Magyarország és a Nagyvilág, 1867 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1867-06-29 / 26. szám
26. szám 1867. más alkalommal, hasonló szerencsével — úgy Londonban, mint Anglia és Skótia egyéb nagy városaiban. A vidéki városok pedig versenyre keltek egymással, hogy még Londonon is túltegyenek s különösen a birminghami és manchesteri fogadtatáshoz hasonlót alig látott még Anglia. Kossuth Angolországban mondott beszédei két kiadásban jelentek meg, míg az osztrák követségtől megfizetett Times, mely ellene írni merészelt , nyilvánosan megégettetett. 1851 novembe hó 11. szállt Kossuth ismét hajóra, Southamptonban, hogy az észak- amerikai Egy. államok elnökének és kongressusának meghívására az új világba utazzon. Kísérte őt neje, a Pulszky-pár, Hajnik Pál, Ihász, Bethlen Gergely és mások.Pulszkyék „White, Red, Blue“ czím alatt érdekes önálló munkában írták le az amerikai körút gyönyörű részleteit. Nincs terünk az egyes ovatiókról szólani, melyekkel Kossuth az egyesült államok roppant területén mindenütt, még a rabszolgatartó államokban is fogadtatott. A fő, hogy ő mint az „amerikai nép és kongressus vendége“ szállott ki és üdvözöltetek deczember hó első napjaiban Newyorkban, ott addig még nem látott pompával és ünnepélyességgel. A kongressus mindkét házába is, mint ilyen vezettetett be s mint ilyen ült az elnök jobbján a fehér házban. Oly megtiszteltetés, milyenben Lafayette óta senki sem részesült. Amerika különböző helyein száznál több beszédet mondott Kossuth, melyek közöl a legfontosbakat összegyűjtve egy vastag kötetben adta ki F. W. Newmann londoni tanár. Ez egy kötet elég lenne az új kor Demosthenesének örök dicsőséget biztosítni. Száz beszéd idegen nyelven egy tárgyról... és mégis mi kevés ismétlés a gondolatokban ... mi dús, mi kifogyhatlan változatosság a fölfogásban, a kifejezésekben, a képekben, a formában; szóval mindenben... a lángész teremtő erejének hódító bizonyítéka ... Hosszú távolléte alatt leánykáját Londonban nevelőházba adta, két fia pedig Karádyval Pulszkyék házánál volt elhelyezve, szintén Londonban, hol úgy nekik, mint Pulszky visszahagyott kiskorú gyermekeinek egy közös meghitt barát viselte gondját. Az 1852-dik év nyarán tért vissza Londonba amerikai diadalmas körútjából Kossuth s darabig viszszavonulva élt hazafi bánatával és gondjaival, melyeket a lábaihoz omló idegen népek ragaszkodása, hódolata nem volt képes elaltatni. .. Az európai helyzet azonban veszteglésre kárhoztatás 853. őszéig, azon pontig, midőn Menczikoff föllépése következtében kiütött a török-orosz háború. — Anglia és Francziaország tettlegesen még nem avatkoztak volt be... Ausztria magatartása pedig eleinte annyira kétértelmű volt, hogy egy ideig bizonytalan volt: nem fog-e Oroszországgal — a 48/49-diki kölcsön fejében szövetségre lépni? E rövid időszak alatt Kossuthnak élénk öszszeköttetései voltak a portával s föllobogott — honn és künnyinlő magyarokban egyaránt — a remény, hogy közeledik a megváltás, a tettek órája.. Oroszországot leggyöngébb oldala, Lengyelország felől és a szenvedésben és érzületben velünk testvér lengyel nemzet felköltésével megtámadni látszott a háború természetes feladatának. Az angol és franczia befolyás azonban a krimiai hadjáratot szülte meg s ezzel a fényes remények is rombadőltek. De azért Kossuth nem szűnt meg hatalmas tollával és még hatalmasabb szavával a lengyelek mellett s a krimiai hadjárat eszméje ellen agitálni. Sorra járta ismét az országot, tömérdek meetingben szónokolt, a „Sunday Times“ s később az „Atlas“ hetilap meg minden szombaton hoztak tőle fulmináns vezérczikkeket, melyek csakúgyy, mint angol nyelven tartott beszédei megannyi remekművei az elragadó ékesszólásnak és metsző dialectikának, így múlt el az 1854-diki év. A rákövetkező esztendők kétszeresen szomorú időszakot képeznek K. magánélete viszonyaiban. Mindig csak a haza és a haza érdekei forogván szeme előtt, — soha a saját és övéinek érdekei! — hajthatlanul visszautasította azon igen számos és igen tetemes pénzbeli ajánlatokat, miket úgy Angliában, mint Amerikában első föllépése idején saját személye és családja részére mindenfelől tettek, s sohasem fogadott el akár csak egy fillért is, ha az ajánló nyíltan bele nem egyezett, hogy a kérdéses összeg Magyarország szabadságának kivívására fordíttassék. Ez iránt pedig Angliában a spekulatió nagymesterei, a vagyonos osztályoknál oly határozott ellenszenv uralkodott, hogy azúgynevezett „Kossuthfundcommitee“ is e kérdésen szenvedett hajótörést. Ami Amerikában folyt be a haza ügyére, az el is kelt a haza ügyére, s Magyarország volt kormányzója, hogy magát és családját fönntarthassa s gyermekeinek illő nevelést adhasson, kénytelen volt 1855, 56 és 57-ben Brittaniát, s különösen a lelkes Skófiát (hol legkitartóbb maradt irányában a rokonszenv és részvét), városról-városra járni s majd politikai, majd tudományos kérdések fölött nyilvános fölolvasásokat tartani... Borulj le, nagysága, borulj le szenvedései előtt a porba, nemzetem! Egyetlen öröme e küzdelmek közt, egyetlen vigasza múlt és jelen bánatáért — ez időtájt családi élete volt. Fiait az angol nyelv megtanulása végett egy évig Londonban, később Párisban nevelteté, hol Barbés jeles intézetében csakhamar kitűntek mindkettőnek jeles tehetségei, különösen a mathesisben és a természettudományokban. Mint érdekes körülmény, hadd legyen itt fölemlítve az is, hogy a két évvel fiatalabb Lajost sohasem lehetett visszatartóztatni, hogy bátyjával egy osztályban ne haladjon. 1857-ben Londonba mentek vissza az egyetemre. Mérnökökké óhajtván magukat kiképeztetni, itt is a mathematika és a természettudományok tevék tanulmányaik főtárgyát és e téren nem egyszer nyerék meg a legfő dijakat. A dijosztások év végén Angliában mindig némi szertartással történnek s az ünnepély elnökéül egy egy nevezetes egyéniség szokott fölkéretni. 1859-ben Palmerston lord nyújtotta át Kossuth Ferencznek a politikai Economiában nyert első díjat. Bevégezvén egyetemi pályáját (1860), a két fényes reményű ifjú egy évig még Angliában maradt, gyakorlatra menvén két nevesebb vasút - és táviratmérnök mellé. 1861-ben aztán szüleikkel Olaszországba költöztek s rögtön alkalmazást is nyertek gyakorló mérnök minőségben azon társulatnál, mely a Génua és Spezzia közti vasútvonal kiépítésére vállalkozott. A vonal a tengerpart hosszában, sziklákon és a tenger bemosásain haladván keresztül,sok műépítést (hidat, viaductot, alagutat stb.) igényelt és egyike a legritkábbak és legmesterségesbeknek a maga nemében. A két ifjú Kossuthnak a nehezéből is a neheze, a vállalat bunkós része jutván, feladatukat oly biztosan és meglepőleg oldák meg, hogy Cavour kiváló tehetségük és gazdag ismereteik méltánylásául, azonnal kinevezi mindkettőt a közmunkák minisztériumának azon osztályába, melyre az országos vasutak fölötti őrködés van bízva. Jelennen az ifj. Lajos Exillesben van, Piemontban, hol az olasz kormány megbízásából a Mont Cenisi alagutat és Susát öszekötő vasútvonal munkálatait vezeti , míg az idősbik , Ferencz ugyane munkálatok bureaujának főnöke Turinban. A jeles két ifjú együtt nevelkedett föl és osztatlan szeretetben egymás iránt futja most pályáját. Két ikercsillag a száműzetés sötét éjében.... A ke INGERKEDÉS A BIKÁVAL. (Spanyolországi bikaviadal.) DORE GUSZTÁV: MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG. 303