Magyar Vasutas, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1969-01-02 / 1. szám
* MAGYAR VANITAS A Vasutasok Szakszervezete Központi Vezetőségének intézkedési terve az agitációs, propaganda és kulturális nevelő munka fejlesztésére A központi vezetőség a SZOT 1968. szeptember 21-i ülésén elfogadott — „A szakszervezetek időszerű feladatai az agitációs-, propaganda- és kulturális nevelőmunka •fejlesztésében” című 1. Az agitáció és propaganda eszközeivel, a felvilágosító- és nevelőtevékenység hatékonyabbá tételével — értekezletek, oktatás, írásos kiadványok — nyújtson segítséget a közép- és alapszervezeteknek az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásához. 2. Rendszeresen — rétegenként — vizsgálja a dolgozók eszmei, politikai színvonalát, a kulturális igényeiket és ellátottságot. Tegyen intézkedéseket a politikai színvonal emelésére, a kulturális ellátottság javítására. 3. Mérje fel a szakszervezet termelési és munkavédelmi propagandájának helyzetét, hatékonyságát, szabja meg a követendő tennivalókat. 4. A szakszervezeti és üzemi demokrácia fórumait segítse hatékonyabban felhasználni a gazdaságirányítás új rendszerének eredményes kibontakoztatására. 5. A szakszervezet kiadványaiban — elsősorban a Magyar Vastíjusban — növelni kell a kulturális, nevelő és agitációs jelleget. 6. Különös gondot kell fordítani az általános iskolába járók számának növelésére. A vasút tanfolyam- és vizsgarendszerét, a szakmai oktatást a vezérigazgatósággal együttműködve a technikai követelményeknek megfelelően módosítani kell. 7. Segítse elő a szakszervezet művészi ízlésformáló hatékonyságának növelését, az öntevékeny művészeti csoportok célirányos tevékenységét. 3. A szakszervezet hagyományos kultúrnevelési feladatait — képzőművészet, könyvtármozgalom, ismeretterjesztés, szakköri tevékenység, művészeti csoportok, stb. — tovább kell folytatni, színvonalát növelni. Anyagi eszközökkel is segíteni kell a 1. Nyújtsanak segítséget az alapszervezeteknek az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához. 2. Készítsék fel az alapszervezeti reszortfelelősöket mindennapos érdekvédelmi, nevelési és agitációs feladatok ellátására. Felelősek, hogy a középszerv területén levő alapszervezetek nevelő munkája minél hatékonyabb legyen, minél szorosabb kapcsolat alakuljon ki a dolgozók és a vezetők között. 3. Rendszeresen ellenőrizzék és segítsék a politikai tömegmunkát. Követeljék meg a szakszervezeti taggyűlések, termelési tanácskozások, bizalmi értekezletek rendszeres megtartását. Gyűjtsék össze a tagság véleményét, ismerjék a dolgozók mindenkori hangulatát, igényeit, s tegyenek intézkedést egyrészt a tájékoztatásra, másrészt a hatáskörükbe tartozó problémák megoldására. 4. Az alapszervezeti választások során nyújtsanak segítséget a megfelelő káderek kiválasztásához. A választások után szervezzék meg az aktívák oktatását. A továbbiakban gondoskodjanak rendszeres tájékoztatásukról. 5. Hassanak oda, hogy a választások idején az agitáció és propaganda tevékenység megélénküljön, aktívabbá, meggyőzőbbé váljon. 6. Érjék el, hogy az üzemi demokrácia fórumain a dolgozók felvetett kérdéseikre, javaslataikra, kéréseikre, állásfoglalás alapján megtárgyalta a vasutas-szakszervezetre vonatkozó feladatokat. A végrehajtás érdekében az egyes szakszervezeti szervek teendőit az alábbiakban szabja meg: kulturális létesítmények fejlődését, a klubrendszer szélesítését. 9. A szakszervezet nemzetközi tevékenységét a meglevő kapcsolatok megtartásával, újak létesítésével tovább kell fejleszteni. 10. A kulturális ellátottságot érintő és a szakmai vezetéssel közösen kiadott rendelkezéseket vizsgálják felül, s gondoskodjanak azok korszerű megújításáról. 11. A kulturális nevelő, agitációs és propaganda munka irányítása személyi és szervezeti feltételeinek javítása érdekében: a) A szakszervezet központjában létre kell hozni a kulturális, agitációs és propaganda osztályt. b) A debreceni, miskolci, pécsi, szegedi, szombathelyi területi bizottságok apparátusát meg kell erősíteni egy kultur reszortos munkatárs beállításával. 12. A részesedési alap felosztásánál az elnökség vegye figyelembe a központi vezetőség állásfoglalását a kulturális és nevelési feladatokat illetően. 13. Tűzze napirendre a szocialista brigádmozgalom fejlesztésével, hatékonyságának emelésével kapcsolatos teendőket. 14. A tiszteletdíjasok szerződését felül kell vizsgálni. Új szerződések megkötésénél a megbízatás alapfeltétele a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a szakképzettség legyen. Figyelembe véve, hogy 1973-tól tiszteletdíjasként csak olyan dolgozó alkalmazható, aki megfelelő szakvizsgával és működési engedéllyel rendelkezik. 15. Különös gondot kell fordítani a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója, és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója méltó megünneplésére, gyors és kellően indokolt választ kapjanak. 7. Ellenőrizzék a kulturális célra juttatott és általában a rendelkezésre álló anyagi eszközök célszerű felhasználását. 8. Vizsgálják rendszeresen az alapszervezetek kulturális, agitációs és propaganda tevékenységét. Segítsék a személyi, szervezeti feltételek, eszközök, módszerek fejlesztését és kialakítását. 9. Mérjék fel területük kulturális ellátottságát, határozzák meg az igények kielégítésének mértékét, és sorrendjét. A kulturális alap felosztásának ez képezze az alapját. 10. Évközben is vizsgálják „A társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok helyzetét. Szorgalmazzák az alapszervezeteknél az állami oktatásban részt vevők segítését, patronálását. 11. A területi oktatási és ismeretterjesztési tanács munkáját segítsék, ellenőrizzék. 12. A központi vezetőség irányelveit tűzzék napirendre, és szabják meg a konkrét feladatokat. A végrehajtás segítését és ellenőrzését — részfeladatonként — építsék be 1969. évi munkatervükbe. A bitmnpsBorreBotoh íflndnin . 1.. A világnézeti, politikai nevelés szempontjából az eddiginél jobban figyelembe kell venni a dolgozók rétegeződését, tudati színvonalát. Ezek ismeretében kell meghatározni az aktivisták agitációs, propaganda feladatait. Az aktivisták felkészítése során esetenként meg kell határozni az agitációs jellegű tennivalókat és a propaganda célkitűzéseket. 2. Nagy gondot kell fordítani a testületi ülésekre, a szakszervezeti taggyűlések tartalmára. A taggyűlések jó alkalmat teremtenek arra, hogy a döntésre váró kérdésekben kikérjék a tagság véleményét, és beszámoljanak a megbízások végrehajtásáról. 3. A dolgozók felvilágosításának egyik fontos eszköze a szóbeli agitáció. Mindenütt törekedni kell az önálló, helyi agitációs tevékenységre. A mindennapi politikai nevelőmunka elsősorban a bizalmiak útján valósulhat meg. Ezért fokozott gondot kell fordítani a bizalmiak felkészítésére és oktatására. Növelni kell a bizalmiak tekintélyét a rendszeres informáláson túl véleményük kikérésével is. 4. Az üzemi demokrácia fórumait jobban fel kell használni a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősítésére. Fel kell használni ezeket a gazdasági reform helyes értelmezésére, az egyéni, vállalati, népgazdasági érdekek összhangjának megértetésére. 5. Tovább kell fejleszteni a szocialista brigádmozgalmat. Különösen a szocialista együttélésre, az önművelésre vonatkozó vállalások tartalmát kell javítani. Javasolják a jól dolgozó kollektívákat anyagi és erkölcsi elismerésre, gondoskodjanak eredményeik, módszereik nyilvánosságáról. 6. Fejlesszék a termelési és műszaki propaganda eszközeit: különösen a szakmai műveltség és az új technikai ismeretek elsajátítására törekedjenek. A műszaki munkásakadémiákat használják fel e célkitűzések megvalósítására. 7. Nagyobb figyelmet kell fordítani az írásos agitációra. Szorgalmazzák a szakszervezeti kiadványok előfizetését és felhasználását. Növelni kell a Népszava, a Munka és a Magyar Vasutas olvasótáborát. 8. A propaganda munka jobban irányuljon a marxista világnézet elterjesztésére. Hatékonyabban kell magyarázni a párt gazdasági és politikai céljait, különösen a gazdasági mechanizmus gyakorlati alkalmazása szempontjából. 9. Fentiek elérésének fontos eszköze „A társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok. Fordítsanak különös gondot a propagandisták kiválasztására, felkészítésére, a hallgatók kiválogatására. Használják fel a tanfolyamokat a sajátos helyi problémák, feladatok megtárgyalására. Tekintsék fontos információs forrásnak, a dolgozók véleménynyilvánítása egyik fórumának. 10. Fordítsanak gondot a szakszervezeti tisztségviselők oktatására. Az oktatások során reszortbeosztástól függetlenül foglalkozzanak a szakszervezet nevelő feladatával, az agitációs és propaganda munka módszerével. 11. A kulturális nevelőmunka továbbfejlesztése és kiszélesítése érdekében jobban igénybe kell venni az állami és szakszervezeti művelődési intézmények, művészegyüttesek szolgáltatásait és a közönségszervezést. 12. Szorgalmazzák az általános iskola elvégzését, és a továbbtanulási igények kielégítését. Teremtsék meg a feltételeket a munkásszülők továbbtanuló gyermekeinek segítésére, a tanuló dolgozók korrepetálására, patronálására. 13. A szálláshelyi kultúrbizottságok fordítsanak nagy figyelmet a szálláslakók — különösen a fiatalok — általános és szakmai képzésének segítésére. Ezenkívül fejleszszék az ismeretterjesztést, az olvasómozgalmat és a művészetek propagandáját mind tartalmilag, mind a résztvevők számát tekintve. 14. Törekedjenek az anyagi eszközök koncentrált, célszerű felhasználására. A lehetőséghez mérten növeljék a kulturális, agitációs és propaganda célokra fordított összegeket. 15. A korábban más célra igénybe vett kulturális helyiségeket állítsák vissza rendeltetésének megfelelően. 16. A munkásszállásokon, laktanyákban gondoskodjanak arról, hogy a felsőbb szervek által televízió és rádió üzemeltetésére vonatkozó rendeleteket mindenütt betartsák, a készülékeket biztosítsák. 17. A szakszervezeti bizottságok rendszeresen értékeljék, hogy mennyire érvényesül munkájukban a nevelőtevékenység. 18. A választások során gondoskodjanak arról, hogy jól képzett, hozzáértő vezetőségi tagot bízzanak meg a kultúrnevelési agitációs és propaganda feladatok irányításával. Olyan általános műveltséggel és politikai felkészültséggel rendelkező személyeket bízzanak meg ezzel a feladattal, akik nemcsak a szorosan értelmezett kulturális (művészeti) kérdésekben jártasak, de az agitációs, propaganda feladatok ellátásához szükséges szervező és agitatív képességekkel is rendelkeznek. 19. Nevelőmunkával elő kell segíteni a lakossággal, utazóközönséggel kapcsolatban álló dolgozók kulturált megjelenését és magatartását. 20. Különös gondot kell fordítani a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról való méltó megemlékezésre. 21. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának módszereit szakszervezeti bizottsági ülésen vitassák meg. A részfeladatok szerepeljenek folyamatosan munkatervükben. Bp. 1968. december 13. Vasutasok Szakszervezete központi vezetősége its elnökség feladnta . A középszvírek feladata . 1969. JANUÁR 2. A SZAKSZERVEZET AGITÁCIÓS, PROPAGANDA ÉS KULTURÁLIS NEVELŐ MUNKÁJA A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ELŐTT (Folytatás az 1. oldalról.) Választ ad igen sok, a dolgozókat foglalkoztató kérdésre. Alkalmas módszer arra is, hogy a szakszervezeti bizottság tudomást szerezzen a dolgozók érdeklődési köréről, hangulatáról, de egyben informáló lehetőséget is biztosít. Ezután az iskolán kívüli ismeretszerzés egyéb formáiról, az ismeretterjesztő előadásokról, a munkásakadémiák rendszeréről beszélt. Kiemelte, hogy a színvonal emelésével együtt növelni kell a differenciáltságot, a látogatottságot, különösen a szálláshelyeken. A könyvtármunka, az olvasómozgalom, a könyvtárak helyzete után így folytatta: Korunk technikai forradalma, amely a vasút korszerűsítését, új, a korábbiaknál bonyolultabb gépek, berendezések üzembeállítását is jelenti, mind az általános, mind a szakmai műveltséget illetően nagyobb követelményt támaszt a vasutas dolgozók elé. Az alapos szakmai műveltség megszerzésének kiindulópontja az általános műveltség. Ha az iskolában megszerezhető általános műveltség szempontjából nézzük a vasutasságot, azt a sajnálatos körülményt kell leszögezni, hogy a színvonal nemhogy emelkedne, hanem süllyed. Erőfeszítéseink ellenére is emelkedik például az általános iskola 8. osztályát el nem végzettek száma. Ez jórészt annak tudható be, hogy a vasúttól kilépők között nagyobb számban találhatók az átlagosnál kvalifikáltabb emberek. Az utánpótlással viszont jórészt alacsonyabb iskolai végzettségű dolgozók kerülnek állományba. Fentiek miatt még hosszú éveken át az általános iskolára kell fordítanunk a fő súlyt. _________Al . A szakmai képzést szolgálja a vasúti tisztképzők, vezetőképzők, a szakvizsgák rendszere, a kötelező szakmai oktatások. Ezek vitele és szervezése elsősorban szakmai feladat. Mégsem mehetünk el szó nélkül mellettük. Meg kell követelni, hogy a tanfolyamok valamennyi formája a leghaladóbb ismereteket nyújtsa, a leghaladóbb technikával dolgozzon. Különösen fontosnak tartjuk a szakmai oktatások rendszerének felülvizsgálását, megszabadítva azt minden formalitástól. Szólni kell az igen kevesek által ismert műszaki propagandáról is. Műszaki propaganda alatt általában a szakirodalomban és a termelésben jelentkező új elveknek, eljárásoknak, tapasztalatoknak gyűjtését, rendszerezését, feldolgozását és szóban, írásban, valamint más módon való céltudatos, tervszerű szétsugárzását, népszerűsítését értjük. Nagy szerepük van ebben a szakszolgálattal közösen működő oktatási és ismeretterjesztési tanácsoknak. Annál is inkább, mert mindeddig általában csak a mérnökök, technikusok forgatják a műszaki irodalmat. A technika fejlődésével napról napra emelkedik azoknak a száma, akik kezére új gépeket, berendezéseket bízunk. Ezeknek is kezébe kell adni a vonatkozó szakirodalmat, dokumentációt. A nevelés nem lehet reszortfeladat Az irodalmi és művészeti érdeklődés negatívumai közül a következőkről beszélt: ma tulajdonképpen a dolgozók állama, de maga a dolgozó ember a művészetek mecénása. S mint ilyen, meg kell, hogy követelje az íróktól, alkotó művészektől, hogy modernség címén ne traktáljanak bennünket dekadens, romboló hatású, giccses fércművekkel. Mi azt várjuk a művészektől, a szellemi elittől, hogy a művészet kifejező eszközeivel a szocializmus építését szolgálják, a művészi ízlésre, a dolgozó nép megbecsülésére inspiráljanak. A kulturális ellátottság elemzése után a következőket mondotta: A művelődési intézmények munkájának, műsorának alkalmazkodni kell a közönségüket alkotó rétegek igényeihez. Műsorpolitikájuk igazodjon a nemzeti- és munkásmozgalmi ünnepekhez. A művészeti csoportok tevékenységét az üzemi élet szoros részévé kell tenni. Számszerűleg is fejleszteni kell a bábcsoportokat, képzőművészeti és egyéb szakköröket. Ahol lehetséges irodalmi színpadot kell létrehozni. Végezetül a szakszervezeti szervek irányító tevékenységéről beszélt. A nevelés nem lehet egy reszort feladata — mondotta. Eredményessége nagyrészt attól függ, hogy a mindennapos feladatok végrehajtását mennyire köti össze a mindennapi munkával. Amikor tehát azt mondjuk, hogy gyenge a propagandatevékenységünk, az agitáció és a propaganda, akikor a mozgalom egészét illetjük kritikával. A nevelési feladatok nagy része a szakszervezeti bizottságokra hárul. A közelgő választások során el kell érni, hogy olyan általános műveltséggel és politikai felkészültséggel rendelkező személyt bízzanak meg a kulturális reszort vitelével, aki szervező és agitatív képességekkel is rendelkezik. A gazdaságirányítási rendszer reformja újszerűen veti fel az agitációs és propagandafeladatokat is. Az a célunk, hogy az egyének és kollektívák érdekei a munkában, az anyagi és erkölcsi elismerésben nagyobb súlyt kapjanak. Az agitáció eredményességének feltétele, hogy az eddiginél jobban elhatárolt legyen a rétegek, a területek igényeinek megfelelő felvilágosító munka. Nagyobb teret kapjon a szakmai sajátosság a nevelésben is. Határozottabb és hatásosabb termelési, műszaki propagandát kell kifejtenünk. Feladatunk tömegméretekben megértetni a gazdasági reform lényegét, szükségességét, társadalompolitikai jelentőségét. Elmérni, hogy a szocialista de,mokrácia adta jogokkal a dolgozok tisztában legyenek, s éljenek is azzal. A nevelés, az agitáció becsületes, szorgalmas munkára ösztönözzön, terjessze a szocialista erkölcsöt, mozdítsa elő az osztályöntudatot, a felelősségérzetet, a szakma, a munkahely szeretetét. A szakszervezet nevelő tevékenységének sarkalatos feladata a forradalmi munkáshagyományok ápolása, harc a túlzott anyagiasság, az egoizmus ellen. A mindennapi politizáló munka szolgálja a proletárinternacionalizmus, a hazafias érzelmek felkeltését, az ellenséges eszmei áramlatok elleni harcot. Reagáljon gyorsan és adjon választ a dolgozókat foglalkoztató minden kérdésre. Biztosítson fórumot a dolgozók véleményének. Továbbítsa a tömegek véleményét, hangulatát, észrevételeit a felsőbb szervekhez, legyen alkalmas a politizáló légkör kialakítására Elsődleges a szóbeli agitáció A nevelő tevékenység súlypontja a munkahelyen végzett felvilágosítás. Ez követelően vonja maga után a szakmai sajátosságokat minden esetben figyelembevevő tevékenységet Kritérium, hogy a szakszervezeti munka minden eszközét, formáját használjuk fel az agitációs és propaganda tevékenységre. Az eszközök közül elsődleges és leginkább javításra szorul a szóbeli agitáció. Emellett természetesen nem nélkülözhetők az írásos, szemléltető és egyéb módszerek. Korszerű, kulturált közlekedés megteremtése, a vasutas dolgozók politikai, általános és szakmai műveltségének, műszaki és gazdasági ismeretei színvonalának — korunk követelményeivel lépést tartó — folytonos fejlesztése megköveteli az állami és szakszervezeti, valamint a többi társadalmi tudományos és ismeretterjesztő szervek tevékenységének fokozását és összehangolását az oktatás, a tudományos ismeretterjesztés és a termelési műszaki propaganda minden területén. Az agitációs és propagandamunkát javítani kell több színes, közvetlenül a dolgozóknak szóló írásos és szemléltető anyag kiadásával. Amellett, hogy a szakszervezetek ellátják a sajátos tömegpolitikai oktató- és nevelőtevékenységüket, részt kell vállalniuk a szakmai ismereteik növeléséből, az irodalmi, művészeti közízlés kialakításából, az állami közoktatás segítéséből. Céltudatosan kell a művészeti csoportokat, szakköröket irányítani, a dolgozók igényét megismerve támogatni a klubéletet és az egyéni kezdeményezéseket. Célunk, feladataink egybeesnek a dolgozók döntő többségének elgondolásával. Elsősorban rajtunk múlik, hogy a tagságot mozgósítva sikerre vigyük azt valamennyi vasutas dolgozó érdekében — fejezte be előadását Gulyás János. A központi vezetőség vita után elfogadta a feladatokat meghatározó intézkedési tervet. Ezután az elnökségnek a VII. kongresszus óta végzett munkáról adott jelentését tárgyalta a központi vezetőség. A napirend előadója Szabó Antal főtitkár volt, akinek kiegészítőjével a testület a jelentést elfogadta.