Magyar Vasutas, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1969-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, Ára 40 fillér ,1969. JANUÁR 2. A szakszervezet agitációs, propaganda és kulturális nevelőmunkája a központi veze előtt A központi vezetőség decem­ber 13-i ülésén megvitatta az agitációs, propaganda és kul­turális nevelőmunka fejleszté­sére vonatkozó előterjesztést, melynek előadója Gulyás Já­nos, a szakszervezet titkára volt. Bevezetőben elmondotta, hogy az előterjesztés a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa 1968. szeptember 21-i, fenti tárgyban elfogadott állásfogla­lását alapul véve elemzi a helyzetet, konkretizálja a ten­nivalókat a vasutasszakszer­vezet viszonyaira. A szocializmus teljes győzel­mének egyik alapvető belső társadalmi feltétele az embe­rek gondolkodásának szocialis­ta átformálása. Társadalmi fej­lődésünk jelenlegi szakaszában — a gazdasági építő munka mellett — ezért került előtér­be a nevelési feladatok céltu­datos és következetes megvaló­sítása — hangsúlyozta az el­adá­­sos munka garmadája azt je­lenti, ha nem teszünk radikális lépést ezek csökkentésére, nem marad idő arra, hogy a dolgo­zók közé kerüljünk, a sokat emlegetett tömegkapcsolat a mai eredményességét is elvesz­ti. Merjünk végre szakítani az önigazoló jelentés gyártásával, a sokszor felesleges jelentés­kéréssel, önagyonülésezéssel. A szakszervezeti munka ha­tékonyságának egyik területe az üzemi demokrácia érvénye­sülése. Ezt legtöbbször leszű­kítve kezelik, s csak a terme­lési tanácskozásra korlátozzák. Egyéb formák alkalmazása nem eléggé céltudatos. Még nem sikerült elérni és általá­nossá tenni, hogy a szakszer­vezeti taggyűléseken a szak­­szervezeti bizottságok, vagy egyéb reszortbizottságok mun­kájával is megfelelő súllyal foglalkozzanak a dolgozók hoz­zászólásaikban. A gazdaságirányítás új rend­szere újabb lehetőségeket biz­tosít az üzemi demokrácia ki­­teljesedésének. Ezzel a lehető­séggel élni parancsoló szüksé­gesség a szakszervezet tömeg­kapcsolatának erősítése szem­pontjából is. Az üzemi demokrácia célja: érdekeltté tenni a dolgozókat az irányításban, elérni, hogy beleszóljanak a döntésekbe. Az üzemi demokrácia a hatalom gyakorlását jelenti. A dolgozók bevonása a vezetésbe, nem el­sősorban munkamódszerbeni kérdés, hanem a hatalom gya­korlásának kérdése, a tulajdo­nosi érzés felkeltésének mód­szere. Az agitáció és propaganda elsődleges célja a munkára nevelés Annak ellenére, hogy a szakszervezet mindennapos munkájában elengedhetetlen a felvilágosítás, a nevelés, mégis egyik leggyengébb területnek tekinthető az agitációs és pro­paganda tevékenység. A vas­utas dolgozók politikai és vi­lágnézeti nevelésében, általá­nos és szakmai műveltségé­ben elért eredmények koránt­sem elegendők. Munkánk, erő­feszítéseink eredményességét tagadnánk viszont, ha egyér­telműen csak a hiányosságokat vetnénk fel. Ezután a vasutas dolgozók politikai és világnézeti állapo­táról, a nemzetközi és belpoli­tikai eseményekre történő rea­gálásról, a nevelőtevékenysé­get hátráltató sajátos viszo­nyokról beszélt. Elemezte a gazdaságirányítás új rendsze­rére való áttérés fogadását, a mechanizmusnak a dolgozók oldaláról történő értelmezését. Továbbra is arra kell töre­kedni — mondotta —, hogy a dolgozók átfogóan megismer­jék a vasút gazdálkodásának rendjét. Azokat a módszereket, amelyek elősegítik vagy hát­ráltatják a vasút eredmé­nyének alakulását. Azokat a forrásokat, amelyek segítik az élet- és munkakörülmények javítását. Ez annál is fontosabb, mert a vállalati gazdálkodás kere­tében a MÁV helyzete sajátos: a nyereség növelése korláto­zott. Olyan nyereségnövelő le­hetőségek, mint más vállala­toknál a kapacitásnövelés, a jövedelmezőbb üzletág fejlesz­tése stb. a vasútnál nincs meg. Az agitáció és propaganda, valamint a nevelő tevékenység elsődleges célja a szocialista öntudatból végzett munkára nevelés. A munka ember- és jellemformáló hatásának leg­kézenfekvőbb bizonyítékai a szocialista brigádok. A mozga­lom fő jellemzője, hogy kife­jezze a társadalomhoz, a mun­kához való új viszonyt, felté­telezi az együttélés szocialista szabályainak betartását. A vasúton ma 7686 brigád 74 939 fővel versenyez a cím elnyeréséért vagy megtartá­sáért. A mozgalom jelentősége a termelési eredményeken túl abban van, hogy több ezer dol­gozó e mozgalom keretében tett vállalása alapján végezte el az általános és középiskolát, különböző szakmai tanfolya­mokat. A mozgalomban lettek rendszeres könyvolvasók, isme­retterjesztő előadások, műsza­ki akadémiák látogatói. A moz­galom vezetett el sok dolgozót a színházba, múzeumba, ki­rándulásra. Ez után a mozgalom negatív jellemzőivel foglalkozott, s el­mondotta, mi a szakszervezeti szervek teendője ezek kijaví­tására. A balesetek megelőzését, a jobb munkakörülményeket cél­zó propagandával kapcsolatban hangsúlyozta: sajnos a gyakor­lat nem áll arányban azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a balesetek megelőzése érdeké­ben kifejtettünk. Az egyéni agitáció módszere közül ki­emelte a munkavédelmi őrök szerepét. Az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a vasúton min­den részlegben munkavédelmi őr tevékenykedjen. A dolgozók nevelésében nagy része van a szakszerveze­ti aktivistáknak, akiknek szá­ma jelenleg 28 567 fő, ebből bi­zalmi 12 342. Legnagyobb ré­szük különböző iskolán, tan­folyamon rendszeresen képezi magát. A funkcionáriusokról beszél­ve nem hagyhatjuk szó nélkül — emelte ki az előadó —, hogy leterhelésük egyre fokozódik. Az értekezletek számának in­dokolatlan emelkedése, az írá­ A szakmai műveltség alapja az általános műveltség A szakszervezeti politikai tömegoktatás legnépszerűbb és legkedveltebb formái jelenleg a Társadalmunk időszerű kér­dései tanfolyamok — mondot­ta Gulyás elvtárs. Jelenleg 1390 tanfolyamnak 26 559 hallgató­ja van. A tanfolyamokat első­sorban azok tematikája, szer­vezési formája és a foglalko­zások módszere teszi vonzóvá. (Folytatás a 2. oldalon.) December közepére befejeződött a Budapest—Nyugati pályaudvar— Cegléd közötti vonal villamosítása Már szinte megszokottá vá­lik, hogy minden év végén új vonalszakaszokon indul meg a villamosvontatás. A harmadik 5 éves terv közel 400 kilométer vasútvonal villamosítását irá­nyozta elő, és ennek jegyében a feladatok sikeres teljesítésé­nek bizonyítékaként futott vé­gig 1966 decemberében az első villamos vontatású vonat a Szerencs—Nyíregyháza, majd a múlt év decemberében a Nyíregyháza—Záhony közötti vonalon. A MÁV a harmadik 5 éves tervben a Budapest Nyugati pályaudvar—Cegléd—Szolnok —Debrecen—Nyíregyháza kö­zötti fővonal villamosítását irányozta elő. E vonal forga­lom- és terhelésnövekedése már korábban arra kényszerí­tette a vasút vezetését, hogy a vontatási feladatok maradék­talan és megfelelő elvégzésére e vonalon átmenetileg Diesel­vontatást vezessen be. Nehéz körülmények között Budapest Nyugati pályaud­var és Cegléd között ez év ko­ra tavaszán kezdődtek a villa­mosítási munkálatok, melyek eddig nem ismert nehézségeket jelentettek a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség valamennyi dolgozójának. A nehézségeket egyrészt az okoz­ta, hogy az 1968-ra ütemezett vonalszakasz számos nagy pá­lyaudvarral, állomással, rende­ző- és teherpályaudvarral ren­delkezik, másrészt, hogy a vil­lamosítási munkákat a MÁV egy igen nagyforgalmú szaka­szán, a forgalom minimális za­varása mellett kellett végre­hajtani. Ilyen körülmények kö­zött a legjobb együttműködés­re volt szükség a vonalon üze­met tartó budapesti vasútigaz­­gatóság és az építési munká­kat végző felsővezetéképítő, pályaépítő és távközlő, vala­mint a biztosító berendezés kábelezési munkáit végző dol­gozók, munkacsoportok és szolgálatok között. A munka volumenére jel­lemző, hogy a mintegy 160 millió forint költséggel meg­épült villamosított vonalsza­kaszon csupán a felsővezeték­­építők közel 100 millió forint értékű munkát végeztek el. E nagyszabású építési munka so­rán 250 tonna munkavezeték, 87 tonna réz és bronz , vala­mint 143 tonna acélsodrony, 2500 darab vasoszlop került felhasználásra. Az oszlopok be­e­tonalapjainak elkészítéséhez mintegy 24 000 köbméter föld került kiásásra és 16 000 köb­méter beton került bedolgozás­ra. A felsővezeték felszerelésé­re pedig mintegy 22 800 porce­lán szigetelőre és 90 tonna önt­vényre volt szükség. A korábbiakhoz képest mint­(Folytatás a 3. oldalon) Lesták Mihály elektrikus a műszertáblán előkészíti a vonal feszültségterhelését Helyzetkép a karácsony előtti csúcsforgalomról „Nagyüzem” a Keleti pályaudvar pénztárainál (Riport a 6. oldalon) Üzenet a távoli jövőbe Elhelyezték a Landler Járműjavító új szociális létesítményeinek alapító okiratát Két szociális, illetve kultu­rális rendeltetésű épülettel gyarapszik a következő évek­ben a Landler Járműjavító. A MÁV Tervező Intézet által ké­szített tervek alapján 900 dol­gozó részére új öltöző­fürdő készül az üzem kocsiosztálya mellett. A másik épületkomp­lexum a régi földszintes iro­dasor helyére kerül és a fő­­nökségi épülettel kapcsolja össze a kultúrotthonit. Ebben helyezik el az új üzemorvosi és szakorvosi rendelőt, az új, 1500 adagos üzemi konyhát, bővítik az éttermet és a kul­­túrotthont is. A két építkezés­re 21 millió forintot fordíta­nak. Az alapozási munkálatokat októberben kezdte meg a MÁV Budapesti Magasépítési Fő­nökség. Az alapító okirat ün­nepélyes elhelyezésére decem­ber 18-án 15 órakor került sor az üzem „A” kapujánál. Az ünnepséget az üzem sok dol­gozójának, szocialista brigád­vezetőjének és szakszervezeti aktivistájának jelenlétében Si­mon László, a szakszervezeti bizottság titkára nyitotta meg, majd Harmati Sándor vezér­igazgató-helyettes mondott ün­nepi beszédet. Méltatta a MÁV és járműjavító iparában dol­gozók szociális helyzetének ja­vítására tett intézkedéseket, melyek sorában jelentős állo­más a Landler Járműjavítóban megkezdett két beruházás. A vörösréz hengerbe zárt alapító okiratot Szabó Antal, szakszer­vezetünk főtitkára helyezte el az üzemorvosi épület egyik be­­tonpillérének üregébe. Az alapító okirat a távoli jö­vőnek szóló jelképes üzenet. Megírták benne, hogy pártunk megalakulásának 50. évfor­dulóján kezdték a beruházást a járműjavító dolgozóinak szo­ciális és kulturális ellátottsá­gának javítására. Megírták benne a tervezők és a kivite­lezők nevét, valamint többek között azt is, hogy a SZOT négymillió, a VSZTK másfél­­millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz. Az épülő létesítményeket jelképesen Fenyvesi István, a Landler Járműjavító igazgató­ja vette át és kérte az építő­ket, hogy a nemes cél érdeké­ben tegyenek meg mindent a beruházások mielőbbi meg­valósításáért. Biztosítsák, hogy az öltöző-fürdő épület 1969- ben elkészüljön és a másik szociális-kulturális létesítmény is befejezést nyerjen — a meg­levő létesítmények folyamatos üzemeltetése közepette — 1971 végére. L. J.

Next