Magyar Zsidók Lapja, 1939 (1. évfolyam, 1-45. szám)

1939-01-12 / 1. szám

1 Haja-Jas*»B4 81458139־‘■ »-*״-׳. ״ SEpSei, 1939 JANUÁR 12. A MAGYAR ZSIDÓK LAPJA Amikor 1849-ben elbuktunk az osztrák és orosz túlerővel szemben, akkor Görgey volt a bűnbak és az áruló. Mindebből azonban nem igaz egy szó sem, aminthogy nem igaz az sem, hogy a világháborút is a Hinterland, a zsidóság szerepe döntötte el Magyarország kárára. Aminthogy nem igaz az sem, hogy az ország mai szociális bajainak a zsidók túllengése volna az oka. Azoknak a jóhiszemű keresztény barátainknak és polgártársainknak, akik ma nagyon örülnek ennek a második zsidó törvényjavaslatnak, csak egyet üzenek, azoknak, akik ma örülnek, harag és gyűlölködés nélkül az ország érdekében azt kívánom, hogy ne csak ma örüljenek, hanem holnap is legyen okuk az örömre. (Éljenzés és taps!) Dr. Kőrössy Kornél egyetemi tanár Volt a következő felszólaló, aki a magyar zsidók társadalmi munkaközössége nevében fejtette ki, hogy a magyar zsidóságnak a most benyújtott törvényjavaslattal szemben való küzdelmében most már azoknak is részt kell venni, akiket eddig teljesen elfoglaltak saját problémáik és így távol állottak a közélettől. A magyar zsidó értelmiség tagjai a magyar kultúra és az emberi haladás ügyét szolgálták mindenkor és most is a magyar kultúrát védik, amikor az új zsidó javaslat ellen tiltakoznak. Mi eddig — úgymond — távol állottunk nem a zsidó vallástól, amelyhez éppen olyan törhetetlenül ragaszkodunk, mint magyar hazánkhoz, hanem a zsidó felekezeti licit él. Ennek oka az volt, hogy mindanynyinnkat annyira elfoglalták saját problémáink, hogy éppúgy, mint a nagy politikával, a felekezeti intézmények működésével is, képtelenek voltunk foglalkozni. M׳*st ״!׳ an minden egyéb munkánkat félretéve idiiánljuk szolgálatainkat a magyar zsidóság ügyének. (Éljenzés!) A mai súlyos időkben sem nekünk, sem senki másnak nem szabad gáncsoskodni esetleg elkövetett billik miatt. Kizárólag arról van szó, hogy ami a jövőben fog történni, az a leggyorsabban, a leghatályosabban és gyarló emberi tudásunk szerint a leghelyesebben történjek meg. Dr. Farkas Ignác fűorvos volt a következő felszólaló. — ,Csak mi, orvosok, tudunk valami vigasztalót mondani — mondotta —, csak mi tudjuk megmagyarázni ezt a mai állapotot, midőn azt hirdetjük, hogyha nem is teszi, de egy lelki betegséggel állunk szemben egy lelki fertőzéssel, amelyet mi, orvosok, úgy nevezünk, hogy psreiózis, amely betegség, éppúgy, mint a testi fertőzés, terjed emberről-emberre, országról országra és nyomóltan igazságtalanság és pusztulás jár. A betegségek ismerete azt tanítja, hogy ezek a járványok nemcsak hogy nem örökéletűek, de rendesen rövid életűek szoktak lenni. Amilyen váratlanul jönnek, olyan gyorsan elmúlnak s akkor megkezdődik a szervezet regenerációja. (Felkiáltások, adja Isten!) És e járványnál azok maradnak meg leginkább, akiknek ellenállóképességük a legnagyobb és legerősebb. (Tapsi) Mi lehet ez az ellenállóképesség? Ami vonatkozik az egyénre, vonatkozik a társadalomra is. Az ellenállóképességnek három tényezője van: 1. Feltétlenül hű ragaszkodás ahhoz a röghöz, szülőföldhöz és hazához, még akkor is, ha a sors keze nem áldóan, hanem sújtóan nehezedik reá. 2. A tiszta erkölcs, amely az évezredes zsidó vallásban van lefektetve és végül 3. •kitartóan, hűen megmaradni Istenbe vetett hitünkben, mert ez a három tényező volt az, amely évezredeken át fenn tudta tartani a zsidóságot. A történelem azt tanítja, hogy láttunk már ilyen viharokat, keresztül estünk már ilyen fertőző betegségeken, mégis itt vagyunk, megmaradtunk. Ezért hálával és tisztelettel kell adóznunk a mai vezetőségnek (éljenzés), amely a fenti eszméket tűzi a mostani nehéz helyzetben zászlajára, hogy átmentsen bennünket Ligeti Pál építész nagyhatású felszólalása során a következőket mondta: — Amikor itt néhány esztendővel ezelőtt nemzetközi építészeti kongresszus volt, akkor mi, magyarok, nemcsak zsidó magyarok, hanem keresztény magyarok is büszkén mutattuk meg a külföldnek azt, hogy ebben az országban a modern stílus korábban indult el és nagyobb tehetséggel, mint odakint bárhol. És a külf׳'l]diik elképedve látták, hogy az, amit ők odakint nagy haladásnak láttak 1920 ban, azt nálunk már 1912-ben Leitersdorfer-Lajta Béla megépítette. Ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy a zsidóság minden téren első akar lenni, vagy azt menti állítani, hogy minden téren az első, de azt jelenti, hogy sok téren igenis első volt és sok dicsőséget szerzett a magyar népnek. Egyik jobboldali lap annak idején nagyon szép cikket írt a berlini olimpiászról és nagyon lelkesen ünnepelte azt, hogy a magyarok a harmadik helyen végeztek Berlinben, sőt ha úgyszámítjuk, az első helyet nyerték el, mert csak úgy lettek harmadikak, hogy két, nálunk tízszerte nagyobb ország előzte meg. Szeretném tudni, vájjon ez a cikkíró hogyan fogalmazná át akkori cikkét annak felismerésében, hogy a 10 magyar olympikon közül a mai törvény szerint ma 5 zsidó volna. Enélkül az 5 nélkül talán valahol a tizenhatodik helyen végeztünk volna. — Nagy Lajos 1300-ban az utolsó szálig kiűzte az országból a zsidókat, de már 1364- ben visszahívta őket. És mi történt? Azok a magyar zsidók, akik innen kimentek, szétszéledtek, nem jöttek vissza, de idejöttek Morva- és Németország-beli, magyarul nem tudó német zsidók. Történelmi példa ez és most megint olyan folyamatban élünk, ami ellen tenni semmit sem tudunk. Nem helyes, ha azt mondom, hogy semmit, mert feszült erővel, erős akarással és hozzáértéssel fel kell vennünk a küzdelmet. De ennek a küzdelemnek az előfeltétele az egység. Ma nincsen szükség palotaforradalmakra (zajos helyeslést). Ha vannak, akik valamit jobban tudnak csinálni, azok jöjjenek és ajánlják fel szolgálataikat, mert mi, akik ezt már megtettük, bennünket tárt karokkal fogado׳ tak. Ezt teszem ma kötelességévé minden magyar zsidónak. Róna Manó az ipar és kereskedelem nevében beszélt. — Mindent megtett az iparos és a keres■׳ kedőtársadalom mindenkor a haza érdeké-׳ ben — mondotta. •— Ezt bizonyítja többek között az a körülmény is, hogy amikor az 1867-es kiegyezés után megengedték a mi működésünket, akkor mi ezt az országot boldoggá és igazán emelkedetté tettük. Sajnos, a kereskedők működését gyakran rósz■« szül bírálják meg, pedig arra kellene gondolni, hogy ez a társadalmi réteg Magyarországnak mennyi dicsőséget, a magyarságnak milyen becsületet szerzett, megterem•׳ tette ez a kereskedelem a külfölddel szem•׳ ben a kapcsolatokat, a legnagyobb bizalmat szerezte meg, a legtöbb hitelt. Ha mindezekre gondolunk, akkor beláthatjuk, hogy ez a kereskedői társadalom csak a legnagyobb szolgálatokat tette az országnak. Elismerés helyett mégis gáncsoskodnak és a kereskedőket másodrendűegyéneknek tekintik, amint az alkalmam volt több helyen is gyakran hallani. Olyan szolgálatokat tett a magyar zsidó kereskedői és iparos társadalom ennek a hazának, hogy ezért nem gáncsoskodást érdemelne, hanem Signum Laudist (Élénk helyeslést) ifr. Bródy Lruc frenetikus tetszéssel fogadott nagyszabású beszéde rekesztette be az impozáns nagygyűlést. Ez a javaslat ártatlanakat sújt —mondotta — és a nagytőke visszaéléseinek meggátlása címén olyanokat tesz kenyértelenné, akiknek sem nagy, sem kis, sem semmiféle tőkéjük nincsen. (Taps!) Egy csomó áldozatát máris látjuk. Ott van ezek között az 58 évig híven szolgáló felekezeti lap, az Egyenlőség, amelynek szerkesztője, Szabolcsi lajos egy életet áldozott a zsidó közügyekre éppenúgy, mint atyja és most megvonták tőle a lapengedélyt. — Ezt a javaslatot nekem kissé közjogi szempontból kell bírálnom, mert mint mondottam, ez a magyar alkotmány a súlyos sérelmét jelenti. Megtette e tekintetben az első lépést már az első zsidótörvény is és ezt most ez a második tör■rvényjavaslat még csak jobban kimélyíti. A magyar alkotmány nekünk a legkedvesebb és legszebb magyar évszámot jelenti: 1848-at. Az 1818-as törvénytárba helyezték a magyar népképviseletet. Az 1848-as törvényhozás hozta az ősiség eltörlését, a jobbágyság felszabadítását,az egyenlő közteherviselést és a szabad sajtót. Az iti'19-es forradalmi törvényhozás SCsrs»az el ért Juser penzió 0 város szivében modern kényelmű folyó vizes szobák Elsőmen!ellálás Kívánatra diétás konyha B11d!n!p«t 41M1RÁSSY 11 lit r.•M׳.‚n t? w «ד Művészi síremlék EICHBAUM MÓR-nál, V. Rudolf Ur 3 szám (Margit-hidnál).• Telefon: 124-074.