Magyar Vasutas, 1982 (26. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-11 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,30 FORINT 1982. JANUÁR 11. Ülést tartott az elnökség December 17-én ülést tartott szakszervezetünk elnöksége. A testület a MÁV 1982. évi tervjavaslata után megvitatta a vasút ez évi bérpolitikai intézkedéseit és az ezzel kapcsola­tos szakszervezeti feladatokat. Az elnökség felkérte a MÁV vezérigazgatóját,­­hogy a vitában elhangzottak alapján egészítse ki az előterjesztést, és azt terjessze a központi vezetőségi ülés elé. (A bérpolitikai intézkedésekről a KV ülés után részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat.) Az elnökség ezután megtárgyalta és elfogadta többek kö­zött a MÁV idei lakásalapjának felosztását a gazdálkodó szer­vek között, a vasutas-szakszervezet költségvetését, a 1­2 szá­zalékos ÖTA 1982. évi költségvetését, valamint az ÖTA céltá­mogatási alapjának felosztását a VI. ötéves tervidőszakra. Gyékényes­ változások A villamosítás előnyei a határállomás munkájában Mint ismeretes — államközi megállapodás alapján — Ju­goszlávia villamosította a Koprivnica—államhatár 17 vonalszakaszt, Magyarország pedig az államhatár és a Gyékényes közötti vonalat, va­lamint a közös határállomást. Gyékényes mint villamosított állomás egyelőre elszigetelten üzemel a MÁV hálózatában. A villamos energiát ugyanis Jugoszláviától kapja, külön­böző védelmi és kapcsoló­­rendszeren keresztül. Az állo­mási berendezés keretállásos (bővíthető) rendszerrel készült félkompenzált kivitelben. A 13 áramkörre bontott vala­mennyi vágány önálló áram­kört képez, távműködtetéssel külön -külön f­eszül­tségi men­te­­­síthető. Az egész berendezés látványos, szép kivitelű, de szokatlansága bizonyos fokú ridegséget áraszt.­­ Nagy változást jelent a villamosítás — mondta Major István állomásfőnök. — A J7 villamos mozdonyok Rijeká­­tól Gyékényesig közlekedhet­nek, gyorsabban történik a szerelvények összeállítása, ami a jugoszláv vasutaknak rendkívül előnyös. Akadnak persze nehézségeink is. Pél­dául a munkaengedély-kérés és -kiadás mintegy húsz perc­cel növeli a technológiai időt, mert az új forgalmi iroda és a villamosüzemi megbízott között nagy a távolság. Arról nem is szólva, hogy a villa­mos áram mennyi veszélyt hordoz, egy pillanatra sem engedhetünk meg lazaságot, felelőtlenséget. Kezdetben voltak néha téves földelések, ma már azonban az állomás dolgozói hibátlanul végzik feladatukat. — A dominó rendszerű be­rendezés elkészültével 14 vál­tókezelő munkája szabadult fel, őket különböző munka­körben foglalkoztatjuk — folytatta. — Szükségesnek és jónak tartom a villamosítást és bízom benne, hogy gazda­ságossága nálunk is jelentke­zik. Kiss József munkavédelmi ügyintéző mondta: — A szerelők azzal mentek el innen, hogy a felsővezetők­kel nem lehet játszani. Az emberek hamar megszokják az új technológiát, kialakulhat bizonyos fokú rutin, de a la­zaságot nem szabad megen­gedni. Az elektromos áram­nak igen sok veszélye van, ezek nagy része műszakilag elhárítható, a másik részének elhárítása azonban az emberi gondolkodásmód, szakismeret és az utasítások betartásának a függvénye. Az állomás lelke, az irá­nyítótorony, ahonnan belátni az egész vágányhálózatot. Az irányítás innen történik. Gombnyomásra állnak be a jelzők, a váltók. Ideálisak a körülmények. Magnetofon hiányában azonban a közle­mények ma még nem rögzít­hetők. Krajczár Antal Gyermekgondozási segély méltányosságból­­ kérelmek elbírálása, a VITITO hatáskörébe tartozik A Munkaügyi Minisztérium megszűnése után a Miniszter­tanács a SZOT Társadalom­biztosítási Főigazgatóság ha­táskörébe utalta a gyermek­­gondozási segély­­méltányos­­ságból történő engedélyezését. A főigazgatóság ezt a hatás­körét — a vasutas biztosítot­tak esetében — a vasutas­­szakszervezet társa­da­l­o­mbiz­­tosítási osztálya vezetőjére ru­házta át. A jövőben tehát a gyermekgondozási segély mél­tányossági kérelmeinek elbírá­lása a VSZTO hatáskörébe tartozik. A kérelemben rögzíteni kell többek között a gyermek ada­tait, a kérelem indokait. A ké­relemhez mellékelni kell a szakszervezeti bizottság kör­nyezettanulmányát és javas­latát is. E környezettanul­mányban rögzíteni kell a csa­lád szociális körülményeit, la­káshelyzetét, az eltartott kis­korú gyermekek számát. Ez az intézkedés egyszerűsí­ti és meggyorsítja az ilyen ügyek elbírálását és egybe növeli a szakszervezeti szer­vek, társadalombiztosítási ta­nácsok felelősségét, hatáskörét a dolgozók érdekvédelmének ellátásában. A MÁV 1982. évi szállítási terve 270 millió utas és 131 millió tonna áru Smociólis ellátásra és munkavédelemre több mint hárommilliárd forintot fordítanak Az 1981. évi tapasztalatokat, valamint a népgazdaság mér­sékelt növekedési ütemét fi­gyelembe véve a MÁV 1982- ben 270 millió utas és 131 mil­lió tonna áru elszállítását ter­vezi. A terv végrehajtására az eddigieknél nehezebb körül­mények között kerül sor. A kedvezőtlen munkaerő-ellá­tottság mellett az ötnapos munkahétre való áttérés is ilyen irányban hat. Fontos feladat a személy­­szállítás minőségének javítá­sa, az igényekhez jobban iga­zodó menetrend mellett az utazási sebesség növelésével, a kulturáltabb utazási körülmé­nyek biztosításával. A rövidí­tett munkahét bevezetéséhez igazodva új hét végi menet­rendet alakítottak ki. Az áruszállításnál a belföldi forgalom kismértékű, a nem­zetközi forgalom mérsékelt szintű növekedésével számol­tak. A tavalyinál több áru el­szállítása aktívabb kereskedel­mi és fuvarszerző tevékenysé­get is követel. A kocsiforduló­idő csökkentése előrelátható­an azért nem csökkenthető, mert a külföldi vasutak foga­dókészségének javulásával nem számolhatunk. Fokozott mértékben törek­szik a vasút az anyag-és ener­giatakarékosságra. Végrehaj­tását hálózati intézkedési terv ■tartalmazza. A munkaerő-ellátottság elő­reláthatóan nem lesz kedve­zőbb, mint 1981-ben volt. Ezért a vasút vezetői a frek­ventált munkakörök létszám­gondjainak enyhítésére törek­szenek. A dolgozók élet- és munka­­körülményeinek javítása érde­kében a fejlesztésekre fordít­ható pénzeszközök 18 százalé­kos csökkenése ellenére a szo­ciálpolitikai beruházások ösz­­szege a bázishoz viszonyítva csak 2 százalékkal lesz keve­sebb. Az igények , rangsorolása mellett szociális ellátásra több mint 1 milliárd forintot fordí­tanak. A szociális ráfordításo­kon belül, ifjúságpolitikai cé­lokra és egészségügyi ellátás­ra a múlt évinél nagyobb ösz­­szeget irányoztak elő. Munka­­védelemre az 1981. évinél 3 százalékkal magasabb összeg, több mint 2 milliárd forint a tervezett felhasználás. A fo­lyamatban levő beruházások közül 1982-ben átadásra kerül: — 3200 napi­­adag előállításá­ra alkalmas főzőkonyhai, 950 napi adag kiszolgálásá­ra alkalmas tálalókonyhai kapacitás, és emellett 982 személy egyidejű étkezteté­sét biztosító étterem; — 147 munkásszálló-férőhely, 130 laktanya-férőhely és lakókocsikban 150 szállás­hely; — 5 üzemorvosi és 4 fogorvosi rendelő; — 150 dolgozó részére pihenő­melegedő. Tartalmazza a fejlesztési terv Budapesten egy új mun­kásszállás létesítésének előké­szítéséhez szükséges összeget is. A MÁV 1982. évi tervében lakásépítési, támogatási célok­ra 150 millió forintot fordít. Lakások korszerűsítésére és pótlására 30 millió forint az előirányzat. A kamatmentes­­kölcsön-kérelmek elbírálásá­nál elsődlegességet biztosíta­nak a magánerős lakásépítési formáknak. Ezen belül is a szervezett, telepszerű, több­szintes lakásépítéseket, mun­­káslakás-építési akciókat ré­szesítik előnyben. A támogatá­sok odaítélésénél alapelvnek tekintik a munkaerő megtar­tását, új munkaerő szerzését, tehát a munkaerő-gazdálkodás vállalati érdekeit. 1982-ben a VI. ötéves terv­ben szereplő fejlesztési elő­irányzathoz viszonyítva jelen­tős a csökkenés. Ennek oka egyrészt a gazdasági szabályo­zók miatti forráscsökkenés, másrészt az állami beruházá­soknál történt színvonalkorlá­tozás. A leglényegesebb natu­­ráliát tekintve a lecsökkent összeg azt jelenti, hogy az 1982-re tervezett 230 kilométer vonalkorszerűsítés helyett csak 191 kilométert lehet végrehaj­tani. Jármű- és konténerbeszer­­z­ésre csaknem 1,7 milliárd fo­rint az előirányzat. Ebből 37 mozdony, 45 személykocsi, 550 teherkocsi, 400 konténer kerül beszerzésre. 1982-től fokozottan kell tö­rődni az állóeszköz-fenntar­tással, mert a beruházási le­hetőség csökkenése ellenére az állóeszköz színvonalát leg­alább szinten kell tartani. Január 1-től a vasút egysé­gesen tért át az ötnapos mun­kahétre. Az áttéréssel kapcso­latban a dolgozók munkarend­jére és munkaidő-beosztására vonatkozó előírásokat a kol­lektív szerződés tartalmazza. A konkrét munkarendet a he­lyi függelékek rögzítik. A heti munkaidő hossza 42 óra, kivéve azokat az egészség­re ártalmas, több műszakos munkaköröket, ahol eddig 42 óra volt a heti munkaidő. Ezekben a munkakörökben ez­után heti 40 órát kell dolgoz­ni. A munkaközi szünet na­ponként, illetve szolgálaton­ként 20 perc. Egyes szolgálati helyeken ennél hosszabb, de legfeljebb 30 perc munkaközi szünet állapítható meg. A folytonos munkarendben dolgozóknál mintegy 3 millió túlóra-növekedéssel kell szá­molni, melynek bérkihatása 90 millió forint. A MÁV 1982-ben a központi bértömeg-szabályo­zást alkalmazza, s az átlagbé­rek 4, az átlagkeresetek 4,7 százalékos növelését irányozza elő a teljes munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozóknál. A BUDAPESTI VIGADÓBAN Hangverseny szocialista brigádoknak A MÁV Vezérigazgatósága és a Vasutasok Szakszerveze­te december 19-én a­­budapesti Vigadó nagytermében hangver­senyt rendezett a munkában, élenjáró szocialista­­brigádok ré­szére. A Hangversenyen, amelyen 650 b­rigádtag vett részt, közreműködött a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, a Ma­gyar Állami Operaház és a fővárosi Operett Színház több művésze. 3. oldal 4. oldal 5. oldal 6. oldal A tartalomból: Továbbjutni ifjúsági parlamentek­re a kalappal Válaszolunk közérdekű kérdésekre A fővárosi személypályaudvarokon zavartalan volt az ünnepi forgalom kelt el elővételben, mint ko­rábban. A forgalomban dolgozó vasutasok igyekeztek a gazda­ságosság előírásainak megfe­lelően összeállítani a szerel­vényeket. Több esetben meg­történt, hogy 15-16 kocsiiból álló vonatokat kellett összeál­lítani. December 23. és 24-e között a nyíregyházi, illetve a győri térségekbe, a Hajdú, a Tokaj és a Ciklámen expresz­­székét 27 kocsival, megosztva kellett közlekedtetni. Az utol­só mentesítőket január 3-án indították a diákok visszauta­zása miatt Nagykanizsára, Szombathelyre, Szegedre és Békéscsabára. Az ünnepi forgalom kriti­kus idejében mintegy három­száz szabadnapos fővárosi vasutas vállalt szolgálatot. Közülük legtöbb időt töltöttek a pályaudvarokon a budapes­ti vasútigazgatóság személy­­szállítási csoportja Béke szo­cialista brigádjának tagjai: ők összesen 140 órát szolgál­tak munkaidőn túl. Noha a rendkívüli esemény nem gátolta az ünnepi forgal­mat, apróbb bosszúságok azért előfordultak. A Nyuga­tiban például a gyalogos alul­járót elöntötte a víz. A Déli­ben pedig egy esetben elfagy­tak a vonatok fűtésére szol­gáló gőzvezetékek és január 2-án délután meghibásodott a hangosbemondó. Emiatt az utasok egy ideig csak az in­formációs szolgálat tagjaitól, illetve a kifüggesztett menet­rendekről tájékozódhattak. (1) Az elmúlt hetek ünnepi for­galma a főváros három leg­nagyobb pályaudvarán (a Ke­letiben, a Nyugatiban, a Déli­ben) az előzetes számítások­nak megfelelően zajlott le. Az ünnepekben csaknem egymil­lió induló, illetve érkező utas fordult meg a pályaudvaro­kon. Ez alkalommal valami­vel kevesebb jegy (75 ezer) Az ezredik irányvonat Indítják az irányvonatot (Tudósítás az 5. oldalon.) (Fodor Zsolt felvétele)

Next