Magyarország, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)
1862-09-21 / 217. szám
szágot a végromlás örvényébe rohanni, az ország minden részeiből összejöttünk, és más mód hiányában, a melyen nyilvánosan felléphetnénk, hozzád fordulunk gróf, azon bizalommal, hogy te a nagyherczegnek szivünk mélyéből és lelkünk meggyőződéséből eredő szükségleteinket, melyeknek eltitkolását ártalmasnak, őszinte kinyilvánítását az egész világ előtt szükségesnek tartjuk. Nem tagadjuk meg az újabban behozott rendszabályoktól elismerésünket, azonban kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy a mostanig alkalmazott eszközök által az ország oly állapotba jutott, melyből sem katonai erőhatalom, sem hadi törvény, sem börtön és száműzetés, sőt a halálos ítéletek által sem lehet kigyógyitani; ellenkezőleg az elkeseredettség a legmagasabbra fokoztatik és az ország, kormány és alattvalók veszélyes örvénybe sodortatik. Mi pedig lengyelek csak akkor segíthetjük a kormányt bizalommal, ha az nemzeti, lengyel leszen, ha szabad törvények alatt hazánk minden tartománya egyesülve lesz. Hiszen e hazaszeretetet a nagyherczeg felszólításában becsüléssel említi, és megígérte, hogy a haza javára közre fog működni- E szeretetet nem tudjuk megosztani és mi szeretjük hazánkat egészben úgy, a mint istentől és a történeti hagyományok által ránk maradt. A tanulmányi és egyetemi pénzalapról A „Pesther Lloyd“ azon hírt közli a minap, hogy a tanulmányi és egyetemi pénzalapból évenkint majt 200,000 írt szállittatik a bécsi államkincstárba ; — s ezt a nevezett lap után mi is közlők. E tárgyra vonatkozólag a „Sürgöny“ mai száma „illetékes helyről“ egy czáfolatot hoz, mely azt mondja: „Mielőtt ezen állítás valótlansága — a felnevezett alapok pénztári kezelésére vonatkozó főkönyvek adatai nyomán alább számokkal bebizonyíttatnék, azt kelletik megemlíteni, miszerint igaz ugyan, hogy ezen alapok jövedelmi feleslegéből az államkincstárba nevezetes összegek folytak ; — úgy de ezen szállítmányok a kincstártól nyert előlegezések visszafizetésére szolgáltak. Ezen előlegezések pedig onnét is származtak, mert az 1850. év óta az alapok magántőkéi után kamatok rendesen nem folytak be, és pedig azon oknál fogva, mivel az alapok magánadósai mind földbirtokosok lévén, az urbériség megszűnte és a közadóztatás behozatala folytán — kevés kivétellel — képtelenek voltak „kötelezett“-ségüknek eleget tenni. E felett még az alapok maguk is mint szintén urbériséget vesztek, jövedelmeikben nagy csorbulást szenvedtek, mi által nemcsak a kinnlevő kamatok bevételében akadályoztattak, hanem az előbbi jövedelmeikben is tetemes fogyatkozás támadt, oly annyira, miszerint a befolyó jövedelem a rendes kezelési kiadások pótlására nem volt elegendő. Ily helyzetben az államkincstár volt kénytelen az alapok pénztári hiányainak előlegek általi fedezését eszközölni, éspedig a legújabb időkig. Az ekként felhalmozott előlegezések, azon térítvényekkel egyetemben, melyekkel az alapok kezelési költség fejében az államkincstárnak tartoztak, összesen 4,320,691 ftra haladtak. Tekintve e tetemes adóssági összeget, melynek az alapok évi jövedelmeinek feleslegéből leendő törlesztésére végtelen évek sora kivántatnék, megengedtetett, hogy ezen kölcsönbeli adósság törlesztésére azon földtehermentesitési kötvények (még pedig teljes értékben) fordítandók, melyek az alapoknak vagy az alapok adósai által fizetendő kamathátralékok, vagy pedig az úrbéri jövedékek hátralékainak kiegyenlítésére birtokába jutottak. Ezen, a fentebb érintett, s az alapokat terhelő adósság lerovására szánt kötvények azonban, melyek után az alapok több éven át élvezték a kamatokat, az államkincstárnak rövid idő előtt már tettleg átadattak, és ezen átadás által az alapok adóssága is törlesztetvén, bizton remélhető, hogy valamint a vallási, úgy a tanulmányi és egyetemi alap jövedelmei a rendeltetésüknek megfelelő iránybani gyarapodásnak indulandnak. A bevezetésben érintett hir megczáfolására következők hozatnak fel: Volt t. i. az alapoknak tiszta vagyon-álladéka, az ingatlan javaknak 14 millió forintnyi értékét ide nem számítva. A vallási A tanúim. Az egyet. Összesen alapnál- alapnál, alapnál, ft. o. é. Az 1850-dik évben: 6,979,885 2,683,070 1,113,699 10,776,654 Az 1860 dik évben : 13,745,576 5,318,317 2,984,688 22,048,581 Ezek összehasonlitásából kitűnik a 10 év al.származottvagyon - szaporodás . 6,765,691 2,635,247 1,870,989 11,271,927 Ezen............................... 11,271,927 forintnyi vagyonnövekedésben azonban benn foglaltatik . 2,629,395 ftnyi összeg,mely az ország nagyjai által a papnöveldék ellátására felajánlott három millió pengő forint rovására úrbéri kötvényekben lön befizetve. Továbbá az alapoknak átutalt úrbéri kárpótlási tőke, azaz . . • 5,255,636 frt. ha tehát a kétrendbeli összeg _._._.____7,885,031 levonatik, a tulajdonképeni vagyon szaporodás.................................................. 3,386,896 forintra halad. Ezen számadási adatok szerint a szóbanforgó alapok tiz éven át, t. i. 1850-től 1860 ig, noha különösen a tanulmányi és egyetemi alapok kiadásai az 1850-ik évet megelőző időkhez képest tetemesen szaporodtak, majdnem egy harmadrésszel növekedtek; mi bizonyosan nem történhetendett, ha a jövedelmek más, az alapok rendeltetésétől idegen czélokra fordíttattak volna.A tási és tanulási szbadság, melyek világosan megsértetnék a fentebbi óhajtás teljesülése által. Ha vesszük, hogy az egyetem legmagasabb tanintézetünk, és hogy hallgatósága nem ugyanaz, mint a főtanodáké, különösnek fogjuk találni, hogy azt a gymnasiummal egy színvonalra akarják állítani. Igaz ugyan, hogy a tandíj a tanulók legnagyobb részére nézve nagyon magas és sokan csak igen nehezen fizethetik ; igaz, hogy a tandíj rettenti vissza a tanulót némely előadások hallgatásától, de ezen, úgy véljük, könnyen segíthetni a tandíj csökkentése által, sőt eltörlése ellen sem emelnénk szót, ha nem volna az egyetem anyagi állapota olyan, mint valóban, mert mint ugyanezen lapban kimutattak, alig felelnek meg az egyetem roppant (6 milliónyi) tőkéjének kamatai a kiadásoknak, sőt még ezek is olyanok, hogy igen kivánandó volna, miszerint a közoktatásra nagyobb összegek fordithassanak, másrészt a tandij a tanárok felbuzditására is szolgál és a tanárok nagy részének, csekély fizetése mellett, nagy szüksége is van reá. A tandij eltörlésének szükséges következménye volna a tanári fizetések szaporítása és hogy ezt az egyetemi alap nem birja, kitűnik Konek Sándornak a statisztikai füzetekben közlött hiteles egyetemi költségvetéséből, hanem legjobb, ha a tandij a tanári fizetésekkel arányba hozatik és ezek az egyetemi alap képességéhez képest szaporíttatnak. Mi pedig az egyetemi félévi vizsgálatokat illeti, ezek felett a külföld az anathemát régen kimondta, mivel ezek ahelyett, hogy a tanulásra buzdítanák, ellenkezőleg ettől visszarettentik a tanulót, mert ha félévenkint vizsgálatot kell letenni, alig fogja a tanuló azon tárgyakat hallgatni, melyekre okvetetlenül szüksége nincsen és alig fog ideje maradni egyik vagy másik tudománynak különösen szentelni magát és hogy ez a tudományra nézve nagy hátránnyal lenne, azt könnyű belátni. Valóban alkalmasabb időpont lenne most, a nálunk úgy is többé kevésbé elhanyagolt tudományok emelése tekintetéből, tanulásra buzdítani és a tanulóknak új szabadalmakat adni, nem pedig őket középtanodai tanonczokká lealacsonyítani. Mert ha a tanuló az egyik vagy másik tudományt elhanyagolta , helyre pótolhatja még és azért van a szigorú vizsga (rigorosum), hogy mutassa meg, mily előmenetelt tett a tudományokban. Igen csalódik, aki e körülményeknek csekély fontosságot tulajdonít, mert alig lehet hazánkra nézve valami hátrányosabb,mintha a külföld mellett oly szabadelvű intézményekben, melyek tőlünk függnek, visszamaradunk. A külföld régen kimondta a szabad tanulás és tanítás elvét és igen jól érzi magát vele, és mi, kikre nézve még fontosabb ezen elv kivitele, mi tegyünk e kivételt? SZABADFÖLDY: A tandíj megszüntetése a magy. kir. egyetemen. Nehány nap óta azon hir van elterjedve, miszer riat a magy. kir. egyetemen a tandij megszüntettetik ás a félévi vizsgák ismét behozatnak. Nagyon meglepve éreznék magunkat, ha e hir csakugyan igaz volna, mivel ebből az látszanék, hogy az egyetemet azon időponti állására akarják visszavezetni, mikor még a mostani szabadelvű tanintézmények behozva nem voltak. A jelenkori tanügy jelszava: Tani Belgrad, sept. II. Tegnap megígértem, hogy ma bővebb tudósítással fogok szolgálhatni a legutóbbi uzsicai eseményekről ; e levelemmel sietek szavamat beváltani. Amint megírtam, mind a szerb kormány, mind pedig a belgrádi pasa részéről ment el oda egy-egy katonatiszt rendkívüli biztos minőségében, hogy Uzsiczán a felzavart rendet közös működésükkel visszaállítsák. A szerbek a sept. 6ki összekocczanáskor a törököket a várba benyomták, s az egész városnak inai maradtak. A pasa biztosa arról panaszkodván, hogy a törökök helyzete a várban kiállhatlan, azt kívánta, hogy bocsájtassanak vissza a városba. A szerb biztos e feltételek alatt kötött némi fegyverszünetfélét a török biztossal sept. 12-én, mely szerint: 1) A váron kívül a törököknek tiltva legyen fegyveresen kijárni a városba. 2) Csak a békésebb törököknek engedtessék meg a városhoz közelebb eső házaikba bevonulni; a többiek a várban, s a vár közelében maradhatnak csak. 3) A piaczra vezető főút, a vár és város közt, szabad, átjárható legyen, s az ott lévő szerb őrök respectáltassanak. 4) A városon kívül egy török se jelenjék meg a szabadban. E feltételek a török biztos részéről elfogadtattak ; a törököknek e szerint megengedték a szerbek a várbóli kivonulást a város kirendelt részeibe, s az emberek azt hitték, hogy a béke helyreálland. Azonban a törökök a kötött fegyverszünet daczára s ellenére, visszaélvén a szerbektől nekik adott engedménnyel, orozva megtámadták sept. 14-én a szerb őrséget, s azt lekonczolták, s elfoglalván a nekik oda engedett városrészben a hadi állásokat, elkezdék a támadást a szerbek ellen. A harcz estig tartott, akkor megszűnt. Másnap reggel a törökök ismét elsők kezdék meg a tüzelést a szerbekre, akik erre válaszolván, oly erőt fejtettek ki, hogy a törökök kényszerítve voltak elhagyni a városban minden állomásaikat, s bevonulni a váracsba. A szerbek részéről, amennyire tudni lehet, 8 halott és 23 sebesült van; a törökök vesztesége még nincs tudva. Míg e dolgok Uzsiczán történnek, a határszélről tudósítások érkeznek, hogy a török hadak, (melyek a nélkül is bizonyos pontokon csak másfél órányira állanak Szerbia határától, a határokhoz még közelebb vonulnak. Ehhez hozzá kell adnom, hogy a Szokol környékén lakó törökök nejeiket, vagyonukat sept. 14-én a várba szállították, miből közeli összeütközéseket várhatunk. ÚJDONSÁGOK. -!Garibaldit az amerikai államok bécsi konzula, Canisius felszólította, hogy „miután azon nagy hazafiui művet, melyet közelebb szeretett hazája érdekében kezdett, ezúttal úgy sem hajthatja végre: kölcsönözze oda hatalmas karját az Amerika szabadsága és egysége mellett jelenleg folyó harcznak. Határtalan lenne az öröm és lelkesedés, — mond a levél — melylyel önt nálunk fogadnák,“ stb. Garibaldi válaszolt a meghívásra Varignanoból sept. 14-ről, s kijelenti, hogy mint ez időszerint fogoly, nem rendelkezhet maga fölött,reméli azonban,hogy ha fogságából megszabadul s sebei begyógyulnak, leend alkalom eleget tenni azon óhajtásának, hogy a nagy amerikai köztársaságnak, mely ma az átalános szabadságért küzd, — szolgálatát felajánlhassa. A „Wr.“ e leveleket egész terjedelmökben közli. Jámbor Endre férfi-divat közlönyének őszi illetménye megjelent, mellékletül hoz egy nagy szabás rajztáblát, és egy szép nemzeti divat képet, őszi és téli viseletekkel — Sipos, Jámbor, Király, Szvoboda és Kolídícs , Huber, Soós és Karácsony , Kis és Kostyál szabók művei ut n. -f „Gróf Monte-Cristo“‘ Dumas Sándor regénye, (francziából fordítva Sió által,) Ramasetter Károly külföldi regény-gyűjteményében Veszprémben jelen meg. Az eddig kiadott 8 füzet azon értesítéssel küldetett be hozzánk, hogy ez évben az egész munka be lesz fejezve. Egy füzet bolti ára 30 kr. A 10-ik füzet Dumas arczképét is hozni fogja. Rapos József, a kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület képző intézetének igazgatója, egy Fáy Andrásnak ajánlt füzetet adott ki. „A köznevelés alapintézeteiről hazánkban, tekintettel a lelenczházra.“ Ára 25 kr. -j Asbóth Lajos emlékiratai az 1848— 49-dik hadjáratból második kiadásban jelentek meg Heckenast Gusztávnál. Az első kötet már beküldetett, ára a másodikkal együtt 3 fr. Fölösleges a könyvet ajánlanunk a magyar közönségnek : az első kiadás hirtelen elfogyása mutatja azt. -j- Megjelent az Ismerettár V. és VII. kötete (Herman — November) ugyancsak Heckenast kiadása. Ára egy kötetnek 1 fr. 4~ A Belgrádból kiköltözött izraeliták számára Bécs hasonlitó notabilitásai adományokat gyűjtenek. -j- Szüléknek, kik 8— 10 év körüli tanuló gyermekeket akarnak a fővárosba hozni, egy igen sok előnnyel kínálkozó jó házat ajánlhatunk, s szóbeli vagy írásos megkeresésre részletes felvilágosítással mindenkinek szívesen szolgálunk.Holtzer József egri megyei, néhai erdőkövesdi plébános f. hó 14-én szenderült jobb létre. Egyházi buzgóságának emléke az istenmezei templom, melyet kegyes adományok gyűjtéséből díszesen emelt, mint hazafi s emberbarát szerette hazáját s az emberiséget, s ez iker testvéri szeretetnek tanúbizonysága végrendelete, melyben mindkettőről szépen megemlékezett. Isten áldása s a jók emlékezete lengyen sírja fölött. 4 P. Szathmáry Károly ismert regényírónk Máramaros Szigethről elköltözött s Nagy-Enyeden tanári állomását már elfoglalta. — A „P. Lt.“ indítványba hozza, hogy a gőzhajókon, miként ez a vaspályán történik, kiáltassék ki azon állomás neve, hol a hajó kiköt, nehogy az utasok úgy járjanak, mint legközelebb egy idegen, a ki Komáromnál akart volna kiszállani, és csak Vácznál tudta meg, hogy Komáromot már elhagyták. Oly indítvány, melyet a társulat már csak azért is figyelembe vehet, mivel nem kerül pénzbe, és az utasokra nézve mégis hasznos lenne. — A hazafiúi érzelmeiről és jótékonyságáról ismért Boczkó Dániel, volt békés megyei országgyűlési képviselő, a Kisfaludy-társaság alapítói közé lépett. — A német színházban most egy Braun nevű tenorista vendégszerepel a párisi olasz operától. A „P. L.“ illetékes referense ezen tenoristát annyira dicséri, hogy nem tartjuk feleslegesnek a nemzeti színház igazgatóságát figyelmeztetni, hogy a tenoristák még nem haltak ki, és így talán lehetséges volna a mi operánkon is segíteni, amennyiben tenorista nélkül nagyon bajos operázni. Az Ellingerper még nincs eldöntve, de azért ő Rotterdamban dolgozik. — A kolozsvári ev. ref. főtanodában önképző társulat alakult, neve „Kölesei kör.“ Feladatául tűzte ki magának, a hetenkint tartatni szokott gyűléseken értekezések felolvasását, szónoklat s szavalások tartását, erejét meg nem haladó tudományos kérdések felett vitatkozást stb. A tagok munkásságát, a tudomány s szépirodalom terén, az ugyan e társulat által szerkesztett „Hajnal“ czíműt, az iskolában megjelenő írott lap foglalja egybe. — Aranyosszékről írják, hogy jeles székely történészünk Benkő Károly a napokban utazta be Aranyosszék nevezetesb helységeit, történelmi ritkaságait és régiségeit kikutatni. — Schöninger Vincze, Eszterházy Pál hg palotafelügyelője e hó 16 -án agyonlőtte magát. Hir szerint az öngyilkosság oka az, hogy 50 évi szolgálat után, elgyöngülése miatt, nyugdíj nélkül bocsáttatott el. — Egy adomány, két haszon. Debreczenben a Hollósy K. tisztelői által megrendelt debreczeni gubások és szarvarrók által emlékül készitett gubaszőnyeg, mely valóban meglepőleg művészi és kellemes hatású, három napon át 10 kr. belépti dij mellett közszemlére volt kitéve, s ez után 53 frt. 12 kr. jött be a tűz által károsultaknak. Ugyan e czélra a sept. 17-diki előadás 550 ftot jövedelmezett. — Zichy Antal és Kovács Lajos uu. politikai röpirataira alaposnak tartható forrás után, mint a „P. H.“ írja, a „magyar nemzeti politika helyes iránya“ czímű röpirat szerzője nyilatkozni készül, sőt, e nyilatkozat, röpirat alakjában már sajtó alatt is van. A szerző tehát, mint látszik, siet az első alkalommal beváltani szavát. Ez alkalmat t. i. a fennérintett két röpirat nyújtja; az e kívül megjelent korábbi jegyzetekre s ellenvetésekre nem tartván érdemesnek felelni (!) — A szombathelyi lakosság tekintélyesbjei sept. 11 dikén barátságos értekezletre hivattak össze a városház termébe, hol Hollán Ernő ama sopron-kanizsai vasút értékét, s előnyeit fejtegeté, melynek kiépittetését már másfél évtized óta várja e vidék. Hullán beszéde, mint írják, nagy tetszéssel fogadtatott, s az illetők kijelenték, hogy elhárítani igyekeznek minden akadályt, mely némely birtokrészletek átszeléséből s eldarabolásából származnék. 4 A nemzeti kör íven a m. gőzhajótársulatra három nap alatt harminczhatan írtak alá. — A vállalkozó szellemű Luczenbacherek már a negyedik gőzhajót is készíttetik. Ezen hajó neve „Budapest“ leend és csupán Pest és Ó-Buda között fog közlekedni. Ezen concurrentiának jótékonyságát senki sem érzi jobban, mint azok, akik a császárfürdőt használják. —Gr. Mikó Imre egyetlen fia Ádám tegnapelőtt éjjel Linzben meghalt. Hogy mily nagy reméményű fiát veszté benne a haza, csak az tudja, ki ismerte. — Brodyban, f. hó 18-án oly nagy tűz volt, hogy 114 elhamvadt ház mellett sok más vagyon lett áldozatja. A tűz gyújtogatásból származott és a lakosság között annyival nagyobb az ingerültség, minthogy újabb gyújtogatástól félnek. — A rokonszenv mily sokféleképen nyilatkozik, mutatja azon körülmény, hogy legközelebb Feldmann német költő egy társaságban az elhunyt Varry felett sajnálkozott, aki szélhüdésnek esett áldozatul. A részvét oly fokra hágott, hogy Feldmannt is utólérte a szélhüdés, de nem halálosan. A magyar kancellária a pénzügyminisztérium beleegyezésével megengedte, hogy a magyar irósegély-egylet javára rendezett sorsjáték előre meghatározott 100,000 sorsjegyét 20,000-rel szaporítsák. Miként a 100,000-nél, úgy ez utóbbi engedménynél is az határoztatott, hogy a járandóságból 10% elengedtetik, a miről Eötvös József báró, mint az egylet választmányának képviselője, a városi hatóság által értesittetett. — A kegyesrendiek épületének udvarán f. h. 19-ikén tétetett le alapköve az újabb iskolai épületnek, melynek elkészültével, az épület főrészének átépittetése vétetik foganatba. — A magyar földhitelintézetre nézve némely lap a tisztviselőket illetőleg már különféle fejtegetésekbe bocsátkozott. Erre vonatkozólag a „P. N.“ következőleg ir. A hitelintézet alakitó gyűlése november 20-kán fog tartatni. Azon megjegyzésekre, melyek e tárgyra vonatkozólag egy pár lapban tétettek, nem tartjuk fölöslegesnek kijelenteni, hogy azon körökben, melyek e tekintetben határozni jogosítjak, még eddig, tudtunkra, semmi combinatiók nem forognak fen, csak egy dologra nézve köz az óhajtás, hogy t. i. az intézet elnöki székébe azon férfiút lehessen megnyerni, a kinek e vállalat tervezésében és a legfelső engedély kieszközlésében is fő fő része van, a kit ez állásra alapos pénzügyi tanulmányai is különösen ajánlanak, — t. i. gróf Dessewffy Emilt. Azt hisszük, a tisztelt gróf e részben engedni fog a közhajtásnak, mely a miénkkel is találkozik. _ — A népszínház bérlethirdetése. A budapesti színházak közt legolcsóbb bérlet. 1862. év október 1-ső napjától márczius végéig, és igy hat hóra — minden előadást beszámítva — egyszerrei előfizetéssel bérlet nyittatik. Páholy 300 ft. — Körszék 50 ft — Zártszék 40 ft. — Földszint 25 ft. — Karzati zártszék 25 ft. Hogy a népszínház személyzete összesített, és gyarapított erővel tarthassa előadásait,hogy uj darabok szereztethessenek, kiállítathassanak és művészi gond, szorgalommal adathassanak, szóval, hogy a népszínház a budapesti más színházak mellett aránylagosan fenállhasson, életkérdéséül szükséges 16 páholy, 80 földszinti zártszék, 12 körszék, 20 földszinti állóhely, 20 karzati zártszék fél évig terjedő és egyszerre történendő kibérlése. E végből a bérletár annyira leszállitatik, mint az még a vidéki városok színházainál sem. A budai népszínház építési alapítását segélyző jelen kiegészített t. ez. bizottmány erélyes támogatását a fentartás gyámolítása, de különösen ezen életkérdésü bérlet sikeresítésére nézve szerencsés lévén megnyerni, bizton reméltem, hogy ezen honfiak fáradozása mellett a bérletnek fen kitett számbani sikerét a t. ez. közönség pártfogása is elősegitendi. Ha a félévi bérletelőfizetés September hó 28-áig bezárólag, a fen kitett számban nem jönne össze, ez esetben a féléves bérlet elmarad és én kénytelen illetve leszek, a népszínház személyzetét két részre osztva, november hótól egy vidéki várossal kötni össze a népszínházát, melyben a körülményekhez mérten vendégelőadásokkal, és határozatlan rendszerrel folytathatom csak a magyar színészet működését Budán. Bérleni lehet az e végett kibocsátott előfizetési iveken, és a szinházi pénztár irodájában September 28-áig bezárólag. Buda, sept. 18-án 1862. Molnár, a budai népszínház művezető igazgatója. Hibaigazítás, Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapja tegnapi számában megjelent „Lóverseny Nyitramegyében“ czímű tudósításomba elnézésből hiba csúszott be, melyet félreértéseket kikerülendő, legott helyreigazítani nem késedelmeskedem: Birly Lajos ur „Fátyol“ nevű nyertes lovánál (apja Rustler) helyett (apja Willford), és Hunyady Vilmos gróf „Sárga“-jánál (apja Rustler) olvasandó. — „Urlovarok színczikkben“ e helyett: „Urlovarok színeikben“, sajtóhiba. Pest, őszelő 20- kán 1862. K. E. GAZDASÁG ÉS KERESKEDELEM. Pest, sept. 20. (!) A folyó hét üzletmenete azon reánk nézve örvendetes meggyőződést okozta, hogy a kivitel még teljesen meg nem szűnt, mivel búza igen kerestetett a Rajnavidék és Helvéczia számára, a szomszéd Morvaország számára is vásároltatott kisebb mennyiségben. A búzaforgalom e héten oly tetemes volt, mint már régen nem tapasztaltuk piaciunkon. Legalább 50,000 mérőre becsüljük. Roszabb minőségű búzafélék értéke az élénk kereset daczára 20 krral csökkent, jobb minőségűek, melyek e hét közepéig 10 krral lettek olcsóbbak, a hét végén drágultak és múltheti árakat értek el. A folyó gabonaárak következők valának: búza középszerű 83—85 fontos 3 frt 70-80 kr, —3 ft 90 kr, 85-86 fontos és 86— 87 fontos 4 frt 4 frt 10—30 kr, 87—88 fontos 4 frt 30—40 kr és 88—89 fontos 4 frt 60—65—4 frt 72 kr. Rozsra nézve csekély a vevési hajlam és csak kis részletekben kelt minősége szerint 2 frt 80—90 kron. Sokkal korlátoltabb volt az árpábani üzlet. Zab jobb keletnek örvendett, különösen a jobb minőségű, a jegyzettük árakon 12,000 m. adatott el. A hét vége felé szilárdabb volt a hangulat ezen terményczikkre nézve. A kukoricza ára magas állásáról az olcsón kínált uj termény által lenyomatott, régi termény igen csekély mennyiségben kelt. Tavaszkor átadandó uj kukoriczára több szerződés köttetett, mérőjéért 3 ft 10 kr adatott, a hét végén igen sok kínáltatott ugyanezen áron, de vevő nem találkozott. Köles még nem adatott el, azért árát sem lehet meghatározni. Liszt változatlan áron középszerűen kelt, mint Blum János gőzmalma árjegyzékéből látható. A káposztarepete ára szilárd, nagyobb részlet külföldiektől 8 ft 40 kron vásároltatott. Egy magántávsürgönyből kivesszük, hogy az üzletmenet a bécsi gabonabörzén ma meglehetős élénk volt, de ennek daczára sem tarthatták meg a búzaárak előbbi magasságukat. Kimerítő jelentést a bécsi vásárról legközelebbi számunkban adandunk. A repczeolajban az üzlet igen csendes volt vásárunkon és csak igen kevés kelt el. Igen lanyha volt a szeszüzlet menete és a fogyasztók is csak kis mennyisébben vásárolták, fokát 54—54 % kron hordóval. Zsír neműek ára nem változott. Az üzlet csak a belföldi fogyasztásra szorítkozott. Helybeli használható disznózsírért 39 frt 20 krt, szalonnáért 36 - 37 ftot és faggyúért korongokban 37 ftot fizettek mázsájáért. Durva gyapjúra, úgymint hibás romos kétnyiretüekre nézve élénk vevési hajlam volt észrevehető, külföldi kivitelre, mázsája ára 3 frttal drágult. Ezen gyapjuféléből eladatott körülbelül 1500 mázsa, mázsája 74—80 írton, továbbá 200 m. bácskai 84—85 írton és nagyobb részlet kétnyiretü 2 írttal drágábban kelt, mint az utolsó vásáron. Jobb minőségű gyapjú nem kerestetett. Kendervásárunk a lefolyt hét alatt igen