Magyar Vasutas, 1987 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1987-01-15 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1987. JANUÁR 15. A vasút energiagazdálkodása és 1987. évi vállalati terve A vasutas-szakszervezet el­nöksége, az óesztendő­ utolsó ülésén, december 18-án, első­nek a vasút energiagazdálkodá­sáról készült előterjesztést vitat­ta meg. Katona András, a Köz­lekedési Minisztérium főosz­tályvezetője szóbeli kiegészítő­jében kiemelte: a korábbi évek­ben a fajlagos energiatakaré­kosságon volt a hangsúly, a jö­vőben a kenőanyagra is na­gyobb gondot kell fordítani. Ez egyéni és társadalmi érdek is. Az elnökség az előterjesztést, mely a VII. ötéves terv energia­gazdálkodási feladatait is magá­­n foglalta, a vitában elhang­­zott javaslatokkal együtt elfo­gadta. Megállapította, hogy a vasút ezirányú tevékenysége összhangban áll a népgazdaság energiaracionalizálási törekvé­seivel. Nagyra értékelte a Köz­lekedési Minisztérium és a vas­út vezetőinek céltudatos fejlesz­tő, tervező, beruházó munkáját a vonalvillamosításban, a ka­zántelepek rekonstrukciós munkálataiban és az energiael­látási rendszerek korszerűsíté­sében elért eredményeit. Mindezek mellett az elnökség szükségesnek tartja, hogy a Közlekedési Minisztérium és a vasút vezetői intenzíven kutas­sák konkrét, az energiafelhasz­nálás valamennyi területére kiterjedő energianormák ki­alakításának lehetőségét, az ezen alapuló ösztönzés megte­remtését, az ösztönzőrendsze­reknek az energiaköltség terhé­re történő működtetését. Az elnökség támogatja a von­tatási energiamegtakarítás mé­réséhez szükséges technikai háttér megteremtését. Ezek ter­vezett szűkkörű alkalmazása és várhatóan késői bevezetése mi­att azonban szükségesnek tart­ja a jelenlegi mérési és nyilván­tartási rendszer átdolgozását. Az elnökség ezután Ambrus András vezérigazgató-helyettes előterjesztésében megvitatta a MÁV 1987. évi vállalati, szociá­lis és munkavédelmi tervjavas­latát, valamint azok végrehajtá­sával kapcsolatos szakszerveze­ti feladatokat.­­ A népgazdaság áruszállítási igényeit alapul véve a vasút 118 millió tonna áru elfuvaro­­zásával és 229 millió utas el­szállításával számol. Ez meg­egyezik a VII. ötéves vállalati tervjavaslatban előirányzottak­kal, kisebb eltérések a teljesít­mények bontásában azonban vannak. Ami a MÁV gazdasági hely­zetét illeti, továbbra is kedve­zőtlenül befolyásolják a vi­szonylag mérsékelt szállítási teljesítmények és az alacsony nyereségszint. A gazdasági helyzet javítása érdekében így továbbra is előtérbe kell helyez­ni a takarékos költséggazdálko­dást, amely egyben a racionali­zálási program megvalósításá­nak indításával párosul. Mindent összevetve — ezt az előterjesztés is kiemelte —, az 1987. évi tervfeladatok reálisak és teljesíthetők. A tervben kitű­zött célok megvalósítása azon­ban valamennyi vasutastól — az irányítás és a végrehajtás minden szintjén egyaránt — hatékonyabb és fegyelmezet­tebb munkát követel. Az elnökség a MÁV 1987. évi vállalati, szociális és munkavé­delmi tervjavaslatát, továbbá a terv végrehajtásával kapcsola­tos szakszervezeti feladatokat tartalmazó előterjesztést elfo­gadta. Ugyancsak elfogadta a szakszervezet és a félszázalékos ÖTA 1987. évi költségvetését. Az év utolsó hónapjában az időjárás is befolyásolta a vasúti áruszállítást Mérsékelt volt a belföldi, élénk az exportforgalom — javult az üres­­kocsi-ellátás — csökkent a ki nem állított kocsik száma Az előzetes adatok szerint a vasút decemberben 9 millió 343 ezer tonna árut szállított. Ez a tavaly decemberinek 93,1, a ter­vezettnek pedig 96,5 százaléka. Az árutonnakilométer-teljesít­­mény 96,7, illetve 95 százalékos volt. A belföldi áruforgalomban — elsősorban a fagyveszélyes tö­megáruk feladásának elmara­dása következtében — alacsony volt a szállítás volumene. A vasúti fuvarozásra feladott 5 millió 280 ezer tonna áru a bá­zishoz 93,8, a tervhez képest 96,2 százalékos teljesítést jelent. Az exportforgalom az év utolsó hónapjában viszonylag élénk volt. Az országból vas­úton kiszállított áruk mennyisé­ge a bázisszintet ugyan nem ér­te el, a tervezetet viszont 10 szá­zalékkal meghaladta. Ezzel szemben alacsony volt az im­port áruforgalom. Értéke mind­össze 87,2, illetve 91,2 százalé­kos volt. A tranzitforgalom is 97,6, il­letve 94,2 százalékos szinten alakult. A záhonyi átrakó térség áru­forgalma — ugyancsak kis mértékben — de az 1985 de­cemberi szint alatt maradt. A belépett széles nyomtávú rakott teherkocsik mennyisége 99,8, a megrakott normál nyomtávú te­herkocsik száma 99,7, az ezek­be berakott árusúly pedig 99,9 százaléka volt a bázisidőszak mennyiségének. Az áruszállítás minőségi mu­tatói részben megfelelően, más­részt kedvezőtlenül alakultak. A teherkocsik időbeni kihasz­nálását fémjelző kocsiforduló­idő értéke a bázishoz viszonyít­va 3,4 százalékkal javult, a ter­vezettnél pedig 6,5 százalékkal volt magasabb. A térbeni kihasználás — a statikus terhelés — a cukorré­pa-szállítások jelentős elmara­dása miatt az 1985 decemberi­nél 3,3 százalékkal alacsonyabb volt, a tervezett értéket azon­ban 1,9 százalékkal meghalad­ta. A teherkocsi-gazdálkodást befolyásoló kocsitartózkodási idő is kedvezőtlenül alakult. A MÁV-kocsik külföldi tartózko­dási ideje — az 1985 decembe­rihez képest — kilenc százalék­kal csökkent, ezzel szemben a külföldi kocsik MÁV vonali tartózkodási ideje közel 3 szá­zalékkal emelkedett. A vasúti rakodásokhoz szük­séges üreskocsi-ellátás decem­berben jelentősen javult. Az el­múlt év hasonló időszakához képest a ki nem állított kocsik mennyisége több mint a felére csökkent. A vasúti teherkocsik árutonna-kilométerben kifeje­zett termelékenysége 105,1, il­letve 94,4 százalékos volt a vi­szonyítási alapokhoz képest. A teherforgalom lebonyolítá­sa nagyobbrészt megfelelő volt. Kivételt képez ez alól a kilépő vonatfeloszlatások mennyisége. A szomszédos vasutak elégte­len fogadása miatt, az 1985. évinél 5,6 százalékkal több vo­natot kellett a határállomások körzetében leállítani, illetve feloszlatni. Elsősorban Záhony és Kelebia térségére volt ez jel­lemző. A többi mutatószám kedve­zőbben alakult. A gépre várás eseteinek száma 72,6, a gép­­ácsorgásoké 43,5, a belföldi vo­natfeloszlatások mennyisége pedig 45 százaléka volt az 1985. év decemberének. A korszerű tehervonati mozdonyok napi haszonkilométer-teljesítménye is megfelelt a követelmények­nek. Decemberben 19 millió 200 ezer utast szállított a vasút. Ez a bázisnak 100, a tervezettnek pedig 100,5 százaléka. Az átla­gos utazási távolság növekedé­sével az utaskilométer-teljesít­mény 102, illetve 101,7 százalé­kosan alakult. A személyszállí­tás minőségét jellemző menet­rend szerinti közlekedés — az előző év decemberéhez képest — 0,3 százalékkal csökkent, az egy késetten közlekedett sze­mélyszállító vonatra eső késési idő 0,6 perccel növekedett. Ismét rármul a tél. A vasutasok munkáját nehezíti a hideg és a hót (Tóth Zoltán felvétele) Évindító munkásgyűlések Az új esztendő első napjaiban a MÁV több üzemében és szol­gálati helyén műszakkezdetkor munkásgyűléseken elemezték a múlt évi eredményeket, és is­mertették a legfontosabb idei feladatokat. A vezetők és mun­káskollektívák szóltak az ered­ményekről, de azokról a gon­dokról is, amelyek nehezítették a munkát. A Landler Járműjavító Üzemben január 3-án rendezett munkásgyűlésen Kövér Imre igazgató ismertette az üzem 1200 dolgozója előtt az elmúlt esztendő eredményeit és gond­jait, valamint a legfontosabb te­endőket. Az üzem sikeresen zárta az elmúlt esztendőt, jó eredmények születtek, de még van mit tenni a munka hatéko­nyabbá tétele és minősége ér­dekében. A gyűlésen a VIII. gyáregy­ség Vásárhelyi Pál szocialista brigádjának vezetője felhívta az üzem brigádjait, munkáskollek­tíváit, hogy csatlakozzanak a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója tiszteleté­re kibontakozó munkaverseny­hez, tegyenek meg mindent az üzem 1987. évi tervének teljesí­téséért. Bánya és vasút kölcsönösen segítik egymást Az idegenforgalmi nevezetes­ségekben gazdag és természeti szépséggel megáldott Bakony­­hegységen vezet át a Győr— Veszprém közötti vasútvonal. A kilencven éve megnyitott vo­nalon fekvő Bakonyszentlász­­ló, amely a veszprémi körzeti üzemfőnökséghez tartozik, so­káig csendes szolgálati hely volt, de a Fejér megyei Bauxit­bánya fenyőfői üzemének meg­nyitásával a feladatok nagy­mértékben megnövekedtek. Az eredményekről és nehézségek­ről kérdeztük Fodor Ferenc ál­lomásfőnököt az ellenőrzést tar­tó Babarczy Árpád üzemfőnök­­helyettes jelenlétében. Az állomás legfontosabb te­vékenységét természetesen a bauxit elszállítása képezi. 1986-ban az év végéig mintegy félmillió tonna bauxit fuvarozá­sát végezték, ez a mennyiség egyharmaddal haladja meg az 1985. évi teljesítményt. A forga­lom lebonyolítását, a bányara­kodóhoz vezető tizenegy iparvá­gány szolgálja ki. A kapcsolat kiegyensúlyo­zottságát hangsúlyozza Vársze­gi Márton, a bánya vasútüzem­vezetője is. A tervektől való esetleges eltéréseket naponkén­ti egyeztetéssel tisztázzák, és kölcsönösen segítik egymás munkáját. A csekély számú, de csupán néha előforduló szak­mai vita nem befolyásolja a két vállalat jó viszonyát, és csakis a közös érdekeket tartja szem előtt. A hétvégi rakodásokkal sincs különösebb probléma. Ha valamilyen akadály miatt szom­baton elmarad a szállítás, akkor vasárnap kétszeres mennyiség gördül ki az iparvágányokról. Várszegi Márton meghívására megtekinthetjük a bányaüzem korszerű, ipari kamerákkal is ellátott rakodóüzemet. Az állomás kiszolgálja még a Középdunántúli Tégla- és Cse­répipari Vállalatot, valamint a Balatonfelvidéki Erdő és Fafel­dolgozó Vállalatot. Ez utóbbi tűzifából és szerfából novembe­rig 29 ezer tonnát szállíttatott. A szerfából 8 ezer tonnát Auszt­riába és Olaszországba küldtek. A személyszállítási díjbevétel október végéig 400 ezer forint volt. Jellemző a hivatásforga­lom, hétvégeken pedig a turis­tákat vonzza a környék. Gya­korta indítanak különvonatokat a közeli helységekbe, elő- és utószezonban elsősorban Buda­pestre és Tatabányára. Az állomás eredeti felvételi épületének teljes átépítése 1984-ben megtörtént. Négy vá­gányának felújításával is elké­szültek, az ötödikkel ha végez­nek, már csak a hatodik marad hátra. Nagy munkálatok foly­nak a környéken is. A Zirc és Bakonyszentlászló közötti alag­utat átépítették, a másik két kö­zeli alagút rendbehozatalát ta­vasszal folytatják. Kivitelezője a Dorogi Szénbányák Vállalat. A pályafelújítás folyamatos. Nagyobb felépítményi rend­szerre cserélik ebben az ötéves tervben a vágányokat Bakony­­szentlászlótól Zircig, majd in­nen Dudarbányáig, a szénszál­lítások elősegítésére. Ebből a szakaszból, 9,4 kilométer hossz­ban, még az idén megvalósul a vágánycsere Porva—Cseszne­­kig. Az említett nagyobb fel­adatok mellett szükséges két ki­sebb, de esztétikailag is kívána­tos tennivalóra felhívni a figyel­met: a szép állomásépület mel­letti raktár és az Utasellátó el­hanyagolt büféjének mielőbbi rendbehozatalára. Bakonyszentlászló a csatolt állomásként hozzátartozó Por­va—Csesznekkel együtt 33 dol­gozóval teljesíti a feladatokat. A létszám nagy hányada törzs­­gárdatag, az utánpótlás biztosí­tott. A munkafegyelemre jel­lemző, hogy az utóbbi négy év­ben fegyelmi és kártérítési eljá­rás lefolytatására nem került sor. Dr. Horváth Károly Hóban, fagyban Záhonyi sikerek Záhonyban csúcsforgalom volt a háromnapos ünnep alatt is. Az utóbbi hetek hétköznap­jaihoz hasonlóan karácsonykor összesen több, mint 2100 vagon érkezett és 1700-nál több va­gont indítottak a Szovjetunióba. A záhonyi vasutasoknak csak­nem ötvenezer tonnányi árut kellett megmozgatniuk, lénye­gesen többet, mint az 1985. évi decemberi ünnepen. A múlt év végi ünnepek alatti nagy hidegben — mínusz 12, mínusz 20 fok közötti hőmér­sékletet mértek — rendkívül nehéz körülmények között dol­goztak a záhonyi vasutasok. A legtöbb gondot az összefa­gyott vasércek, fémek, a havas, fagyos fa megmozgatása okoz­ta. A munkákat nehezíti, hogy a vagonok csúszósak, fokozott óvatosságra van szükség. Szombathely Társadalmi tulajdonvédelmi ankétok A szombathelyi igazgatóság öt körzeti üzemfőnökségén de­cember közepén befejeződtek az évet értékelő társadalmi tu­lajdonvédelmi ankétok. Az igazgatóság területén ösz­­szességében növekedtek a ká­rok. A balesetekkel összefüggő kár nagysága elérte a 4,5 milli­ót, az áruszállítás során keletke­zett veszteség pedig a 2,4 millió forintot. A lopások és dézsmálá­sok értéke tavaly 825 ezer forin­tot tett ki Nyugat-Dunántúlon. Az ankétokon megállapítot­ták, hogy a jövőben nagyobb aktivitást kell tanúsítani a kár­­megelőzésben a középvezetők­nek is.

Next