Magyarország, 1967. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
A Petőfi-kultusz leghivatottabb gondozója a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az utolsó évtizedben országos intézménnyé nőtt. A Bajza utcai Epreskertből évekkel ezelőtt a belvárosi Károlyi palotába költözött át. Feladata, hogy összegyűjtse és kiállítsa a magyar irodalom tárgyi ereklyéit, a magyar írók személyes emléktárgyait, ezen belül különös gonddal ápolja Petőfi örökségét. (A múzeum kiállításait évente ötvenezren keresik fel.) A múzeum gyűjti a külföldön eddig mintegy félszáz nyelven megjelent Petőfi-kiadásokat, a Petőfivel kapcsolatos képzőművészeti, tárgyi, kéziratos és sokszorosított emlékeket. Eredeti Petőfi-kéziratokból több mint kétszázat, Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán és Petőfi István kézirataiból több mint háromszázat őriz. Gyűjteményében vannak a többi között a Nemzeti dal, A nép nevében, A XIX. század költőihez. Az őrült, az ars poeticát kinyilatkoztató Dalaim sokat javított-csiszolt fogalmazványai. Az első kiadásokat, a János vitézt, A szerelem gyöngyeit, a Felhőket, A helység kalapácsát, a költő személyi tárgyait, dolmányát és pipáját, Petőfi és Szendrey Júlia lakásának berendezését, biedermeier vitrint és órát ugyancsak a múzeum őrzi. A gyűjtemény a közelmúltban több értékes darabbal is gyarapodott. A múzeum tulajdonába került például az 1844-es keltezésű, Debrecenben írt Ivás közben című vers kézirata, az 1848-ban Budapesten szövegezett A nép barátja című politikai lap programtervezetének kézirata, Orlay Petrich Somának Petőfi Mezőberényben című, a költőt karosszékében, pipázva ábrázoló olajfestményének mindeddig ismeretlen eredetije. A múzeum munkatársai a kutatást nemrégiben új területre is kiterjesztették. Nyilvántartásba veszik az ismert, felkutatják a még ismeretlen Petőfi-szobrokat és Petőfi-emléktáblákat, valamennyit megörökítik fényképen, s feljegyzik keletkezésük történetét. Ezt a fényképes-szöveges dokumentációt később albumban kívánják megjelentetni.Egy eddig ismeretlen mellszoborral is gazdagabb lett a gyűjtemény. A Kazár utca, az egykori Petőfi utca 3-as számú házának bontásánál akadtak rá a kőművesek. A múlt század 60-as éveiben homokkőből faragott portré Gasser József szobrászművész alkotása. A kutatók véleménye szerint ez az első olyan Petőfi-szobor, amely lakóház díszítésére készült. A legújabb Petőfi-relikviák közül is kiemelkedik a költő egykori magánkönyvtárának tíz kötete, amely Shakespeare valamennyi drámájának német nyelvű kiadását öleli fel. A kötetekben, amelyeket mostanáig Szendrey Júlia családjának leszármazottai őriztek, Petőfi kézírásos jegyzetei olvashatók. De még idegen országokba szakadt honfitársainkban is él Petőfi emlékének tisztelete. Így történt, hogy Milton Smith, New Yorkban lakó idős „amerikás magyar” jóvoltából nemrégiben értékes dokumentum került a múzeum birtokába. Eredeti Petőfi-kézirat fotókópiáját küldte el, azzal a kéréssel, hogy agnoszkálják a kézirat valódiságát. A kutatók nem kis meglepetésére a borítékból az a szerződés került elő, amelyet Petőfi Sándor Emich Gusztávval az összes költemények kiadására kötött. A kutatók erről az írásbeli megállapodásról mindezideig nem tudtak, úgy vélték, hogy az összes költemények szóbeli megegyezés alapján jelent meg. A szerződés eredeti példánya, amelyet feltehetően valamelyik emigráns még a múlt században vitt magával a tengerentúlra, több korábbi irodalomtörténeti értékelést is új megvilágításba helyez. A budapesti múzeumon kívül vidéken hat Petőfi-ház is ápolja a költő emlékét. Leghíresebb közülük a kiskőrösi, de a szabadszállási, a kiskunfélegyházai, a dunavecsei, a háború óta létesített dömsödi és a két esztendeje felavatott borjádi emlékházakat is sokan látogatják. (Hetedikként Szabolcs-Szatmárban állítanak emléket a költőnek, Tunyogmatolcs határában, ahol a versben megörökített „falu végén kurta kocsmát” szándékoznak rekonstruálni.) Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Szabadszálláson azonban nemcsak emlékházak vannak, hanem rivalizálás is. Mindhárom magát vallja Petőfi szülőföldjének. Dr. Nyilassy Vilmának, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetőjének véleménye: „Petrovics Istvánnak, a költő édesapjának 1822—1823- ban két mészárszék-bérlete volt, az egyik Kiskőrösön, a másik Kiskunfélegyházán. A kiskőrösi volt a régebbi. Hitelt érdemlő dokumentumok szerint a család állandóan itt is lakott. Petőfi Sándort ugyanitt keresztelték meg az evangélikus egyház szertartása szerint. A szülőhelyvitában ezért mindeddig a kiskőrösi evangélikus egyház anyakönyve a legerősebb érv, annak ellenére, hogy a költő Szülőföldemen című versét Kiskunfélegyházán írta. A gyerek Petőfi első maradandó élményei ugyanis csakugyan innen valók, mert a család röviddel az ő születése után Kiskunfélegyházára költözött. A Szentesen nemrégiben előkerült dokumentum Petrovics István egykori hentesinasának a szülőhely-vita keletkezése idején tett jegyzőkönyvi vallomását tartalmazza. Eszerint a Petrovics-család a költő születése idején Kiskunfélegyházán lakott, a városban azonban nem volt evangélikus templom, ezért vitték Kiskörösre megkeresztelni. Ez a feltételezés nem új keletű. Az új dokumentum azonban nem tekinthető erősebbnek, mint a kiskőrösi evangélikus egyház anyakönyvi kivonata. Ezért számos irodalomtörténész kollégámmal együtt továbbra is azt a véleményt képviselem, hogy Petőf Sándor Kiskőrösön született.” Petőfi élete és munkássága nemcsak a múzeum munkatársait, hanem az irodalomtörténészeket, a nyelvészeket, a történészeket, a könyvtárosokat is élénken foglalkoztatja. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében Lukácsy Sándor irányításával az eddigi legteljesebb, háromkötetes Petőfi-életrajz megjelentetését készítik elő. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének munkatársai, Kiss József és Martinké András Petőfi összes műveinek kritikai kiadását készítik elő. Előreláthatóan 1973 újévére, a költő születésének 150. évfordulójára jelenik meg. Pándi Pál, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense Petőfi művészetéről, költői pályájáról ír nagyszabású tanulmányt, ennek első kötete már meg is jelent. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének munkatársai pedig befejezték egy Petőfibibliográfia összeállítását. A Nyelvtudományi Intézetben Petőfi-szótár készül. A Petőfi-kultusz lelkes művelői azonban nem mind tartoznak a „hivatásosok” közé. Dunavecsén például két Petőfi-múzeumot is megtekinthetnek a látogatók. A hivatalosat az egykori Petrovics-portán, meg Vasberényi Gáza dunavecsei lakos, nyugdíjas tisztviselő „maszek-múzeumát”. Vasberényi Géza ugyanis megvásárolta azt a házat, amelyben Petőfi Dunavecsén egykor megszállt, szállásadó gazdájának lányához, Nagy Zsuzsikához verset is írt, s a házban a saját maga gyűjtötte relikviákból múzeumot rendezett be. Szabó László vasutas pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum társadalmi munkatársa. Ő korábban azzal a kéréssel állított be a múzeumba, hogy adjanak neki valamilyen kutatói megbízatást, mert ő bárhová ingyen utazhat az országban. Szabó László a szobrokat és az emléktáblákat kutatja fel, fényképezi és gyűjti az adatokat keletkezésük történetéről KOVÁCS GYÖRGY Petőfi-kutatás Élő örökség Három város vitája Szerződés New Yorkból Gyűjtők és kutatók PETŐFI MAGÁNKÖNYVTÁRÁNAK NÉHÁNY KÖTETE A „falu végén kurta kocsmát” szándékoznak rekonstruálni MAGYARORSZÁG 1967/121 KÖNYVEK ÉS BETŰK XI.iiiiiiiiiiiiiiimii': A tíz első kérdésre adott válasz megfelelő sor- 0 rendbe rakott kezdőbetűiből összeállítható a felelet , a 11. kérdésre. Csak a 11. kérdésre adott választ (végzeték és keresztnév) kell beküldeni, zárójelben pendig a megfejtés sorrendjében kapott kezdőbetűket . (Vigyázat! A 6. kérdésre adott felelet kezdőbetűjére tegyünk ékezetet!) 1. Magyar költemény, 1933-ban íródott, címe: „Ének a négerről, aki a városba ment”. Költője? 2. Ki írta (1841-ben) az „Éljen az egyenlőség” című magyar vígjátékot? 3. Ki az a magyar földrajztudós, aki 1940-ben megírta Körösi Csoma Sándor életregényét? 4. Ki írta (1847-ben) a „Magyarország 1514-ben” ig című történelmi regényt? 5. Ki volt az a szónok, akinek 1825. november 23-i országgyűlési beszéde eredményeként létrejött a Magyar Tudományos Akadémia? 6. Mi volt annak az irodalmi folyóiratnak a címe, amelyet Széphalmy Vincze álnéven Kazinczy Fererenc indított? 7. „Dalok Ady Endre verseire” — a híres Modern Könyvtárban jelent meg. A zeneszerzők neve? 8. Ki írt (1918-ban) „Fortunátus” címmel történeti színművet? 9. Ki rendezte sajtó alá (előszót is írt!) a híres nagyváradi „A Holnap” antológiát? 10. Ki írta „A kabaré regényé”-t? 11. A század magyar prózairodalmának kiemelkedő s alakja, két könyvének címe: „Rab ember fiai”, s „Napok, holdak, elmúlt csillagok”. Neve? A „Könyvek és betűk IX.” helyes megfejtése: 1. Barbusse; 2. Remarque; 3. Ehrenburg; 4. Cocteau; || 5. Hardy; 6. Thurzó; 7. BRECHT. Könyvjutalmat nyertek: Szíjjártó Albertné, Bp. VII. Lenin körút 61., ifj. Németh János, Keszthely, a Munkácsi u. 7., Horváth Béláné, Visegrád, Kórház; Stéhli Ferenc, Bp. XVIII., Nyitra u. 5., Simon Anná- Sia, Bp. XV. Gábor Áron u. 12. A könyveket postán elküldöttük.