Magyar Zene, 1969 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1969-03-01 / 1. szám - Maróti Gyula: A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája és a kórusmozgalom

MARÓT­I GYULA: A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MŰVELŐDÉS­POLITIKÁJA ÉS A KÖRÖ­S MOZGALOM 1919. március 21-én úgy látszott, hogy a nép, a tömegek számára ütött a teljes és végleges felszabadulás órája. A Tanácskormány szinte napok alatt teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a néptömegek a kultúra bástyáit is birtokukba vehessék. S a nép tudott és akart is élni megszerzett jogaival. Valósággal elözönlötték azokat a rendezvényeket, amelyek a tudományokkal és a művészetekkel való ismerkedés különféle lehetőségeit kínálták szá­mukra. A hosszú háborús évek bénító dermedtségéből szinte egyik napról a má­sikra keltek újra életre a munkásság kulturális egyesületei, köztük a mun­kásénekkarok is, hogy az új helyzetben új módon álljanak helyt a kultúra frontján. Az első szabad május 1-én a felvonuló tömegek soraiban Pest utcáin „mindenütt a forradalmi proletárok harci dalaitól zengett a jég. A laktanyákban, ahol eddig gépfegyverek leselkedtek a májusi tüntetőkre, most a forradalmi dalokat visszhangozták a falak.”­ A városligeti milleneumi oszlopoknál 2000 tagú hatalmas ének- és zenekar üdvözölte a város minden részéből odaérkező, felvonuló dolgozókat.2 A Népoperában, a Tanácskormány hivatalos díszünnepségén hangzott fel először az egyesített ének- és zenekar előadásában ifj. Lányi Ernő—Somlyó Zoltán máig népszerű, híres „Májusi kalapács” című kórusdala.3 4 A siker óriási volt. Férfikaraink műsorán manap­ság átköltésben fordul elő a mű. Ezek egyike Révész László feldolgozása.' (L.: kottapéldáját a 4. lapon.) A győzelmi ünnep hangjai még el sem ültek, amikor a munkásének­karon Pesten testületileg vonultak fel a rögtönzött toborzó ünnepélyekre, hogy a fegyverviselésre alkalmas embereket a Vöröshadseregbe szólítsák. Az ellenforradalmi erők ugrásra készen sorakoztak határainkon. A fiatal magyar proletárállamot meg kellett védeni. A hívó szóra hatalmas tömegek indultak egyenesen az első vonalakba, hogy a nép nehezen megszerzett szabadságát megvédelmezzék mindenféle támadással szemben. Míg a Vörös­hadsereg északon és délen elkeseredett harcot vívott az ellenséges túlerővel, a Forradalmi Kormányzótanács a nagyobb városokban — főleg a főváros­ban — mindent elkövetett, hogy az itthon maradt családtagokban és a dél- i Népszava, 1919. május 3. 2 uo. 1919. április 30. és május 3. 3 T. Szerémi Borbála szerk.: Magyarországi Munkásdalok, 1955. 192. o. (Kottaképe, szö­vege u. o. az 58. oldalon.) A Népművelési Intézet kottaarchivuma, kézirat. 3

Next