Magyarország és a Nagyvilág, 1880 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1880-05-02 / 18. szám
292 lapokhoz, útbaigazító szöveg van mellékelve, mely rövid, szakbavágó közleményeket is ad. Mutatóul itt közlünk egy rajzlapot a hozzá csatolt rövid szöveggel együtt: Esztergályos- és rézöntő-munkák. Ezen edény (a kulacs) körte- vagy juharfából esztergágosan ló ,barnára csávázandó. A cseje gyantából és viaszból álló meleg keverékkel bevonatik és ezáltal vízhatlanná tétetik. A két oldalon felemelkedő fogantyúk, valamint minden egyéb ékítmény,halványsárga rézöntvényből készítendők. A láb magassága úgy viszonylik a nyak és dugó együttes magasságához, mint 1 : 3 , a nyak és dugó együttes magassága pedig egyenlő a láb szélességével. Kétséget sem szenved, hogy ez az ivóeszköz melyet a mai ízlésnek megfelelőleg igyekeztünk átalakítani, mindenesetre tetszeni fog annál is inkább, minthogy az vadászatoknál, kirándulásoknál, stb.nél igen használható. A nemzeti színházban e héten került először színre »A tőr« Várady Antal pályanyertes vígjátéka, íme rövid vázlata meséjének : Egy fiatal özvegy, Adél, miután elhunyt férje pazarló volt, azt az elvet vallja, hogy a nőt csak vagyonos, takarékos férj boldogíthatja Ez elvhez ragaszkodik ő nevelt leányával, Terézzel szemben, mert ennek házasságába Bélával csak úgy egyeznék, ha ez kapná meg gazdag nagybátyja örökségét, mely két testvér közül annak van szánva, ki Autódban tartja fenn a család nevét. A Béla bátyja már nős s éppen gyermeke születik. Eite vagy lány ? — ettől függ a Béla sorsa, vagyis az Adél beleegyezése. Bála, amint megtudja, hogy bátyjának fia született, szerez egy szövetségest, Jenőt, hogy ez hódítsa meg Adélt. Jenő, aki egykor udvarolt Adélnak, eleintén vonakodik, de aztán csak rááll, gondolva, hogy úgy is vége a játéknak, mihelyt ez a szigorú elvű nő megtudja, hogy neki mennyi adóssága van. A tőr, melyet az özvegynek vet, voltakép abból a fülentésből áll, hogy ő megfogadta az Adél egykori intéseit, nem pazarol többé, takarékos lett s megmenté a maga vagyonát. Ez tetszik Adélnak,mert maga Jenő is tetszik neki, s elárulja szerelmét. És a tőr megfogja Jenőt is, mert ő szintén szerelmes lesz az özvegybe. Jenő aztán féltékeny lesz Bélára, Teréz pedig Adélra. A második felvonás végén teljes a zavar, mert Adél nem bocsát meg a bocsánatkérő Jenőnek, Teréz pedig tudni sem akar ,dáról. De mikor a nők magukban vannak, van buslakodás, szemrehányás s kibékülési vágy s elragadtatás a jó híren, hogy a két ifjú kétségbe van esve. Jön Jenő töredelmesen bevallani az igazat, hogy biz ő eddig nem volt takarékos, sok az adóssága, de most megy haza gazdálkodni s ha lerójja tartozását, akkor büszkén kéri meg az özvegy kezét. Adélnak azonban ez hosszú határidő , s titokban ő fizetteti ki Béla által a Jenő adósságait. Ez sérti Jenőt, mígnem Béla, a ki fivérével kiegyezett a nagybátyai örökség fölött, azzal a fogással nyugtatja meg, hogy az adósságokat voltakép ő fizette ki. Bála egyszersmind kibékíti az újra féltékenykedő Terézt s igy a két pár egymásé lesz. A darab kidolgozásán meglátszik a gond. Egyes alakjai elég jól vannak kidomborítva, a párbeszédek élénkek, s ha nem is szikráznak mindenütt az elmésségtől, van bennök elég mulattató, különösen a második és harmadik felvonásban, ki kell emelnünk különösen egy pár jól irt jelenetet. Ilyen a magára maradt két nő kedélyállapotának komikai hullámzása s még inkább ilyen az a jelenet, melyben az unokahug komikusan fordítja szerelmessé lett nénje ellen annak előbbi elveit. Legjobb alakja a vígjátéknak a parlagiból lett pesti gavallér Czenczi, akiben a félkegyelmű járdataposók mostani ugrifüleskedése, divatossága van kifigurázva. Ha a darab személyei inkább megtennék azt, amit egyre-másra elmondanak, a vígjáték minden részében tisztán, tetszetősen domborodnék elő, míggy csak néhol, s tünőleg köti le a figyelmet. Egészben véve azonban így is meglehetős sikert aratott az új darab. »A legszebb a vígjáték három felvonásban, írta Bartók Lajos. (Franklint.) Színirodalmunk egyik legújabb terméke, egyik tehetséges írónk műve, mely a színpadon már kiállta a tűzpróbát. Most igen díszes kiállításban jelent meg az olvasóasztal számára is, melyen szép lírai részletei miatt mégis illeti a hely. „Magyarország közművelődési s jótékonysági »»egyesületeinek pártoló- és vezér hölgyei 1880-ban“ czim alatt Szinay István kiadó művészi kivitelű műlapot bocsátott forgalomba. A képek elárusításából befolyó tiszta jövedelem jelentékeny része az orsz. nőképző egylet, illetve az összes hazai nőegyletek jótékony czéljaira van a kiadó által felajánlva. (A műlap ára: kőnyomat 2 frt 50 kr, fénynyomat 1 frt 80 kr. Kapható a kiadónál Miskolczon és ügynökök által országszerte.) Uj zeneművek. Táborszky és Porsch nemz. zeneműkereskedésében, Budapesten megjelent: Két kedvelt dal: 1. Nézlek, nézlek, de hiába nézlek ; 2. Megy a gőzös Kanizsára. Énekhangra,zongora kísérettel (vagy zongorára külön) alkal-l mazta Huber Sándor. A gr. Károlyi-kert. A főváros kellő közepén csak nagyúrnak lehet kertje, s ország-világ tudja, hogy a Károlyi-kert tulajdonosa nagy ur, s mi több, átalánosan kedvelt és tisztelt ur is egyszersmind. Mily sivár lenne e hely kert nélkül! A görbén kanyargó sötét és szűk magyar utcza lakhatatlan volna, de a grófi kert felvidítja, beillatozza egész környékét. Egyszer már azt rebesgették, hogy a grófi család elhányatja onnan a falat és vasrácsozattal különzi el a kertet az utczától. Mily gyönyörűség kínálkozott volna a czukor- s a magyar utcza lakóinak. El se merjük képzelni! De jó, hogy megvan legalább a kert s épen mivel a Károlyi grófoké, biztosítva vagyunk arról is, hogy egyhamar be nem építik. Minő jótékonyság is e picinyház, e parányi kis park az épületcsoportok, a faltömegek, kémények, házfedelek, csatornák és légszesz-hálózatok közepette. Akit jó csillaga erre hoz, bizonyosan kap az alkalmon és mohon veszi magába a kertből áradó illatözönt. Tavaszszal az utczára hajolnak ki a virágfürtők, mikkel a kerítésre támaszkodó akáczfák kedveskednek. A czukor-----most már gr. Károlyi utcza lakói illattal ébrednek fel, illatban fürödnek és egyre nagyobb lesz a kíváncsiság tudni, minő lehet a belsőség, ha már a falkerítésen innen is annyi eldelet szerezhető ? De a földön járóknak mit semsikerül megtudniok s látniok. Többre mennek az éghez közel lakók. Igaz ugyan, hogy a kertet a külvilágtól kőfal különzi el, de ki tilthatja meg a köröskörül elterülő két, három, sőt négy emeletes házak lakóinak, hogy szabad óráikban a kert kellő közepére ne bukkanjanak, vagy ha úgy tetszik, egész nap vizsgaszemekkel ne kísérjék az ott történőket. Könnyű volt a viskók és alhházak szomszédságában a világ elől elrejtőzni, de bezzeg most már csak kivételesen lehet és cselhez kell folyamodniok még azoknak is, kikről elmondhatni, hogy: »Beati possidentes«. A magyar-utcza, a vele érintkező ország-it s a czukor-utcza háztulajdonosai számot tartanak a kilátásra és mindig erre hivatkozva ragaszkodnak oly pogányul a házbérhez, mely még mindig felette nagy, így nyerekednek az emberek a grófon még titkon is. A mi kizárólagosan csak őt illetné, abból mások is hasznot húznak. Ámde ha Gröthe szerint gondoskodva van arról, hogy a fák ne nyúljanak az égig, ki tilthatja meg sűrűsödniök s hogy átláthatlan dómokká ne gallyazzanak ? Íme a picziny park és lakói szerencséje! Hadd őrizzék arguszok e kis virányt; hadd ólálkodjanak kiváncsi szemek napestig ; hadd nyíljék száz meg száz ablak napjában a kertre, a benne mulatók mégis szabadon és kedvökre engedhetik át magukat szórakozásaiknak. A magas paloták lakói előtt e kis park berkei és fái összefolynak s a legszebb smaragd szinvegyületben válik ki a szürkés környezetből, a füstből, a porból és koromból e helyiség, kora tavasztól kezdve késő őszig, mig az erős fagy be nem áll. De közelről egyetlen kert, egyetlen zöld pont sem tűnik fel annyira szabatosnak, oly arányosnak, oly határozott vonalúnak s minden részletében oly kecsesen kidomborodónak, mint a Károlyikert. Árny és fény, sötétség s világosság kellő mennyiségben, szép minőségben oszlik szét a kertben, a virágos növényeket nem terheli sötétes gallyazat s ami a lombozat becsét meghatározza: nem túlterheltség,hanem könnyüdség az alakban s igazi tartalom a belértékben. Kicsinyben itt minden feltalálható és minden parányiság ízlésre mutat. Ha az egyetem-utczai palotán át megyünk a kertbe, legelsőben is a tágas udvarra jutunk, melyet pár lábnyi magas vasrácsozat választ el a kerttől. Az, mit az angol park-kertészetben pleasure-ground-nak neveznek, itt mindjárt meglepő szépségben tárul fel. A mindig egyenletes, mindig üde, zöld gyepszőnyeg, melyhez hasonlót csak a Margit-szigeten találunk, ragyogva tűnik szemünkbe s bármerre tekintünk, a kilátások mindig ugyanazok, kivévén a magyar-utczai oldalt, honnan széttekintve, a palota udvar felőli részét s az oszlopzatos kapuszint is magunk előtt látjuk, így, noha a kert picziny távlatai aránylag nagy tért karolnak is fel, vonzók, kedvesek. Ez is művészet. Tavaszszal egész rhododendron-erdő vörösük itt és azaleák és kaméliák piroslanak, fehérlenek. Majd neki kéklenek az orgonák, s virulásnak indul a dudafürt, a zanót s végül az akácz. Ezzel azonban vége szakad a tavaszi virágzásnak s a pást szélén uj alakok támadnak: a szőnyeg-kertészet megint érvényre jut, s ott, ahol tavaszszal a tulipánok, cineráriák csoportja himzé a talajt, most a lobéliák, az althernantherák, a pirétiumok, a wertschaffelitik simulnak egymásra különböző arabeszkekeket képezve és gyönyörű ellentétben a pást zománczával. A fal közelében, mely körül itt fehérült, kies berkek zöldeinek, székeknek, lóczáknak s asztaloknak szolgálva háttérül és kényelmes ülőhelyekkel kínálkozva. A palota megboldogult előbbi finom ízlésű ura, az egykori legelső magyar gavallér, mindig a kertben költé el a reggelit, éldelvén az üde illatot, mely a regg harmatjában fürdött. Két égalj növényzete ériiti e kis parkot és szegélyzi a pontokat, melyek üresen hagyatva a kép hatásán csorbát ejtenének; igy azonban nagy az összhangzat s ha jól esik a gömb-akácz széles ernyőjében gyönyörködnünk, valóban szépészeti érzetet költ fel bennünk a datolyapálma, mely karcsú és nyúlánk lebbenyével büszkén emelkedik előttünk. Mily gazdag pálmafélékben a gróf Károlyi kertnek virágháza, mutatja az is, hogy az onnan nyaraltatás végett kihordott livinstoniák, phoe- kulacs. MAAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG. ■ninvrnilj.ILI L MJilMLLlli', I 111 III. II ■ ..UIi18. Szám.