Magyar Vasutas, 1989 (33. évfolyam, 1-17. szám)

1989-01-05 / 1. szám

XXXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1989. JANUÁR 5. Ülést tartott az elnökség Elosztották a bértartalékot Szakszervezetünk elnöksége december 19-én ülést tar­tott. A testületet meghallgatta és elfogadta a MÁV Ve­zérigazgatóság tájékoztatóját a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetésének tapasztala­tairól, valamint a MÁV gazdálkodására gyakorolt hatá­sukról. Második napirendi pontként tárgyalták a MÁV rendelkezésére álló bértartalékának felosztását, majd tájékoztató hangzott el szakszervezetünk 1989. évi bér­­politikai törekvéseiről. (Ez utóbbiról lapunk 3. oldalán közlünk cikket.) A MÁV Vezérigazgatóság ja­vaslatot terjesztett elő az 1988. évi bérgazdálkodás során kép­ződött tartalékok, illetve megta­karítások felosztására, amely­nek összege 30 millió forint. További bérfelhasználási le­hetőséget adott az, hogy az ÁBMH hozzájárult a lét­számstruktúra miatt bekövet­kező technikai bérszínvonal­változás kiegyenlítésére. Ez szintén 30 millió forintos össze­get tesz ki, ami természetesen csak véletlen, hogy a két összeg nagysága azonos. Ä bértartalékokból rendelke­zésre álló összeg egységekre történő felosztására a vezérigaz­gatóság azt javasolta az elnök­ségnek, hogy ebből valamennyi gazdálkodó szervezet részesül­jön. Az egy személyre jutó ke­retösszeg, mintegy 200 forint, ami néhány forinttal a vasút­­igazgatóságok területén maga­sabb, az ipari és építési szerve­zeteknél pedig mindössze 4 fo­rinttal alacsonyabb. Kiemelt egy személyre jutó átlagos ösz­­szeget javasoltak a MÁVTI-nál, a VTKI-nál, illetve a MÁV Ve­zérigazgatóságnál. Ennek indoka, hogy az itt dolgozók keresete, illetve egyes keresetelemek nagysága ez év­ben kevésbé emelkedett, sőt he­lyenként, esetenként az elmúlt évhez képest csökkent. (Például jutalmazási lehetőség.) Az elnökség széleskörűen megvitatta az előterjesztést és a vezérigazgatóság javaslatával szemben úgy döntött, hogy a Központi Hivatalok és Intézmé­nyek intézőbizottságához tarto­zó szervezetek közül egyesek kiemelését nem fogadja el, ha­nem azt az intézőbizottság ha­táskörébe utalja. E módosítás után végül a felhozott indokok alapján, de különösen arra való tekintettel, hogy a második 30 millió forintból ezek a szerveze­tek egyáltalán nem részesül­nek, az előterjesztést elfogadta. A technikai bérszínvonal-nö­vekedés fedezetére rendelke­zésre bocsátott 30 millió forint felosztására a vezérigazgatóság azt javasolta, hogy ebből kizá­rólag a vasútigazgatóságok (ideértve a záhonyi üzemigaz­gatóságot is) részesüljenek. Az előterjesztők az összeg felhasz-Negyvenéves az Utasellátó A múlt év végén a MTESZ- székház tanácstermében ünne­pelte megalakulásának 40. év­fordulóját az Utasellátó Válla­lat. A jubileumi megemlékezé­sen megjelent Koszorús Fe­renc, a vasutas-szakszervezet főtitkára, dr. Spilák Ferenc ke­reskedelmi miniszterhelyettes, Palik Dénes, a KM főosztályve­zetője és Ónozó György, a MÁV vezérigazgatója is. Dr. Sebes Miklós, az Utasellá­tó vezérigazgatója mondott ün­nepi beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a vállalatot 1948. november 14-én alapítot­ták és rá tíz napra megkezdte a működését. Az alapítást követő teljes esztendőben, 1949-ben, 82 millió forintos árbevételt reali­zált és 184 ezer forint nyeresé­get hozott. Az összes létszám ekkor 1227 volt. \ Jelenleg a közel hatezer dol­gozó 3,5 milliárd forint bevétel­re és több mint 130 millió forin­tos nyereségre tett szert 1987-ben. Kiépítette hálózatát a hagyományos vasúti szolgálta­tások mellett más közlekedési ágazatok területén és besegít az állami ellátásba is. Külkereske­delmi tevékenységet is folytat. Utas Tours irodája segíti a ha­zai és a külföldi turizmust, 51 Utas-tourist üzlete jelentős tő­kés valutához juttatja a magyar népgazdaságot. Dr. Sebes Miklós, a Magyar Államvasutak vezetőivel és dolgozóival kialakított jó kap­csolatoknak az eredmények elérésében óriási jelentőséget tulajdonított. Urbán Lajos miniszter üd­vözletét és köszönetét a Közle­kedési Minisztérium főosztály­­vezetője, a kereskedelmi mi­niszterét dr. Spilák Ferenc tol­mácsolta. Az ünnepség végén Palik Dénes és a vállalat vezér­­igazgatója kitüntetéseket adott át. (Sz. Jakab) Ötletnapok, vetélkedők A szocialista brigádmozga­lom megalakulásának 30. évfor­dulója tiszteletére december kö­zepén ötletnapokat és Ki minek a mestere? vetélkedőt rendez­tek. valamint fogadták a pálya­kezdő fiatalokat a szombathelyi vontatási főnökségen. Az ötletnapokra beadott 347 javaslat közül 329-et fogadtak el, s 33 ezer forintot fizettek ér­tük. A javaslatok többségét visszaadták a szerzőjüknek az­zal, hogy részletesebben dol­gozzák ki és újításként nyújt­sák be. A Ki minek a mestere? politi­kai. szakmai és munkavédelmi vetélkedőn, négy szakmában negyvenkettő 35 éven aluli fia­tal indult. Közülük 38-an ered­ményesen megfeleltek. Az ösz­­szes jutalom 17 700 forint volt. Ebből az első négy helyezett: Mayer László motorszerelő; Morován Tamás dízel-villany­szerelő; Böröcz Gábor kocsi­vizsgáló és Sipőcz Miklós kocsi­javító két-kétezer forintot ka­pott. A díjkiosztás után ünnepé­lyes keretek között fogadták a 25 pályakezdő fiatalt, akikkel megismertették a főnökség szolgálati helyeit. nálását elsősorban csak a kulcsfontosságú munkakörök­ben dolgozók részére tervezték. Az elnökség az előterjesztést azzal a módosítással fogadta el, hogy ebből az összegből — a helyi döntésektől függően — le­gyen lehetőség a kulcsfontossá­gú munkakörökben dolgozó­kon kívül, más szakmai cso­portok jutalmazására is. Ezzel a döntéssel lehetőség adódik az év közben felvetődött jogos sérelmek orvoslására is. Mindkét összeg, tehát összesen a 60 millió'forint egyszeri juta­lomként kerülhet kifizetésre, és a gazdálkodó szervezeteknél bázisbéralapot nem képezhet. Ezzel lehetővé válik, hogy az 1989. évi bérfejlesztésnél köz­pontilag álljanak rendelkezésre az így kifizetett jutalmak kere­tei is. Ebből elsősorban az utazók­nál a fix összegű műszakpótlék­ról a százalékosra való áttérés többletbérigényét lehet fedezni, és egyéb olyan intézkedésekre felhasználni, amelyekre például a kollektív szerződés módosítá­sa során merül fel igény. Sz. F. Budapesttől Kaposvárig villamos vontatással A MÁV vonalvillamosítási programjának legfőbb célja, hogy a magyar vasútnak az ez­redfordulóra kialakuljon az a villamosított vonalhálózata, amely a gazdasági megfontolá­sok, a minőségileg magasabb szintű személy- és teherszállítá­si feltételek biztosítása, a kör­nyező országok vasútjainak vil­lamosított vonalaihoz kapcsoló­dása alapján indokolt. A program legnagyobb léte­sítménye a Budapest—Bala­­tonszentgyörgy (Keszthely)— Nagykanizsa—Gyékényes— Kaposvár—Dombóvár vonal villamosítása. Ennek kereté­ben 1987 decemberében Buda­pest—Szabadbattyán, ez év májusában Szabadbattyán—Sió­fok vonalszakaszon került sor a villamos üzem megnyitására. 1988 végére a célkitűzés szer­ves részeként újabb, 30 kilomé­teres vonalszakaszon, Dombó­vár—Kaposvár között fejező­dött be a villamosítás. így a Dél-Dunántúl újabb városa ke­rült közelebb a fővároshoz. A villamosított vonalszakaszt de­cember 16-án, ünnepélyes kül­sőségek között Kaposvár állo­máson adták át rendeltetésé­nek. Tongori Imre, a gépészeti és járműfenntartási főosztály vezetője tett jelentést a beruhá­zásról, illetőleg a villamosítás befejezéséről. Ezt követően Ónozó György, a MÁV vezér­­igazgatója mondott beszédet. — A mai napon két közeli város, Dombóvár és Kaposvár között kerül sor a villamos üzem felvételére. Ezzel a MÁV vonalhálózatának 28 százalé­kán valósul meg a villamos vontatás. Ez egyben azt is jelen­ti, hogy a szállítási teljesítmény 67 százalékát villamos mozdo­nyokkal végezzük. A vonal villamos berendezé­sei úgy készültek, hogy később szervesen kapcsolódhassanak a Gyékényes—Kaposvár vonalon létesülő 50 kV-os energiaellátá­si rendszerhez. A vonalszakasz valamennyi állomásán, megál­lóhelyén korszerűsítették a térvilágítást. Kaposváron fény­vető tornyok épültek. Elkészült a vasúti távközlő, térhangosító és utastájékoztató, valamint a biztosítóberendezések védelme. Ezek kivitelezésével egyidejű­leg Dombóváron és Kaposvá­ron új góc-körzeti telefonköz­pontokat szereltek fel. A villamosítási munkák Ka­posváron egybeestek a közleke­dési tárca és a megyei tanács beruházásában megépített új közúti felüljáró kivitelezésével, a gyalogos-felüljáró korszerűsí­tésével. Kaposvár állomás a vil­lamosítás és a megépített felül­járók révén új arculatot kapott: korszerűbb műszaki feltételek­kel szolgálhatja a somogyi me­gyeszékhely vasúti közlekedé­sének igényeit. A vezérigazgató beszéde után Fényes József, a pécsi vas­­útigazgatóság vezetője vette át a villamosított vonalszakaszt üzemeltetésre. Bejelentette, hogy már december 19-től a ka­­posvárig közlekedő személy­­szállító vonatok többsége villa­mos vontatással közlekedik. (vf) Az ünnepekben is rakodtak Az. ünnepekben is dolgoztak a nagy- és középüzemek rako­dó-szállító brigádjai. Borsodban az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek, a Di­ósgyőri Gépgyár, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Sajószentpéteri Üveggyár területét több száz vagon készáru, félkész termék hagyta el a három munkaszü­neti napon. A MÁV miskolci igazgatósá­ga hiánytalanul teljesítette a vállalatok vagonkérdéseit, va­lamennyi kocsitípusból. Az ex­portszállításokat tekintve első­sorban a Diósgyőri Gépgyár és a Tiszai Vegyi Kombinát telje­sítménye említésre méltó. Ka­rácsony másnapján a Digép 12, a TVK 10 vagon árut indított el szocialista, illetve tőkés orszá­gokba. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben karácsony másnapján is rakták a vagonokba az ör­ményországi földrengés sújtot­ta területek megsegítésére fel­ajánlott, 1500 tonnányi szög­acélt. A különvonat a számítá­sok szerint kedden reggel indul Ózdról a záhonyi átrakóállo­másra. Szép ünnepi teljesítménnyel dicsekedhetnek a nyugati or­szágrész vasutasai is. A MÁV Budapesti Igazgatósága győri körzeti üzemfőnökségének te­rületén az ünnepek alatt 13 ezer 300 tonna árut raktak be, s 16 ezer 550 tonna árut raktak ki a vagonokból. Folyamatosan ra­kodtak a győri Rába-gyár, a Mosonmagyaróvári Timföld­gyár, a Győri Növényolaj gyár, a Petőházi Cukorgyár, s a győri erőmű brigádjai. Elsősorban ex­portküldeményeket továbbítot­tak az üzemek, s egyidejűleg nagy mennyiségű szenet, gáz­olajat fogadtak. Az év végén Nagy forgalom a pénztáraknál A karácsonyi és új évi forga­lom legjobban igénybe vett vas­úti munkahelyei a jegypénztá­rak. Miskolcon a Tiszai pálya­udvar tíz pénztárablaka mögött 25 leány és asszony teljesít szol­gáltatót éjjel és nappal vagy akár az ünnepnapokon. A tava­lyi év utolsó napján Kardos Jó­­zsefné, Juhász Józsefné, Solya Imréné és Szamosi Imréné adott jegyet a szilveszterezni in­duló utasoknak. Az utasok nem is képzelik, mennyit segíthetnének a pénz­tárosoknak nehéz munkájuk­ban, ha elővételben váltanák meg jegyeiket. Csúcsidőben bi­zony nagyon észnél kell lenni. hogy a 328-féle jegyből melyi­ket adják az utasnak, és hogyan adjanak vissza az ezresből. Az elfizetésre igen kevés a káló­pénz. Év végén külön munkát jelent a diákok jegyellátása, hi­szen a megye területéről sokan járnak Miskolcra tanulni. A múlt év vége és az idei kez­dete zavarmentes volt a Tiszai pályaudvar jegypénztáraiban — jelentette telefonon Kádár Bertalanné pénztárfőnök. Éjfél­kor már az idei sikerekre koc­cintottak a fiatalasszonyok — természetesen kólával —, mert pótszilveszterre ők a legjogosul­tabbak. Z. F. Ára: 3,00 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Fényvető tornyok készültek A Miskolci Járműjavító dolgozói 1988-ban ötezer kis- és nagyjavított vagont adtak vissza a teherforgalomnak. A korábbi években is megközelítően ennyi volt a teljesít­ményük. az elmúlt évben azonban több volt a Gags kocsik teljes fetújítása. ami munka- és időigényesebb a többinél. Az idegen vállalatoknak végzett főjavításokból 1988-ban 70 millió forint hasznot hoztak a MÁV-nak. (Cikkünk az 3. ol­dalon.) (Zelmann Ferenc felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents