Magyar Vasutas, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1969-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, Ára 40 fillér ,1969. JANUÁR 2. A szakszervezet agitációs, propaganda és kulturális nevelőmunkája a központi veze előtt A központi vezetőség december 13-i ülésén megvitatta az agitációs, propaganda és kulturális nevelőmunka fejlesztésére vonatkozó előterjesztést, melynek előadója Gulyás János, a szakszervezet titkára volt. Bevezetőben elmondotta, hogy az előterjesztés a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1968. szeptember 21-i, fenti tárgyban elfogadott állásfoglalását alapul véve elemzi a helyzetet, konkretizálja a tennivalókat a vasutasszakszervezet viszonyaira. A szocializmus teljes győzelmének egyik alapvető belső társadalmi feltétele az emberek gondolkodásának szocialista átformálása. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában — a gazdasági építő munka mellett — ezért került előtérbe a nevelési feladatok céltudatos és következetes megvalósítása — hangsúlyozta az eladásos munka garmadája azt jelenti, ha nem teszünk radikális lépést ezek csökkentésére, nem marad idő arra, hogy a dolgozók közé kerüljünk, a sokat emlegetett tömegkapcsolat a mai eredményességét is elveszti. Merjünk végre szakítani az önigazoló jelentés gyártásával, a sokszor felesleges jelentéskéréssel, önagyonülésezéssel. A szakszervezeti munka hatékonyságának egyik területe az üzemi demokrácia érvényesülése. Ezt legtöbbször leszűkítve kezelik, s csak a termelési tanácskozásra korlátozzák. Egyéb formák alkalmazása nem eléggé céltudatos. Még nem sikerült elérni és általánossá tenni, hogy a szakszervezeti taggyűléseken a szakszervezeti bizottságok, vagy egyéb reszortbizottságok munkájával is megfelelő súllyal foglalkozzanak a dolgozók hozzászólásaikban. A gazdaságirányítás új rendszere újabb lehetőségeket biztosít az üzemi demokrácia kiteljesedésének. Ezzel a lehetőséggel élni parancsoló szükségesség a szakszervezet tömegkapcsolatának erősítése szempontjából is. Az üzemi demokrácia célja: érdekeltté tenni a dolgozókat az irányításban, elérni, hogy beleszóljanak a döntésekbe. Az üzemi demokrácia a hatalom gyakorlását jelenti. A dolgozók bevonása a vezetésbe, nem elsősorban munkamódszerbeni kérdés, hanem a hatalom gyakorlásának kérdése, a tulajdonosi érzés felkeltésének módszere. Az agitáció és propaganda elsődleges célja a munkára nevelés Annak ellenére, hogy a szakszervezet mindennapos munkájában elengedhetetlen a felvilágosítás, a nevelés, mégis egyik leggyengébb területnek tekinthető az agitációs és propaganda tevékenység. A vasutas dolgozók politikai és világnézeti nevelésében, általános és szakmai műveltségében elért eredmények korántsem elegendők. Munkánk, erőfeszítéseink eredményességét tagadnánk viszont, ha egyértelműen csak a hiányosságokat vetnénk fel. Ezután a vasutas dolgozók politikai és világnézeti állapotáról, a nemzetközi és belpolitikai eseményekre történő reagálásról, a nevelőtevékenységet hátráltató sajátos viszonyokról beszélt. Elemezte a gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés fogadását, a mechanizmusnak a dolgozók oldaláról történő értelmezését. Továbbra is arra kell törekedni — mondotta —, hogy a dolgozók átfogóan megismerjék a vasút gazdálkodásának rendjét. Azokat a módszereket, amelyek elősegítik vagy hátráltatják a vasút eredményének alakulását. Azokat a forrásokat, amelyek segítik az élet- és munkakörülmények javítását. Ez annál is fontosabb, mert a vállalati gazdálkodás keretében a MÁV helyzete sajátos: a nyereség növelése korlátozott. Olyan nyereségnövelő lehetőségek, mint más vállalatoknál a kapacitásnövelés, a jövedelmezőbb üzletág fejlesztése stb. a vasútnál nincs meg. Az agitáció és propaganda, valamint a nevelő tevékenység elsődleges célja a szocialista öntudatból végzett munkára nevelés. A munka ember- és jellemformáló hatásának legkézenfekvőbb bizonyítékai a szocialista brigádok. A mozgalom fő jellemzője, hogy kifejezze a társadalomhoz, a munkához való új viszonyt, feltételezi az együttélés szocialista szabályainak betartását. A vasúton ma 7686 brigád 74 939 fővel versenyez a cím elnyeréséért vagy megtartásáért. A mozgalom jelentősége a termelési eredményeken túl abban van, hogy több ezer dolgozó e mozgalom keretében tett vállalása alapján végezte el az általános és középiskolát, különböző szakmai tanfolyamokat. A mozgalomban lettek rendszeres könyvolvasók, ismeretterjesztő előadások, műszaki akadémiák látogatói. A mozgalom vezetett el sok dolgozót a színházba, múzeumba, kirándulásra. Ez után a mozgalom negatív jellemzőivel foglalkozott, s elmondotta, mi a szakszervezeti szervek teendője ezek kijavítására. A balesetek megelőzését, a jobb munkakörülményeket célzó propagandával kapcsolatban hangsúlyozta: sajnos a gyakorlat nem áll arányban azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a balesetek megelőzése érdekében kifejtettünk. Az egyéni agitáció módszere közül kiemelte a munkavédelmi őrök szerepét. Az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a vasúton minden részlegben munkavédelmi őr tevékenykedjen. A dolgozók nevelésében nagy része van a szakszervezeti aktivistáknak, akiknek száma jelenleg 28 567 fő, ebből bizalmi 12 342. Legnagyobb részük különböző iskolán, tanfolyamon rendszeresen képezi magát. A funkcionáriusokról beszélve nem hagyhatjuk szó nélkül — emelte ki az előadó —, hogy leterhelésük egyre fokozódik. Az értekezletek számának indokolatlan emelkedése, az írá A szakmai műveltség alapja az általános műveltség A szakszervezeti politikai tömegoktatás legnépszerűbb és legkedveltebb formái jelenleg a Társadalmunk időszerű kérdései tanfolyamok — mondotta Gulyás elvtárs. Jelenleg 1390 tanfolyamnak 26 559 hallgatója van. A tanfolyamokat elsősorban azok tematikája, szervezési formája és a foglalkozások módszere teszi vonzóvá. (Folytatás a 2. oldalon.) December közepére befejeződött a Budapest—Nyugati pályaudvar— Cegléd közötti vonal villamosítása Már szinte megszokottá válik, hogy minden év végén új vonalszakaszokon indul meg a villamosvontatás. A harmadik 5 éves terv közel 400 kilométer vasútvonal villamosítását irányozta elő, és ennek jegyében a feladatok sikeres teljesítésének bizonyítékaként futott végig 1966 decemberében az első villamos vontatású vonat a Szerencs—Nyíregyháza, majd a múlt év decemberében a Nyíregyháza—Záhony közötti vonalon. A MÁV a harmadik 5 éves tervben a Budapest Nyugati pályaudvar—Cegléd—Szolnok —Debrecen—Nyíregyháza közötti fővonal villamosítását irányozta elő. E vonal forgalom- és terhelésnövekedése már korábban arra kényszerítette a vasút vezetését, hogy a vontatási feladatok maradéktalan és megfelelő elvégzésére e vonalon átmenetileg Dieselvontatást vezessen be. Nehéz körülmények között Budapest Nyugati pályaudvar és Cegléd között ez év kora tavaszán kezdődtek a villamosítási munkálatok, melyek eddig nem ismert nehézségeket jelentettek a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség valamennyi dolgozójának. A nehézségeket egyrészt az okozta, hogy az 1968-ra ütemezett vonalszakasz számos nagy pályaudvarral, állomással, rendező- és teherpályaudvarral rendelkezik, másrészt, hogy a villamosítási munkákat a MÁV egy igen nagyforgalmú szakaszán, a forgalom minimális zavarása mellett kellett végrehajtani. Ilyen körülmények között a legjobb együttműködésre volt szükség a vonalon üzemet tartó budapesti vasútigazgatóság és az építési munkákat végző felsővezetéképítő, pályaépítő és távközlő, valamint a biztosító berendezés kábelezési munkáit végző dolgozók, munkacsoportok és szolgálatok között. A munka volumenére jellemző, hogy a mintegy 160 millió forint költséggel megépült villamosított vonalszakaszon csupán a felsővezetéképítők közel 100 millió forint értékű munkát végeztek el. E nagyszabású építési munka során 250 tonna munkavezeték, 87 tonna réz és bronz , valamint 143 tonna acélsodrony, 2500 darab vasoszlop került felhasználásra. Az oszlopok beetonalapjainak elkészítéséhez mintegy 24 000 köbméter föld került kiásásra és 16 000 köbméter beton került bedolgozásra. A felsővezeték felszerelésére pedig mintegy 22 800 porcelán szigetelőre és 90 tonna öntvényre volt szükség. A korábbiakhoz képest mint(Folytatás a 3. oldalon) Lesták Mihály elektrikus a műszertáblán előkészíti a vonal feszültségterhelését Helyzetkép a karácsony előtti csúcsforgalomról „Nagyüzem” a Keleti pályaudvar pénztárainál (Riport a 6. oldalon) Üzenet a távoli jövőbe Elhelyezték a Landler Járműjavító új szociális létesítményeinek alapító okiratát Két szociális, illetve kulturális rendeltetésű épülettel gyarapszik a következő években a Landler Járműjavító. A MÁV Tervező Intézet által készített tervek alapján 900 dolgozó részére új öltözőfürdő készül az üzem kocsiosztálya mellett. A másik épületkomplexum a régi földszintes irodasor helyére kerül és a főnökségi épülettel kapcsolja össze a kultúrotthonit. Ebben helyezik el az új üzemorvosi és szakorvosi rendelőt, az új, 1500 adagos üzemi konyhát, bővítik az éttermet és a kultúrotthont is. A két építkezésre 21 millió forintot fordítanak. Az alapozási munkálatokat októberben kezdte meg a MÁV Budapesti Magasépítési Főnökség. Az alapító okirat ünnepélyes elhelyezésére december 18-án 15 órakor került sor az üzem „A” kapujánál. Az ünnepséget az üzem sok dolgozójának, szocialista brigádvezetőjének és szakszervezeti aktivistájának jelenlétében Simon László, a szakszervezeti bizottság titkára nyitotta meg, majd Harmati Sándor vezérigazgató-helyettes mondott ünnepi beszédet. Méltatta a MÁV és járműjavító iparában dolgozók szociális helyzetének javítására tett intézkedéseket, melyek sorában jelentős állomás a Landler Járműjavítóban megkezdett két beruházás. A vörösréz hengerbe zárt alapító okiratot Szabó Antal, szakszervezetünk főtitkára helyezte el az üzemorvosi épület egyik betonpillérének üregébe. Az alapító okirat a távoli jövőnek szóló jelképes üzenet. Megírták benne, hogy pártunk megalakulásának 50. évfordulóján kezdték a beruházást a járműjavító dolgozóinak szociális és kulturális ellátottságának javítására. Megírták benne a tervezők és a kivitelezők nevét, valamint többek között azt is, hogy a SZOT négymillió, a VSZTK másfélmillió forinttal járult hozzá a beruházáshoz. Az épülő létesítményeket jelképesen Fenyvesi István, a Landler Járműjavító igazgatója vette át és kérte az építőket, hogy a nemes cél érdekében tegyenek meg mindent a beruházások mielőbbi megvalósításáért. Biztosítsák, hogy az öltöző-fürdő épület 1969- ben elkészüljön és a másik szociális-kulturális létesítmény is befejezést nyerjen — a meglevő létesítmények folyamatos üzemeltetése közepette — 1971 végére. L. J.