Magyar Vasutas, 1984 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-12 / 1. szám
1984. JANUÁR 12. Az új esztendő első munkanapján, január 2-án a MÁV Vezérigazgatóságon bensőséges ünnepségre került sor. Pullai Árpád közlekedési miniszter Szűcs Zoltánt, a Magyar Államvasutak vezérigazgatóját — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása alkalmából — felmentette beosztásából és egyidejűleg kinevezte dr. Bajusz Rezsőt a MÁV vezérigazgatójává. Szűcs Zoltánt 1977-ben bízták meg a vezérigazgatói teendők ellátásával. Azóta nagy hozzáértéssel, szorgalommal irányította az ország legnagyobb vállalatát, sokat tett a vasút technikai-műszaki fejlesztéséért, a fuvaroztatókkal való kapcsolat erősítéséért, a kereskedelempolitikai elvek érvényesítéséért. Az ünnepségen jelen volt Koszorús Ferenc, a vasutas-szakszervezet főtitkára is, aki méltatta Szűcs Zoltán érdemeit, munkásságát és sok sikert kívánt dr. Bajusz Rezsőnek, az új beosztásban való tevékenységhez. Az Elnöki Tanács Szűcs Zoltánnak a több évtizedes, eredményes munkájáért nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. Dr. Bajusz Rezső műszerészként kezdte pályafutását. A vasúttal 1948-ban került kapcsolatba az északi főműhelyben, ahol esztergályosként dolgozott. Az első MÁV munkáskáderképző tanfolyam elvégzése után forgalmi szolgálattevő és állomásfőnök-helyettes lett, majd Miskolcon a forgalmi osztály vezetőhelyetteseként dolgozott. A MÁV vezetőképző tanfolyam elvégzése után Szombathelyre helyezték, ahol a vasútigazgató-helyettesi teendőket látta el. Később a szegedi igazgatóság vezetője lett. Dr. Bajusz Rezső hároméves pártfőiskolai tanulmányainak befejezése után 1957-ben a szombathelyi vasútigazgatóság élére került. Két év múlva megvált vezetői beosztásától és az MSZMP Központi Bizottsága közlekedési és hírközlés-politikai főmunkatársaként dolgozott 1962-ig, amikor a tárca tervgazdasági főosztályának vezetésével bízták meg. Egy ideig a pénzügyi főosztályt, majd két évig a közlekedéspolitikai főosztályt, később ismét a tervgazdasági főosztályt vezette. A csaknem két évtizedes minisztériumi vezetői tevékenysége alatt szinte a közlekedés egész területével, de ezen belül a vasút elméleti és gyakorlati kérdéseivel is foglalkozott. A minisztériumból a Közlekedéstudományi Intézet élére került, melyet nagy kezdeményező készséggel, szakmai szeretettel és hozzáértéssel vezetett. Utóbbi munkaterületén jelentős tudományos tevékenységet folytatott. Tollából számos publikáció jelent meg, elsősorban közgazdasági és közlekedési témakörökből. A közgazdaságtudományok kandidátusa címet szerzett egyetemi tanár ma is több tudományos egyesület vezetésében vesz részt. Eredményes szakmai és társadalmi munkáját eddig számos kitüntetéssel ismerték el. Egyebek között tulajdonosa a Munka Érdemrend arany fokozatának, és megkapta az Eötvös Loránd díjat is. Pullai Árpád közlekedési miniszter méltatja a felmentett Szűcs Zoltán és a kinevezett dr. Bajusz Rezső érdemeit (Laczkó Ildikó felvétele) Győrben és Szegeden Pályaválasztási kiállítás Fényképekkel, régi és modern használati eszközökkel, grafikonokkal és terepasztallal tarkított kiállítás nyílt decemberben Győrött, az Arany János Művelődési Ház egykori könyvtárhelyiségében. Az ajtón és a termekben ott van a fölírás: „Gyertek hozzánk vasutasnak!” Ebből rögvest kiviláglik, hogy a kiállítás rendezői vasutas verbuválásra készülődnek. — Pontosabban ez az óhajunk sohasem szűnik meg — mondja derűsen Maász László, a központi munkaerő felvételi iroda győri kirendeltségének vezetője. — Így év végén, minden esztendőben megrendezzük a pályaválasztási kiállítást. Éppen akkor, amikor a fiatalok az általános iskola nyolcadik osztályában az utolsó nekifutásban, az utolsó félévben vannak, és a pályaválasztás előtt állnak. Miért titkolnánk? Azzal az elképzeléssel rendezzük, hogy néhányan a látogatók közül bizonyosan megkedvelik a vasutat. Küzdelmes és szép szakma a miénk. És a fiatalok szeretnek küzdeni. Erre építünk. Jó elgondolás. Bizonyosan meglesz a haszna is, hiszen amíg beszélgetünk, egyre-másra érkeznek a győri általános iskolákból a nyolcadik osztályok tanulói, és nézegetik, szemlélik a kiállított tárgyakat: a ruhákat, a jelzőlámpákat, a forgalmi szolgálattevő sapkáját, az indító tárcsát, a sebességmérő órákat, a korszerű mozdonyokról készített felvételeket - a látnivalókat. Ágh Miklós, a körzeti üzemfőnökség gazdasági üzemfőnökének helyettese, ezt mondja a kiállításról: - Kiállításunknak az a célja, hogy bemutassuk: óriási fejlődésen ment keresztül a MÁV. Nincs az országban még egy olyan vállalat, ahol a foglalkozásoknak ennyire széles skálája található, választható, mint nálunk. A vasút egyre inkább képzett, kvalifikált szakmunkásokat, műszaki embereket igényel. Nincs szégyenkezni valónk a kereseti lehetőség és a szociális ellátottság tekintetében. Persze azt a roppant felelősséget sem hallgatjuk el, amely a vasutasok munkáját meg kell, hogy határozza. Még valamit a kiállításról. A győri körzeti üzemfőnökség egy alkalommal már kiváló eredményt ért el az évről évre megrendezett pályaválasztási versenyben. A közlekedési pályák bemutatásáért első díjat nyert. Díszes oklevéllel és szép kristály vázával ismerte el a zsűri a kiállítók gondos, hatásos, eredményes munkáját. December 12-től egy héten át gyermekzsiválytól volt hangos a szegedi vasutas művelődési ház nagyterme. Kíváncsi szemek lesték a terepasztalon futkározó szerelvényeket, csodálták a vitrinekben elhelyezett különböző járművek makettjeit, a szakmunkástanulók által készített metszeteket, munkaeszközöket és a miniatűr kovácsműhelyt. A Diaflex képeket villantott fel a vasút múltjából és jelenéből, a paravánokon elhelyezett fotók pedig bepillantást adtak a vasúti szakszolgálatok munkájába, az ott dolgozó vasutasok életébe. A rendkívül érdekes és látványos kiállítást a csomóponti KISZ-bizottság rendezte azzal a céllal, hogy segítsenek a pályaválasztás előtt álló fiataloknak és megismertessék velük a vasutas szakmát. E célból 34 iskolával vették fel a kapcsolatot, kérve őket, hogy tekintsék meg a bemutatót, ismerkedjenek a vasút által kínált százhatvan szakma munkájával. A csoportosan érkező fiataloknak tájékoztató füzetet adtak át és egy órás filmprogrammal is könnyítették a pályaválasztást. A kiállítás sikerére jellemző, hogy azt több mind kétezren tekintették meg. Sindulár—Gellért MAGYAR VASUTAS 45 éve nyugdíjban Századik születésnap Putz Ferenc nyugdíjas vasutas, veszprémi lakos december 16-án ünnepelte születésének 100. évfordulóját. Az Akácfa utcai családi házban köszöntötte ebből az alkalomból az idős nyugdíjast Bajczi Gyula, a városi tanács elnökhelyettese, Hajas Endre, a szombathelyi területi szakszervezeti bizottság titkára, és Fehér István, az igazgatóság pártbizottságának titkára. Az üzemfőnökség jókívánságait Téli János szb-titkár tolmácsolta. Koszorús Ferencnek, a vasutas-szakszervezet főtitkárának jókívánságait Bartos Lajos a tszb nyugdíjas szervezője adta át. Az ünnepségen jelen voltak a Putz Ferencet patronáló veszprémi Széchenyi István szocialista brigád képviselői is. Köszöntötték a 100 éves Feri bácsit a helyi 6-os számú általános iskola úttörői is. Pucz Ferenc pályamunkásként kezdte vasúti szolgálatát. Később a Veszprém melletti Lókúton pályaőr volt. Innen ment nyugdíjba 1938-ban. Négy gyermeke, négy unokája és hét dédunokája van. Néhány évvel ezelőtt még aktív résztvevője volt a nyugdíjas csoport rendezvényeinek. Betegállományban sohasem volt, orvosságra sem volt még szüksége. Száz évesen is segít a családnak a ház körül és vigyáz a dédunokákra. (Képünkön Hajas Endre tszb-titkár gratulál 100. születésnapja alkalmából.) Sz. Jakab (A szerző felvétele) Együttes ülés Miskolcon A miskolci területi szakszervezeti bizottság és a MÁV miskolci KISZ-bizottságának testülete a közelmúltban együttes ülést tartott, amelyen megjelent Hernádi István vasútigazgató is. A két testület megtárgyalta többek között az aktuális ifjúságpolitikai feladatokat, a fiatalok kulturális és sportolási lehetőségeinek helyzetét. Hernádi István hozzászólásában megállapította többek között, hogy az igazgatóság területén a szocialista brigádoknak, a KISZ- és szakszervezeti aktivistáknak az eddiginél hatékonyabban kell segíteni a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedését. Az együttes ülés résztvevői állásfoglalásban rögzítették a legfontosabb teendőket. Sárospataki kirándulás A sátoraljaújhelyi pályafenntartási főnökség II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádja a közelmúltban kirándulást szervezett Sárospatakra. Megtekintették többek között Demján József festőművész fametszet kiállítását. Az Amerikában élő magyar származású művész a kiállítás anyagát a városnak adományozta. A brigád megtekintette még az idén átadott új művelődési házat, annak színház- és mozihelyiségeit, valamint a városi könyvtárat. Ellátogattak még a régi, patinás gimnáziumba, a Rákóczi várba és a nagytemplomba. A MUNKAÜGYI DÖNTŐBIZOTTSÁGOK A jogvitákban önállóan döntenek A munkaügyi döntőbizottságok tevékenysége az utóbbi években elég ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt. Pedig rendkívül fontos és felelősségteljes feladatot lát el a vasútnál működő mintegy százhatvan döntőbizottság, illetve másfélezer tisztségviselő. Önállóan döntenek a munkáltató és a dolgozó közötti munkaviszonyból eredő jogvitákban. A dolgozó kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként határozatukkal megváltoztathatják a munkáltató által hozott jogszabálysértő, illetve megalapozatlan fegyelmi, kártérítési határozatokat, kötelezhetik a munkáltatót arra, hogy biztosítsa a dolgozóknak a jogszabály és a kollektív szerződés alapján őket megillető jogokat, juttatásokat. ÉVENTE ÜGYEK EZREI Az elnökségünk elé terjesztett tájékoztatóból és statisztikából azt a következtetést lehet levonni, hogy döntőbizottságaink túlnyomó többsége jól látta el feladatát. Évente mintegy 2300-2400 ügyet tárgyaltak. Határozataik mintegy 80 százalékát a munkáltató és a dolgozó megnyugvással — további bírósági jogorvoslat nélkül — tudomásul vette. A bíróságok előtt megtámadott döntőbizottsági határozatok túlnyomó részét az eljáró bíróságok jogszerűnek, megalapozottnak ítélték, és helybenhagyták, így az összes ügyek több mint 90 százalékában érvényesült a döntőbizottság határozata. Leggyakrabban a munkáltató által hozott fegyelmi, valamint kártérítésre kötelező határozatot tartják a dolgozók sérelmesnek. Ezért az ilyen ügyek szerepelnek a legnagyobb arányban a döntőbizottságok munkájában. Sajnos még mindig előfordul, hogy egyes szolgálati helyeken nem vizsgálják ki elég alaposan a fegyelmi, kártérítési ügyeket, nem veszik figyelembe a dolgozó védekezését, bizonyítási indítványait. Ezeket a mulasztásokat sokszor a döntőbizottsági eljárás során kell pótolni, ami igen sok többletmunkát ró a bizottságokra, és hátráltatja a panaszok gyors elintézését. MÉLTÓAK A BIZALOMRA Még mindig elég gyakran hangzik el — általában megalapozatlanul — olyan vélemény, hogy a döntőbizottsági tisztségviselők függőségi viszonyban vannak a munkáltató szerv vezetőjével, „nem mernek” a dolgozó javára dönteni akkor sem, ha nyilvánvalóan neki van a jogvitában igaza. Az ilyen általánosító véleményeket jól cáfolja az a tény, hogy döntőbizottságaink az öszszes ügyek több mint felében a dolgozó kérelmének részben, vagy egészben helytadó határozatot hoztak. A döntőbizottsági tisztségviselőkkel szemben emberi magatartásukat, szakmai felkészültségüket illetően egyaránt magasak a követelmények. Tisztségviselőink nagy többsége ilyen szempontból is méltán élvezi dolgozótársai bizalmát. Ami szakmai felkészültségüket illeti — nem jogvégzett dolgozókról van szó —, rendszeres továbbképzésük biztosított. A MÁV ezt saját hatáskörben szervezi és bonyolítja le. A tanfolyamokon — a leggyakrabban előforduló ügyek tanulságait elemezve — gyakorlati tudnivalókra is oktatják a tisztségviselőket. Egyre eredményesebbé válik, hogy a tanfolyamra azokat a munkaügyi bírókat hívják meg előadónak, akik felülbírálják a döntőbizottsági határozatokat, tehát a legjobban ismerik e tevékenység esetleges hiányosságait. Az üzemfőnökségeknél működő döntőbizottságoknál esetenként gondot okoz az ügyforgalom miatti leterhelés. Van olyan döntőbizottság is, amely több mint 100 ügyet tárgyal egy évben. A legtöbb problémát az okozza, hogy általában nem alakult ki megfelelő munkamegosztás a tárgyalások vezetésében a döntőbizottsági elnökök és elnökhelyettesek között. Általában a döntőbizottsági elnökökre hárul a feladatok többsége. Sok olyan választott elnökhelyettes van, aki viszont nem, vagy csak igen ritkán vesz részt a konkrét munkában. Ezek az okok is közrehatottak azokban a hiányosságokban, amelyek a leggyakrabban a kérelmek elintézési idejének indokolatlan elhúzódásában nyilvánultak meg. A jövőben éppen arra kell döntőbizottságainknak az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítaniuk, hogy az egyszerűbb jogvitákat lehetőleg a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül elintézzék, és ez az idő bonyolultabb ügyekben se legyen hosszabb 30 napnál. JAVULÓ FELTÉTELEK Az elnökség által elfogadott tájékoztató foglalkozott a döntőbizottsági munka ellátásához szükséges dologi és személyi feltételek helyzetével is. Részletes elemzést tartalmazott a tisztségviselőkkel való rendszeres kapcsolattartás szükségességéről, ezzel összefüggésben a munkáltatók munkaügyi és jogi apparátusának, illetve a szakszervezeti szerveknek — különösen a jogsegélyszolgálatoknak — a feladatairól. Az elnökség határozatában kifejezte elismerését és köszönetét a munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselők választás óta végzett tevékenységéért. Egyúttal felkérte a MÁV, az Utasellátó Vállalat és a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút gazdasági vezetését, hogy a partner szakszervezeti szervekkel együttműködve, rendszeresen értékeljék a munkaügyi döntőbizottságok tevékenységét, és gondoskodjanak az ebben kiemelkedő társadalmi munkát végzők erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Dr. Halász György