Magyar Vasutas, 1995 (39. évfolyam, 1-24. szám)

1995-01-18 / 1. szám

XXXIX. évfolyam 1. szám A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1995. január 18. Bíztató jelek Az áruszállításban megállt a visszaesés A MÁV Rt. 1994. évi gazdálkodásáról a mérleg még nem készült el. A szál­lítási teljesítményeket fém­jelző, két legfontosabb mu­tató azonban már ismert. Eszerint az utóbbi években tapasztalt nagyarányú visszaesés a személyszállí­tásban még nem, de az áru­­fuvarozásban úgy tűnik megállt. A vasúton elfuva­rozott áru mennyisége 45,5 millió tonna. Ez 2 millióval - 4,6 százalékkal - haladja meg az előző évit. A kiéle­zett fuvarpiaci verseny mi­att azonban a mennyiségi növekedéssel nincsenek arányban a bevételek. Az inflációs hatásokat ugyanis a MÁV-nak nem sikerült át­hárítania a fuvaroztatókra. Amennyiben a fuvarpiac élénkülésének kedvező ten­denciája az idén is folytató­dik - a belföldi fuvardíjak 30 százalékos emelését is figyelembe véve - van esély a bevételek növelésére. Bár a gondok még aligha eny­hülnek. Ebben az évben például 22 ezer tehervagon­ból 7 ezernek lejár a ható­sági vizsgája. Ha ezek javí­tására, illetve a forgalomból történő kivonásuk pótlására nem sikerül megoldást talál­ni, várhatóan 14 százalékkal csökken a kapacitás. Az árufuvarozást irányító szakemberek az említett gondok ellenére is derűlá­tók. Erre az ad alapot, hogy az idén részben idegen tőke bevonásával logisztikai centrumokat nyitnak és üzembe lép a SZÍR, a szá­mítógépes szállításirányítási rendszer. Az ez évi prog­ramban két újítás is szere­pel. Az egyik: január 1-től új szolgáltatásként bevezet­ték a kisáru küldemények háztól házig történő fuvaro­zását. A másik: „éjszakai ugrás” elnevezéssel szintén új szolgáltatás lép életbe. A személyszállításban­­(Folytatás a 4. oldalon) A minimálbér 12 500 forint Bérfejlesztés a megállapodások tükrében Mit kell tudni a kettős bérformáról? A MÁV Rt vezetői és a szakszervezetek között 1994. december 13-án létre­jött "Megállapodásban " szerepelnek a bérfejlesztés legfontosabb adatai, de ezek részletesebb ismerteté­se, a béremelések végrehaj­tásának néhány szabálya külön figyelmet érdemel. Az alapbéremelés összesen 3260 millió forintot igényel, amelyből 1740 millió forintot a 13. havi fizetés alapbéresí­tése fedez. Az alapbér emel­kedés pótlék vonzata 820 millió forintot igényel, így a január 1-től megvalósuló bér­emelések éves szinten 4080 millió forintot tesznek ki. A bérnövekedés forrásai: - 1740 millió a 13. havi fi­zetés, - 722 millió a kormány által biztosított összeg, - 500 milió a létszám­­csökkentés bére, - 1118 millió a MÁV Rt eredménytöbblete. A vasút bérköltsége 1995-ben terv szerint mintegy 2 milliárd forinttal lesz több, mint 1994-ben volt, amely­hez korábbi 1 milliárd forint költségtöbblet kapcsolódik a különböző bérjárulékok mi­att. Az alapbérek átlagosan 14 százalékkal nőnek. Ebből 12,5 százalékot tesz ki az in­duló bérnek 8000 forintról 9000 forintra való felemelé­se. A soros előléptetés 1,5 (Folytatás a 2. oldalon) Nyílt, őszinte véleménycsere Nagy Sándor felszólalása a VSz választmányi ülésén Január 5-én tartotta az új esztendő első ülését a VSZ választmánya. Márkus Imre, a VSZ elnöke üdvözölte a megjelenteket és kívánt bol­dog új évet a résztvevőknek. Külön is köszöntötte Nagy Sándort, az MSZOSZ elnö­két és Vágó Jánost, a szövet­ség alelnökét. A testületi ülés levezető el­nökének javaslata szerint a kö­vetkező témakörök kerültek napirendre: 1. VSZ tagságának felfüggesztése, 2. a költségve­tés, 3. különfélék, személyi ügyek. Miután a testület tagjai elfo­gadták az ajánlott napirendet, Márkus Imre röviden emlékez­tetett a sztrájk körülményeire, és ennek kapcsán a választ­mány december 15-i ülésére, amelyen a VSZ felfüggesztette MSZOSZ tagságát. Azzal a céllal, hogy a döntés hátteréről érdemi véleménycsere, tisztá­zó párbeszéd alakulhasson ki, átadta a szót Nagy Sándornak. - Én is boldog új évet, pon­tosabban elviselhető esztendőt kívánok mindenkinek - kezdte beszédét az MSZOSZ elnöke. - Nem egy örömteli ügyről van szó - mondta - hiszen nem örültünk annak, hogy egy erős és fontos szakszervezet felfüggesztette MSZOSZ tag­ságát. .Ha a testület tagjai úgy érezték, hogy nem volt elegen­dő, megfelelő az MSZOSZ szolidaritása a sztrájkoló vas­utasokkal, akkor mi erre a kö­vetkező tényekkel válaszo­lunk. December 7-én, a figyelmez­tető sztrájk előtt kinyilvánítot­tuk szolidaritásunkat, s ezt az állásfoglalásunkat elküldtük 17 szerkesztőségnek. Ebből azonban csak egy újság közöl­te. Döntésünknek két lényeges eleme volt: a szolidaritás kife­jezése és az, hogy az MSZOSZ tisztségviselői járja­nak el a MÁV Rt. vezetőinél és a kormánynál a vasutas dol­gozók érdekében, tegyenek meg mindent a megállapodá­sért. S ez meg is történt. Megértem - folytatta Nagy Sándor -, hogy negatív hatást (Folytatás a 2. oldalon) Váltótisztító pályamunká­sok a Nyugati pályaudvaron Fotó: Jurkievicz Mi ez? A választ keresse az 5. oldalon! Kik jogosultak díjmentes utazásra? Válaszol Perger Imre, személyfuvarozási igazgató A kormány december 28- án tartott ülésén tárgyal­ta a közlekedési menet­kedvezményeket Az er­ről született határozat megjelent a Magyar Köz­löny 128­ . számában. Örömmel állapítottuk meg, hogy minden olyan javaslat, melyet szakszer­vezetünk az egyeztető tárgyalásokon kért, majd azt követően a Pénzügy­minisztériumnak meg­küldött, bekerült a végle­ges szövegezésbe.­­Itt je­gyezzük meg, hogy a ked­vezmények kialakításában a vasútnál működő szak­­szervezetek közül egyedül a Vasutasok Szakszerveze­te vett részt.) A kormány ezúttal nem el­vont, hanem adott. Az adó­mentesen biztosítható menet­kedvezmény ügye, a vasuta­sok és a MÁV-val kapcsolat­ban álló, volt vasutas intéz­mények, érdekképviseleti szervek dolgozói és család­tagjaik számára a vártnál kedvezőbben alakult. A kormányhatározat sze­rint kik jogosultak díjmentes utazási kedvezményre? A kérdésre Perger Imre sze­mélyfuvarozási igazgatótól kértem választ.­­ Elöljáróban szeretném elmondani, hogy az elmúlt évi adószabályok sok gondot okoztak a MÁV-nak A vas­utasok kedvezményét szabá­lyozó változások miatt az APEH külön állásfoglalását is ki kellett kérni. Ez év ja­nuár 1-től viszont már nem az aktuális adójogszabály van érvényben, hanem az ah­hoz kapcsolódó kormányren­deletben szabályozták azok­nak a vasúti kedvezmények­nek a körét, amelyek a jövő­ben adómentesen adhatók. Ez keretmegállapodás, amely egy lehetőséget takar. Ehhez a MÁV-nak belső szabályo­zást kell készíteni. Ebben vi­lágosan meg kell fogalmazni, hogy a lehetőségeken belül milyen körben, hogyan bizto­sítja a kedvezményeket.­­ Kiknek és hogyan? -Az alapkedvezmények kö­(Folytatás a 3. oldalon) Sikerekben gazdag boldog új évet kíván a MÁV VASJÁRMŰ KFT

Next