Magyarország és a Nagyvilág, 1866 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1866-04-22 / 16. szám

Második évfolyam. Pest, április 22. 1866. 16. szám. Felelős szerkesztő : BALÁZS SÁNDOR Kiadó és laptulajdonos : DEUTSCH TESTVÉREK. Politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap. Megjelen minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI JMJT : egész évre 12 frt, — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 kr. Tóth Kálmán. (Arczképpel.) Született Baján 1831- ben márcz . 30-dikán. Szülei: Tóth György és Nigszthy Teréz. Mikor a 4-dik iskolá­ba (syntaxis) járt, tör­tént, hogy a tanár felhiv­­ta a tanulókat, miszerint occupatio gyanánt írja­nak valami verset, s ő majd megmutatja a poe­­seos professornak, hogy két év múlva milyen ta­nítványokra számolhat. A tanulók beadták gya­korlataikat. A tanár más­nap szomorú arc­c­al je­lenti, hogy a versgyakor­latokat nem mutathatja meg a poezeos professo­­rnak, mert az első emi­nens (Tóth Kálmán) oly rosz verseket irt, hogy ő azt bemutatni röstelli.­­ Ez nagyon sérté az első eminenst, s e naptól kezdve el kezdte tanulni a versírás titkait, de sze­rencsétlenségére a syn­taxis professor több ver­set nem kért, s Tóth K­ mint a legroszabb vers­író végezte be a 4-dik osztályt. A gymnasiumot na­gyon fiatalon, (14 éves korában) végezvén, aty­ja egy évre Pannonhal­mára, a Benedek-rendiek kolostorába adta, s innen lépett — felsőbb tanul­­mányai végett — a pécsi akadémiába. Sajátságos, hogy bár itt is az elsők közé tartozott, a ma­gyar nyelv és irodalom­ból majd­nem secundá­ba esett. 1848-ban előbb a ba­jai nemzetőrökkel ment a táborba, s már akkor irt ott egy tábori dalt, a­mely annak idejében eléggé tetszett. Ez év vé­gén a pesti hadi Akadé­miába lépett, később Per­­czel és Dembinsky tábo­rában részt vett a szegedi és temesvári ütközetek­ben, mint hadnagy. 1849 végén Bajára ment vissza, s ott egé­szen az irodalomnak szán­ta magát. Ott irta a né­pies „Kinizsit,“ s 19 éves korában szerezte a „Fütyül a szél,“ „Felleg borúi az erdőre“ sat. most már országszerte énekelt népdalokat. 1851-ben Pestre ment lakni, s az akkori nehéz irodalmi viszonyok közt is tántoríthatlanul meg­maradt a nehéz és zakla­tott irói pályán. 1853-ban a „Hölgy­futár“ segédszerkesztője lett. Nagy Ignácz — a szerkesztő — ekkor adta ki az ő addig irt költe­ményeit, melyeket a kö­zönség szokatlan tetszés­sel fogadott. 1856-ban maga lett szerkesztője e lapnak, mely a szépirodalmi ág­ban akkor egyetlen volt, s ugyanez évben vette nőül Majthényi Flórát, mely házasságból egy ál­tala hőn szeretett kedves kis­fia, van, a most nyolcz éves Béla. Ez időben­ jelent meg TÓTH KÁLMÁN.

Next