Magyar Vasutas, 1968 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1968-01-02 / 1. szám
2 A téren kívüli juttatásét rendszere az új mechanizm A gazdasági mechanizmus reformja során jelentős változások lesznek a gazdálkodás, a gazdaságszervezés különféle területein. E változások nagy része abból az elgondolásból került tudományos alapokon nyugvó kimunkálásra, hogy meg kell gyorsítani a szocializmus építését és ennek érdekében fel kell használni, olyan gazdasági ösztönzőket, melyek a cél megvalósítására alkalmasak. A gazdasági érdekeltség, az anyagi ösztönzés rendszere, a kollektívák és az egyének vonatkozásában egyaránt kidolgozásra került. Ennek megfelelően nagyobb jelentőséget kap a premizálási, jutalmazási rendszer, az anyagi érdekeltség elve, így a termelés mennyiségi és minőségi változásai, a vállalati jövedelmezőség dönti el végső soron, hogy a dolgozók milyen közvetlen és közvetett juttatásban részesülnek. A vállalati jövedelmezőség vagy röviden a nyereségre való törekvés a népgazdasági célokat szolgálja, ezért az az ösztönzési rendszer a jó, ahol a népgazdasági és vállalati érdek találkozik, nem használt része pedig a következő évekre mindig átvihető. A járműjavító üzemek és önelszámoló egységekké szervezett főnökségek, a lebontott kereteken belül önállóan gazdálkodhatnak és az éves felhasználási tervet a vezető meghallgatásával, ezeknek az egységeknek a szakszervezeti bizottságai készítik elő. A kollektív szerződés biztosítja A kedvezményes üzemi étkeztetés további fejlesztését biztosítja az 1968-ra kötött kollektív szerződés. Azokon az üzemi konyhákon, ahol erre a lehetőség megvan, az üzemi ékeztetést teljes rezsi- és nyersanyagtérítéssel a vasutasok családtagjai is igénybe vehetik. Az egyedül álló nyugdíjasokról való gondoskodás jegyében került a kollektív szerződésbe, hogy a vasutas nyugdíjasok — természetesen a konyha kapacitásától függően — igénybe vehetik a kedvezményes üzemi étkeztetést. A vasutasok sajátos munkáltatási rendje, az üzemétkeztetés további kiterjesztését is indokolttá teszi, így például, forduló szolgálat esetén a szabadnapos dolgozók kedvezményes étkeztetése is helyesnek látszik, ugyanis, ha valaki gyakran utazik, utazása alatt nem mindig, vagy csak ritkán tudja igénybe venni a pihenőhelyeken lévő üzemi konyhákat. A gyermekintézményeknek nyújtott vállalati támogatás összege sem csökken. Ennek megfelelően a dolgozók által fizetett térítés a jelenlegi szinten marad. A gyermekintézmények további fejlesztése, újabb férőhelyek létesítése azonban csak a vasút eredményes, jövedelmező munkája esetén lehetséges. A vasutasok segélyezése a jelenlegi szinten marad. Bővítése, a keret növelése, ugyancsak az eredményesség javításától függ. A segélyek odaítélésében, a jövőben nagyobb szerepet kapnak a szakszervezeti bizottságok. A vasutasok lakásellátása, az országos helyzetet tükrözi. A MÁV kisebb-nagyobb számban eddig is épített saját erőből lakásokat. A jövőben valamivel több lakásépítésre lesz lehetőség, hiszen a lakásépítés céljaira felhasználhatók lesznek azok az amortizációs öszszegek, amelyeket, a mintegy 16 000 meglevő szolgálati lakás után képez a vasút. Ezenkívül nagy segítség, hogy a lakáskártalanítási lehetőségek növelésével, másfél millió felhasználása révén mintegy 170 lakást lehet felszabadítani és tényleges vasutas dolgozóknak juttatni. A vállalati lakásépítkezéseken kívül, ebben az évben közel 70 millió forint keretet kaptak a tanácsok, amelyek 1969-ig, mintegy 400 lakást juttatnak a vasutas dolgozóknak. Fokozottabb támogatást kapnak, a dolgozók saját erőből történő lakásépítkezéseikhez. A kollektív szerződésben kötött megállapodás értelmében, a tervek elkészítésével és kivitelezési tanácsadással, építőipari szerszámok és eszközök kölcsönzésével, 50%-os fuvardíjkedvezménnyel siet a MÁV a dolgozók segítségére. Az 1968-as év során megvizsgálják, hogy milyen feltételek mellett és milyen alapokból lehetne, a vasutas dolgozók részére kedvezményes kislakásépítési kölcsönt juttatni saját vállalati alapokból. A kollektíva jó munkájától is függ A dolgozók részére juttatott egyéb béren kívüli előnyök is nagy részben függnek a vállalat nyereségétől. Ezért az ilyen juttatások akkor növelhetők, ha a kollektíva jó munkája azt megalapozza. A béren kívüli juttatásokon értjük mindazt, amit a dolgozók nem fizetésben, prémiumban, túlórában kapnak. Ezt gyakran nem számolják, pedig egy főre évente több ezer forint értéket képvisel. Csak társadalombiztosítási szolgáltatásból a vasutasok évente, több mint 700 millió forintot kapnak vissza, amely dolgozónként közel 4000 forintot tesz ki. Ezenkívül az üzemi étkezés, üdültetés, gyermekintézmények, mind jelentős tételt képviselnek az állam háztartásban és növelik a dolgozók reáljövedelmét. A gazdasági mechanizmus reformjának kidolgozásakor széles körű vita folyt, hogy mi történjék ezekkel a juttatásokkal. A vállalati önállóság lehetővé tenné, hogy ezek helyett a juttatások helyett is bért fizessenek ki, illetve a juttatásokat pénzben váltsák meg. A vitákon sok híve volt ennek a gondolatnak, mert e juttatásokat nem mindenki és nem egyformán vette igénybe. Csak a legegyszerűbb esetet említsük, ahol nincs üzemi konyha, e juttatásból a dolgozók természetszerűleg nem részesülhetnek. Több helyen vitatták a juttatások igazságos voltát, azonban a párt és kormányzati szervek és a Szaktanács azt a vitathatatlanul helyes álláspontot foglalta el, hogy a gazdasági mechanizmus reformja semmifélekében sem érintheti az eddig elért szociális vívmányokat. Sem az életszínvonal csökkenése, sem a szociális vívmányok felszámolása nem lehet előnyös, mert az a szocialista rendszerrel nem fér össze. Ezért határoztak úgy, hogy még központi erőfeszítések árán is biztosítani kell a szociális intézmények fenntartását és reális színvonalon való fejlesztését is. Ennek megfelelően a vasutas dolgozók béren kívüli juttatásainak fenntartása is biztosított, sőt a korábbiaknál is jobban garantált, hiszen a kollektív szerződés — mely jogszabály erejű, tehát kikényszeríthető — a juttatások körét pontosan meghatározza. A nyereségtől függetlenül A béren kívüli juttatások jelenlegi szinten való tartása teljesen biztosított. Megadja biztonságát az, hogy a legfontosabb ilyen juttatások fedezeti forrása, a vállalat eredményességéből elkülönítetten, attól függetlenül alakul, így például a részesedési alap nagyságától, a nyereségtől függetlenül az 1967-es szinten biztosítani kell az üdülők fenntartására, és egyéb szociális, kulturális támogatásra fordított összegeket. Biztosítani kell továbbá, a kedvezményes üzemi étkeztetéshez és a gyermekintézmények fenntartásához eddig is nyújtott vállalati hozzájárulást, valamint a segélyezési keretet. Az ilyen célra felhasználható összegek biztosítása tehát még a veszteséges vállalat dolgozóinak is azt a biztonságérzetet adja, hogy a szociális ellátás, illetve a közvetett juttatások vonatkozásában visszalépés, szociális juttatások megvonása nem lesz. Az említett elkülönített alapokon túl, a közvetett juttatások fedezésére biztosítékul szolgálnak azok az intézkedések is, amelyek az igazgatói alap jóléti részének bázisszinten való teljes felhasználását teszik lehetővé. Ezenkívül az üzemi költségek terhére és a vállalatfejlesztési alapokból is biztosítani lehet a béren kívüli juttatások színvonalának megtartását, illetve emelését. Az üdülők fenntartására, egyéb szociális, kulturális és sportcélokra rendelkezésre álló összeg felhasználása éves téma alapján történik. Az igények alapulvételével fontossági sorrendet állítanak fel, melyben a meglévő intézmények és létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat, az állagmegóvással járó költségeket tervezik. A fennmaradó részből lehet további fejlesztésre, férőhelybővítésre — a felosztandó alap nagyságától függően — tervezni. Növekszik a szakszervezetek joga Jelentős változás a korábbi tervezéshez képest, hogy a szakszervezetek jogai nagy mértékben nőnek. Amíg korábban a felhasználási tervet a Vasutasok Szakszervezete Elnöksége és a MÁV Vezérigazgatója együttesen készítette, és a szakszervezet meghallgatásával a vezérigazgató döntött, addig most a szakszervezet elnöksége dönt a felhasználást és a felhasználási sorrendet illetően, a vezérigazgató meghallgatásával. Ez egyrészt növeli a szakszervezet felelőségét, másrészt viszont azzal az előnnyel jár, hogy a szakszervezeti munka jellegéből következően mind a tervezés, mind a felhasználás és ellenőrzés széles társadalmi alapokra kerül, így, tehát a felhasználó dolgozók is közvetlenül érdekeltek lesznek a tervezés stádiumában. Milyen költségeket lehet a részesedési alap elkülönített részéből fedezni? Ebből a keretből lehet hozzájárulni a MÁV üzemi, családi üdülők és hétvégi pihenők fenntartásával és üzemeltetésével járó kiadásokhoz, korszerűsítéséhez és bővítéséhez, a vasutasgyermekek üdültetéséhez, kultúr- és sportfeladatok ellátásával kapcsolatos kiadásokhoz, vagy ilyen létesítmények fenntartásához. Ebből lehet olyan idegen vállalatok, vagy intézetek részére hozzájárulást fizetni, amelyek a vasutas dolgozók rendelkezésére bocsátják szociális, kulturális vagy más létesítményeiket. Természetesen ezt az alapot, még számtalan más jogcímen lehet felhasználni. Az alap fel M\rv\ír VASUTAS A béren kívüli juttatások rendszere tovább javul Jelentős béren kívüli juttatás az egyén-, munka- és védőruha-ellátás is. A jelenlegi keretek itt sem csökkennek, ellenkezőleg, ésszerű gazdálkodással, elsősorban a minőség javításával, a közeli egy-két évben javulás várható a ruhaellátásban. A vasutasok még számos béren kívüli juttatásban részesülnek, így például utazási és szállítási kedvezményt, munkásszállást vehetnek igénybe. A béren kívüli juttatások rendszere tehát — azzal a korábbi téves hiedelemmel szemben, hogy a nyereségességre való törekvés mellett visszafejlődnek — lényegében javul. A havi pénzben kifizetett illetmény és más juttatás mellett még további, a dolgozók élet- és munkakörülményeit javító intézkedés bevezetésére kerül sor. Ez azért volt megvalósítható, mert a vasutas dolgozók derekasan teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Hogy a jövőben további lépéseket tehessünk, az élet- és munkakörülmények fokozatos javítására, nem kevesebb a tennivaló. Az 1968-as év, mindenképpen nehéz lesz. Dolgozóktól és vezetőktől egyaránt helytállást kíván. Az újszerű vezetési elvek megvalósítása, a szokatlan módszerek, a kitaposatlan út veszélyét is magukban rejtik. Ezzel azonban számolt a párt és a kormány. Ezért 1968-at a tapasztalatok évének tekintik. S. J. Névadó ünnepség Debrecen állomáson egyszerre öt vasutas újszülött névadó ünnepségét rendezték meg a közelmúltban. Az ünnepségen előbb az állomási szakszervezeti bizottság nőbizottságának vezetője köszöntötte az újszülötteket és a szülőket, majd a vasutas napköziotthon óvodásai kedves versek kíséretében virágcsokrokat nyújtottak át a szülőknek. A névadó ünnepségen a Fábián ikrek, Barna és Zsolt, Munkácsi Illés, Hámori Éva és Cseres Marianna nevének beiktatása után a gazdasági és a mozgalmi vezetők betétkönyveket nyújtottak át ajándékképpen az újszülöttek részére. Czeglédi Sándor Az ötös névadó ünnepség ünnepeltjei Több olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy ismertessük a szabadsággal kapcsolatos szabályokat. A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. Az alap- és pótszabadság együttesen a dolgozó rendes szabadsága. Az alapszabadság tehát 12 nap, amelyhez a munkaviszonyban eltöltött évek alapján pótszabadság jár. A pótszabadság megállapítása 1968. január 1-től eltér az eddigi gyakorlattól. Ugyanis eddig az 1945. év előtti éveket és az 1945. január 1. óta eltelt éveket külön-külön kellett számításba venni. Az új szabály ilyen különbséget nem tesz. A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. A munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadságot úgy kell megállapítani, hogy minden két év után egy napot kell számításba venni. A régi szabályozástól eltérően ez most vonatkozik a felszabadulás előtt munkaviszonyban töltött időre is, de az új rendelkezés szerint sem kaphat a dolgozó e címen évi tizenkét napnál több pótszabadságot. Ha a munkaviszonyban töltött idők összeszámításánál töredék év keletkezik és ez a félévet eléri, vagy meghaladja, azt egész évnek kell tekinteni. Pótszabadság illeti meg a fiatalkorúakat és a többgyermekes anyákat, valamint egyes egészségre ártalmas munkakörökben dolgozókat. A fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tizenkét munkanap, azontúl évi hat munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben jár, amelyben a dolgozó a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik életévét betölti. A dolgozó anyának három gyermeke után évi két, minden további gyermek után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra jogosultság szempontjából az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermeket kell figyelembe venni. A többgyermekes anyák pótszabadsága, valamint a jutalomszabadság a dolgozót az egyéb címen járó pótszabadságon felül, az évi tizenkét munkanapon túlmenően is megilleti. A dolgozóknak egészségre ártalmas munkakörben — ha erre tekintettel a munkaidőt nőre csökkentették — évi tizenkét munkanapig, sugárártalomnak kitett munkakörben pedig évi huszonnégy munkanapig terjedő pótszabadság jár. 1968. január 1-től a kiváló munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozók a rendes szabadságon felül évi tizenkét munkanap jutalomszabadságban részesíthetők. A juttatás mértékét a MÁV kollektív szerződés tartalmazza. A hatnapos munkahéttől eltérő munkaidőbeosztás esetén —, hogy a munkáltatási rendet a szabadság kiadása ne zavarja — a dolgozó részére járó rendes és tanulmányi szabadság tartalmát a munkában töltött idő és a hozzá kapcsolódó pihenőidő figyelembevételével az alábbi táblázat alapján kell megállapítani és kiadni: Válaszolunk munkaügyi kérdésekre Hogyan kell kiszámítani a dolgozók szabadságát? 1965. JANUÁR 2. A SZABADSÁG TARTAMA 1 napos 5 napos 5 és fél- 14/34 12/24 órás 12/24 napos 16/32 munkahét esetén munkanap órás közbeváltásos órás fordulószolgálat esetén szolgálatmentesség 1 11 1112 2 2 1 1 2 3 3 3 2 2 2 4 3 4 2 3 3 5 4 5 3 3 4 6 5 6 4 4 5 7 6 6 4 5 5 8 7 7 5 5 6 9 8 8 5 6 7 10 8 9 6 7 8 11 9 10 6 7 8 12 10 11 7 8 9 13 11 12 8 9 10 14 12 13 8 9 11 15 13 14 9 10 11 16 13 15 9 11 12 17 14 16 10 11 13 18 15 17 11 12 14 19 16 17 11 13 14 20 17 18 12 13 15 21 18 19 12 14 16 22 18 20 13 15 17 23 19 21 13 15 17 24 20 22 14 16 18 27 23 25 16 18 20 30 25 28 18 20 23 36 30 33 21 24 27 42 35 39 25 28 32 45 38 41 26 30 34 48 40 44 28 32 36 51 43 47 30 34 38 54 45 50 32 36 41 60 50 55 35 40 45 66 55 61 39 44 50 72 60 66 42 48 54 78 65 72 46 52 59 A Bebrits-alapítvány első jutalmazottja A szegedi Bebrits Lajos Vasútforgalmi Technikum ez évben először december 16-án adta át a Bebrits-alapítvány jutalmát annak a tanulónak, aki a tanulmányi eredményeivel, magtartásával a legjobban megérdemelte. Az iskola növendékei nagy tetszéssel és elismeréssel fogadták a zsűri döntését, amely Csendes Ilona TV b. osztályos tanulónak ítélte oda az 1000 forint jutalmat. Csendes Ilona tanulmányi eredménye 4,8. A tanulás mellett a közösségi munkából, a KISZ-munkából, az irodalmi színpad tevékenységéből is eredményesen veszi ki a részét. Az ünnepség alkalmával felolvasták Bebrits Lajos özvegyének és leányának Bebrits Annának a jutalmazotthoz és az ünnepség részvevőihez intézett üdvözlő táviratát. Csendes Ilona vasutas család gyermeke. Édesapja Kalocsa állomáson vonatkísérő. Apa és leánya meghatódott szavakkal köszönte meg a jutalmat. Az ünnepség befejezéseként a Vasútforgalmi Technikum irodalmi színpadának együttese műsorral kedveskedett az ünnepség résztvevőinek. Sziládi Sándor