Magyar Vasutas, 1979 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 1. szám
■2 Kiváló ifjúsági vezető A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójának alkalmával KISZ Érdemérem kitüntetést kapott Komidti István, a szombathelyi vontatási főnökség tűzrendészeti előadója. Ezt a KISZ- kitüntetést, ezen az ünnepen, hat fiatal kapta meg Vas megyében. A szombathelyi vasútüzemi KISZ-bizo■jság titkárát egyik este a lakásán kerestük fel. A vasi megyeszékhely Derkovits lakótelepének egyik szépen berendezett kétszobás lakásában beszélgettünk. — Az általános iskolában már őrsvezető voltam — kezdi a beszélgetést. — A Nagy Lajos Gimnáziumban pedig tagja voltam a KISZ-szervezetnek. 1965-ben, az érettségi megszerzése után szakmát tanultam. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után, 1937-ben kerültem a vontatási főnökségre. 1969-től tényleljes katonai szolgálatot teljesít. A honvédségnél eltöltött évek érlelik párttaggá. Leszerelése után a vontatási főnökség ifjúsági a nőszervezetének szervező titkára, majd 1973 őszétől a csomópánti KISZ-bizottság titkára. Még abban az esztendőben a városi KISZ-bizottság is a tagjai sorába választja. 1975-től tagja az MSZMP vasútüzemi párt-végrehajtóbizottságainak. — A szombathelyi csomóponton tíz KISZ-alapszervezet tevékenykedik — folytatja. — A kulturális és sportlehetőségek bővülésével, a fiatalok megnyerése érdekében, színvonalasabb KISZ-életet igyekszünk teremteni. Rendszeresek a honvédelmi, a politikai, a sport- és összetett vetélkedők. Munkánkban a termelést segítő akciók kerültek előtérbe. A kommunista szombatokon elsősorban a munkaerő- hénnyal küzdő területeken dolgozunk. Segítjük a vasúthoz kerülő új felvételekenll°S7fcedését, s a továbbtanulókat. A szombathelyi KISZ-bizottság 1977-ben kiérdemelte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Komjáth István is több ízben részesült különböző kitüntetésben, elismerésben. Miint kiváló ifjúsági vezető minden, esetben rászolgált a kitüntetésre. Sz. Jakab István Pályaválasztási tanácsok Továbbtanulók jelentkezését várja a Kvassay hun Ipari Szakközépiskola A budapesti Kvassay Jenő Ipari Szakközépiskola várja a következő tanévre az áltanos iskola 8. osztályát végző tanulóik jelentkezését. Elsősorban a vasutas szülőkhöz fordulunk, hogy küldjék gyermeküket a vasúti szakközépiskolába. Szeretettel várjuk azokat a tanulókat is, akiknek eddig a vasúttal szorosabb kapcsolata nem volt, de hivatást éreznek a vasutas életpálya iránt. Iskolánk az útépítési szakon kívül középfokú képesítéssel vasútépítési és pályafenntartási szakembereket is képez. A jó eredményű érettségi vizsga után elsősorban a Közlekedési Műszaki Főiskolán, vagy más építési jellegű főiskolán folytathatnak felsőfokú tanulmányokat. Tekintettel arra, hogy iskolánk középfokú képesítést ad, utána más jellegű felsőfokú intézetbe is leérhetik felvételüket. A tovább nem tanuló diákok egi év gyakorlati idő után a MÁV Tisztképző, illetve az iskola által szervezett tanfolyamon készülhetnek a technikusminősítő vizsgára. Az így szerzett szaktechnikusi oklevél a vasútnál, a II. szakcsoportba való besorolásra jogosít. Ebben az iskoláiban a vasútépítésen kívül műszaki rajzolói, földmérési, hídépítési, gépészeti és magasépítési, valamint elméleti és gyakorlati ismereteiket is szerezhetnek a tanulók. Az évközi szakmai gyakorlatot Rákosrendező pályaudvar területén levő tanműhelyben, illetve fedett gyakorló területen a nyári gyakorlatot a MÁV Magasépítési Főnökség, illetve pályafenntartási munkaterületen — tanár irányításéval — végzik. A vidéki fiútanulóik kollégiumi elhelyezését korlátlan számban, a leánytanulókét pedig megadott keretek között tudjuk biztosítani. A MÁV-igazgatóságok tanulóinknak — tanulmányi eredményüktől függően — ösztöndíjat adnak. Az ösztöndíjas tanulók a MÁV-alkalmazottaik részére járó utazási kedvezményben is részesülhetnek. Az ösztöndíj a szakjellegű felsőfokú továbbtanulás idejére meghosszabbítható. Az iskolánk iránt érdeklő . — — ' ■■.■I..— akik a 01/04—12-es vasúti telefonon részletesebb felvilágosítást kérhetnek. A vasútforgallmi, valamint a vasúti távközlő és biztosítóberendezési szakok iskolánkból a Vasútgépészeti Szakközépiskolába költöztek (Budapest, XI., Rimaszombati u. 2—8). Ezeken a szakokon Szegeden is folyik képzés. A felvételüket kérőik — az általános iskola, által adott jelentkezési lapra írják rá a pontos címünket és a szakot. Címünk: Kvassay Jenő Ipari Szakközépiskola, vasútépítési építési- és pályafenntartási szak, 1068 Budapest, Rippl- Rónai u. 26. A jelentkezőiknek vasút orvosi alkalmassági vizsgálaton kell résztvenni. Iskolánkban levelező tagozaton felnőtt oktatás is folyik. A nappali tagozatra márciusig, a levelezőre júniusig kell a jelentkezési lapokat eljuttatni. Az iskola igazgatósága és KISZ-szervezete várja a vasutas élethivatást választó fiatalok jelentkezését. K. A. A király bizalmasa volt! Ludvigh Gyula tündöklése és bukása 1919. január 6-án délelőtt 10 órakor Ludvigh Gyula, a MÁV volt elnöke Andrássy út 88. sz. lakásán vadászpuskájával szíven lőtte önmagát és nyomban meghalt. (Újsághír) Ludvigh Gyula, aki 1887-től közel negyed századon át volt a lendületesen fejlődő MÁV elnöke, jellegzetes alakja a dualista rendszer magyar vezető rétegének. Apja, az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc idején országgyűlési képviselő, majd szepesi kormánybiztos. Világos után Brüsszelbe emigrált. 1841-ben született Gyula fia ott szerzett mérnöki diplomát, majd 1863-ban egy francia vasútépítő társaság meghívására Spanyolországban dolgozott. Az 1867-es „Dedii tett” után hazatért, és mint osztálymérnök a vasútépítészeti igazgatósághoz szerződött. Karrierje rakétaként ívelt felfelé. 1878- ban már műszaki tanácsos, 1883-tól a MÁV igazgatósági összülésének rendes tagja, s röviddel később miniszteri tanácsosként került az újjászervezett MÁV-igazgatóság élére. 1893-ban a magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagja lett. Mikszáth Kálmán írta meg Ludvigh Gyula főrendiházi örökös tagságának történetét, hogy bizonyítsa, mennyire szerette a király Ludvigh Gyulát. Az eset röviden a következő: 1893-ban megüresedett négy főrendi hely. Wekerle miniszterelnök mind a négy helyre megtette a javaslatát. Egy név őfelségének nem tetszett. — Egy másik negyediket ,ajánljon, kedves Wekerle! •— Wekerle zavarba jött és „legközelebbig” gondolkodási időt kért a királytól. Pár nap múlva referáda után Őfelsége kérdezte Wekerlétől: ki a „negyedik”? Wekerle még nagyobb zavarba jött, de most hirtelen végigsiklott gondolatban a tekintete a közéleti kiválóságokon és a közigazgatási bíróság elnökére, Ludvigh Jánosra gondolt (persze, a keresztnevét elfelejtette), gyorsan kimondta: „Ludvigh”! — Ah, Ludvigh — vágott közbe mohón a király —, a kedves vasúti direktor? Nagyon szívesen egyezem bele. Wekerle majdnem sóbálvánnyá változott, és udvarias mosollyal meghajtotta magát Így lett főrendiházi tag Ludvigh Gyulából — a király bizalmasából —, aki a kilencvenes években már gyakori meghívottja a gödöllői császári és királyi vadászatoknak. A század első éveiben alighanem Ludvigh Gyula volt Magyarországon a rendjelekkel legjobban dekorált férfiú. A társasági lapok mint kiváló vadászt, jó lovast, úrkocsist és mesteri fotográfust népszerűsítették. Csupán a vasutasokról való gondoskodásban nem jeleskedett a MÁV nagyhatalmú elnöke. Kinevezésekor azonnal rendeletben tiltotta meg alkalmazottjainak, hogy tagjai legyenek az osztrák—magyar vasutak kalauzi segélyző és jogvédő egyesületének, valamint az osztrák—magyar állam mozdonyvezetői segély- és jogvédő egyesületének. 1891- ben elbocsátás terhe mellett megtiltotta a május elsejei munkásünnepen való részvételt. Személyesen adott utasítást azoknak a vasutasoknak az elbocsátására, akikről megtudta, hogy csatlakoztak a munkásmozgalomhoz. Amikor a forgalmi dolgozók 1904 tavaszán sztrájkba kényszerültek a növekvő kizsákmányolás ellen, s állampolgári jogaik tiszteletben tartásáért, akkor Ludvigh szorgalmazta a munkabeszüntetés erőszakos letörését. 1906 áprilisában Vörös László, a Fejérváry-kormány kereskedelemügyi minisztere Ludvigh akarata ellenére engedélyezte a Vasúti Munkások Országos szövetségét. 1908-ban Ludvighnak sikerült elérnie az első legális vasutas-szakszervezet feloszlatását. 1909- ben átvette a Ferenc József rend nagykeresztjét, s 1910. április 1-én azzal a tudattal vonult nyugállományba, hogy a szocialistáktól megtisztított MÁV-ot adja át utódának. Ludvigh Gyula MÁV-elnöknek nemcsak tündöklése, de végzete is hasonlított amerikai kollégája, a Philadelphia and Reading Vasúttársaság elnökének, Franklin B. Gowennek életútjához, akit egykor a Reading-völgy királyának mondtak. A Gowen irányítása alatt álló vasúttársaság hatásos eszköznek bizonyult az Egyesült Államok első szénmonopóliumának létrehozására. Hatalmának tetőpontján F. B. Gowen kezdeményező szerepet vállalt a bányászok harcos iparági szervezetének szétzúzásában és vezetőinek kivégzésében, valamint az 1877- es nagy amerikai vasutassztrájk leverésében, amely egyben a világ első vasutas munkabeszüntetése volt. Ám tizenkét évvel később a bányászok szakszervezete feltámadt, s megkezdődött a vasutas önsegélyező egyesületek szakszervezetté fejlődése is. F. B. Gowen, a bukott vasútigazgató 1889-ben egy hotelszobában önkezével vetett véget életének. Jelképesnek tekinthető, hogy Ludvigh Gyula, a MÁV egykori elnöke 1919. január 6-án délelőtt abban az órában lőtte szíven magát, amelyben megnyílt az újjászervezett vasutas-szakszervezet, a Magyarországi Vasutasok Szövetségének első kongresszusa. Gadanecz Béla Egyidőben több esemény Kiállítások, kluberedmények a ferencvárosi művelődési házban A Ferencvárosi Vasutas Dolgozók Művelődési Házában szinte nem múlik el nap, hogy ne kínálnának valamilyen érdekes programot a csomópont dolgozóinak. Előfordul, hogy egy időben három, sőt négy esemény között válogathatnak az érdeklődők. December 18-án dr. Németh Sándor, a MÁV Budapesti Területi Egészségügyi Központ főorvosának festményeiből nyílt kiállítás. A tárlatot Gulyás János vezérigazgató-helyettes nyitotta meg, majd a köztiszteletben álló orvos-festő válaszolt a résztvevők kérdéseire. A kis tanácsteremben tartott kiállítás már korántsem nyújtott annyi műélvezetet, mint dr. Németh Sándor tárlata, ám a látottak felettébb elgondolkoztatták a gyanútlan szemlélődőt. Az ott bemutatott tárgyak — hegesztőaparátok, rádiók, magnetofonok, több zsáknyi babkávé, ruhanemű stb. — mind lopásból származtak. A mintegy 350 ezer forint értékű árut sajnos vasutasok tulajdonították el Ezért a csomópont vezetői úgy döntöttek, hogy a nyilvánosság előtt is pellengére állítják azokat, akik csákiszalmájának tekintik a népgazdaság vagyonát. Természetesen a vétkesek a törvény előtt is felelnek tettükért. A kiállítások megtekintése után a szocialista brigádklubba látogattunk, ahol ezúttal a csomóponti Kandó Kálmán vontatási és a Felszabadulás forgalmi brigádok adtak egymásnak találkozót. Az összejövetelen részt vett Gulyás János vezérigazgató-helyettes, Rékasi István vasútigazgató-helyettes is. Séra Sándor Fazekas Lajos: KOROM-VIRÁG Fekete füst-rajz fehér égen. A hómezőn korom-virág. A kis faluk holt térközeit vasfutó gépünk metszi át. A géptől féltették dédapák e táj békéjét, ám haladt az idő... S száll a korom-virág sírjuk fölé, az ég alatt. MAGYAR VASUTAS 1979. JANUÁR 13. Szírai szakszervezeti vezetők látogatása a vasutas-szakszervezetben December 15. és 19. között a Közlekedési és Szállítási Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége vendégeként tartózkodott hazánkban Nasr Zarif Mouhrez, a Szíriai Arab Közlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szakmai Szövetségének elnöke, a Szállítási Dolgozók Arab Szövetségének elnöke. Ebből az alkalomból találkozott és megbeszéléseket folytatott Koszorús Ferenccel, a vasutas-szakszervezet főtitkárával is. A tárgyalások a barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében folytak. Mindkét vezető megelégedéssel állapította meg, hogy nézeteik valamennyi kérdésben azonosak. Megállapodtak többek között a magyar és a szíriai közlekedési szakszervezetek közötti együttműködés konkrét lehetőségeiben, és a különböző közlekedési szakszervezeti delegációk cseréjében is. Jelen volt még a tanácskozáson Antonin Rachid, az Arab Közlekedési Szövetség nemzetközi osztályának vezetője és Bachir Al-Charif, a Líbiai Közlekedési Szakszervezetek főtitkára is. A tanácskozásról készült megállapodást és állásfoglalást Nasr Zarif Mouhrez elnök és Koszorús Ferenc főtitkár írta alá. Vendégeink a tárgyalóasztalnál JUBILÁLÓ ZEnEKAROK Ünnepi hangverseny Negyven évvel ezelőtt, 1938- ban alakult meg a nyíregyházi vasutas fúvószenekar. Az alapító tagok közül 4 még jelenleg is aktív tagja a zenekarnak és hetenként két alkalommal rendszeresen részt vesznek a próbákon és a szerepléseken. A felszabadulás előtt Siroki Gyula volt a zenekar szakmai irányítója. A második világháború a zenekar felett sem vonult el nyomtalanul. A létszám csaknem felére csökkent, de 1946 elején, Csatári Lajos karmester vezetésével a zenekar újból megkezdte szereplését. Többen szívesen emlékeznek vissza arra az időre, amikor a művelődési ház színjátszó köre nagy sikerű zenei daljátékot adott elő telt ház előtt és a kísérő zenét a fúvószenekarból szervezett kis színházi zenekar szolgáltatta. A könnyebb műfaj mellett szimfóniák, operanyitányok, opera-, operettrészletek, Kodály-, Bartók-művek is egyre gyakrabban kerültek műsorra. Ebben az időben jelentősen emelkedett a zenekar játékszínvonala és technikája. Egyik hangverseny a másikat követte és a fúvószenekari vetélkedőkön, versenyeken is szép eredményeket értek el. A vasutas zenekarok versenyein Debrecenben, Dunakeszin, Siklóson több alkalommal a legjobbak között szerepeltek. A zenekar Dötsch Zoltán karnagy irányításával ma is tevékenyen részt vesz Nyíregyháza és Szabolcs megye kulturális életében. Aktívan közreműködnek nemzeti, nemzetközi ünnepeken, családi, társadalmi ünnepségeken, s politikai rendezvényeken egyaránt. Színvonalas szereplésükkel jelentősen hozzájárulnak az ünnepségek sikeréhez. Az 1978. évi minősítő hangversenyen „Ezüstlant” minősítést szereztek. A negyvenéves jubileum alkalmából a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Házban ünnepi hangversenyre került sor, majd utána bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a zenekar 40 éves munkájáról, melynek 32 tagja immár három generációt képvisel. A Vasutasok Szakszervezete képviseletében Volosinovszki János, az elnökség tagja, a debreceni területi bizottság titkára köszöntötte a jubiláló zenekart és ajándékot adott át a művelődési ház vezetőcégének, a zenekar kollektívájának. Ötvenöt éves a miskolci fúvószenekar Emlékezetes ünnepség színhelye volt december 29-én a miskolci vasútigazgatóság kultúrterme. A Vörösmarty Mihály Művelődési Ház kétszeres Aranylant diplomás fúvószenekara ünnepelte megalakulásának 55. évfordulóját. Az ünnepségen megjelent Pásztor Pál vasútigazgató. Varga István, a Vörösmarty Művelődési Ház igazgatója emlékezett meg a megalakulás óta eltelt időszakról. Elmondta, hogy a fúvószenekart 1923 novemberében, a miskolci MÁV Főműhely III. osztályának vezetője, Ganszky Antal hozta létre a dal- és önképzőkör keretében. Az alapító tagok között munkások, ifjúmunkások, ipari tanulók egyaránt voltak. A zenekar Profáni István karnagy vezetésével látott munkához. A zeneszerző karnagy 1960-ig állt a fúvószenekar élén, majd 1960- tól 1976-ig Bencs Ferenc karnagy irányításával folytatták sikeres szereplésüket. Bencs Ferenc elévülhetetlen érdemeket szerzett a zenekar újjászervezésében, korszerű fúvószenekarrá történő átszervezésében. Tőle Kurgyis Lajos vette át a karnagyi pálcát. A koncertmesteri teendőket pedig Heiner Károly látja el. A 45 tagú fúvószenekar évtizedek óta rendszeresen ad térzenét Miskolcon, Miskolc- Tapolcán, valamint a környező városokban. Részt vesznek a különböző társadalmi szervezetek által rendezett ünnepi megmozdulásokon, társadalmi ünnepségeken, vasúti megyei és városi rendezvényeiken. Az utóbbi években nagy sikerrel szerepeltek Csehszlovákiában és Lengyelországban is. Ezután Tóbiás Béla, a vasutas-szakszervezet kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztályának politikai főmunkatársa — a szakszervezet vezetőinek megbízásából — átadta a „Szocialista kultúráért” kitüntetést a jubiláló zenekarnak. Az alapító tagok közül Dargai György, Dobos József és Gáspár Gyula ugyancsak „Szocialista kultúráért” kitüntetésben részesült. A Vasasok Szakszervezete elnöksége pedig ólomkristály vázával jutalmazta az 55 éves együttest.