Magyarország, 1969. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-05 / 1. szám

Csehszlovákia A gazdaság gondjai Árak, életszínvonal, dotációk Együtt a szocialista országokkal Ha ma Csehszlovákiában gazda­sági szakemberekkel beszélgetünk, vagy közgazdászok, politikusok cikkeit olvassuk, beszédeit hallgat­juk, akkor a gazdasági helyzettel kapcsolatban, a „bonyolulttól” az „igen rossz” kifejezésig mindennel találkozni lehet. Ám valószínűleg leghelyesebb azt a szolid fogalma­zást elfogadni, amelyet Jan Vin­­tera, a népgazdasági tervezési mi­niszter helyettese mond: a jelen­legi helyzettel nehezen lehet meg­elégedve akár a lakosság, akár a vállalatok vagy a központi szervek. A tervezett és a várható Mi jellemzi a mai helyzetet? Mindenekelőtt az elviselhetetlen szétforgácsoltság a beruházási épít­kezésekben; az építkezések nem kielégítő foka a nem termelő nép­­gazdasági ágakban; az úgynevezett „belépő kapacitások” alacsony mű­szaki színvonala és a lakásépítés stagnálása. Hasonlóképpen komoly probléma a belső piacon az, hogy a lakosság igényeit időben, válasz­tékban és minőségben nem tudják megfelelően kielégíteni; alacsony a szolgáltatások minősége és terje­delme is. Végül a külkereskede­lemben a kapitalista államokkal szembeni fizetési mérleg nincs egyensúlyban, bár a szocialista or­szágok vonatkozásában a fizetési helyzet aktív. Mindezeken a terü­leteken tovább rosszabbodott a helyzet 1968-ban, az elmúlt évek ellentétes tendenciái tovább foly­tatódnak és kedvezőtlenül hatnak. A gazdasági szakemberek abból indultak ki, hogy a lakosság be-Személyi szükségletek növekedése Beruházási építkezések növekedése Társadalmi szükségletek növekedése Kiskereskedelmi forgalom növekedése A lakosság bevételeinek növekedése Export növekedése A CSKP Központi Bizottsága de­cember 12—13-á­n, egy év után, újra foglalkozott gazdasági kérdé­sekkel, igaz, kidolgozott távlati elképzelések híján, csak a jelen­legi helyzettel és a jövő évi fel­adatokkal. Cernák miniszterelnök az ülésen elmondott beszédében arról szólt: „meg kell különböztet­ni, mi jelentette a lakosság bevé­teleinek emelkedésében, a múlt hibáinak kiküszöbölését mi volt a politikai nyomás következménye, mit tettek szándékosan és meny­nyiben nem voltak urai a helyzet­nek”. Arról van szó ugyanis, hogy az elmúlt években a lakosság egyes rétegeinek keresete között feszítő egyenlőtlenség alakult ki, ezért a mezőgazdaság, egészségügy, iskolai vételeinek növekedése ez évben kétszerese az előirányzottnak és el­éri a 18—19 milliárd koronát, a kiskereskedelmi árutartalék egy­­milliárddal csökkent és a lakosság megtakarításai növekedtek, így hát a piacon fokozódott a feszültség és több lett a hiánycikk. Az utóbbi hetekben hihetetlen vásárlási láz volt Csehszlovákiában, melynek okait a jelenlegi politikai és gazda­sági helyzetben és egyes körök ál­tal szított, a korona iránti bizal­matlanságban kell keresni. Az erő­feszítések ellenére az üzletekben igen kevés az áru. A helyzetet részben bizonyítja az alábbi kis táblázat: és közlekedés dolgozói körében meg kellett kezdeni az elmaradás be­hozását: ez politikai és egyben gazdasági szükségszerűség is volt. Másrészt viszont a vezetés nem volt ura a helyzetnek, mert a bé­rek emelkedése túllépte a mun­katermelékenységet és a hazai piac áruellátását, nem sikerült csök­kenteni a befejezett építkezések számát és itt 75 százalékban isko­lákról, kórházakról, lakásokról, utakról, üzletekről van szó; az adósság növekedett a szabad va­lutájú területeken, mivel exportra — a termelési struktúra évtizedes hibái miatt — hosszú lejáratú hi­teleket kellett nyújtani. A helyzet megoldásának kulcsai­ról Vintera miniszterhelyettesnek az a véleménye: tekintettel arra, hogy a kiegyensúlyozatlanság okai hosszabb lélegzetűek, a megoldás is hosszabb időt vesz igénybe és összefügg az 1971—75-ös tervvel és a gazdasági reform alakulásával — ezek részleteit csak a jövő év első felében dolgozzák majd ki, így a kormány 1969-es fő feladata: tá­mogatni a pozitív intézkedéseket és megállítani a negatív tenden­ciákat. A második kérdésnél sem lehet „valamiféle csodálatos vész­féket használni”, ezzel ugyanis már próbálkoztak 1963-ban és az ered­mény egy olyan népgazdasági sokk volt, hogy az ország gazdasági élete csak évek múlva tért magához. „Ha 1968-ban a lakosság bevé­teleinek növekedése közel 19 mil­liárd koronát tett ki, akkor „bá­tor lépés a megállításhoz”, hogy a bevételek 1969-ben is csak hasonló növekedést érjenek majd el, fi­gyelembe véve, hogy már­is özön­lenek a bérekre és szociális intéz­kedésekre vonatkozó követelések. Bátor lépés az is, ha az idén a nominál­bérek átlagnövekedése 7 százalékot tett ki, és az jövőre már csak 5 százalék lesz” — mon­dotta a miniszterhelyettes. Inflációellenes lépések A távlati intézkedéseken kívül jövőre néhány olyan lépést tesz­nek, amely megállásra kényszeríti a jelenlegi inflációs áramlatot. Az a vélemény alakult ki: jobb egy irányított és kézben tartott inflá­ciós folyamat, mint annak ösztön­szerű alakulását engedni. Népsze­rűtlen, de elkerülhetetlen intézke­désekről van szó. Lassítják a reál­bérek növekedésének aránytalanul gyors ütemét, az ez évi hatszáza­lékos növekedéssel szemben, csak 2,5—3% lehet. Tekintettel a bevé­telek tervezett 10%-os növekedé­sére, jelentős ármódosításokat is kell végrehajtani. Jövőre — mint azt a KB határozata is szigorúan megállapítja, összhangban a „reá­lis lehetőségekkel” — nem lehet más bér- és szociális intézkedése­ket megvalósítani, mint azokat, melyekben a kormány a szakszer­vezetek központi tanácsával meg­állapodott. Vlasek tervezési miniszter a Központi Bizottság ülésén megál­lapította, hogy az életszínvonal, az inflációellenes intézkedések elle­nére is emelkedni fog, és alig lesz kisebb mértékű, mint a rendkívüli 1968-as évben. A miniszter nagyon nyíltan beszélt arról, mi történne ak­kor, ha nem sikerülne az elha­tározott intézkedéseket megvalósí­tani. Az eddigi ágazati egyensúly­­hiány helyett két-három éven be­lül sor kerülne a gazdasági élet globális inflációjára, amikor már olyan intézkedéseket kellene hoz­ni, mint a bérek befagyasztása és a szociális program leállítása — mondotta. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a helyzeten ural­kodni lehet, ha felszámolják az ir­reális gazdaságpolitikát, ellenáll­nak a bérek és bevételek emelé­sére gyakorolt nyomásnak, haté­kony intézkedésekkel akadályozzák meg az árak spekulatív fejlődését és a vállalatoknál elérik, hogy a kifizetett bér minden koronájára, igényes piacokon is helytálló áru­val legyen fedezet. Az intézkedések a népgazdaság fejlődésének pozitív befolyásolásá­ra és a gazdasági reform fokoza­tos bevezetésére irányulnak; ez utóbbinak a gazdaságpolitika elvá­laszthatatlan részévé kell válnia és azt be kell iktatni az ötéves terv konkrét programjába. Ezért már az év elején jóváhagyják a szo­cialista vállalatok helyzetéről szóló törvényt. Optimista hang Rendkívül alaposan foglalkoztak a lakásépítés kedvező feltételeinek megteremtésével. Jövőre az épít­kezési munkák növekedésének 93%-a a lakásépítésekre esik és előírják, hogy a vállalatok addig más munkát nem vállalhatnak, míg ilyen irányú kötelezettségeik­nek nem tesznek eleget. A KB elhatározta úgynevezett népgazdasági konszolidációs prog­ramjavaslat kidolgozását és nem utolsósorban a Központi Bizott­ság gazdasági bizottsága munkájá­nak felújítását — az ott folyó munkának kell majd biztosítania, hogy a kulcsfontosságú gazdasági kérdések ne szorulhassanak hát­térbe. Hangsúlyozták: csakis a megkezdett úton lehet továbbha­ladni, még ha az — leginkább a külkereskedelemben —, kockáza­tokkal is jár, mivel ide vetítődnek ki a termelési problémák a mun­katermelékenységtől a gyártmá­nyok minőségéig. A sok probléma ellenére, végül is optimista hang kerekedik" felül. Ez fejeződött ki beszélgetésünk során Vintera miniszterhelyettes véle­ményében is: „A népgazdaságban soha sem lehet ok pesszimizmusra, lehetnek jobb és rosszabb évek , s jelenleg Csehszlovákiában rosz­­szabb van. De a jelenlegi helyzet is egy olyan népgazdaságban zajlik le, mely­­intenzitásával a világ tíz legfejlettebb országai közé tarto­zik, olyan életszínvonallal, mely miatt nincs mit szégyenkezni.” HALASI GYÖRGY m­a. A DECEMBERI KB­OLÉS CERNIK MINISZTERELNÖKÖT HALLGATJA A csehszlovák népgazdaság intenzitásával a világ első tíz országa között van 1968. évre eredetileg várható tervezett teljesítés 105,5 109,0 105,4 107,5 108,5 109,0 105,9 112,0 105,0 110,4 105,0 108,0 VAGTARORSZAG 1969/1

Next