Magyarország, 1861. március (1. évfolyam, 50-76. szám)

1861-03-22 / 68. szám

68. ESS. 1861. — I. évfolyam. Péntek, márczius SZERKESZTŐSÉGI IRODA T. 3EUNKATÁRSAIN­K ! HIRDETMÉNYEK DÍJA : ”mE Ö JELE­N ............... Ujtér 4. sz. I. emelet. . . . . . . .., 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9. 3-saorinál 7 ájhr. ünnep- és vasárnapot követő napok sívé-KIADÓ - HIVA­TAL ' “>»**« “B" »"Jfa- * •**■»- 4 ■»“»" * **• “S­üllér 4. sz földszint a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes példányok OSTERLAMME és LAMPEL ROBERT könyvkereskedőiül«! ELŐFIZETÉSI ÁR ! 19 Ujkrajczaron kaphatok, Egészév 18 ft. Félév 9 ft. Neevedév 5 ft. =^==^--------------------­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­-­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­-­­-------------------­-­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­---------------------------------------------------------------------- < | ^ ^ ^ ....... ^__l Előfizetést nyitunk ,MAGYARORSZÁG­ apr.­jun. 3 havi folyamára 5 írttal, »»söpt* 6 „ ,, 9 ,, Hogy lapunkat az évnegyed kezdeté­vel t. előfizetőinknek pontosan és tüstént megindíthassuk, a megrendelés mentül­­előbbi beküldését s a czím olvasható fel­jegyzését kérjük. A „Magyarország— kiadó­hivatala. PEST, márczius 21. Külföldi szemle. A franczia törvényhozó-test a budgettel foglal­kozik. Az 1852-ki alkotmány szerint kevé­s beleszólása van a törvényhozó testnek a pénzügyekbe, csupán annyi, hogy az adó mennyisége felett határoz. Ha­nem a követ urak azt is szeretnék tudni, hogy a kor­mány mint veti ki az adót és hová fordítja, a mit be­vesz ; ezt a hatalmat pedig a császár maga tartotta fen magának, úgy gondolkozván, hogy Lajos Fü­löp alatt a közigazgatás egészen a kamarák kezében volt s igy a kormányt tűszurással csipkedték agyon, mi­előtt ledorongolták volna. A közigazgatás pénzügyi részén a novemb. 24-ki od­rog sem sokat változ­tatott. E miatt most a követ urak, a kormány ellen igen hevesen kikeltek , különösen Darimon, Devi­­nek stb. Magne, tárcza nélküli miniszter, ki korábban pénzügyminiszter volt, védelmezte a kormányt. Há­rom óra hosszat tartó beszédét — Írják Párisból — oly figyelemmel hallgatta a törvényhozó test, hogy a légyzúgást is meg lehetett volna hallani. Magne csen­desen, indulat, phrasis és kézmozdulat nélkül szokott beszélni, — csupán a logika fegyveréhez folyamo­dik. — E szerint az a nagy figyelem azt mu­tatná, hogy a franczia törvényhozó testben mégsem olyan „mamelukok“ ülnek, mint kezdetben mondogat­ták. Beszédjének rövid foglalatja, hogy a császár pénz­ügyi igazgatása semmi megrovást nem érdemel, mert abban egy pont hiba sincs. Nem tartozik ide, hogy a miniszter úr számokkal támogatott okoskodását mind egy szálig elmondjuk, bennünket csupán annyi ér­dekel, hogy a miniszter úr is elismerte, hogy az ellen­zék azon kívánsága, mely szerint a budget egyes fejezetei felett is határozó szavazattal bírjon a tör­vényhozó­ház, figyelembevételt érdemel, de ezt majd csak a következő ülésszakon lehet foganatba venni. A miniszter úr a maga rovására bizonyosan nem be­szélt volna így, ha a kormány a novembe 24-ki od­rog­­nál több engedményre is hajlandó nem volna. Tehát ismét egy kővel több, mely az alkotmány épületének koronáját gazdagítja. Azok az optimisták, kik Angliának Ausztriához való közeledésében, ha mindjárt nem is, de elvégre is csak hisznek a Napoleon engedékenységében, e hypothezisek egy uj bizonyságát keresik, t. i. hogy a császár végképen akar szövetkezni a democratiával, hogy ha egyszer az orosz-franczia egyetértésnek való­­sággal létezése napfényre jön, a szabad népek rokon­­szenvét magának biztosítsa. V­iktor Emánuel Nápolyba teszi át udvarát s ott marad három egész hónapig, írják, hogy ezt Na­poleon tanácsára teszi, mi jó egyetértés jele a turini és párisi cabinetek közt. Garibaldi a genuaiaknak azt ígérte, hogy még e hó végéig meglátogatja őket. Ott marad-e aztán a franczia udvar tanácsára három egész hónapig ő is , erről semmit sem szólott. Borsodban, mint táviratilag értesülünk, az edelényi kerület Lónyay Lászlót, a dédesi Ka­zinczy Gábort, a szirma-bessenyői K. V­a­y Bélát, a csáti Sz­at­hmáry-Király Pált, a keresztesi Pr­ó­n­a­y­­ Józsefet választotta meg országgyűlési kép­viselőkül. A mezőkövesdi választást, verekedés miatt, föl kellett függeszteni. Táviratilag jelentik nekünk, hogy Nagy- Várad városa ma közfelkiáltással Lukács Györ­gyöt választotta meg országgyűlési képviselőül. Szintén táviratilag értesülünk, hogy Fehér­­m­egye bodajki kerülete ma egyhangúlag gr. Zichy Jenőt választatta meg országgyűlési képviselőül. Táviratilag értesittetünk, hogy Salamon Lajos a váli kerületben (Fehérben) egyhangúlag képviselőül választatott. Göm­­ör m­egyében­ 18-dikán történt meg az országgyűlési képviselők választása. Megválasztot­tak pedig: a jolsvai kerületben S­zen­ti­vány­i Károly, a rozsnyóiban Ragályi Ferdinánd, a kövi­­ben Bodor Ábrahám, a rima­szécsiben K­u­b­i­n­y­i Rudolf, a putnokiban Ragályi Miksa, mind felki­áltással,a kishonti vagy rimaszombati kerületben pe­dig Kub­iny­i Ödön 761 szavazattal a 434 szavaza­tot nyert Lechner Lajos ellenében. — Gyula városa 18-dikán Huszka Mihályt választotta meg országgyűlési képviselőnek. — Márm­arosban megválasztattak még: a visói kerületben Mihályi Gábor, az ökörmezeiben S­e­re­gé­l­y­i Sándor g. e. esperes, a sugatagiban J­u­r­a György. — Moson­y m­egyében I­n­c­z­é­d­y Lipót és Nedeczky János választattak meg képviselőkül, amaz a szentjánosi, ez a zuránfalvai kerületben. — Sopronm­egye lövői kerülete T­a­l­a­b­é­r Lajost, a kismartoni Ürményi Miksát, Sopron városa pedig Ihász Rudolfot választotta meg or­szággyűlési képviselőkül, mind közakarattal. — Sáros megye szebeni kerülete egyhangúlag Pillér Gedeon 1848-beli képviselőt választotta meg. — Kun-Szent-Mártonból írják nekünk, hogy ott, mint a választókerület székhelyén, az egyhangú­lag országgyűlési képviselőnek megválasztott Illésy Jánost,kit már 12 éve nem láttak, nagy lelkesedéssel s ünnepélylyel fogadták e hó 9-dikén. Lovas bandé­rium ment eléje, megérkeztét taraczkok durrogása jelentette, a város fel volt zászlózva, a nép minden osztálya, s apraja nagyja sietett a szeretett őszt üd­vözölni. Másnap lelkes beszédben adta elő a meg­választott képviselő politikai hitvallását, mely — ugymonda —• „minden honpolgár politikai hitvallása.” Ez este a város nagyszerűen ki volt világítva. — Komárom városában a választók beirása buzgón föly. Követjelölt a polgármester, Amtmann Jenő, ki a választók előtt e hó 10-dikén előadott po­litikai hitvallásával is minden hazafit tökéletesen ki­elégített. — Nyitramegyének egyik legnépszerűbb kö­vetjelöltje s egyszersmind buzgó tisztviselője, T­o­r­­m­a­y György ur, e hó 19-kén kelt s hozzánk inté­zett soraiban a követségről lemond. Lemond pedig azért, mert Nyitra megye utasítással akarja megkötni követeit. Az országgyűlés Tormay Györgyben két­ségkívül egyik jeles tagját veszti el. A lemondás így szól: „Az előre haladt korszellem, hazánk mostani komor és veszedelmes állása a megnyílandó ország­gyűlést a legkényesebb helyzetbe hozza, mert azon kívül, hogy ezen országgyűlésnek a legszabadabb­­elvű, a legdemokratikusabb elemekből kell összeszer­kesztve lennie, még a szabadsági evangélium egy ú­j szakaszát készíti el a végzet e nemzedék számára, melyért az ország atyáinak élni vagy halni kell. Ily helyzetben a képviselőknek szabad és független fér­fiaknak kell lenni, s nem szabad őket semmi által le­kötni. Már pedig Nyitra megye, mind a fenálló tör­vény, mind hazánk válságos állapota ellenében uta­sításokkal látja el képviselőjét. Ezen esetben kár lesz tehát tizenegy követet küldeni, elolvashatná egy is az utasításokat. Minthogy ezáltal a képviseleti rend­szer meg van támadva, én elvem ellenében az or­szággyűlési képviselőséget el nem fogadhatom. — Ha nem nyújthat a képviselő elég biztosítékot jelle­mével, a­mit semmi utasítás nem pótol, nyújtják azt a választók.Bár én a vágujhelyi kerületnek irántam ta­núsított bizalmát a legnagyobb kincsnek tartom, s a legutóbbi tanácskozmányban hatszori lemondásomat sem akarták hű elvbarátim megérteni, azért is ezen­nel kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni , hogy én a képviselőséget el nem vállalom. Van nekem más terem is, hol tiszta meggyőződésemet követve hazám javáért küzdhetek, s ezen tér legyen bármily szűk, nekem mégis boldogságot ád, mert a hazáért élni szép élet nekem, és hazámért halni szép halál nekem.® — Liptóm­egye bizottmánya e hó 4-dikén s a következő napokon tartott közgyűlésében feliratot határozott az országgyűlésnek Pesten tartása s Er­dély meghívása iránt. Elhatározta továbbá, hogy az országgyűlési képviselőknek nem ad utasítást. A Somogy m­egye bizottmányának folyó hó 12-én tartott közgyűlésében , mint egy új , bő­vebb tudósításból értesülünk, az országgyűlésre hívó levél olvastatván fel. Somsics Pál fejtegeté az osztrák kormánynak századok óta követett politikai törekvé­sét, hogy a magyar kormány romjain egy erős osz­trák birodalmat alkothasson ; majd három pontra összevont indítványát terjeszti elő : a) elvárja a meg­választandó követektől, hogy az 1848-iki törvények szerint fognak országgyűlésre alakulni, és azért ki nem kételkedhetik a megye bizottmánya, hogy az így alakult országgyűlés az ősi alkotmánynak alap­elveit, különösen Magyarország függetlenségét fen­­tartani, megóvni s e felett semmi egyezkedésekbe sem bocsátkozni szent kötelességének fogja ismerni; tehát c) a bécsi kormány által tervezett birodalmi ta­nácsba országgyűlésileg küldetni kívánt követeket választani semmi esetre sem fognak, valamint e­me­lésével felhivatnék, ilyesmihez közreműködésével já­rulni sohasem fog. Ez indítvány egy szívvel, lélekkel elfogadtatván, a határozat a megválasztandó köve­teknek kiadatni rendeltetett. Majd egyik követjelöltünk,Zichy Antal főjegy­ző úr, jelen körülményeink higgadt jellemzésére kü­lönös tapintattal megkülönböztető vonalt húzván a nemzet régiebb és okt. 20. ótai sérelmei között, ez utóbbiakat feliratilag fölterjesztetni inditványozá, a többség azonban, az indítványt oda módositá, hogy a sérelmek csak a jegyzőkönyben jegyeztessenek fel, csak a fiumei ostromállapot megszüntetése s Asbóth befogatásából származott sérelmek orvosoltatása iránt b. Vay Miklós korlátnok ur közbenjárása keres­sék fel. • A gyűlés folyama alatt az ugocsai levél sző­nyegre lővén, igen jeles parlamentáris vitára adott alkalmat. Zichy Antal főjegyző jeles beszédben tün­teti ki a képviselőknek utasitásokkali ellátásának lehetlenségét. E beszéd ellenében, melyet hely szűke miatt, fájdalom, nem közölhetünk, Somsics Pál iparko­dott a közönséget meggyőzni, hogy a népképviseletet utasítás-adással össze lehet egyeztetni; az átalános többség azonban Zichy indítványa mellett nyilatko­zott, és ez határozatilag el is lön fogadva. A császári törvényszék levelei visszautasít­­■tattak. Miután a megye decemberi újra-feltámadása kezdetén a megye szervezése kissé el volt hamar­­kodva , a bizottmány teljes megalakítása a me­gyének valódi körülményeihez képest nem sikerülhe­tett : a szólásszabadság nem-bizottmányi ta­gokra is határozatilag kiterjesztetett. A legközelebbi időszaki rendes közgyűlés má­jus 1-ére van kitűzve. A hús árát márcz. 19-től fogva két uj krajczár­­ral felemelték. A régi magyar i­ere­m­ integrum restituálva jön. 12-én délután honvédsegélyezési bizottmány alakulván, elnökké Igmándy Sándor, alelnökké Mesz­­lényi Jenő urak választattak. A császári törvényszék, adószedői és felügye­lői (inspectoratusi) hivatalok, zsandárok s finánczok még mind örvendenek működhetésöknek, sőt felsőbb rendeletnél fogva még a szentgyörgynap utáni ne­gyedre is szállásokat fogadtak, az alkotmányos ér­zület pedig aggályosan néz a kétes jövő elé. Somogyiban, mint újabban értesülünk, a lapunk múlt keddi számában említetteken kívül, követjelöl­tek még : a szigeti kerületben Bittó S., a csurgóiban Bárány Gusztáv és Inkey Zs., a tótiban gr. Zichy János, a marczaliban Noszlopi Antal. Az utóbbi ellen néhány reactionarius azzal izgat, hogy a magyar bankjegyek megbukásának ő az oka. — Fehérmegye bizottmánya e hó 13­ dikán s folytatva tartott üléseiben a következő nevezetesebb határozatokat hozta: Fiume ostromállapotban léte alkalmából jegyzőkönyvileg óvás tétetik s ez b. Vay Miklós úrral közöltetik. Apponyi György gróf azon leirata folytán, melylyel az országbírói tanács­­kozmányok bevárására s addig törvénykezés terén működése visszatartására hivja fel a megyét, felírnak hozzá a nem-alkotmányos törvényhatóságok mielőbbi megszüntetéséért; felirnak Asboth Lajos tábornok elfogatása s külföldi törvényszék elé lett állittatása miatt s hogy törvényes bírái elé leendő állittatásáért magát közbe vesse. Scitovszky hy-primásnak az adó tárgyában irt levelére, ő eminentiája további közben­járását kérő felirat határoztatok. Marosvásárhelynek Erdély visszacsatolását siettető feliratára a megyé­nek hason érzelmeit tolmácsoló válasza határoztatok. Varasdmegye levelére szívélyes válasz intéztetek, ki­fejeztetvén a megyének a függő kérdéseknek ország­gyűlésem kedvező megoldása iránti óhaja. Elrendel­tetett a megye épületeinek a magyar biztositó társu­latnál biztosítása s a megye közönségének szolgabí­­rák által hasonló eljárásra felhivatása. Ugocsa megyé­­nek utasitásadást javasló levelére kijelentetett, hogy a megye hasonló nézetet nem oszt. Egyetlen szónok sem szólalt fel az utasítás mellett. Széchenyi emléké­re az aláirási-iv a megye teremében köröztetett s ada­kozásra a megye közönsége a szolgabirák által is fel fog hivatni. Pest városának a Ludoviceum ügyében tett feliratára hasontartalmú felirat határoztatott. — Nógrád megyének a birodalmi­ tanácsbani résztvevősre vonatkozólag közlött határozata teljes mértékben el­fogadtatott. A botbüntetés megszüntetése tárgyában bizottság küldetett ki javaslattételre. A helv.hitv. egy­házmegye felhívása folytán, mint már előbb a katho­­likusok részére, iskolafelügyelők neveztettek. —­ Zalamegye szintén felír Fiume ostromálla­potának megszüntetése s Asbóth szabadon bocsátta­­tása iránt. — Békésmegye bizottmánya képviselőkké vá­lasztott két alispánja helyét Omaszta Zsigmond és Urszinyi Andor által töltötte be. — Közép-Szolnok megye feliratot küld Er­dély tettleges visszakapcsolása­ s az országgyűlésre meghivatása iránt, felszólítja a testvérmegyéket, hogy hasonló feliratokkal igyekezzenek Erdély meghiva­­tását eszközölni, végül pedig felkéri mind a két kan­­czellárt, hogy közreműködésök által a nemzet forró óhajának igyekezzenek eleget tenni. — Több alsófehérmegyei birtokos panasz­kodva szólal fel, hogy úgy késnek Erdély újraszerve­zésével s annyi habozás látszik a főispáni s főtiszti combinatiókban. Alsó-Fehérnek (szóinak figyelmezte­­tőleg) van törvényesen kinevezett s collationált fő­ispánja, ki a megye szükségeit, nehéz viszonyait is­meri s elhatározott hazafi : őt kívánják méltóságába visszahelyeztetni. — Pest városának e hó 18-dikán tartott köz­gyűlésében előadatott, hogy Zágrábmegye a Pest vá­rosától legutóbb hozzá intézett levelet bontatlanul visszaküldte. E barátságtalan magaviselet oka azon felirat, melyet Pest városa Fiume iránt küldött fel s melyben Fiumét magyar területnek vallva, ott a báni méltóság megszüntetését s magyar alattvalónak kor­mányzóvá kineveztetését sürgeti. Pest városa saj­nálja, hogy a jogok és törvények melletti felszólalása Zágráb megyének elegendő ok volt a barátságos vi­szony megszakítására, de ezentúl is kötelességének tartja mindenkor felszólalni a jog és törvény mellett, ha ezzel egyik másik hatóság igaztalan nem­tetszé­sét keltené is fel. Zágráb megye eljárása tudomásul vétetett. — Pest vsirosa választói a tisztújítási kijelölő bizottmány tagjaivá, titkos szavazás utján, a követ­kezőket választották meg: Beliczay Imre, Széher Mihály, Fuchs Rudolf, Kis Károly, Ráth Károly, gr. Teleki László, Jálics Ferencz Endre, Vidacs János, Simig István, Szabó Pál, Vezerle János, Barkassy Imre, Bókay János, Sztupa György, Merényi Henrik, Bugát Pál. Összesen 2593-an szavaztak, ezek közül a legelsőre 2538, az utolsóra 1758. — Jászberényből felkérnek bennünket, je­lentsük ki, hogy azon számvevő, ki alkotmányos tisztviselő is, császári hivatalnok is akar lenni egy személyben, nem jász­vér s szülei 30 évvel ezelőtt költöztek be. — Veszprém megye ugodi kerülete 19-dikén, Szabadhegyi Antal visszalépvén, közfelkiáltással Nagy Ignáczot választotta meg országgyűlési kép­viselőül. Belföldi szemle. (Fk.) A nagy keleti dráma, melyet hóna­pok óta mondhatlan feszültséggel vár a világ, ugy látszik már megkezdődött. Bosnia és Herze­govina e pillanatban egy átalános lázadás szin­­helye, mely kegyetlenségre nézve tökéletesen hasonlít előbbi ilynemű vállalatokhoz, hanem annyiban különbözik tőlük, a­mennyiben a felkelők eljárásában bizonyos rendszeres­ség vehető észre, melyet más alkalommal nem lehetett tapasztalni. A lázadók t. i. nem abban keresik egyetlen dicsőségöket, hogy mennél több falut gyújtsanak fel, mennél több török fejét vágják le, mennél több zsákmányt vigye­nek haza, hanem ezen dicső czélok mellett még szabatos stratégiai tervet is látsza­nak követni, mely aligha puszta véletlen ered­ménye és aligha egy pár bosnyák ember agyában keletkezett. Ezen terv, a­mennyire az eddig felmerült egyenes vonásokból ítélkezni, abban állana, hogy át töressék a tengerparttól Szerbiáig, illetőleg a Dunáig. Nem hiszünk azon hir szabatosságáfiása, miszerint egy invasionális had épen JjjbtiY&rAiál fogna partra lépni; nem szokás nyenisHuftket, már előre is dobra verni; azonban egész átalános­­ságban annak valószínűségét védhetni, hogy az esetleges operációs vonal azon ferde vonal leend, mely a skutari tótól Belgrád felé irá­nyul. — A többinek kitalálását vagy megíté­lését azokra bízzuk,­ kik szakértők a hadi tu­dományban. Nekünk csak a dolog p­oli­ti­­k­a­i oldalához van közünk. Első kérdés az : képes leend-e Törökor­szág a lázadás megfékezésére ? Az eddigi hí­rek erre semmi kilátást nem nyújtanak; a tö­rök katonák száma aránylag csekély és e ke­vés katonaság is csak most hivatik egybe nyakra főre; pedig tapasztalásból tudj­uk, hogy ily egybeh­ivások alkalmával Törökországban, tiz ember közel alig jő egy, végre ezen egy­nek fizetésére is alig leend pénz, kivált mióta az arany esőt rejtő felhő — Mirés­ Jupiter a Má­zasba vonult. Külhatalmak beavatkozásáról alig lehet szó, ezt az 1856-ki szerződés tiltja, mely —az igaz — csak addig fog érvényben tartatni, a­mig ez a többségre nézve kényelmes, de épen ezen többség, e perczben, aligha kívánja a be­l_­e­gye közönsége is, ha erre az országgyűlésnek mellé Negyedéves­t. előfizetőinket a megújítandó előfizetésnek az országgyűlés megnyitása előtti beküldésére kérjük, hogy a lapot ép e fontos napokban fenakadás nélkül megkaphassák.

Next