Magyar-Zsidó Szemle 39. (1922)
1922 / 1. szám - TÁRSADALOM - Az országos izr. irodának az igazságügyminiszterhez és vallás- és közoktatási miniszterhez intézett felterjesztése a főrendiház reformja tárgyában
Társadalom. A recipiált vallásfelekezeteket megilletik. Az a tény, hogy a magyar törvényhozás az izraelita vallásfelekezetet külön törvénnyel a többi bevett történeti egyházakkal egyenjogúvá tette, a törvényesen bevett vallásfelekezetek viszonosságát biztosító 1848: XX. t.-cikket az izraelita vallásfelekezetre is kiterjesztette. Ez a törvény pedig a receptió becikkelyezése után kizárja annak a lehetőségét, hogy hitfelekezetünk az államhoz való viszonyában más egyházakkal szemben igazságos elbánás mellett jogmegvonást szenvedhessen. A hazafias zsidóság, mely a magyar nemzethez törhetlen hűséggel ragaszkodik, melyet e legszentebb érzelmeiben sok méltatlanság elszenvedése sem tudott megingatni, mert nincsen viszontagság, mely e szent földhöz és annak sorsához való ragaszkodásában megtántorítani képes lenne, nem adott és nem adhat okot arra, hogy egyetemességében ama jogok folytonosságából kirekesztessék, melyet más bevett vallásfelekezetek a magyar állam területén élveznek. Az alaptörvényeinkben dekretált jogegyenlőségi princiumból folyik, hogy egyenlő kötelességeknek egyenlő jogok felelnek meg. És amikor bizonyításra nem is szorul, hogy az izr. hitfelekezet összes testületei az állam és társadalom iránti minden rendű kötelességüknek éppen olyan mértékben megfelelnek, mint más egyházak, a jogok élvezetében sem szoríthatók alacsonyabb vonalra. Ennek puszta feltevése súlyosan sértené a magyar nemzetnek történetünk egész folyamán át tanúsított fenkölt nemességét, igazságosságát és a magyar népet jellemző méltányosságát. Az 1885. évben fennállott kormánynak a képviselőház által elfogadott javaslata szerint a főrendiház tagja lett volna egy izr. hitfőnök, vagy egy közbevetett módosítás szerint egy izr. egyházi vagy világi elöljáró, kit Őfelsége a király a minisztertanács felterjesztésére nevezett volna ki. A főrendiház azonban arra való tekintettel, hogy a hitfelekezetnek az államhoz való jogviszonya akkor még törvényileg megalapozva nem volt és a felekezet képviseletére vonatkozó szilárd alap is hiányozni látszott, az említett intézkedést törölte, mihez utóbb a képviselőház is hozzájárult, így maradt ki a főrendiház szervezetének módosításáról szóló törvénycikkből az izraelita vallásfelekezetek szabályozása. Az országgyűlés képviselőháza felekezetünk eme jogának fennállását azonban minden kételyt kizáró módon elismerte és az csak az akkori szigorúan értelmezett joghelyzet folytán nem juthatott érvényre. De az akkori kormány a magyar zsidóságon esett sérelmet enyhíteni kívánván és nehogy