Magyar Vasutas, 1976 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1976-01-06 / 1. szám
2 Nyugállományba vonult vasutasok kitüntetése Nyugállományba vonuló vasutasok ünnepélyes kitüntetésére került sor december 16-án a Vasúti Főosztály kultúrtermében. Az ünnepségen megjelent Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Urbán hajós a MÁV vezérigazgatója, Molnár György, a vasutasszakszervezet titkára, Nagy Károly, a Vasúti Főosztálypártbizottságának titkára és Tóth László, az Utasellátó Vállalat főigazgatója. Az ünnepségen Fehér László, a Vasúti Főosztály KISZ csúcsvezetőségének titkára mondott beszédet, majd Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és Urbán Lajos vezérigazgató átadta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — nyugállományba vonulásuk alkalmából — több évtizeden át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül a MUNKA ÉRDEMREND arany fokozata kitüntetésben részesítette: Ratkovszky Béla személyzeti vezetőt (Bp., Józsefváros áll.) A MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozata kitüntetést kapták: Andrási József mérleglakatos (Szolnok Jr. u.); Balogh Gyula kocsimester (Rákosrendező áll.); dr. Lantos György műsz.-gazdasági tanácsadó (Vasúti főosztály); Németh István kocsimester (Celldömölk áll.) ; stadler Lajos bognár (Szolnok, vont. főn.); Szilágyi László ügyintéző (Vasúti főoszt.) ; Tófalvi István kocsilakatos (Nagykanizsa, vont. főn.). A MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozata kitüntetésben részesültek: Bogdán Frigyes műsz.gazd. tanácsadó (Pécs, vasútig.); Kadenczky Lajos mozd. vez. (Hámán Kató vont. főn.); Kiss József sorompókezelő pályaőr (Sopron, Pft. főn.); Liszkai Károly művezető (Északi Jj. II.); Pintér István csoportvezető (Utasellátó Váll.); Rakk Kálmán állomásfőnök (Bp. Déli áll.); Striczky István raktárnok (Bp. Józsefváros áll.); Szilágyi Jenő oszt. vez. (Debreceni Js. U.). A közlekedés- és postaügyi miniszter a KÖZLEKEDÉS KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetésben részesítette: Csóti István oszt. vez. h. (vasúti főoszt.) ; Gazdag László ügyint. (Bp. vasútig.); Juhász István csop. vez. (vasúti főoszt.); Karai István tervelőadó, Korponai Imre üzemvezető, Kulányi Ferenc oszt. vez., Nagy Károly leltár ellenőr (Utasellátó Váll.); Pásztor János oszt. vez. (Bp. vasútig.); Somogyi Dezső üzletvezető (Utasellátó Váll.), Tarr Károlyné ügyintéző (BVKH). MINISZTERI DICSÉRETBEN részesültek: Csernik Lajos hálókocsikalauz, Juhász Nyiró Andrásné csoportvez., Pataki Márton szállítási dolgozó, Tóth Gizella betanított szakács (Utasellátó Váll.). Molnár Julianna személypénztáros (Szeged áll.); Pálfalvai 1. rézműves (Északi Jj. U.); Puzsár János jegyvizsgáló (Miskolc Tiszai áll.); Szentgróti László tervtárvezető (MÁV Közp. Felépítményvizsg. Főn.); Tóbiás Márton villanyhegesztő (Dunakeszi Jj. U.). KIVÁLÓ VASUTAS kitüntetésben részesültek: Bessenyei Dezső művezető (Északi Jj. U.); Biró István blokklakatos (Szeged, Rókus BBFF); Böszörményi Endre vonatfékező (Rákosrendező áll.); Csegöldi Sándor lakatos csop. vez. (Bp. Ferencváros, pft. főn.); Dudás János utazó felvigy. (Hámán Kató vont. főn.); Fehérvári Dezső áll. főn. (Mór áll.); Hága Miklós kazánkovács (Bp. Ferencváros, vont. főn.); Juhász Józsefné üzemgazdász (Rákos áll.); Kocsis Lajos oszt. vez. (vasúti főoszt.); László Károly műhelyvez. (Szeged, vont. főn.); Matos István vonatvez. (Bp. Keleti áll.); Mátyás Károly hegesztő (Szombathely, JJ. I.); Mezősi János vágánygépkocsivez. (Hatvan, viI. vonalfelügy.); Mike János vasútőr parancsnok (MÁV szak- és szerelőip. főn.); Miskolczi József ügyintéző (Dunakeszi, Jj. I.); Németh László gépkocsivezető (Szombathelyi JJ. I.); Pécsi Sándor vonatvezető (Cegléd áll.); Székely János nyomdavezető (Bp. vasútig.); Tornyai István lakatos (Székesfehérvári Jj. I.); Veszlényi Adolf ügyintéző, zentai Lajos ügyintéző (Bp. Vasútig.). ÉRDEMES VASUTAS kitüntetést kaptak: Baranyi János betanított vill. szerelő (Északi Jj. I.); Bélán János művez. (Landler Jenő Jj. U.); Borbényi Károly vonatvez. (Kiskunhalas áll.); Bokor István ügyintéző (Bp. Építési Főn.); Erdélyi Lajosné Ívhegesztő (Dunakeszi Jj. I.); Fábián Mihály vonatvez. (Szombathely áll.); György István kocsiintéző (Somoskőújfalu áll.); Netényi Bálint anyaggazdálkodó (Bp. Krisztinaváros, Pft. főn.); Hrozina József lakatos (Landler Jenő Jr. II.); Jezicska László munkavez. (Székesfehérvár, Pft. főn.); Laczkó László szakaszkez. pályamester (Bp. Józsefváros, Pft. főn.); özv. Lehoczki Károlyné takarítónő (BBFF); Marsi Lajos vonatvez. (Püspökladány áll.); Nagy József mozdonylakatos (Dombóvár, vont. főn.); Nagy László munkás (BBFF); Szabó Benő állomásfőnök (Komárom áll.); Szigeti Nándorné irodakezelő (MÁV Hídép. főn.); Tass Kálmán szerszámlakatos (Szolnoki Jj. U.); Varga Józsefné segédmunkás (Hatvan, Salgótarjáni Pit. Főn.) A MÁV vezérigazgatója VEZÉRIGAZGATÓI DICSÉRETBEN részesítette: Balázs János marós, Baranyi Jánosné műsz.-gazd. ellenőr (Északi Jj. U.); Bánfalvi Ferenc ügyintéző (vasúti főoszt.); Benei Elemér éjjeliőr .(Bp. Kőbányafelső, Vill. Felsővez. Ép. Főn.); Büki József idomlaikatos (Szombathely, Jj. U.); Csomós Katalin takarítónő (Celldömölk, Ép. Főn.) ; Gonda Pálné kocsitisztító (Szob áll.); Hortobágyi Ferenc műsz.gazd. ellenőr (Landler Jenő Jj. U.); dr. Jánossy Béla főorvos (Vasútegészségügy Ig.); Kispál Antal forg. szolgálattevő (Hódmezővásárhely, Népkert áll.); Rádi Ferenc mozdonyfűtő (Bp. Ferencváros, vont. főn.); Schreiner János olajkiadó (Pécs, szertár főn.); Szabó Sándor felvevő reszortvezető (Szolnoki Js. U.). Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter átadja a kormánykitüntetést Striczky István raktárnaknak, Budapest— Józsefváros állomás dolgozójának. (Laczkó Ildikó felvétele) Nyugdíjastalálkozó A szegedi igazgatóság szakszervezeti bizottsága a közelmúltban találkozóra hívta azokat a volt vasutasokat, akik az elmúlt harminc év alatt az igazgatóság központjából mentek nyugdíjba. A Vasutas Művelődési Házban tartott ünnepségen az igazgatóság gazdasági és társadalmi szerveinek nevében Annus István, a munkaügyi és szociális ellátási osztály vezetője köszöntötte a megjelent 150 nyugdíjast. Szegeden értékelték a kollektív szerződés végrehajtását Az 1971—75. évekre kötött MÁV Kollektív Szerződés végrehajtását értékelték Szegeden azon a tanácskozáson, amelyen közel kétszáz gazdasági és társadalmi vezető, valamint munkaerő-gazdálkodással foglalkozó dolgozó vett részt. Kiss Károly vasútigazgató elmondotta, hogy a kollektív szerződés megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek. A dolgozókkal közösen minden évben elkészített és kiadásra került függelék új rendelkezéseket léptetett hatályba. Ezek a javaslatok tovább javították a dolgozók élet- és munkakörülményeit, növelték jogaikat, és kötelességeiket, ugyanakkor eredményesen segítették a hatékonyabb munkát is. A kollektív szerződés évenkénti beszámolóin a dolgozók 75—80 százaléka vett részt és mintegy 10—15 százaléka mondott véleményt, tett javaslatot. Fő feladatnak mindenkor a vasútra háruló szállítási feladatok maradéktalan megoldását tekintették. Nem véletlen, hiszen a feladatok évről évre nőttek, az 1970-ben elszállított árutonnához viszonyítva az 1975. évi teljesítményük 116,1 százalékos volt. A kollektív szerződés végrehajtásáról szólva Kiss Károly vasútigazgató részletesen elemezte az öt év alatt elért eredményeket, s közben rámutatott a további teendőkre is. Elmondotta többek között, hogy az 1975. január 1-én bevezetett munkaidőcsökkentés 9339 főt érintett, ami az igazgatóság létszámának 70,8 százaléka. A munkaidő-csökkentést részben önerőből oldották meg, ami a túlórák számának emelkedésével járt. Most az egyik legfontosabb teendő a túlórák, valamint az utazószemélyzet szolgálati és távolléti órájának csökkentése. A sokakat érintő lakáshelyzetről elmondotta, hogy az igazgatóság 1971—74 között több mint 22 millió forintot adott dolgozóinak lakásépítési támogatás címén. Ebből az összegből 396 dolgozónak sikerült lakáshelyzetén segíteni. 1974-ben például 148 munkás és 32 nagycsaládos részesült anyagi támogatásban. Acsai Mihály, a területi bizottság titkára az igazgatóság gazdasági vezetése és a területi bizottság közötti jó kapcsolatnak tulajdonította a kollektív szerződésben foglaltak végrehajtását. (Gellért) MAGYAR VASUTAS HUSZONNÉGY ÉVE a takarítónők bizalmija ölébe ejtett kézzel, szerényen foglal helyet az asztal sarkánál Ördögh Imréné, laktanyaügyeletes. A szegedi állomásfőnökség szb-titkárának szobájában beszélgettünk, s az első impresszióm a kérdezettről, gyorsan változik. Miközben a halk szavú, csendes asszony beszél 24 év óta végzett bizalmi munkájáról, a szolid, félénknek látszó külső mögül, határozott, mindig tudatosan cselekvő egyéniség bontakozik ki. 1951-ben takarítónő volt Szeged-állomáson. Ma már nem tudja pontosan, miért éppen őt választották az aszszonyok bizalminak, de arra még jól emlékszik, hogy mi volt az első bizalmi ténykedése. A takarítóknak nem volt pihenőhelyiségük. Sok utánjárás után, munkájának eredményeképpen kaptak egy szellőzetlen helyiséget, ami több volt már a semminél, de még mindig nem megfelelő. Tehát: ismét kérnie kellett. Ez volt a kezdet, s azóta egymás után jöttek a megoldásra váró problémák, panaszok, sérelmek. Asszonyok között megsokszorozódik a bizalmi munkája. Hatványozottan jelentkeznek a közösségi és egyéni bajok is, amelyeket — ha lehet — célszerű csírájában orvosolni. A „hálátlan” feladatok is gyakoribbak. Amikor meg kell magyarázni, miért nem jogos a sérelem vagy kedvezőbb a döntés, a másik javára. S ha netán heves szóváltásra kerül sor, a bizalminak nem szabad megsértődnie. — Véleményt feltétlenül kell nyilvánítani — mondja Ördögh Imréné — és az álláspontot is meg kell magyarázni. De a továbbiakban már nem lehet haragosdit játszani. Ez gyerekes, buta dolog. Nem felnőtthöz méltó. — Hogyan sikerül megfelelő kapcsolatot tartania a csoport tagjaival? — A munkakapcsolat mellett igyekeztem baráti kapcsolatot is kalakítani társaimmal. Véleményem szerintezáltal jobban megismerjük egymást és növekszik a bizalmunk is egymás iránt. Szívesebben jönnek hozzám az asszonyok és várom én is őket, ha tudjuk, hogy őszinték lehetünk egymáshoz. Helytelennek tartom azt a módszert, ha csak a bélyegek átadásánál szakít időt a bizalmi, közvetlen beszélgetésre. Ez nem elegendő ahhoz, hogy kölcsönös bizalom megértés alakuljon ki a bizalmi és csoportja tagjai között. — Csak ebben a két irányban van szükség a bizalomra? — Nem. Szerintem a vezetőkkel is jó kapcsolatot kell kiépíteni. Persze ez nemcsak a bizalmiaktól függ, hanem a vezetőktől is. Az azonban nagyon fontos, hogy a bizalmi érezzen bizalmat a vezetői iránt. Én például nem tudnám meggyőződéssel tolmácsolni az asszonyok problémáit, akkor ha nem lennék biztos a jószándékú segítőkészség felől. Az szb-titkárunk korábban vonatkísérő volt. Emberségét még onnan ismerem. Ez is sokat számít a bizalom kérdésében. Ördögh Imréné csaknem negyedszázados közösségi munkássága alatt előfordult az is, hogy családi okok miatt kérte: mentesítsék a bizalmi tisztség alól. És bár komolyan gondolta, hogy könnyebbséget jelentene számára a mentesítés, mégis jól esett látnia: a takarítóasszonyok ragaszkodnak hozzá, kiálltak mellette. Ez új erőt adott a további munkához. A halk szavú, csendes aszszony két év múlva nyugállományba megy. Tudták ezt jól munkatársai is, a tavaszkor mégis újból bizalminak választották. Kell-e ennél nagyobb elismerés? Pálinkás Katalin Ördögh Imréné KONGRESSZUS UTÁN Pezsgő szakszervezeti élet az Utasellátó Vállalatnál A mozgalmi munka újabb és újabb eseményei jelzik az Utasellátó Vállalatnál is, hogy megkezdődött a szakszervezetünk IX. kongresszusán hozott határozat végrehajtása, illetve a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtése. Az erre irányuló és mindinkább tapasztalható szándékot a SZOT XXIII. kongresszusától kapott útmutatás is erősíti. ÚJ KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS KÉSZÜL — Valóban fellendült a munka — mondja Henyei Ferenc, a vszb szervező titkára. — A választások jól sikerültek, sok fiatal került be a szakszervezeti vezetőségbe. Megalakultak a vállalati szakszervezeti bizottság mellett működő munkabizottságok, sőt már el is kezdték ténykedésüket. A nyolc munkabizottság között egészen újak is vannak, mint például a szociálpolitikai bizottság, vagy a szervezési és káderbizottság. A kongresszus óta a vszt és a vszb is többször ülésezett, s az ülések napirendjén fontosabbnál fontosabb témák szerepeltek, amelyek érintik a dolgozók legszélesebb rétegeit, illetve amelyek összefüggnek az igazgatói tanács ülésein hozott döntésekkel, összegeztük az 1971—75. évi kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatait, és kidolgoztuk az 1976—80. évre szóló új szerződés irányelveit, amelyek az első negyedévben kerülnek a termelési tanácskozás fórumai elé. Ezenkívül megtartottuk az évévi, immár hagyományos aktívaülésünket, amelyen értékeltük a legjobb szakszervezeti aktivisták munkáját. Megköszöntük fáradozásukat, kértük további segítségüket, s szerény megvendégelés közben jutalomban részesítettük őket. Nem túlzás, hogy mindannyian nélkülözhetetlenek az előttünk álló feladatok elvégzéséhez ... Vállalati szinten javította a közhangulatot az is, hogy a Vasutasok Szakszervezete közreműködésével végre kifizethetővé vált a belkereskedelmi dolgozók bizonyos részét megillető, de az Utasellátónál a vonatkozó rendelet korlátai miatt eddig ki nem fizetett munkahelyi pótlék. A problémát Kovács László, az Utasellátó tiszttitkára szakszervezetünk IX. kongresszusán is szóvá tette. Utána azonban megszűnt minden félreértés: az utólagos kifizetés során az őtszolgálatnál, továbbá a kiemelt és az I. kategóriába sorolt üzemeknél, valamint a vendéglátás területén levő raktárakban — tehát ahol a legmostohább munkakörülmények vannak — 186 dolgozó összesen 384 000 forint pótlékban részesült. Ezenkívül decemberben a vállalat több mint 1600 dolgozója, akiknek a ham összkeresete nem haladja meg a 2500 forintot, összesen mintegy 700 000 forint bérjellegű jutalmat kapott. SPECIÁLIS SZAKTERÜLET — A dolgozók elégedettek szakszervezetünk érdekvédelmi tevékenységével, s büszkék arra, hogy a Vasutasok Szakszervezetének nagy családjába tartoznak — mondja Henyei Ferenc. — A kongresszusi határozat végrehajtására irányuló aktivitásnak is ez a tudat az egyik hajtóereje. Szeretnék azonban, amint ezt a kívánságukat kongresszusi küldöttünk annak idején kifejtette, ha a vendéglátóipar dolgozói érdekében döntéseket hozó egyéb szervek, testületek az Utasellátó — mint speciális Szakmai vállalat — dolgozóiról sem feledkeznének meg, s az ilyen döntések előtt felvennék a kapcsolatot a Vasutasok Szakszervezetével. MUNKAHELYI PÓTLÉK AZ ÉTSZOLGÁLATNÁL A kongresszust megelőző „rendes” választásokat az Utasellátónál még egy újabb is követte. Igen, decemberben sor került az időközben létrehozott mozgószolgálati igzgatóság szakszervezeti bizottságának megválasztására. Itt az szb-titkár Tóth Tiborné, a vszt volt gazdasági felelőse lett, aki kellő mozgalmi tapasztalatokkal rendelkezik. Ebben a választásban egyébként a budapesti személypályaudvarokon, illetve a vonatokon és a hajózásnál foglalkoztatott ötszolgálatos dolgozók voltak az első számú érdekeltek. 1976. JANUÁR 6. HANGVERSENY VASUTASOKNAK A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar az elmúlt évben is folytatta hangversenysorozatát a munkaversenyben élenjáró vasutasok és szocialista brigádok részére. Legutóbbi, nagy közönségsikert aratott műsoruk , amit a debreceni vasútigazgatóság és a MÁV Zenekari Főnökség rendezett, decemberben volt a Csokonai Színházban. A Johann Strauss születésének 150. évfordulója emlékére összeállított műsoruk az operettmuzsika legszebb alkotásait, köztük a műfaj magyar reprezentásainak műveit is felsorakoztatta. A műsorban felléptek: Marsay Magda érdemes művész, Hegyes Gabriella, Korcsmáros Péter és Györgyffy József, a debreceni Csokonai Színház magánénekesei. Vezényelt Szabó László vezető karnagy. A zenekar megköszöni a közönség tapsát.