Magyarország, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-08 / 19. szám

18 MAGYARORSZÁG 1966/19 m TTITTt Főváros Hídkozmetika Valaki kopogtat ! Meddig él a híd? A Petőfi-híd budai pillérén egy idős ember apró kalapácsával meg­kopogtatja a vasszerkezet csatlako­zó pontját és hallgatózik. A laikus­nak mindez semmit sem jelent, de neki, aki egész életét a hídon tölti, sokat mondanak ezek a zörejek. Jelzik, nincs-e valami belső elvál­tozás ott, ahová a szem nem tekint­het be. A hídmester napi vizitje csupán töredéke a teendőknek. Mérnökök és technikusok, speciális lakatosok és más szakmunkások, egész vál­lalatok vigyáznak Budapest hídjai­­ra, és a legkisebb rendellenesség is elegendő ok a gyors és alapos beavatkozásra. Az állandó ellenőr­zés és karbantartás a hídnak hosszú életet, a közönség számára pedig nyugodt átkelést biztosít. Adatok az anyakönyvből Hídjaink törzskönyveiből egy-egy mozgalmas életrajz adatai bukkan­nak elénk. E névre szóló dossziéba minden esemény bekerül, ami a híddal történt és történni fog. Csu­pán néhány dátum a múltból. A nyolctagú hídcsalád születési ideje: Lánchíd (1849), Margit-híd (1876), Déli Összekötő Vasúti-híd (1877), Szabadság-híd (1896), Északi ösz­­szekötő Vasúti-híd (1896), Erzsébet­­híd (1903), Petőfi-híd (1937), s vé­gül az Árpád-híd (1950). A születés keltezése után a há­ború, a fasiszta pusztítás dátuma következik — 1944—45. Gyönyörű hídjaink a barbarizmus áldozata­ként zuhantak a vízbe, elszakítva egymástól Pestet és Budát. S az újjászületés „anyakönyvi adatai”. Elsőként — a már lebontott — Kossuth-híd készült el. (1946 janu­ár), Szabadság-híd (1946 augusztus), Margit-híd (1948), Déli Összekötő Vasúti-híd első, majd második vá­gánya (1948—1952), Lánchíd (1949), Petőfi-híd (1952), Északi összekötő Vasúti-híd (1955), végül az Erzsé­­bet-híd (1964). Az Árpád-híd (1950) új tagja a budapesti Duna-hidak családjának. Az újjáépítés hőskorszaka az Er­­zsébet-híddal lezárult, hídjaink megifjodva, avagy egészen fiatalon ívelnek át a Duna felett. Az idő azonban a legkeményebb követ, a legnemesebb acélt is kikezdi. De hát meddig élnek a hidak? Nehéz pontosan felelni rá. Nyolc­van, száz, százhúsz évig — lehet hogy tovább. A hidak elöregedésé­nek ütemét nem annyira az időjá­rás, mint a gazdasági környezet alakulása befolyásolja. Az áthaladó forgalom nagysága és összetétele, a járművek súlya mind egy-egy őrlő­kerék ebben a malomban. A Lánc­híd, a Szabadság-híd és a Petőfi­­híd élettartamát valamelyest befo­lyáslja az is, hogy újjászületésük­höz felhasználták a kiemelt roncsok értékesíthető részeit. Ezzel szemben a többi híd teljesen új anyagból készült. Ami pedig az Erzsébet-hi­­dat illeti , új, tartósabb eljárások alkalmazására is sok került. Vajon ez azt jelenti, hogy az Er­zsébet-híd életkora magasabb lesz, mint a többié? Nem valószínű. El­ső kábelhidunk anyag-összetételé­nél fogva nem számíthat hosszabb életre, mint társai. Az élettartam meghatározója a rendszeres ellenőrzés és karban­tartás. Budapest Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága, valamint a MÁV a fenntartás jól olajozott rendszerét dolgozta ki hídjaink egészségi állapotának megóvására. Rendszeres karbantartás A hídmesterek naponkénti vizit­jeit követi közúti hídjaink negyed­évi, évi és időszakos, azaz tízéven­kénti ellenőrzése. A vasúti hidak időszakos ellenőrzése 8 és 16 éves szakaszokra tagolódik. Minél na­gyobb a periódus, annál részlete­sebb, alaposabb a vizsgálat. Az időszakos ellenőrzés a híd szinte minden porcikájára kiterjed. A mérnökök ilyenkor áttanulmá­nyozzák a híd törzskönyvét és egyéb okmányait, a próbaterhelés, az elő­ző vizsgálatok és fenntartási mun­kák jegyzőkönyveit, s csak ezt kö­veti a generálvizsgálat. Tetőtől talpig végigtapogatják a híd szege­cseit, hegesztéseit, figyelik a híd forgalom alatti viselkedését, ellen­őrzik: nem lazultak-e meg a köté­sek, nincs-e az egyes elemekben szakadás, a hídfők és pillérek körül veszélyes mérvű kimosás, a meder­ben iszaposodás. Különös gonddal vizsgálják a híd felfekvő pontjait, az úgynevezett sarukat, és mérik a híd természetes játékát, a dilatációt. A hőmérséklet ingadozása miatt ugyanis a hídszerkezet állandóan mozog. A normális érték + 35 és — 35 fok szélsőség esetén méteren­ként 1 milliméter, ami egy 300 mé­ter hosszú hídnál 30 centiméter. Ilyen szélsőséges hőmérsékleti inga­dozás azonban Magyarországon rö­vid időközben aligha fordul elő. A vizsgálati jegyzőkönyv teljes anyaga bekerül a híd törzskönyvé­be, majd a hidak gazdái, mint be­ruházó vállalatok, elrendelik a fenn­tartást. Lakatosok, hegesztők, fes­tők szállják meg a hidat, állvány­zattal veszik közre a kapuzatot és magasabb részeket. A közúti hidak karbantartását a Közúti Gépellátó Vállalat hídfenntartó csoportja, az ÉM­ Országos Szakipari Vállalat és a Földalatti Vasútépítő Vállalat végzi. Ez utóbbi koordinálja a vál­lalatok tevékenységét az időszakos felújítás alatt. Vasúti hídjaink fenntartása a a MÁV hídépítési, valamint Pálya­­fenntartási főnökségének a feladata, de közreműködik a GANZ-MÁVAG is. A feladatot viszonylag kis lét­számmal oldják meg. Például a Közúti Gépellátó Vállalat, amelyre a teendők zöme hárul, mindössze tizenkét tagú hídfenntartó csoportot foglalkoztat. Ez a csoport dolgozik most a Szabadság-hídon. (Jenei Bé­la brigádvezető szerint körülbelül 6-8 ezer szegecs kicserélésére lesz szükség, ami minden bizonnyal igénybe veszi az egész nyarat.) A munka időigényes, hiszen minden szegecset meg kell vizsgálni és a rosszak helyére újakat kell tenni. Megesik, hogy néhány ütéssel eltá­volítható a szegecs, de előfordul hogy egy órát is igénybe vesz. Ha az egymásra fekvő szerkezeti ele­mek csak egy millimétert is kimoz­dultak helyükről, a szegecset fúrás­sal, vágással tudják csak eltávolí­tani Mibe kerül? Hídjaink rendszeres ápolása, „for­mában tartása” persze nem csekély pénzbe kerül. Egy híd mázolása 4—6 millió forintot kíván. A sima vonalú, modern Erzsébet-hídnál ez a költség alacsonyabb. Egy híd idő­szakos felújítása 5—10 millió forint között mozog. Hat közúti hidunk rendszeres évi „kozmetikai” költsé­ge 2—2,5 milliót, a két vasúti híd pedig évente 640 ezer forintot emészt fel. (Az időszakos fenntartás díja ebben nincs benne.) Budapesti Duna-hídjainkra minden esztendő­ben 8—10 millió forintot költünk. Természetesen adódhatnak rend­kívüli kiadások is. Például karam­bol esetén, ha valamely jármű meg­rongálja a hidat. Ilyen volt tavaly az emlékezetes szerencsétlenség a Margit-hídon, amikor a hídfenntar­tó részleg nyomban kiszállt a hely­színre, hogy kijavítsa a korlátot. Szerencsére ezek a kiadások elenyé­­szőek. BAKONYI JÓZSEF AZ ERZSÉBET-HÍD AZ ÉPÍTÉS IDEJÉN Minden szegecset meg kell vizsgálni MWM­­Aut­oszifon javítása megvárható PALACKOK MENETÉNÉL CSERÉJE RÖVID HATÁRIDŐRE. JAVASZER Budapest, VIII., József körút 72. Telefon: 331—392.

Next