Magyar Vasutas, 1997 (41. évfolyam, 1-17. szám)
1997-01-01 / 1. szám
A nagy egyezségről a Szombathelyi Üzletigazgatóság területéről gyűjtöttünk össze egy véleménycsokrot. Azt kutattuk, hogy a VSZ tagsággal rendelkező munkavállalók az országot jellemző nehéz gazdasági körülmények közepette miként mérlegelik a megállapodáscsomagot. Horváth Csaba a VSZ területi titkára kifejtette, hogy az 1995. évben kötött három éves kéretmegállapodással összhangban álló szerződést írtak alá decemberben a tárgyaló felek. A kölcsönös engedmények során a VSZ figyelembe vette a vállalat pénzügyi gondjait, nevezetesen azt a tényt, hogy az Rt. 15 milliárd forintos veszteséggel fordult az új esztendőbe. A követelések megfogalmazásánál viszont a tárgyalási stratégia arra épült, hogy az alkalmazottak bére legalább az inflációs ráta mértékével összhangban növekedjen. Mivel a tárgyalások kezdetén a munkáltató a teljesítmények alakulásától kívánta függővé tenni az alapbér emelésének szintjét, az aláíráskori változat egyértelműen a VSZ tiltakozás helyességét és az érvelések jogosságát mutatja. Külön öröm, hogy az igazgatóság területén valamely arányban minden munkavállaló részesül béremelésben. A titkár úr a létszámleépítésekkel kapcsolatosan úgy véli, hogy a gyakorlatban is csupán technológiai fejlesztések révén fogadható el munkaerőkiváltás vagy átcsoportosítás. S a természetes fogyás, átképzés, belső közvetítés, korengedményes nyugdíjazás, végkielégítéses munkaviszony-megszüntetés, szerződés szerinti fontossági sorrendjének megvalósulását a VSZ-nek figyelemmel kell kísérnie. A gazdasági társaságok működésében felszínre törő anomáliák jövőbeni kiküszöbölése érdekében, a megkötött szindikátusi szerződések aktualizálása ugyancsak előrelépést jelent. De szólt arról is, hogy tapasztalatai szerint azok a tagok elégedetlenek decemberi megegyezéssel, akik folyamatában és mélységében nem ismerik a tárgyalási metodikát, s a lehetőségek korlátait, így a VSZ által készítendő átfogó és az eredményeket elemző valamint a kereseti viszonyok alakulását feltáró anyag elősegítheti a kedvezőbb megítélést. A béralku megköttetett (...folytatás az 1. oldalról) A tárgyalás metodikája is számított Az inflálódás rémét nem ijesztene el... Komora József a szombathelyi állomásfőnökség munkatársa a III. számú toronyban teljesít szolgálatot. Véleménye szerint a januári áremelések már 20 százalék feletti inflációt gerjesztettek. Ehhez viszonyítva az átlag 18 százalékos béremelés elégedettségre nem ad okot. A 25 százalékos szintet tartaná elfogadhatónak. Az utólagos kompenzációval pedig azért nem ért egyet, mert az évközi vásárlások során a pénztáraknál a folyamatos inflálódásnak megfelelően kell fizetni. Úgy véli a KSH adatokon alapuló negyedévenkénti bérrendezés volna az ideális megoldás. Horváth Ferenc Veszprém állomásfőnöke tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy szakszervezeti tagságtól függetlenül, környezetében szinte mindenki elégedett. Különösen a sztrájk elmaradását értékelik haladásként, s hogy a MÁV az év végén nem került az újságok címoldalaira. A békés megegyezést nagy rokonszenv fogadta. A veszprémiek ugyan tisztában vannak azzal, hogy az infláció túl fogja lépni a prognosztizált szintet, de azt is tudják, hogy más szakmában dolgozókhoz viszonyítottan a vasutasok által kiharcolt bérfejlesztés sikeresnek mondható. Tehát a dolgozók tudomásul vették, hisz a forgalom és a bevétel visszaesését nap mint nap észlelik. Reménykedve várják, hogy végre emelkedjen a teljesítmény, hisz nemcsak az e címen járó jutalom lebeg a szemük előtt, hanem a munkahelymegtartás óhaja is. Zúgolódás nem hallható Szakál Béla a szertárfőnökség munkavédelmi ügyintézője is azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság állapotát tekintve kielégítőnek tartja a VSZ által elért eredményeket. A realitásokat figyelembe véve a maximumot teljesítette a tárgyalódelegáció. Remélhetőleg az Rt. adott szavát, a szerződésben vállalt kötelezettségét betartva, a gazdasági mutatók alakulásától függően novembertől kiegyenlíti az infláció szülte veszteségeket. A megállapodás ellen zúgolódás azért sem hallható, mert mindenki érzi, hogy a nagyvállalatok megszüntetése illetve felosztása, valamint a kapitalista szemlélet eluralkodása idején megnyugtató érzés, hogy a vasutasság érdekeit ilyen hatékonyan tudja képviselni a VSZ. Örömmel nyugtázzák azt a felhalmozott magas színvonalú szakértelmet, melynek köszönhetően a munkavállalók érdekei az alkuk során megfelelő tálalásban kerülnek az Rt. vezetői elé. Damoklész kardja fejük felett Vági Attila elektroműszerész, TEB távközlőmesterhelyettes, aki negyed évszázada dolgozik a MÁV kötelékében - az üzemi tanácstagi és a bizalmi funkciókat egyaránt ellátja. A VSZ szellemi erejét tekinti a legfőbb tényezőnek. „Aggodalomra nincs okunk, hisz Márkus Imre és munkatársai felkészültsége a szakmán kívül állók, de az azt ismerők vélekedése szerint is vetekszik tárgyalópartnerei tudásával. Sőt olykor meg is haladja azt. Egyszóval remekül értik a dolgukat” - mondotta. Majd szólt arról is, hogy jól átgondolt, kedvező és betartható megegyezés jött létre. Ez az általánosan elterjedt vélemény. Damoklész kardja - az elbocsátások réme - azonban állandóan a fejük felett leng. A munkaerőcsökkentés módszereinek tervezett sorrendje viszont a megállapodás másik nagy értéke. A kollegák toleránsan szemlélik a bérfejlesztés-elbocsátások összefüggéseit. A közösségben él a szolidaritás, s nem a pénz az elsődleges szempont. A családfenntartás növekvő terhei, valamint a munkanélküliségtől való félelem miatt a hosszútávon garantált munkalehetőség a leglényegesebb momentum. A tagság bízik abban, hogy a VSZ a tömeges elbocsátási szándékoknak gátat szab. A sztrájkok is igazolták, egységben az erő. A kvalifikált munkaerő megbecsülését jelentené viszont, ha a balesetmentességi jutalomban részesülők körét a mozdonyvezetők után kiterjesztenék a biztosító-berendezéseket üzemben tartókra is. Ő többet várt A szombathelyi pályafenntartási szakaszon Támis Imre pályamester a várható inflációt figyelembe véve nem tekinti sikeresnek a megállapodást, hisz az bérek és a keresetek viszonyában az értékállóságot évek óta nem lehet fellelni. De mégsem elégedetlen, ha a munkahelymegőrzés szemszögéből vizsgálja a dokumentumot. „Inkább legyen szerényebb a fizetés, s minél kevesebb kollegától kelljen megválni.” - jegyezte meg. A pályamunkások közül Peszlen Pál a béremeléssel elégedett. Szakszolgálatuknál a létszámleépítést viszont nem tartja elfogadhatónak. Karádi László az Alpokalja Regionális Vasút üzletvezetője, hajdani területi titkár - a megállapodás legnagyobb vívmányának a három éves keretszerződésben foglaltak megtartását, s azt a tendenciát ítéli, mely a szavahihetőség térhódításának irányába hat. Mindezért, s a korrekt átgondolt egyezségért köszönet illeti a VSZ tárgyalódelegációját. Kedvező jel, hogy a teljesítményjutalom maximum 5 százalékos értéke - bár elérésére kevés a remény - közelít a mozdonyvezetőknek járó juttatás mértékéhez. Az elkerülhetetlen létszámgyérítés elveiben, a lebonyolítás (pedig) módjában tisztességes, elfogadható. A bérfejlesztés nagyságával kapcsolatosan még kevesen ismerték fel, hogy az adótörvények idei módosulásával, a nettó keresetnövekedés várakozáson felüli lesz. - odr ■ Sakkozni a bértarifa-táblán HOGYAN LÉPEGESSÜNK AZ ALAPBÉREKKEL? 1996 december 29-én késő délután - szinte azonos órában, mint egy évvel ezelőtt - írták alá a MÁV Rt. és a szakszervezetek vezetői azokat a „Megállapodásokat”, amelyek 1997-ben alapvetően meghatározzák a munkavállalók keresetét és a foglalkoztatás körülményeit. Az egyeztető tárgyalásokon mindig a legfontosabb és a leghosszabb ideig tartó vita az alapbérek emelésének mértéke körül alakul ki. Ez természetes, hiszen a munkavállalók keresetének legnagyobb részét az alapbér teszi ki és a legtöbb egyéb keresetelem (pótlékok, vasutasnapi jutalom, stb.) nagysága is az alapbér emelkedésével azonos arányban növekszik. A múlt év végi bértárgyalásokon a munkáltató ugyan felajánlotta a 18 százalékos mértékű béremelést, de annak egy részét a szakági és helyi differenciált béremelésre tervezte felhasználni, más részét tartalékolni kívánta, így tarifaemelésre mindössze 10 százalékos növelést javasolt. Ezt a szakszervezetek nem fogadták el és sikerült elérniük, hogy a béremelés teljes egészében a bértarifa rendszeren keresztül valósul meg. Sajnos azonban az érdekképviseleti szervek minden erőfeszítése ellenére a béremelést 18,3 százaléknál nagyobb mértékűre nem tudták növelni. Az átlagos emelkedés két részből tevődik öszsze: minden munkavállaló (kivéve azokat, akik béremelési korlátozás alá tartoznak) alapbére 16,8 százalékkal emelkedik. A munkavállalók kb. egyharmada (akik soros előléptetésben részesülnek) további 4 százalékos béremelésben érdekeltek. Tehát a munkavállalók kb. kétharmada 16,8 százalékos, egyharmada pedig 20,8 százalékos bruttó béremelést kap. A kétféle béremelés átlaga 18,3 százalék. A fentiektől eltérő módon változik a bértarifa táblázat. Ennek oka, hogy a tarifa értékeket módosítani kell az október 1-től végrehajtott 2 százalékos alapbéremelés hatásaival is. A bértarifa táblázat módosításában vita alakult ki a munkáltató és a szakszervezetek között. A munkáltató ugyanis a tarifa értékeket úgy tervezte változtatni, hogy összeadja a 2 százalékos és 16,5 százalékos béremelést és így a bértételeket 18,5 százalékkal növeli. A Vasutasok Szakszervezete pedig azt kérte, hogy a kétféle emelést külön-külön hajtsák végre, mert így a 2 százalékos emelés után végrehajtott 16,5 százalékos növelés összhatásaként 18,8 százalékos növekedés következik be. Tehát így előáll 0,3 százalékos többlet növekedés. A munkáltató végül a javaslatot elfogadta. A tarifatábla eddigi induló értéke 10.830 Ft volt, ezt emelték fel előbb 2 százalékkal, majd a kapott összeget 16,5 százalékkal és ennek eredményeként alakult ki az induló érték 12.869,-Ft-ra. Ez az I. fizetési osztály I. bértétele. A továbbiakban ezt az összeget szorozták fel a tarifatábla szorzószámaival és így kapták meg a január 1-től érvényes bértarifa-táblázatot. A bértarifa-táblázat I-II. osztályában nincsenek bértételek. Ez a két fizetési osztály azért nem szerepel a táblázatban, mert 1996 óta e munkakörök megszűntek. A III-V. fizetési osztályba tartozók bérét úgy kell megállapítani, hogy a 16,8 százalékos mértékű és a soros előléptetéssel járó 4 százalékos béremelést függetlenül attól, hogy eddig mennyi volt az alapbérük, megkapják. Nem így van ez a VI. fizetési osztálytól magasabb osztályba soroltaknál. Ezekben a fizetési osztályokban azoknak, akiknek bére a rájuk vonatkozó érvényes bértételnél nagyobb volt, azok általában csak 10 százalékos béremelésben részesülnek. Nem kapnak viszont béremelést azok, akiknek a bére az új tarifa értékeket 20 százalékkal meghaladja. Összesen kb. 190 fő nem kap a folyó évben béremelést és kb. 6000 főre tehető azok száma, akik az átlagosnál kisebb mértékű bérfejlesztésben részesülnek. A leírtak bonyolult alapbér megállapítási szabályoknak tűnnek, de megismerésük szükséges a béremelések kialakulásának megértéséhez. Dr. Simon József 1997. JANUAR A MÁV Rt. teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak alapbér-táblázata (Ft/hó) Érvényes 1997.01.01 -től Fizetési osztályok Bértétel- Gyakor- :----------------------------------------------------------------------------számlati idő 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 1. 0 3 18.000 18.000 18.800 20.700 22.800 25.100 27.600 30.300 33.400 36.700 40.400 44.400 48.900 53.300 59.100 65.000 2. 4 6 18.000 18.000 19.600 21.600 23.700 26.100 28.700 31.600 34.700 38.200 42.000 46.200 50.800 55.900 61.500 67.700 3. 7 9 18.000 18.500 20.400 22.400 24.700 27.100 29.300 32.800 36.100 39.700 43.700 48.100 52.900 58.100 64.000 70.400 77.400 85.100 93.600 4. 10-12 18.000 19.300 21.200 23.300 25.600 28.200 31.000 34.100 37.600 41.300 45.400 50.000 55.000 60.500 66.500 73.200 80.500 88.500 97.400 5. 13-15 18.200 20.000 22.000 24.200 26.700 29.300 32.300 35.500 39.000 43.000 47.300 52.000 57.200 62.900 69.200 76.100 83.700 92.100 101.300 6. 16-18 18.900 20.800 22.900 25.200 27.700 30.500 33.600 36.900 40.600 44.700 49.100 54.100 59.500 65.400 71.900 79.100 87.000 95.300 105.300 7. 19-21 19.700 21.700 23.800 26.200 28.900 31.700 34.900 38.400 42.200 46.500 51.100 56.200 61.800 68.000 74.800 82.300 90.500 99.600 109.500 8. 22-24 20.500 22.500 24.800 27.300 30.000 33.000 36.300 39.900 43.900 48.300 53.200 58.500 64.300 70.700 77.800 85.600 94.200 103.600 113.900 9. 25-27 21.300 23.400 25.800 28.400 31.200 34.300 37.800 41.500 45.700 50.300 55.300 60.800 66.900 73.600 80.900 89.000 97.900 107.700 118.500 10. 28-30 22.200 24.400 26.800 29.500 32.400 35.700 39.300 43.200 47.500 52.300 57.500 63.200 69.600 76.500 84.200 92.600 101.800 112.000 123.200 11. 31-33 23.000 25.400 27.900 30.700 33.700 37.100 40.300 44.900 49.400 54.300 59.800 65.800 72.300 79.600 87.500 96.300 105.900 116.500 128.200 12. 34-36 24.000 26.400 29.000 31.900 35.100 38 600 42.500 46 700 51.400 56.500 62.200 68.400 75.200 82 300 91.000 100.100 110.100 121.200 133.300 13. 37-39 24.900 27.400 30.200 33.200 36.500 40.200 44.200 48.600 53.400 58.800 64.700 71.100 78.200 86.100 94.700 104.100 114.600 126.000 138.600 14. 40 25.900 28.500 31.400 34.500 38.000 41.800 45.900 50 500 55.600 61.100 67.300 74.000 81.400 89.500 98.500 108.300 119.100 131.000 144.200