Csoma József: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig 3/2. köt. Magyar nemzetiségi czímerek (1904)
Gyóvád - Győr
83 GYÓVÁD. Nagy Imre szerint x) e nemzetségből a kányaföldi Kerecsényi család származik. Kerecsényi Pál albánnak 1524. évi teljes köriratú pecsétjén * 2) a czímer keresztbe tett két horog, felül négylevelű rózsától, alól hétágú csillagtól kisérve. GYŐR. A magyar nemesség azon része, mely a XIV - XVI-ik században még saját czímerről nem gondoskodott, ha a szükség úgy hozta magával, hogy saját pecsétjét kellett használni, örömest vésette pecsétgyűrűjére czímer hiányában a liliomot, mely kedvencz jelképe volt. Az e korból származó alispáni kiadványokon és magánérdekű okleveleken látható pecsétek százai s a Nemzeti Múzeumban őrzött régi pecsétnyomó gyűrűk egész sorozata erősíti ezen állításunkat. Ezen jelképeknek — emblémáknak — általános ismertető jelük, hogy nincsenek paizsba foglalva, csak paizs nélkül töltik ki a pecsétgyűrű kör vagy oválalakú mezejét. Daczára ezen közkedveltségnek, a liliom, még a későbbi időkben is, csak nagy ritkán vált egyes családok állandó czímer jelvényévé (Kalondai, Radványi stb.), de ezen ritka esetekben is már naturalizált alakban, rendesen egy pánczélos kar markába helyezve. A XIII-ik századból — annak végső éveiből — egy liliomos czímer emlékét őrizte meg egy 1403. évből származó oklevél, melyben egy 1295-ből kelt oklevél van átírva. Az átíró jegyző ezen 1295-ik évi oklevél pecsétjéről megjegyzi, hogy az a kör alakú, kétféle viaszból való, külről fehér, fészke fekete, közepén paizs s ezen paizs közepén liliom van vésve«. Körirata »S. Conradi filii Stephani pincernarum regis«.3) 1) Hazai okmánytár VII. 74. Hazai oklevéltár 57. 1. 2) Liebmacher 301. 1. 226. tábla, Rajcsányi pecsétmásolatai után ■az Orsz. Ltárban. 3) Hazai okmánytár. Vik. 360. p.