Magyarország helységnévtára, 1933

Előszó

ELŐSZÓ. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal legutóbb az 1926. év végén adta ki Magyarország Helységnévtárát. A mű megjelenése óta beállott számos válto­zás, valamint az 1930. évi népszámlálás útján nyert újabb adatok múlhatatla­nul szükségessé tették újabb kiadás megjelentetését. Az új kiadás, amely külső alakja tekintetében a háború előtti hivatalos Helységnévtár alakját követi, nagyobb tartalmi bőségétől eltekintve, az 1926. évi Helységnévtár rendszerén épült fel. A „Közigazgatási beosztás“ című rész az idevonatkozó számszerű adato­kat tartalmazó kimutatással bővült. A „Betűrendes rész“ jelentékenyen bővült. Nevezetesen közli a mai Ma­gyarország községeire nézve illetékes pénzügyigazgatóság, közjegyzőség, ipar­testület, orvos, állatorvos székhelyét, feltünteti a vasúti állomással vagy meg­állóhellyel nem bíró községeknél a lakosság által használt legközelebbi vasúti állomást vagy megállóhelyet; felsorolja az egyes községekben működő kisded­óvókat, elemi, közép-, szak- és főiskolák számát jelleg szerint, továbbá a gyári és gyári jellegű üzemek számát és a gyógyfürdőket. Az Országos Balneológiai Egyesület által nyilvántartott gyógyfürdők betűrendes­­ kimutatás alakjában a Helységnévtár „Függelék“-ében is közöltetnek. A trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt területek községeit tárgyaló rész annyiban bővült, hogy a községek betűrendes felsorolását megelőzi ezek­nek a területeknek jelenlegi közigazgatási felosztása és hogy az egyes községek­nél nemcsak a trianoni békekötés előtt illetékes vármegye neve, hanem a jelen­legi közigazgatási beosztás is fel van tüntetve. A „Függelék“-ben szereplő fontosabb közigazgatási és egyéb szervek mi­nisztériumok szerinti csoportosításban közöltetnek. Ez a rész is bővült. A leg­fontosabb újítás a postaigazgatóságok, az egyházi hatóságok, a kir. járásbíró­ságok,a kir. közjegyzőségek, a kir. közjegyzői és az ügyvédi kamarák területi hatáskörének ismertetése. Ugyancsak a „Függelékében szerepelnek a mai Ma­gyarország területén az egyes vármegyék helyneveinek az 1898. évi IV. tc. alap­ján az 1900—1910. évi időközben történt megállapítása időpontjától végrehaj­tott községegyesítések, községnévváltoztatások és új községalakulások. A község­­egyesítések és névváltoztatások a betűrendes részben is fel vannak tüntetve. Az 1926. évi Helységnévtár mellékleteként adott nagyméretű közigazga­tási és közlekedési térkép kiadását, annak költséges előállítására való tekintettel mellőztük, de ezúttal is van a Helységnévtárnak hét kisebb méretű térképmel­léklete a fontosabb szervek területi hatásköréről. A Központi Statisztikai Hivatal hálás köszönettel emlékezik meg ehelyütt a Posta vezérigazgatóságnak arról az értékes segítségéről, melyben a postai ada­tok összeállítása terén részesítette. Budapest, 1933. évi június hó 20-án. M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. I

Next