Magyar Yacht, 1941 (19. évfolyam, 4-12. szám)
1941-05-15 / 4. szám
Tenékwz .. Az államteeuíek vizi tartozékai: Mi tartozik a tengerből egy állam területéhez és mi ennek a jogállása? Nem vagyunk ugyan tengeri állam és ez nem is érdekel bennünket közvetlenül, de nem árt, ha hajózó ember az ilyen dolgokkal is tisztában van. Az állam vizi tartozékai (függvényei): 1. parti vizek, 2. kábelek, 3. hajók, 4. mesterséges szigetek. 1. Parti vizek a nyílt tengernek az állam partjai előtt elterülő részei, melyek biztonsági szempontból bizonyos katonai, egészségügyi és pénzügyi szabályok alatt állanak. A parti vizek helyzete vitás, mert az egyik elmélet azt mondja, hogy parti tenger, mint ilyen nincs, mert az is szabad tenger (mare liberum) csak korlátozva az illető állam területi szuverenitásával. A másik elmélet azt mondja, hogy a parti tenger az állam partmenti részének kiegészítője (és ez a helyes), azonban szuverenitását csak az államközi jogban megállapított korlátok között gyakorolhatja (circulus vitiosus). Háború esetén a parti tengert az állam területéhez tartozónak kell tekinteni és éppen ezért aknákkal elzárható. A parti tenger terjedelme tekintetében régi, idejét múlta classicus szabály volt, hogy az apály vonalától egy ágyúlövésnyire terjed, mert az állam szárazföldi uralma ott ér véget, ahol vége a fegyverek erejének. Ez a szabály ma már természetesen nem irányadó, hanem a hágai konferencia határozata, mely 3 tengeri mérföldet vett alapul (5556 m). Tengeröbölnél a parti tenger a tengeröböl két legszélső pontját összekötő egyenes vonaltól kezdődik. Ha azonban az egyenes vonal hossza a 10 mérföldet meghaladja, úgy ott kell meghúzni, ahol nem haladja meg. Kikötőnél pedig a kikötő legmélyebbre nyúló pontjától számít. Tengerszorosoknál, ha a tengerszoros szélessége meghaladja a parti tenger szélességének (5556 m) kétszeresét, akkor a tengerszoros két partjának partmelléki tengere között elterülő tengerrész nyílt tengernek tekintendő. A parti tenger béke idején szabadon hajózható és végszükség esetén a lehorgonyzás is megengedett. Békésen hajózó hadihajók azonban csak különleges szabályok esetén, tengeralattjárók pedig csak a víz felszínén haladhatnak át. A parti államnak joga van megtenni érdekeinek védelmére a megfelelő rendelkezéseket, pl. közbiztonság stb. Ehhez kötelesek alkalmazkodni az áthajózó hajók (pl. vesztegzár). Maga az áthajózás díjak fizetéséhez nem köthető. A parti tengeren áthaladó hajók és a rajtuk lévő személyek felett korlátolt felségjogok illetik meg a parti államot, így az olyan áthaladó hajók, amelyek a parti állam biztonsági szabályait megsértik feltartóztathatók és rendbüntetéssel sújthatók, ha pedig ez alól menekül, úgy a parti tengeren túl csak akkor üldözhető, ha az üldözés megszakítás nélküli (ha az üldöző hajó horgonyt vet, az üldözés joga megszakad). Más állam területén az üldözés azonban már nem folytatható, kivéve a tengeri rablókat üldöző hadihajó, amely még más állam vizein is jogosult az üldözést folytatni. A parti tengeren át hajózó hajókon elkövetett bűntettek felett a parti állam joghatósága csak akkor terjed ki, ha ennek hatása a hajón kívül is jelentkezik. 2. A tengeralatti kábelek, ha ugyanazon állam területén végződnek, amelyből kiindultak, akkor az államterület részeinek tekintendők, ha pedig több állam pontjait köti össze, akkor ezek közös uralom alatt állanak. 3. Az állam területéhez tartozónak kell tekinteni az állami hajókat (pl. hadihajók, postahajók, őrhajók, stb.). Magánhajók nyílt tengeren teljesen, más államok parti vizein bizonyos korlátozással saját államuk fennhatósága alá tartoznak, idegen államok nemzeti vizein — pl. tavakon — az illető állam hatalma alatt állanak. Az viszont, hogy a magánhajó melyik államhoz tartozik ez attól függ, hogy melyik állam kikötőjében van lajstromozva, aminek igazolása a hajópapírokkal történik. A páriskörnyéki béke lehetővé teszi a tengeri kereskedelmi hajók tartását a tengerparttal nem bíró államoknak is (pl. Magyarország), ezek a hajók az illető állam területén erre a célre kijelölt helyen lajstromozandók. 4. Az állam területéhez tartoznak még a nyílt tengeren létesített mesterséges szigetek (repülőállomások, stb.). A mostani háborúban történt. Egy jól irányzott torpedólövés elsüllyesztette X. kereskedelmi hajót. Legénységét szerencsésen sikerült kimenteni veszteség nélkül. A megmentettek között volt egy bizonyos Patrick Gaffney nevű matróz is, aki már az előző háborút is „végigcsinálta“. Megfelelő adag whisky után hátán pokrócokkal ő is a mentőhajó parancsnoka elé került, hogy kihallgassák. A nyilatkozat csak ennyi volt: „Gibbdam Sir! Ez már a hatodik hajó, amit kilőnek alólam Gibbdam! Most aztán nézhetek megint valami új rendes edény után. Hiába, nincs szerencséje az embernek. Mindent kilőnek alólam.“ — és egy cifrát káromkodott... A valóban nem sok szerencséje van ebben az életben ... (G. I. nyomán). Alánéit ináé bcínintyje van a Valáto-eísízen. 2