Magyar Yacht, 1943 (21. évfolyam, 6-12. szám)

1943-06-15 / 6. szám

nyelmes és gyorsan, egyszerűen kezelhető vitorlázatra helyezi a fősúlyt — ami egy túrahajónál ugyancsak indokolt —­, akkor a magasvitorlázat is alkalmazható, mert ezt az osztályelőírások nem tiltják. A 15 m2-es túrajolle fedett, azaz kajüttös jollé és így a 30 m2-es és 25 m2-es túrajollé sorozat alsó határát képezi. Ennek a hajóosztálynak a bevezetését első­sor­ban az tette szükségessé, hogy kevesebb pénzzel lehet­séges legyen egy fedett, azaz kajüttös hajót beszerezni. Tekintettel arra, hogy ilyen kisméretű kajüttben állan­dóan senki sem tartózkodik, hanem a kajütt inkább csak arra szolgál, hogy alatta meghalni lehessen és a szükséges holmikat, élelmiszert szárazon megőrizhes­sük, igen jó és ugyancsak testet edző sportot nyújt ez a hajóosztály is. Habár a 15 m2-es túrajelle nem azonos sorozatból származik, mint a 25 m2-es és 30 m2-es túra­jollé, mégis nagyszerűen egészíti ki a túrajollék eddigi sorozatát. Ennél a hajóosztálynál is túlnyomóan ural­kodó a gémes vitorlázat, de semmi akadálya sincs a magasvitorlázat alkalmazásának, sőt véleményem sze­rint a 15 m2-es túrajolléknál — a magyar sorozatunk érdekében — általánosítani lehetne a magas vitorlázatot az egyöntetűség és kényelem kedvéért, ami egy ilyen kis hajón nem megvetendő előny. A 15 m2-es túrajolle máris szép létszámban jelenik meg az idei vitorlás évad­ban és ez a MAC vitorlázó nesztorának, Záborszkynak köszönhető, aki alapos financiális felkészültséggel állt a dolog élére és erős akarattal életre keltett egy igen tekintélyes rajt ebből a hajóosztályból. Sajnos a 15 m2-es vándorjolle elfogadása az utolsó percekig bizonytalan volt és így kettő darabnál több nem épült ebből az osztályból, ami a jövőre alaposan meg fog változni, hacsak a folyton jobban erősbödő vitorlavászonhiány ennek a lehetőségnek is gátat fog verni. De reméljük a jobbat. A Magyar Vitorlás Yacht Szövetség e két hajó­osztály felvételével nagy szolgálatot teljesített a ma­gyar vitorlássportnak. Különösen az értéklendő nagyra, hogy a jolle osztályok számát emelte, aminek révén valóban a testedzés jut előtérbe a vitorlássportban. Erre van tényleg szükség és a kishajósport a bölcsője a vitorlás versenysportnak is. E ténykedésével a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség meg is teremtette az egyensúlyt A korábbi 6 : 9 arány ma már 8 : 9 arányra javult és egészen széles skálája nyílt meg úgy úgy a tőkesú­lyosoknak mint a bárdosoknak. Végeredményben 17 hajóosztály áll bárki rendelkezésére. Azt hiszem ennyi hajóosztály éppen elég. És mégis vannak, akiknek ennyi sem elég! De legyünk csak egy kicsit óvatosak. Van egy tényező, amelyet eddig nem vettünk számításba és nem értékeltük elég komolyan, és ez a hajózható Sió-csator­na. A hajózható Sió-csatorna meg fogja teremteni a Duna és a Balaton közötti forgalmat, amely forgalom­jollék és a tőkesúlyos osztályok között. E téren még volna egy lépés, amelyet joggal várhatunk a Szövetség­től, amikor már nem vitás, hogy a testedzés egyben hon­védelem is. Ugyanis a hajók pontértéke még mindig rendkívül hátrányos a jollék részére. Nem lehetséges továbbra, hogy a nagy sportértékű jellék aránytalanul alacsonyabb pontértékkel bírjanak mint a tőkesúlyos hajók, amelyeknek nagy része igazán nem testedző sportot nyújtó sporteszköz. Nagy hiba volna azonban ebben a tekintetben szélsőségbe esni és a tőkesúlyos hajókat indokolatlanul alápontozni. A vi­torlássport — akár kis-, vagy nagyhajókkal — vég­eredményben hajóssport és mint ilyen egészen különö­sen és sajátságosan nemzetközi sport, amelyben nem nélkülözhetjük a nagyobb egységeket, még azokat sem, amelyek inkább hajózó egységek, mint versenyegysé­gek. A tőkesúlyosok versenyegységei első sorban a csil­laghajó, másodsorban az Európa harmincas és harmad­­sorban az R 6 és R 8. A cirkáló sorozatból verseny szempontból a legszebbet a 22 m 2-es nyújtja. Tévedés volna azt hinni, hogy ez a cirkáló osztály ki fog halni. A külföldön megállapítható ilyenféle irányzat, de ez ránk, magyarokra nem vonatkozik. A külföld túlnyomó részben tengerrel bíró ország és ott tényleg háttérbe kerülhet a schärenkreuzerek legkisebb osztálya, de miért nálunk? Tökéletesen meg vagyok győződve, ha ismét béke lesz és a legnagyobb raffinátióval és luxussal építhe­tünk ismét hajókat, versenyesélyes hajókat, akkor ezek a 22 m2-es cirkálók ismét előtérbe fognak nyomulni, mert nagyobb hajókat ugyanazzal a költséges felszere­léssel és vitorlázattal ellátni, bizony igen tekintélyes anyagiakat fognak követelni. Korainak és indokolat­lannak találnám a 22 m2-es cirkálók halálhírét költeni. Az Európa 30-asok fejlesztése elsőrangú feladat, de ezek fejlődése ismét csak a 22 m2-es cirkálónak fog­nak segítséget nyújtani és alig a lényegesen drágább 30 m2-es, vagy 40 m2-eseknek. Igen tanulságos a magyar hivatalos hajóosztályok csoportosítása és egymás mellé állítása nagyság és fajta szerint. ban a tőkesúlyosok aligha fognak nagyon részt venni. Ellenben a túrajollók minden télen Budapesten fognak tárolni, ott fogják őket dédelgetni és tavaszkor fénylő pompában fognak ismét visszatérni a Balatonra. A túra­jollék hemzsegni fognak, mert nem szabad elfelejteni, hogy normális viszonyok között — amikor a vitorlázók­nak lesz bőven miből táplálkozniok — a legvadabb balatoni megszállott sem fog lemondani arról az élve­zetről, hogy májusban egy hónapig a balatoni szezon előtt és a verőfényes szeptemberben egy hónapig a balatoni szezon után ne hajózzon a Dunán. Ez a jövő Jollék: Tőkesúlyosok: 1. Csillaghajó 2. 22 m2-es cirkáló 3. 30 m2-es cirkáló 4. 40 m2-es cirkáló 5. Európa 30-as 6. 50 m2-es túracirkáló 7. 60 m2-es túracirkáló 8. 6 R versenyhajó 9. 8 R versenyhajó 2

Next