Magyarország és a Nagyvilág, 1874 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1874-07-05 / 27. szám
27. Szám. tatem Mathiae Corvini inclyti Hungáriáe regis devenerat, intra trium mensium spatium recuperata.“ („Alsó Ausztriának egész tartománya, mely a székvárossal, Becscsel együtt Hollós Mátyásnak, Magyarország hires királyának hatalmába került vala, három havi időközben visszafoglaltatott.“) VII. Székesfehérvár ostroma 1490. A felirat rajta a következő: „Alba regalis urbi nobilissima, in qua reges Hungariae et inaugurari et sepeliri solebant, valido exercitu cincta et expugnata, ingensque universo illi regno terror illatus.“ („Fehérvárt, legelőbb kelő királyi várost, melyben Magyarország királyai mind megkoronáztatni, mind eltemettetni szoktak, hatalmas sereggel bekerítette és elfoglalta s az egész országot iszonyú félelembe ejtette.“ VIII. Margit leányának fogadtatása 1493. Erelief Thorwaldsen ítélete szerint ritkítja párját a művét roma 1504. XV. Geldern elfoglalása 1506. XVI. A cambrayi szövetség 1508. XVII. Miksának bevonulása Paduába 1509. XVIII. A francziák kiűzetése Milánóból 1512. XIX. Egy második csata a francziákkal Guinegate mellett 1513. XXIII. Henrik, angol király, ünnepélyes fogadtatása. — Az eddigi 20 reliefet mind egy művész, t. i. Collín Sándor,*) alkotta 1566. — A következő 4 reliefet egy kölni testvérpár, t. i. Abel Bernard és Arnold készítette. A reliefek egyike a Vicenza melletti csatát a velenczeiekkel (1513.), másika a Murano melletti — szintén a velenczeiekkel vívott — csatát (1514.), harmadika pedig I. Ferdinánd eljegyzését Annával és III. Lajosét Máriával (Miksa unokájával) tárgyazza. A felirat ezen reliefen a következő: „Conventu cum Hungáriáe ”t Poloniae regibus Viennae habito contractisque hine meg nem ismertetett reliefet , melyet ezennel hű fametszetben mutatunk be. A művész, ime, egy válságos pillanatot drámai elevenséggel állít szemünk elé. A jól elsánczolt ágyúk, jobbfelül az előtérben, iszonyúan pusztítottak a várban s nem egy rést törtek a bástyán, úgy, hogy az ostromlók már mindenfelé létrákat támaszthatnak a vár falához ; s habár a maroknyi várnép magyar hősiséggel védelmezi magát és a megadásról mit sem akar tudni, mégsem lehet többé kétségünk az iránt, hogy — főleg miután a főkaput is már bedöngette az ellenség — a vár fokán azon czimert, mely a reliefen látható 5 lobogót díszíti s mely mindkét felén négy folyót és hármas keresztet mutat, nemsokára a kétfejű sas fogja fölváltani, melyet az ostromlók zászlain láthatni. — S amit a művész itt sejtet, az nem történt-e meg igazán? Fénykép Után Kollárék. „A fehérvári CSata.“ (Magyar történelmi emlék Innsbruckban.) szép világában. IX. A törökök kiűzetése Horvát- és Tótországból. E reliefen, mely a legmüvésziebben gondolt csataképeknek egyike, a következő felirat olvasható: „Turearum ingens multitudo, quae in Croatia et Slavonia cuncta ferro et igni vastaverat, solius, ipsius auspiciis ac aliorum ope nequiequam implorata, inde ejecta.“ („A törökök iszonyú sokasága, mely Horvát- és Tótországban mindeneket tűzzel-vassal pusztított vala, saját — egymagának — vezéri fölügyelete alatt, miután másoktól segítséget hiába kért, onnan kiűzetett.“) X. Miksa szövetsége a pápával, Velenczével és a milánói herczeggel. XI. Miksa hűbérül adja Sforza Lajos hierczegnek Milánót. XII. Miksa fiának, Ferdinándnak, menyegzője Jankával, arragoniai Ferdinánd leányával 1496. XIII. Miksa legyőzi a cseheket Regensburgnál 1504. XIV. Kufstein osinde matrimoniis nepotibus ipsius via acquirendis amplissimis Hungariáe ac Bohemiae regnis strata “ („Összejővén Bécsben Magyar- és Lengyelország királyai és kölcsönös — kettős — házassági szerződést kötvén, unokáinak egyengette — (t. i. Miksa — az utat igen nagy birodalmaknak, t. i. Magyar- és Csehország megszerzésére.“) — A XXI-dik s egyszersmind utolsó relief tárgya Verona védelme a velenczeiek és francziák ellen 1516. — Lássuk most végül közelebbről azon, eddig még senki által *) Coliin Sándor Medhemnból való. Saját arczképét, valamint nejét (mindkettőt Coliin maga festette) a „Miksa-emlék“ rácsozatán belül láthatni. Sírja Innsbruckban a „Drei Heiligen-Kirche“ nevű templomban van. — Curiosum gyanánt említem, hogy Collin a „Miksa-emlék“ számára vésett egyegy reliefért 240 forintnyi csekélységet kapott. Nem jutott-e valóban — átkos egyenetlenségünk következtében — királyaink koronázási helye akkortájt ellenségeink kezére, sőt, ami több, nem fenyegette-e Miksa, Fehérvárnak elfoglalása és kirablása után, még magát Budát is, melyet, hogy szintén meg nem hódított, nem köszönhetjük-e csupán annak a fukar Frigyesnek, ki fiának a háború folytatására pénzt adni vonakodott ? Ezen reliefen látható czimernek a mostanitól eltérő alakja, kivált a hármas kereszt, ami koránsem önkénykedés Coliin részéről, ki mindenütt történeti pontossággal jár el, valamint maga a vár is, melynek csak végső romjait szemlélheti Fehérvárott a mai nemzedék, minden magyar embert, kivált pedig minden magyar régiségbúvárt élénken fog érdekelni. Thewrewk Árpád: Magyarország és a Nagyvilág, 331