az eddiginél is jobban kell támaszkodni a szocialista munkaverseny-mozgalom ke­retében a dolgozók aktivitásá­ra. (A célkitűzések részletes ismertetése megtalálható a Hivatalos Lap 1966. december 17-én megjelent 50. számában. A szerk.) A vasútigazgatóságok munkaversenye Az élüzem címért folyó verseny célkitűzései 1967. JANUÁR 1. A kongresszusi verseny tapasztalatai Az év elején a termelési ta­nácskozásokon elfogadott vállalkozásokkal vette kezde­tét a kongresszusi munka­­verseny. Ez nem jelentett és nem jelent külön verseny­­formát, hanem a már el­kezdett éves verseny foly­tatásának, körültekintőbb tö­rekvését fejezte ki. Ez a tu­ a­datos tevékenység meghozta gyümölcsét. Az év első, ki­lenc hónapjában áruszállít­­ási tervünket 103 százalékra teljesítettük. A személyvona­tok menetrendszerinti közle­kedésében 96 százalékos, a tehervonatok menetrend­­szerinti közlekedésében pe­dig 72,7 százalékos ered­ményt értünk el. A te­hervonatok átlagos terhelé­sét 947 tonnára, a teherkocsik statikus terhelését 19,23 ton­nára teljesítettük. Az üze­mi eredmény 8,9 millió fo­rinttal haladja meg a terve­zettet. A vasúti ipar költség­­szintje 1,5 százalékkal csök­kent, a termelékenység vi­szont 2,7 százalékkal emelke­dett. A vasúti ipar üzemi eredménye pedig 20,9 millió forinttal haladta meg a ter­vezettet. Minőségi fejlődés Nagy lépést tettünk előre a munka- és üzemszervezés, a gazdaságosság fokozásában is. A munkaverseny jól be­vált formáit igyekeztünk megfelelő tartalommal meg­tölteni. A kongresszusi mun­ka­verseny egyik jelentős új vonása, hogy a verseny tartal­mi elemei kiszélesedtek. A mennyiségi szemlélet mel­lett olyan lényeges elemek kaptak helyet, mint a mun­ka minőségének javítása, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a biz­tonságos munka feltételeinek megteremtése stb. F­ tényezők együttes érvé­nyesítése jelenti azt a minő­ségi fejlődést, amit a kong­resszusi verseny hozott. Egyik ilyen lényeges minőségi vál­tozás, hogy a korábbi évek során kialakult kampány­­mozgalmak, rövid lejáratú műszakok, április 4., vasutas­­nap stb. szervezése helyett, a szükséges feltételeket rend­szeresen, folyamatosan az év első napjától az év utolsó napjáig biztosítja a szakmai vezetés. A mozgalmi szervek részéről is folyamatos és ál­landó szervező, irányító mun­kát követelt meg a munka­verseny minőségi fejlődése. A munkaversenyt segítő po­litikai munka sem tűri meg a kampánymunkát. A politi­kai nevelőmunkában jelen­tős helyet foglal el a munka­verseny, mint a tudatformálás eszköze. Ezt sem lehet azon­ban időszakokra korlátozni. Persze nem könnyű egycsa­­pásra megszüntetni a ko­rábbi évekből hagyomány­ként megmaradt ünnepi mű­szakok szervezését, egymás versenykihívását. Ilyen je­lenségek tapasztalhatók vol­tak a kongresszusi munka­évverseny kibontakozásának időszakában is. Kerüljük a formaságokat A celldömölki fűtőházban például egy mozdonyt 6 nap alatt javítottak meg. Ez jó eredmény, de hogyan érték el? Úgy, hogy nyújtott mű­szakokat tartottak, a rendsze­res egy műszak helyett a gépen éjjel-nappal dolgoztak, de nem intézkedtek a túl­munka, az éjjeli pótlék el­számolásáról, ami jogos zú­­golódást váltott ki! A Heves megyei bizottság, amikor tárgyalta a komgresz­­szusi verseny helyzetéről ké­szített jelentést, pozitívum­ként értékelte a kongresszusi hónap szervezését a hatvani pályafenntartási főnökségnél, továbbá Hatvan és Gyön­gyös állomáson, valamint az egri csomópontom. Pedig ha jobban megvizsgálják a ver­seny tartalmát, rájönnek, hogy olyan általános célo­kat tartalmazott, melyeket nem lehet csupán egy hó­napra leszűkíteni. A brigádok például vállalták a hóeltaka­­rítás folyamatosságát, a mun­katerületek homokozását. Miután eddig aránylag jó idő volt, nem volt szükség folya­matos hóeltakarításra. A dolgozók aktivitásának lelkesedésének, kezdeménye­ző készségének fenntartásá­ban, továbbfejlesztésében sem lehet egy-egy kiragadott, vagy valamely eseményhez kötött időszakra való összpontosítás a szervező és irányítómun­ka módszere, mert ez is formalizmushoz vezethet. Legeredményesebb, leghaté­konyabb módszer a rendsze­resség és folyamatosság, ami­­kor a munka eredményeit és hiányosságait a valóság igé­nye alapján elemezzük, en­nek alapján vonjuk le a kö­vetkeztetéseket határozzuk meg a konkrét tennivalókat é­s ezt ismertetjük, vitatjuk meg a kollektívákkal. A IX. pártkongresszus a szocialista építés további fel­adatainak programját hatá­rozta meg. E program végre­hajtásáért tovább tart a ver­seny. Dr. Boriki István Speciális tejszállító kocsik készülnek a székesfehérvári jár­műjavítóban. A Vasúttervező TV tervei alapján módosították a régi kocsikat. Eszerint a háromtartályos kocsik helyett öttartályosak készülnek az üzemben. Az év végéig 115 külön­leges érc-, hal-, cement- és tejszállító kocsi készült Székes­fehérvárott. (MTI Fotó : Hadas János felv.) Siklós állomás megbecsült aktivistái: a hmmínmimk Siklós állomás szakszerve­zeti bizottságához 141 tag tar­tozik. Az állomásiakon kívül több kisebb szolgálati hely dolgozóit fogja össze ez az alapszervezet, közöttük a Pécsi Pályafenntartási Főnökség XIV-es pályamesteri szakaszá­nak dolgozóit, valamint Nagy­­harsány és Beremend állomá­sok vasutasait. A létszámnak megfelelően 12 bizalmit vá­lasztottak, így a csoportok nem túlzottan népesek. — A legutóbbi választás al­kalmával nálunk minden cso­portban a régi bizalmit vá­lasztották meg — mondta Györfi József, a szakszervezeti bizottság titkára. — Bizalmi­jaink a fegyelmezett, szakmai­lag és politikailag képzett dol­gozók közül kerültek ki és már van bizonyos gyakorlatuk az ilyen jellegű társadalmi mun­kában. Tevékenységükről csak elismeréssel szólhatok. Miben áll ez a tevékenység? Jó a szervesifjség/ Siklóson sem egyszerű a bi­zalmiak munkája. Vegyük csak sorra a tennivalókat és az elért eredményeket. Első­­­­sorban a bizalmiaknak kö­szönhető, hogy a tagdíjmorál a tervezett 90 százalék helyett 97 százalékos, a szervezettség is jó. A bizalmiakat havonta egyszer hívja össze beszélge­tésre a vezetőség. A bizalmi értekezlet alkalmával nem­csak a tagdíjbélyeg felvétele­zését végzik el, hanem tájé­koztatják a vezetőséget a mun­ka során tapasztalt problé­mákról. Ugyanakkor a veze­tőség ismerteti a legújabb ren­delkezéseket és a soron követ­kező tennivalókat. A forduló­­szolgálatot teljesítő bizalmiak közül egy-kettő rendszerint hiányzik ezekről a megbeszé­lésekről. őket a vezetőség tag­jai pótlólag tájékoztatják a bizalmi értekezleten elhang­zo­ttakról. A siklósi alapszervezet bi­zalmijai közül kettő párttag, de a pártonkívüliek politikai aktivitására sem lehet panasz. Hasznos volt ebből a szem­pontból, hogy az alapszerve­zetnél az idén is megtartották a bizalmi tanfolyamot, ame­lyen 10 bizalmi vett részt. A mozgalom kérdéseiben való rendszeres tájékozódásukat szolgálta, hogy valamennyien előfizetői a Magyar Vasutas újságnak, rendszeresen meg­kapják a bizalmi tájékoztatót és az időnként megjelenő Bi­zalmiak Kézikönyvét. A bizalmi csoportértekezle­teken gyakran tárgyalnak ter­meléssel kapcsolatos problé­mákat: a csoport tagjai el­mondják gondjaikat, nehézsé­geiket. Napirendre kerülnek a munkavédelmi hiányosságok is. Számos munkavédelmi hiá­nyosság megszüntetését a bi­zalmi cso­portért­ekezl­etek kez­deményezték a siklási alap­szervezetnél. Jufsgabb párt: a pó­tíismisztitás Ritkán esik szó arról, ho­gyan segítik dolgozótársaikat a bizalmiak. Nyilván nem is azért teszik, mintha köszöne­tet várnának érte. Embersé­gük, szocialista öntudatuk dik­tálja az ilyen cselekedeteket. Tavaly meghalt az egyik pá­lyafenntartási dolgozó felesé­ge A négy gyermek nevelése ilyen körülmények között ne­héz terhet jelentett a dolgozó számára, B bizalmira kutatta an­nak lehatoz­ánát, hogyls a gyere­keket MÁV nevelőintézetek­ben helyezzék el. Fáradozása ere­dménnyel járt. A bizalmiak figyelemmel kísérik a dolgozók anyagi és családi helyzetét. Az arra rá­szoruló részére segély kiutalá­­sát javasolják, bérprobléma esetén sürgetik a megfelelő intézkedést, agitációs, felvilá­gosító munkájuk elősegíti a tagság tanulását. A legjobb érv a személyes példa! Tudják ezt a siklósi bi­zalmiak is és igyekeznek elöl­járni a munkában. Nem vé­letlen, hogy az alapszervezet­nél tavaly kettő és már az idén is két bizalmi kapott ki­váló dolgozó kitüntetést. A bi­zalmiak közül hatan szocialista brigádok tagjai és a munka­­versenyben is megállják a he­lyüket. Szükséges kiemelni, hogy a rendeletek és határozatok is­meretében a bizalmiak őrköd­nek a törvényesség megtartá­sa felett. Véleményüknek minden kérdésben hangot ad­nak. Szót emelnek jelentékte­lennek látszó ügyekben is. Az aprólékosság náluk nem túl­zás, de a munka nélkülözhe­tetlen velejárója, hiszen a dolgozók számára a legkisebb ügy is nagyon fontos lehet... Most legutóbb a vonatkísérő­­fordulóval kapcsolatban tet­tek hasznos és közérdekű ja­vaslatokat a siklósi bizalmiak­ önzetlen munka szerény ré­szesei, melyhez akarásuk és tudásuk legjavát adják. -­ Ezért becsüli őket a tagság) számít rájuk a szakszervezeti biz­t­ás­ és a gazdasági vezet­­és, Lőrincz János .

Next