Magyar Zsidók Lapja, 1939 (1. évfolyam, 1-45. szám)

1939-01-12 / 1. szám

1 Haja-Jas*»B4 81458139־‘■ »-*״-׳. ״ SEpSei, 1939 JANUÁR 12. A MAGYAR ZSIDÓK LAPJA Amikor 1849-ben elbuktunk az osztrák és orosz túlerővel szemben, akkor Gör­­gey volt a bűnbak és az áruló. Mind­­ebből azonban nem igaz egy szó sem, aminthogy nem igaz az sem, hogy a vi­­lágháború­t is a Hinterland, a zsidóság szerepe döntötte el Magyarország ká­­rára. Aminthogy nem igaz az sem, hogy az ország m­ai szociális bajainak a zsidók túllengése volna az oka. Azoknak a jóhiszemű keresztény ba­­rátainknak és polgártársainknak, akik ma nagyon örülnek ennek a második zsidó törvényjavaslatnak, csak egyet üze­­nek, azoknak, akik ma örülnek, harag és gyűlölködés nélkül az ország érdeké­­ben azt kívánom, hogy ne csak ma örül­­jenek, hanem holnap is legyen okuk az örömre. (Éljenzés és taps!) D­r. Kőrössy Kornél egyetemi tanár Volt a következő felszólaló, aki a magyar zsidók társadalmi munkaközössége nevében fejtette ki, hogy a magyar zsidóságnak a most benyújtott törvényjavaslattal szemben való küzdelmében most már azoknak is részt kell venni, akiket eddig teljesen elfog­­laltak saját problémáik és így távol állottak a közélettől. A magyar zsidó értelmiség tag­­jai a magyar kultúra és az emberi haladás ügyét szolgálták mindenkor és most is a magyar kultúrát védik, amikor az új zsidó javaslat ellen tiltakoznak. Mi eddig — úgymond —­ távol állot­­tun­k nem a zsidó vallástól, amelyhez éppen olyan törhetetlenü­l ragaszkodunk, mint ma­­gyar hazánkhoz, hanem a zsidó felekezeti licit él. Ennek oka az volt, hogy mindany­­nyinnkat annyira elfoglalták saját problé­­máink, hogy éppúgy, mint a nagy politiká­val, a felekezeti intézmények működésével is, képtelenek voltunk foglalkozni. M׳*st ״!׳ an minden egyéb munkánkat félretéve idi­­iánljuk szolgálatainkat a magyar zsidó­­ság ügyének. (Éljenzés!) A mai súlyos időkben sem nekünk, sem senki másnak nem szabad gáncsoskodni esetleg elkövetett billik miatt. Kizárólag ar­­ról van szó, hogy ami a jövőben fog tör­­ténni, az­ a leggyorsabban, a leghatályosab­­ban és gyarló emberi tudásunk szerint a leghelyesebben történjek meg. D­r. Farkas Ignác fűorvos volt a következő felszólaló. — ,Csak mi, orvosok, tudunk valami vi­­gasztalót mondani — mondotta —, csak mi tudjuk megmagyarázni ezt a m­ai­ állapotot, midőn azt hirdetjük, hogyha nem is teszi, de egy lelki betegséggel állunk szemben egy lelki fertőzéssel, amelyet mi, orvosok, úgy nevezünk, hogy psreiózis, amely b­etegség, éppúgy, mint a testi fertőzés, terjed ember­­ről-emberre, országról országra és nyomó­­ltan igazságtalanság és pusztulás jár. A b­e­­tegségek ismerete azt tanítja, hogy ezek a járványok nemcsak hogy nem örökéletűek, de rendesen rövid életűek szoktak lenni. Amilyen váratlanul jönnek, olyan gyorsan elmúlnak s akkor megkezdődik a szervezet regenerációja. (Felkiáltások, adja Isten!) És e járványnál azok maradnak meg leginkább, akiknek ellenállóképességük a legnagyobb és legerősebb. (Tapsi) Mi lehet ez az ellen­­állóképesség? Ami vonatkozik az egyénre, vonatkozik a társadalomra is. Az ellenálló­­képességnek három tényezője van: 1. Feltét­­lenül hű ragaszkodás ahhoz a röghöz, szülő­­földhöz és hazához, még akkor is, ha a sors keze nem áldóan, hanem sújtóan nehezedik reá. 2. A tiszta erkölcs, amely az évezredes zsidó vallásban van lefektetve és végül 3. •kitartóan, hűen megmaradni Istenbe vetett hitünkben, mert ez a három tényező volt az, amely évezredeken át fenn tudta tartani a zsidóságot. A történelem azt tanítja, hogy láttunk már ilyen viharokat, keresztül es­­tünk már ilyen fertőző betegségeken, mégis itt vagyunk, megmaradtunk. Ezért hálával és tisztelettel kell adóznunk a mai vezető­ségnek (éljenzés), amely a fenti eszméket tűzi a mostani nehéz helyzetben zászlajára, hogy átmentsen bennünket Ligeti Pál építész nagyhatású felszólalása során a következő­­ket mondta: — Amikor itt néhány esztendővel ezelőtt nemzetközi építészeti kongresszus volt, ak­­kor mi, magyarok, nemcsak zsidó­­ magya­­rok, hanem keresztény magyarok is büszkén mutattuk meg a külföldnek azt, hogy ebben az országban a modern stílus korábban in­­dult el és nagyobb tehetséggel, mint odakint bárhol. És a k­ülf׳'l]dii­k elképedve látták, hogy az, amit ők odakint nagy haladásnak láttak 1920 ban, azt nálunk már 1912-ben Leiter­sdorfer-Lajta Béla megépítette. Ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy a zsidó­­ság minden téren első akar lenni, vagy azt menti­ állítani, hogy minden téren az első, de azt jelenti, hogy sok téren igenis első volt és sok dicsőséget szerzett a magyar népnek. Egyik jobboldali lap annak idején nagyon szép cikket írt a berlini olimpiászról és na­­gyon lelkesen ünnepelte azt, hogy a magya­­rok a harmadik helyen végeztek Berlinben, sőt ha úgy­­számítjuk, az első helyet nyerték el, mert csak úgy lettek harmadikak, hogy két, nálunk tízszerte nagyobb ország előzte meg. Szeretném tudni, vájjon ez a cikkíró hogyan fogalmazná át akkori cikkét annak felismerésében, hogy a 10 magyar olympikon közül a mai törvény szerint ma 5 zsidó volna. Enélkül az 5 nélkül talán valahol a tizenhatodik helyen végeztünk volna. — Nagy Lajos 1300-ban az utolsó szálig kiűzte az országból a zsidókat, de már 1364- ben visszahívta őket. És mi történt? Azok a magyar zsidók, akik innen kimentek, szét­­széledtek, nem jöttek vissza, de idejöttek Morva- és Németország-beli, magyarul nem tudó német zsidók. Történelmi pé­lda ez és most megint olyan folyamatban élünk, ami ellen tenni semmit sem tudunk. Nem helyes, ha azt mondom, hogy semmit, mert feszült erővel, erős akarással és hozzáértéssel fel kell vennünk a küzdelmet. De ennek a küz­­delemnek az előfeltétele az egység. Ma nin­­csen szükség palotaforradalmakra (zajos he­­lyeslést). Ha vannak, akik valamit jobban tudnak csinálni, azok jöjjenek és ajánlják fel szolgálataikat, mert mi, akik ezt már megtettük, bennünket tárt karokkal fogado׳ tak. Ezt teszem ma kötelességévé minden magyar zsidónak. Róna Manó az ipar és kereskedelem nevében beszélt. — Mindent megtett az iparos és a keres■׳ kedőtársadalom mindenkor a haza érdeké-׳ ben — mondotta. •— Ezt bizonyítja többek között az a körülmény is, hogy amikor az 1867-es kiegyezés után megengedték a mi működésünket, akkor mi ezt az országot boldoggá és igazán emelkedetté tettük. Saj­­nos, a kereskedők működését gyakran rósz■« szül bírálják meg, pedig arra kellene gon­­dolni, hogy ez a társadalmi réteg Magyar­­országnak mennyi dicsőséget, a magyarság­­nak milyen becsületet szerzett, megterem•׳ tette ez a kereskedelem a külfölddel szem•׳ ben a kapcsolatokat, a legnagyobb bizalmat szerezte meg, a legtöbb hitelt. Ha mind­­ezekre gondolunk, akkor beláthatjuk, hogy ez a kereskedői társadalom csak a legna­­gyobb szolgálatokat tette az or­szágnak. El­­ismerés helyett mégis gáncsoskodnak és a kereskedőket másodrendű­­egyéneknek tekin­­tik, amint az­ alkalmam volt több he­­lyen is gyakran hallani. Olyan szolgálatokat tett a magyar zsidó kereskedői és iparos társadalom e­nnek a hazának, hogy ezért nem gáncsoskodást érdemelne, hanem Sig­­num Laudist (Élénk helyeslést) ifr. Bródy Lruc frenetikus tetszéssel fogadott nagyszabású beszéde rekesztette be az impozáns nagy­­gyűlést. Ez a javaslat ártatlanakat sújt —mon­­dotta — és a nagytőke visszaéléseinek m­eggátlása címén olyanokat tesz kenyér­­telenné, akiknek sem nagy, sem kis, sem semmiféle tőkéjük nincsen. (Taps!) Egy­ csomó áldozatát máris látjuk. Ott van ezek között az 58 évig híven szolgáló felekezeti lap, az Egyenlőség, amelynek szerkesztője, Szabolcsi l­a­­jos egy életet áldozott a zsidó köz­­ügyekre éppenúgy, mint atyja és most megvonták tőle a lapengedélyt. — Ezt a javaslatot nekem kissé köz­­jogi szempontból kell bírálnom, mert mint mondottam, ez a magyar alkotmány a súlyos sérelmét jelenti. Megtette e tekin­­tetben az első lépést már az első zsidó­­törvény is és ezt most ez a második tör■r­vényjavaslat még csak jobban kimélyíti. A magyar alkotmány nekünk a legkedve­­sebb és legszebb magyar évszámot je­­lenti: 1848-at. Az 1818-as törvénytárba helyezték a magyar népképviseletet. Az 1848-as törvényhozás hozta az ősiség el­­törlését, a jobbágyság felszabadítását,­­az egyenlő közteherviselést és a szabad saj­­tót. Az iti'19-es forradalmi törvényhozás SCsrs»az el ért Ju­ser penzió 0 város szivében modern kényelmű folyó vizes szobák Elsőmen!­ellálás Kívánatra diétás konyha B11d!n!p«t 41M­1RÁSSY 1­1 lit r.•M׳.‚n t? w «ד Művészi síremlék EICHBAUM MÓR-nál, V. Rudolf Ur 3 szám (Margit-hidnál).­­• Telefon: 124-074.

Next