Magyar Vasutas, 1971 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-03 / 1. szám

Újévi köszöntő írta: Gulyás János titkár a I­­ esztendő küszöbére léptünk. Nem is akármi­­lyen év küszöbére. Az, hogy 1971. január elseje —­z egy évtized első napja — nem különösebb jó­­­e­lentőségű. Annál jelentősebb viszont azért, mert egy új ötéves terv kezdőpontja. Határkő. Olyan határkő, amelynél rövid időre meg kell állni. Megállni, hogy visszatekintsünk és számot vessünk a múlttal. Megállni, hogy tekintetünket a jövőbe vethessük. 1970 eredményeivel és kudarcaival, örömeivel és gondjaival, sikereivel és megpróbáltatásaival mögöttünk van. Sajnos, több megpróbáltatást tartogatott számunk­ra, mint gondoltuk. De több sikert is hozott, mint amennyire számítottunk. Már az év eleje a vasutasok megpróbáltatásának időszaka volt. Amikor a hóviharok félországnyi területen szinte minden közúti közlekedést megbénítottak, a vasu­tasok a legnehezebb körülmények között is fenntartot­ták a forgalmat. A legelső volt ekkor a tüzelő és az élel­miszer. Másféle szállításra az ország nyugati részében gondolni sem lehetett. S a viharok elmúltával alighogy megkezdődött a fel­gyülemlett áru fuvarozása, soha nem tapasztalt árvíz­­katasztrófa szakadt az országra. S akik tegnap még a békés építéshez szükséges anyagot, az élelmet szállítot­ták, másnap ismét elemi erővel dacoltak. Hogy még na­gyobb kár nem érte az országot, abban nagy részük volt a vasutasoknak is. Köszönet mindazoknak, akik a munkában helytáll­tak, s akik ezen felül anyagiakkal, forintjaikkal is se­gítségére siettek a bajbajutottaknak. Egy szeretettel köszöntjük az új év alkalmával a vasutas és nyugdíjas árvízkárosultakat, örö­münkre szolgál, hogy túlnyomó többségük a ré­ginél sokkal jobb lakáskörülmények között ju­tott el 1971 küszöbére. Kívánjuk, hogy új hajlékukban mindig ott honoljon a megelégedettség, a családi fészek melege. A nagy megpróbáltatás után még nagyobb felada­tok következtek. Soha nem látott szállítási csúcsok, a tervezettnél több mint 4 millió tonnával több áru el­­fuvarozása dicséri a vasutasokat. A felfagyott utak hely­reállításához több százezer tonna követ, az árvíz sújtotta területek újjáépítéséhez 2 millió tonna építőanyagot kel­lett eljuttatni. A hazai vállalatok igényei is nagyobbak voltak a vártnál, emellett a tranzitforgalom is felülmúlt minden eddigit. A teljesítmények értékét tovább növeli, hogy a lét­szám közben néhány ezer fővel csökkent. Ami elgondol­koztató és javításra vár: emelkedett a vasút önköltsége, rosszul alakultak a minőségi mutatók. De mindezek ellenére a megpróbáltatás éve anya­giakban, jövedelememelkedésben, a szociális és mun­kakörülmények javulásában előrelépést jelentett. Több mint százezer dolgozó összesen 343 millió évi béreme­lésben részesült. Kollektív szerződésben rögzítették a na­pi 8 órás munkaidőt. Bevezették a törvényes munkaidőn felüli túlórák díjazását. Mintegy háromszorosára emel­kedett az éjjeli pótlék. Emelték az utazók változó illet­ményét. Néhány szolgálati ágban munkaköri bér emelé­sére is sor került. Január 1-től a vasút áttért a bértö­meg-gazdálkodásra. Ez azt jelenti, hogy a megtakarí­tott létszám bérét felhasználhatják közvetlenül a bérek növelésére. A vasutas dolgozók munkakörülményeit javítja a vasút modernizálása, amely 1970-ben is nagy ütemben haladt. A korszerű vontatónemek ará­nya ma már megközelíti a 70 százalékot. De­cember 19-e jelentős dátuma a magyar vasútnak. Ezen a napon adták át a forgalomnak a Budapest—Szolnok— Debrecen—Nyíregyháza közötti villamosított vonalsza­kaszt. Egész évben nagy erővel folyt a legmodernebb biz­tosító-berendezések felszerelése, a nehéz fizikai mun­ka gépesítése, vonalak, állomások, felvételi épületek kor­szerűsítése. Következetesen folyt a szociális létesítmé­nyek építése. Ilyen célra az elmúlt évben csaknem 70 millió forintot fordítottak. Felülmúlta az 50 milliót a la­kásépítésre és az építtetők támogatására fordított ösz­­szeg is. A vasút tervei összehangoltak a népgazdaságéval. Az új ötéves tervben a műszaki beruházások mellett első­rendű feladat a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítása. Üzemi konyhák és étkezdék építésére 110 millió, egyéb szociális létesítményekre 240 millió, új egészségügyi intézményekre 358 millió forintot fordíta­nak. Mindenütt megfelelő öltözők, mosdók biztosítása a cél. Tervek szerint több mint 1000 lakást épít a vasút. A bérek növelése mellett csökkenteni kell a munkaidőt, s a vasárnapokon szolgálatot teljesítők számát r­eméljük, hogy 1971 kevesebb megpróbáltatást tartogat, mint az elmúlt esztendő. Bízunk ab­ban, hogy feladatainkat nagyobb zökkenők nél­kül, a tavalyinál gazdaságosabban látjuk el. Az eszközök, gépek hatékonyságának javulását, s ezáltal a termelékenység emelését várjuk, amely alapja mind a bérügyi, mind a szociális természetű intézkedéseknek. Új kollektív szerződés kötésére is sor kerül. Ebben már rögzíteni kell mindazokat a munkaügyi, bérügyi és egyéb elképzeléseket, amelyek a vasutas dolgozók életkörül­ményeinek javítását jelentik. A dolgozók helytállásában minden bizonnyal az új évben sem lesz hiány. Ennek ellentételeként joggal el­várják valamennyien a vasút és a szakszervezetek ve­zetőitől, hogy még tovább lépjünk az életkörülmények javításának az utóbbi időkben meggyorsult útján. Márciusban ülésezik a szakszervezet Vili. kongresz­­szusa. Ez lesz hivatva megszabni azokat a feladatokat, amelyeket a közeljövőben meg kell valósítani azért, hogy a vasutasok egyre megelégedettebben, egyre jobb körül­mények között élhessenek, dolgozhassanak. Ezt várja tő­lünk a szakszervezet minden tagja. Ezt a feladatot vál­lalni minden szakszervezeti funkcionáriusnak megtisz­telő kötelessége. A célok természetesen csak a dolgozók összefogásá­val érhetők el. Biztosak vagyunk abban, hogy ha a dol­gozókkal megbeszéljük a tennivalókat, ha minden szol­gálati helyen megértő, egymást segítő, támogató légkör alakul ki, 1971-ben sem maradnak el a munkasikerek. M­eggyőződésünk, hogy az új esztendő a vezetők és beosztottak viszonyában is előrelépést hoz. Ha így lesz, akkor a siker nem marad el. Ezt­­ bizton várva kíván a szakszervezet központi vezetősége minden szervezett dolgozónak sikerekben, eredményekben gazdag, a családi életben sok örömet ho­zó új esztendőt. N . VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ala 40 fillér 1971. JANUÁR 3. Karácsonyi gyorsmérleg: Több mint 7 millió utas az ünnepi forgalomban A kedvezőtlen időjárás ellenére is helytálltak a vasutasok A vasút, mint minden év­ben, ezúttal is nagy erőfeszí­téseket tett az év végi ünnepi forgalom lebonyolítására. A karácsonyi hármas ünnepre való tekintettel át kellett szervezni a személyszállítást, hogy az a lényegében rutin­­feladatokat jelentő hivatás­forgalom helyett jobban iga­zodjon a távolsági utasforga­lomhoz. Vontató és vontatott járműveket kellett átcsopor­tosítani, meg kellett változ­tatni a személypályaudvarok és nagyobb állomások tech­nológiáját. Meg kellett erő­síteni a pénztárakat és az in­formációs szolgálatot, az ál­lomások és a kocsik takarító ■gárdáját. Ebben a munkában szabadnapos és nyugdíjas vasutasok, a MÁV Tisztképző és a Vasútforgalmi Techni­kum hallgatói segítettek. Jó ötlet volt az is, hogy a vizsgáló főkalauzok ez­úttal nem a vonatokon, hanem a személypénztárak előcsarnokaiban, mint mozgó pénztárosok dol­goztak — kitűnő ered­ménnyel. Mindez szervezetten, körül­tekintően történt. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a pályaudvarokon és a vonato­kon nem volt olyan zsúfolt­ság, mint a korábbi években. A kedvezőtlen időjárás saj­nos abban a törekvésben meg­akadályozta a MÁV-ot, hogy ■a vonatok pontosan, jól fűtve és világítva közlekedjenek. A december 23-án bekövetkezett országos havazás miatt a sze­mélyszállító vonatoknak csak 85 százaléka közlekedett me­netrend szerint, a többi 20—30 percet, egyes vonatok ennél is többet késtek. Előfordultak problémák a fűtéssel és a vi­lágítással is, de korántsem olyan mértékben, mint koráb­ban. Erre továbbra is fokozott gondot kell fordítani. A karácsonyi forgalomról, a hat vasútigazgatóságtól beér­kezett jelentések alapján de­cember 28-án gyorsmérleg ké­szült. Lindner József vezér­igazgató-helyettes ennek alap­ján még aznap sajtótájékozta­tót tartott. Elmondotta, hogy az ünnepi forgalomban a me­netrend szerinti rendes vona­tokon kívül 136 mentesítő és 82 menetrendben is meghirde­tett többlet távolsági vonat ■közlekedett. A vasút a karácsonyi ünnepeket megelőző napokon és az ünnepek alatt több mint 7 millió utast szállított. Ebből mintegy másfél millió a budapesti személypályaudva­rokra jutott. Ezek a számok azt jelentik, hogy az ünnepi utasforgalom­­ a napi átla­gos utasforgalmat 35 száza­lékkal haladta meg, a távol­sági utasforgalom pedig két­szeresére növekedett. Gondosan felkészült az ün­nepekre az Utasellátó Vállalat is, amely mindenben alkal­mazkodott a vasúthoz. A gon­dos felkészülés eredménye­ként a karácsonyi ünnepi for­galomban — négy nap alatt — 46 000 cukrászterméket, 38 000 szendvicset, 30 000 dup­la feketét, 90 000 üveg sört, 11 000 üveg kispalackos bort és 45 000 üveg üdítőitalt ad­tak el. Budapesten 3,5 millió fo­rint volt a vállalat üzleti forgalma, az őrszolgálat pedig 1,6 millió forintot forgalmazott. A vezérigazgató-helyettes elmondotta azt is, hogy az ellenőrzést végző szervek, de maguk a dolgozók is úgy ítél­ték meg, hogy a karácsonyi forgalom ilyen szervezett még nem volt. Ez egyaránt dicséri az irányító és a végrehajtó szolgálat dolgozóit, s mind­azokat, akik fegyelmezett, ál­dozatkész munkával járultak hozzá az utasok millióinak el­szállításához. (vi) 1970. DECEMBER 19. Mérföldkő a vasút villamosításában Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a szalag elvágásával megnyitotta az utat Debrecen állomáson a villamos vontatás számára. Az ünnepélyes pillanat után a kü­lönvonat — az első villamos vontatta szerelvény — tovább robogott Nyíregyháza felé. Riport a 1. oldalon. (Laczkó Ildikó felvétele) Találkoztak a volt önkéntesek A Budai önkéntes Ezredben szolgált vasutasok december elején találkozót rendeztek Budapesten. Megemlékeztek az elhunyt bajtársakról, majd beszámoltak egymásnak egyé­ni sorsuk, életútjuk negyed­­százados alakulásáról. Legközelebb február 13-án, a főváros felszabadulásának évfordulóján találkoznak. El­határozták, hogy a Déli pá­lyaudvaron megkoszorúzzák az ezred emléktábláját, vala­mint a Vérmezőn levő emlék­művet, s koszorút visznek a Farkasréti temetőben nyugvó baj­társak sírjára is. 1971. március 11—12-én ősszel a Vasutasok Szakszervezetének Vili. kongresszusa A szakszervezet központi vezetősége december 22-én ülést tartott, melyen megje­lent és felszólalt Somoskői Gábor, a SZOT titkára. Az ülés napirendjén a szak­­szervezet VIII. kongresszusa elé terjesztendő írásos jelen­tés megvitatása szerepelt. A központi vezetőség úgy határozott, hogy 1971. már­cius 11—12-re összehívja a szakszervezet soron következő ViIi. kongresszusát az alábbi napirendi pontokkal: 1. A központi vezetőség be­számolója a VII. kongresszus óta végzett munkáról. (A be­számoló két részből áll: az írásos jelentésből és a szóbeli beszámolóból). A számvizsgáló bizottság jelentése. A határozati javaslat elő­terjesztése. A fél százalékos önkéntes Támogatási Alap szabályzatá­ra vonatkozó módosítási ja­vaslat. Vita a beszámolók, a hatá­rozati javaslat és az ÖTA szabályzat módosítása felett. 2. A központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság meg­választása. A Szakszervezetek XXI. kongresszusa küldötteinek megválasztása. A miskolciak küldötte Kiss Józsefné vonatvezető képviselte a miskolci vasutas pártbizottság területéhez tar­tozó kommunistákat a párt X. kongresszusán. Sok-sok él­ménnyel tért haza a nagy ta­nácskozásról, s azóta hol ér­tekezleteken, hol pedig csak kötetlen beszélgetések közben számol be azoknak, akik bi­zalmából a kongresszus kül­dötte lett. Kissné fáradhatatlan, szor­galmas asszony. Honállomása Miskolc Tiszai-pályaudvar. Húsz éve dolgozik a vasútnál, s öt éve vonatvezető. Számá­ra a szolgálat nem csupán ke­reseti lehetőség, hanem hiva­tás. Felelősséggel végzett szakvonali munkája mellett a politikai feladatokból is kive­szi részét. A csomóponti párt­­bizottságnak, illetve a végre­hajtó bizottságnak is tagja, ezenkívül nőfelelőse a pálya­udvar párt-csúcsvezetőségé­­nek. Kitüntetett kiváló dolgo­zó, és 1970-ben megkapta a Munkaérdemrend bronz foko­zatát. Munkatársai is méltán büszkék rá, hogy kongresszusi küldöttük Kiss Józsefné lett, aki a megbízatásból eredő kö­telezettségeknek továbbra is igyekszik becsülettel eleget tenni. Tóth Antal Harcoló Vietnam népe A Hazafias Népfront rendese­zésében Harcoló Vietnam népe címmel nagysikerű előadás hangzott el a közelmúltban a BVKH kultúrtermében. A Ma­gyar Rádió ázsiai szakértője, Bőgős László megrendítő elő­adása után Nguyen Dinh Can, a VDK budapesti nagykövetsé­gének első titkára szólt a nagylétszámú közönséghez. | Sikerekben gazdag,­­ békés, boldog új évet kívánunk olvasóinknak! IS 1 1 1

Next