Magyar Vasutas, 1975 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-04 / 1. szám

1975. JANUÁR 4. ÉV VÉGI ELŐZETES A MÁV áruszállítási teljesítménye megközelíti a 129 millió tonnát A MÁV eredményesen zár­ta az 1974-es esztendőt. A sze­mélyszállítási igényeket mara­déktalanul kielégítettük, az áruszállítási teljesítmény pe­dig minden eddigit felülmúlt. Az elszállított utasok száma (358 millió) — az előző évek­hez hasonlóan — 1974-ben is csökkent, ami a gyenge forgal­mú vasútvonalak utasforgal­mának fokozatos közútra tere­lésével a közúti közhasznú személyszállítás fejlesztésével és a magán­gépk­ocsik számá­nak rohamos növekedésével függ össze. Az átlagos utazási távolság 40,4 kim-es­ értéke vi­szont közel négy százalékkal magasabb az előző évinél, mely az utaskilométer telje­sítménybázissal szemben je­­lentkező, ugyancsak négy szá­zalékos emelkedését eredmé­nyezte. Arányváltozások a személyszállításban A MÁV személyszállítási feladatai az utasszámnál be­következett visszaesés ellenére is növekedtek, elsősorban a nemzetközi utazási igények erőteljes emelkedésének hatá­sára- A nemzetközi utasok száma 40 százalékkal nőtt. Különösen nagymérvű volt a külföldre való utazás, melynél a felfutás nagysága 50 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A nemzetközi utazási igé­nyek emelkedése elsősorban a szocialista relációban volt számottevő, ahol az utazások számát 70 százalékos fejlődés jellemezte. A belföldi utazásoknál is nagyobb arányváltozás követ­kezett be: 16 százalékkal nőtt az első osztályon utazók szá­­ma, ugyanakkor csökkent a második osztályon utazók ará­nya. A korszerű távolsági uta­zásokkal kapcsolatos közleke­dési igényváltozást pedig az jelzi, hogy a gyorsvonat­ uta­zások száma több, mint 14 százalékkal, az eladott hely­jegyek mennyisége közel 20 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az­ utazások átlagos tá­volságának emelkedése és az említett arányváltozások hatá­sára a MÁV menetdíjbevétele mintegy 2,5 százalékkal több az előző évinél. A személyszállítás minősége azonban már nem minden te­kintetben felelt meg a vára­kozásnak és a célkitűzéseknek. A fejlesztési célkitűzések tel­jesítésének eredményeként a személyszállító vonatok átla­gos utazási sebessége — 38,1 km/óra értékkel — három százalékkal magasabb, mint 1973-ban. A korszerű vontatás részesedése az összes személy­­vonati kilométerből 73,4 szá­zalékra emelkedett. A távolsá­gi forgalom is korszerűsödött — elsősorban a műszaki fej­lesztés hatására —, amit a gyorsvonat­ vonatkilométerek 16 százalékos részaránya szem­léltet a legjobban. Az ülőhelyek dinamikus kihasználása viszont az 1973. évi 49,8 százalékkal szemben 51,9 százalékos értéket ért el. Ez a tény a személyszállító vonatok zsúfoltságának foko­zódására utal. 1974-ben 97,1 százalékról 96,4 százalékra romlott a személyszállító vo­natok menetrendszerűsége és több mint 5 százalékkal növe­kedett az egy késett személy­szállító vonatra jutó késési idő is. Ezek a tények arra figyel­meztetnek, hogy 1975-ben fo­kozottabb figyelmet kell fordí­tani személyszállító vonataink menetr­en­ds­zerű k­özl­ekedés­é­re. 1974-ben a személyzet udvari­asabb magatartást tanúsított az utazóközönséggel szemben- Valamint javult a vonatok tisztasága, fűtése, világítása Az utazás kulturáltságának növelésénél azonban még sok tennivalónk van 1975-ben is. Csúcsteljesítmények Áruszállítási feladataink már jóval nagyobb mértékben növekedtek. A mintegy 139 millió tonna áru elszállítása csúcsot jelent a magyar vasút történetében, pedig a teljes áruszállítási igényt nem is tudtuk kielégíteni. A szállítás felfutása elsősorban a nem­zetközi árufuvarozásokat jelle­mezte, de mérsékeltebb emel­kedés volt tapasztalható a bel­földi­ szállításoknál is. Nép­gazdaságunk töretlen fejlődé­se,­­ a KGST-országok közötti termelési kooperáció és a ke­reskedelmi tevékenység bővü­lése, valamint a kelet-nyugati árucsereforgalom kiszélesedé­se minden eddigit meghaladó árumennyiség elszállítását igé­nyelte. Az importszállítások 8, az export közel 5, a tranzit­­szállítások pedig több mint 14 százalékkal haladták meg az előző évi mennyiséget. A nö­vekedés a belföldi forgalom­­ba­n is közel három százalékos. A nemzetközi áruszállításokat illetően külön ki kell emel­nünk a záhonyi belejtő forga­lom 8,5 százalékos emelkedé­sét, amelyen belül a tranzit­áruk volumenének növekedé­se meghaladja a 25 százalékot. A legfontosabb áruk közül a bázishoz viszonyítva vasérc­ből, ásványolajból, hengerelt acélból, műtrágyából, cserép­ből, takarmánygabonából, burgonyából, cukorrépából és tűzifából lényegesen bővült a szállítás volumene. A nemzet­közi szállításoknál tapasztalt forgalomfelfutás hatására az átlagos szállítási távolság 180 km körül mozgott, és az áru­tonnakilométer mintegy 22,7 milliárdot kitevő értéke nyolc százalékkal magasabb az előző évinél. Az áruszállítási telje­sítmény nagymértékű növeke­dése a MÁV 1974. évi fuvar­díjbevételét a tervezettnél több mint 8 százalékkal emel­te magasabbra. Üzemi nehézségek A szállítási feladatok nagy­mértékű emelkedése mind a MÁV-ot, mind a szomszéd vasutakat meglepetésszerűen érte. A szomszéd vasutak fo­gadási készségének hiánya, va­lamint a hálózatunkon jelent­kező üzemi nehézségek —az év második felétől kezdve — torlódásokhoz, elegyfogadási problémákhoz, vonatfeloszla­­tásokhoz, ácsorgásokhoz, vég­ső soron pedig az elegymozgás lassulásához vezettek. Az egyes vonalakon állandósult torló­dások akadályozták a vonat­közlekedési tervek teljesítését. Ez a vonatácsorgások és gép­re várások növekedését ered­ményezte. Csupán a gépre vá­rások miatt kiesett szállítóka­pacitás éves szinten közel 120 ezer teherkocsinapna­k felel meg. Lényegében az ismerte­tett nehézségek következmé­nye, hogy a naponként felme­rülő szállítási igény egy része csak fassebb-nagyobb késéssel került kielégítésre. A problé­mák kihatottak az eszközgaz­dálkodásra is, amit a teher­kocsi-forduló idő­bázishoz vi­szonyított több mint négyszá­zalékos romlása, valamint az egy tehervonati villamos és Diesel-mozdonyra eső napi hasszom­kilomét­er-tel­j­esítmény közel négyszázalékos csökke­nése mutat. Jelentős eredmény viszont, hogy a fontosabb műszaki­­gazdasági mutatók a felsorolt nehézségek ellenére is kedve­zően alakultak. A tehervona­tok utazási sebessége például az 1973. évi 19 km/óra érték­­■ ról 19,4 km/órára emelkedett, az átlagos terhelés pedig 1058 tonnáról 1081 tonnára nőtt. Becsületes munkával A tehervonati bruttó tonna­­kilométeren belül az áruton­na-kilométer részaránya 50,2 százalékról 50,5 százalékra emelkedett, vagyis csökkent az egy árutonnára jutó holtteher, tehát gazdaságosabb volt a szállítás. Számottevő előrelé­pés történt az üres teherko­­csifutás csökkentése terén,, és több mint három százalékkal emelkedett a teherkocsiik sta­tikus terhelése, tehát nőtt a teherkocsik árutonnában ki­fejezett termelékenysége. Em­lítésre méltó az is, hogy a mű­szaki fejlesztés eredményeként közel 90 százalékra nőtt a kor­szerű vontatás részaránya a tehervonati el egy tonnakilomé­ter-teljesítményen belül. A felsorolt nehézségek elle­nére pozitívan kell­­értékel­nünk az elmúlt esztendő mun­káját. Megállapíthatjuk, hogy a műszaki fejlesztések is je­lentősek voltak, de csak a vasutas dolgozók áldozatkész, lelkiismeretes, becsületes munkája révén lettünk úrrá a nehézségeken, és tudtuk telje­síteni az eddig soha nem ta­pasztalt nagy mennyiségű szállítási feladatokat. Az 1975-ös feladatok a ter­vek szerint még jelentősebbek lesznek, de megfelelő felkészü­léssel, az év első felében foko­zódó előszállításokkal, a ter­vezett beruházások megvaló­sításával és fegyelmezett mun­kával a megnövekedett fel­adatokat is teljesítjük. Dr. Holló Lajos szakosztályvezető TIZENKÉT ABLAK Szem­élypénztárosok az ünnepi forgalomban Csercsics Józsefné, Budapest Nyugati Pályaudvar személy­­pénztárfőnöke az ünne­pi for­­g­alom alatt kora reggelitől, késő estig az irodájában volt, vagy valamelyik „lánya” pénztárában segített. Mi az irodában találtuk. A második világháború ide­jén — szolgálat közben — bal­esetet szenvedett. 1949-ben, 25 esztendővel ezelőtt a Nyugati pályaudvarra helyezték. Min­den csínját-bínját megismerte a bonyolult szem­ély pénztár­­kezelői szolgálatnak. Ismeri a nehézségeket, az idegigénybe­­bevételt, a vasbélyegző csuk­lót gyilkoló súlyát, az­ utas tü­relmetlenségét, az ünnepeket és éjszakákat igénylő nehéz szolgálatot, a zárlatkészítés iz­galmát, a pénzzel történő munka felelősségét.­­ Közben Pala Béláné szám­adó lép ki, a­ki jelenti, hogy december 24-ig — a reggeli órákig — közel 4 millió forint értékben adtak el menetjegye­ket a személypénztárak. Vége felé közeledik a kará­csonyi hajrá, jóllehet, még a déli órákban is hosszú­ sorok­ban állnak a jegyváltó utasok a 12 nyitott pénztár előtt. Ötvennél is több leány, asz­­szony dolgozik itt. Családosok, egyedülállók, idősebbek, fiata­lok, jobban, vagy kevésbé kép­zettek. Vajon hogyan érvényesül itt, a sok nődolgozó között a hu­mánum szellemében fogant nőpolitikai határozat... ? — teszem fel a kérdést Csercsics­­nénak, aki belenéz a keze­­ügyében levő­­kimutatásba és máris vezet, a sok közül az egyik pénztárfülkébe, ahol Bencze Jánosné dolgozik. — Rossz karácsonyom lesz, annak ellenére, hogy itt a munkahelyemen a munkatár­saimtól és a vezetőktől min­den támogatást megkapok. Két gyermekem van. A 8 éves kis­lányomat sajnos ezekben a na­pokban másodszor műtötték. Már otthon van ... Férjemmel állandó ügyeletet tartunk mel­lette. Nagyon jólesik főnökeim és munkatársaim segítsége, embersége. Ezerszer is köszö­nök mindent — mondja a meghatottság könnyével a sze­mében. És, mert talán egy ki­csit szégyenli az elérzékenyü­lését, keményen ismétli az uta­sok kívánságát: egyet Vácra, egyet Dunakeszire, egyet Al­­bertirsára ... Benczéné egy-egy szolgálat­ban eddig 70—80 ezer forint értékben árult jegyet, ami azt jelenti, hogy 3—4 ezerszer kel­lett megemelni a 27 dekás vas­bélyegzőt. Dóka Károlynénak 4 gyer­meke van. Igaz már nagyok ... így a család is nagy. A két ikerunoka ugyancsak szomorú lenne, ha a nagymama nem lenne jelen a karácsonyfa­gyújtáskor. Báli Sándornéval együtt minden gyermekes anyukát si­került megelégedésre mente­síteni. — Nem arra törekedtünk, mint a korábbi években, hogy könnyeket csaljunk a szemek­be azzal, hogy a sokgyermekes anyáknak is munkával kellett tölteni a karácsonyt. Megfor­dítottuk a dolgot és arra töre­kedtünk, hogy örömet okoz­zunk. Sikerült. Nekünk pedig az az öröm, hogy leányaink ezt megértették — mondja a pénztárfőnök. Gergely József MAGYAR VASUTAS Kevesebb szolgálati órával — magasabb teljesítmények Vegyes üzemmel dolgozik, s az állomási tartalékszolgálat­tól a TEEM vonatok továb­bításáig rendkívül szerteágazó feladatot lát el a ferencváro­si vontatási főnökség. Az idei őszi forgalom során — amely újabb csúcsteljesítményeket is hozott — ismét eredményes munkával hívták fel magukra a figyelmet az itt dolgozó vasutasok. Kiemelkedő teljesítmények Teljesítményeikről Szabó Erzsébet üzemgazdász tájé­koztatott. Elmondotta, hogy októberben 2 milliárd 143 ezer 100 elegy tonnakilométert pro­dukált a főnökség utazósze­mélyzete, ami 107 százalékos eredménynek felelt meg. Munkájukban a Diesel-moz­donyoké volt a „főszerep” , hiszen októberi teljesítésük meghaladta a 2,1 millió 100 etkm-et, az M62-es gépeké pedig ebből az 1,8 milliót. Ide állomásított villamosmozdo­nyuk ugyan még nincsen, de személyzetük­­ már javában utazik a Keleti vontatási fő­nökségtől kirendelt gépekkel. Októberi teljesítésük 116,6 százalékos volt. A gőzösök tel­jesítménye erősen visszaesett, de ez nem is történhetett másként, hiszen már csak mint anyagos és darugépek ,üzemelnek. Az egyetlen kis 377-es gépük például a helyi szertár anyagos mozdonya. A­­ magasabb teljesítménye­ket az utazószemélyzet szol­gálati óráinak csökkentése mellett érték el. Erre az ered­ményre külön is felhívta a figyelmünket Kurucz Sándor, a főnökség­­ szb-titkára. A szolgálati órák havi átlaga az 1973 évi 232-ről 1974 első ki­lenc hónapjában 225 órára csökkent. Októberben, amikor nagyon megnövekedett a szál­lítási feladataink Diesel-moz­donyvezetőink távolléti átla­ga 247 órára, szolgálata 243 órára emelkedett. Éves szin­ten így is 18 óráról 16 órá­ra csökkentettük az egy szol­gálatra jutó időt. A rendszeresebb oktatás, a gondosabb ellenőrzés, karban­tartás révén 1974-ben három­negyed év alatt a bázisidő­szakban előfordult 114-ről 82- re csökkent a szolgálatképte­lenségek száma. A baleseti helyzet is javult:­ 37 üzemi baleset fordult elő, nyolccal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Követelmény a takarékosság A főnökség 40 szocialista brigádja vesz részt a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben, vállalása­ik teljesítése során alapvető követelménynek tekintik az üzemeltetési költségek csök­kentését és a takarékosságot. A tervezett 4,32 forinttal szemben elérték, hogy 4,04 fo­rintba került egy 100 elegy­­tonna továbbítása. Ebből a fillérekben kimutatott költ­ségcsökkentésből milliós fo­rintos nagyságrendű megtaka­rítás tesz, amikor a következő hetekben összegezik az 1974 évi eredményeket. A szocialista brigádok helytállásának nagy szerepe van abban, hogy a ferencvá­rosi vontatási főnökség az eddigiek során minden tekin­tetben teljesítette kiváló cso­móponti célkitűzéseit. A dol­gozók aktivitása, tettrekészsé­­ge ennél többet is hozott kö­zösségük javára. Például az­zal, hogy két kommunista műszakjuk bérével segítették a IX. kerületi gyermekintéz­mények fejlesztését. A ferenc­városi vasutas lakótelepen fo­lyamatban van egy gyermek­­játszótér kivitelezése. Ez utóbbi munkában főként a motorműhelyi és a karban­tartó szocialista brigád vesz részt A motorműhelyi szo­cialista brigád a mozdonyszín akkumulátortöltő hálózatának kiépítésére tett vállalását is­­ teljesítette. A főnökségi szocialista bri­gádok versenyében kiemelke­dő eredményeket ért el Sze­pesi József és Bali Sándor M62-es motorvezetőik bri­gádja. A kocsiszolgálatnál ki­tűnt helytállásával a Csordás János által vezetett „Új Élet” szocialista brigád. A TEEM vonatgépek előkészítésében­ és soron kívüli vizsgálatában a motorműhelyi Petőfi szocia­lista brigád jeleskedik, Pász­tori József vezetésével. Pótvállalások A ferencvárosi motorveze­­tők pótvállalást is tettek a XI. pártkongresszus tisztele­tére. Szolgálati elfoglaltságuk miatt nincs módjuk arra, hogy együtt teljesíthessenek kommunista műszakot, amint ezt a műhelyi dolgozók meg­tehették. Elhatározták, hogy 30 napig szabadnapjukon szol­gálatot teljesítenek egy nagy­teljesítményű M62-es gépen. Részükről ez a leghasznosabb társadalmi munka, hiszen a létszámhiányt enyhítik vele Több mint másfél éve, mint kirendeltség, az Úttörővasút és a Déli vontatás is a fő­nökséghez tartozik. Mindket­tőt, amint ez idősebb testvér­hez illik, segítik. Ki gondolta volna, hogy a gyermekvasút máris viszonozza­ a segítsé­get? — Pedig most ez tör­ténik. Romániából behozott Diesel-mozdonyok fogadására ■készül a főnökség. Ilyen gép — bár keskeny nyomtávon — másfél éve üzemel az Úttörő­­vasúton. Mazányi Ferenc ki­rendeltségvezető és munkatár­sai vállalták, hogy segítik az új mozdonyok típusismereté­­nek gyorsabb elsajátítását, s ami legalább ilyen fontos: átadják a náluk bevált javí­tási munkafogások­at. Giczei István vontatási fő­nök szívesen beszél arról, hogyan fejlődnek kapcsolataik legközvetlenebb partnerükkel, Ferencváros állomással. — Csomópontunk nagy fel­adatainak tudatában igyekez­tünk 1974-ben is tovább javí­tani együttműködésünket. Éj­szakánként többletmozdonyt biztosítunk a részükre. A gurítós gépeket soron kívül javítjuk, s ügyelünk arra, hogy­ szerelésük a lehető leggyor­sabban történjen. Pár hete az egyik gurítón már M62-es géppel dolgozunk a gőzmoz­dony helyett kísérleti jelleg­gel. Az elegyf­el­dol­gozás to­vábbi gyorsítását reméljük ettől Ferencvárosban. L. J. 3 EGY ÉVVEL A TERVEZETT HATÁRIDŐ ELŐTT Átadták a szajol villamosított fővonalat December 18-án jelentős ál­­állomáson, Curticiban részt A vonalvillamosítók 550 km lomásához érkezett a magyar vettek a CFR vonalvillamost­ hosszú, 140 km-es sebességre vasúti törzshálózat villamosí­­tási ünnepségén­ alkalmas felsővezetéket, a 130 tása: átadták rendeltetésének Békéscsabán a kifeszített km hosszú tápvezetéket építet­et Szajol—Békéscsaba—Lökös- nemzeti színű szalagot Urbán teri és három villamos alálló­­háza közötti villamosított É­va­ Lajos, a MÁV vezérigazgatója más bővítését végezték el. A sútvonal utolsó, 118 km-es és Jan Nicolescu román közlő­ vonal villamosításához egyéb­­szakaszát, kedés­ miniszterhelyettes vág­­ként 50 ezer köbméter beton­és­­vonal villamosítása a szob­ta át és ezzel jelképesen meg­ kavicsot, 6 ezer tonna cemen­­cialista országok együttműkö- nyitották a villamosított va­­tét, 3 ezer tonna vasoszlopot, désének, munkamegosztásának sútvonalát. A meghívott ven- 2 ezer db betonoszlopot, 570 jelentős eredménye. Egyik leg­­dége­k között volt Szabó Antal, tonna réz munkavezetéket, 390 fontosabb tranzitvonalunk­kal- a Vasutasok Szakszervezetének tonna horganyzott acélsod­­lamosítása fejeződött be, és ez­ főtitkára­­rányt használtak fel. A magyar fél lehetőség nyílt arra, hogy Az ünnepséget a békéscsa- vállalatokon kívül közremű­­a csehszlovák határtól a rá­­bai ifjúsági és úttörőházban ködött a csehszlovák E2 Vá­rnán határig gyorsabban, liz­­tartották, ahol az építőmunká­­sútvillamosító Vállalat is. tonságosabban továbbítsuk az­ban kiváló dolgozóknak kor­­a 850 millió forintos költ­­árul­­mány-, illetve miniszteri kr­­séggel villamosított vasútra-A magyar, román és cseh- tüntetést adtak át. naton a tranzitszállítások idő­szlovák nemzeti lobogókkal fel- A IV. ötéves tervben össze- tartama általában 15 százalék­díszített békéscsabai állomásra, sen 280 km vonalat villamosí- ral csökkent. Rövidül a sze­­néhány perccel a MÁV külön- tottak. A most átadott vonal- m­élyszállító vonatok menet­vonatának érkezése után, meg- szakasz munkáit _1 évvel a ha- w ^ További nyereséget érkezett a roman vasutas-deile- tando előtt fejeztek be, a . _ . . , _ ___. , gációt hozó különvonat, me- kongresszusi és felszabadulási jelent _az_ 1S, hogy a y0® lyen helyet foglaltak a magyar munkaversemy keretében, s na®y részénél nem kell moz­­vasutak képviselői­ is, akik a mintegy 14—15 százalékos költ- dényt cserélni és ezzel gyor­­román—magyar közös határ­­ségmegtakarítást értek el, sül a vonatforgalom.

Next