Magyarország, 1969. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-05 / 1. szám
Csehszlovákia A gazdaság gondjai Árak, életszínvonal, dotációk Együtt a szocialista országokkal Ha ma Csehszlovákiában gazdasági szakemberekkel beszélgetünk, vagy közgazdászok, politikusok cikkeit olvassuk, beszédeit hallgatjuk, akkor a gazdasági helyzettel kapcsolatban, a „bonyolulttól” az „igen rossz” kifejezésig mindennel találkozni lehet. Ám valószínűleg leghelyesebb azt a szolid fogalmazást elfogadni, amelyet Jan Vintera, a népgazdasági tervezési miniszter helyettese mond: a jelenlegi helyzettel nehezen lehet megelégedve akár a lakosság, akár a vállalatok vagy a központi szervek. A tervezett és a várható Mi jellemzi a mai helyzetet? Mindenekelőtt az elviselhetetlen szétforgácsoltság a beruházási építkezésekben; az építkezések nem kielégítő foka a nem termelő népgazdasági ágakban; az úgynevezett „belépő kapacitások” alacsony műszaki színvonala és a lakásépítés stagnálása. Hasonlóképpen komoly probléma a belső piacon az, hogy a lakosság igényeit időben, választékban és minőségben nem tudják megfelelően kielégíteni; alacsony a szolgáltatások minősége és terjedelme is. Végül a külkereskedelemben a kapitalista államokkal szembeni fizetési mérleg nincs egyensúlyban, bár a szocialista országok vonatkozásában a fizetési helyzet aktív. Mindezeken a területeken tovább rosszabbodott a helyzet 1968-ban, az elmúlt évek ellentétes tendenciái tovább folytatódnak és kedvezőtlenül hatnak. A gazdasági szakemberek abból indultak ki, hogy a lakosság be-Személyi szükségletek növekedése Beruházási építkezések növekedése Társadalmi szükségletek növekedése Kiskereskedelmi forgalom növekedése A lakosság bevételeinek növekedése Export növekedése A CSKP Központi Bizottsága december 12—13-án, egy év után, újra foglalkozott gazdasági kérdésekkel, igaz, kidolgozott távlati elképzelések híján, csak a jelenlegi helyzettel és a jövő évi feladatokkal. Cernák miniszterelnök az ülésen elmondott beszédében arról szólt: „meg kell különböztetni, mi jelentette a lakosság bevételeinek emelkedésében, a múlt hibáinak kiküszöbölését mi volt a politikai nyomás következménye, mit tettek szándékosan és menynyiben nem voltak urai a helyzetnek”. Arról van szó ugyanis, hogy az elmúlt években a lakosság egyes rétegeinek keresete között feszítő egyenlőtlenség alakult ki, ezért a mezőgazdaság, egészségügy, iskolai vételeinek növekedése ez évben kétszerese az előirányzottnak és eléri a 18—19 milliárd koronát, a kiskereskedelmi árutartalék egymilliárddal csökkent és a lakosság megtakarításai növekedtek, így hát a piacon fokozódott a feszültség és több lett a hiánycikk. Az utóbbi hetekben hihetetlen vásárlási láz volt Csehszlovákiában, melynek okait a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben és egyes körök által szított, a korona iránti bizalmatlanságban kell keresni. Az erőfeszítések ellenére az üzletekben igen kevés az áru. A helyzetet részben bizonyítja az alábbi kis táblázat: és közlekedés dolgozói körében meg kellett kezdeni az elmaradás behozását: ez politikai és egyben gazdasági szükségszerűség is volt. Másrészt viszont a vezetés nem volt ura a helyzetnek, mert a bérek emelkedése túllépte a munkatermelékenységet és a hazai piac áruellátását, nem sikerült csökkenteni a befejezett építkezések számát és itt 75 százalékban iskolákról, kórházakról, lakásokról, utakról, üzletekről van szó; az adósság növekedett a szabad valutájú területeken, mivel exportra — a termelési struktúra évtizedes hibái miatt — hosszú lejáratú hiteleket kellett nyújtani. A helyzet megoldásának kulcsairól Vintera miniszterhelyettesnek az a véleménye: tekintettel arra, hogy a kiegyensúlyozatlanság okai hosszabb lélegzetűek, a megoldás is hosszabb időt vesz igénybe és összefügg az 1971—75-ös tervvel és a gazdasági reform alakulásával — ezek részleteit csak a jövő év első felében dolgozzák majd ki, így a kormány 1969-es fő feladata: támogatni a pozitív intézkedéseket és megállítani a negatív tendenciákat. A második kérdésnél sem lehet „valamiféle csodálatos vészféket használni”, ezzel ugyanis már próbálkoztak 1963-ban és az eredmény egy olyan népgazdasági sokk volt, hogy az ország gazdasági élete csak évek múlva tért magához. „Ha 1968-ban a lakosság bevételeinek növekedése közel 19 milliárd koronát tett ki, akkor „bátor lépés a megállításhoz”, hogy a bevételek 1969-ben is csak hasonló növekedést érjenek majd el, figyelembe véve, hogy máris özönlenek a bérekre és szociális intézkedésekre vonatkozó követelések. Bátor lépés az is, ha az idén a nominálbérek átlagnövekedése 7 százalékot tett ki, és az jövőre már csak 5 százalék lesz” — mondotta a miniszterhelyettes. Inflációellenes lépések A távlati intézkedéseken kívül jövőre néhány olyan lépést tesznek, amely megállásra kényszeríti a jelenlegi inflációs áramlatot. Az a vélemény alakult ki: jobb egy irányított és kézben tartott inflációs folyamat, mint annak ösztönszerű alakulását engedni. Népszerűtlen, de elkerülhetetlen intézkedésekről van szó. Lassítják a reálbérek növekedésének aránytalanul gyors ütemét, az ez évi hatszázalékos növekedéssel szemben, csak 2,5—3% lehet. Tekintettel a bevételek tervezett 10%-os növekedésére, jelentős ármódosításokat is kell végrehajtani. Jövőre — mint azt a KB határozata is szigorúan megállapítja, összhangban a „reális lehetőségekkel” — nem lehet más bér- és szociális intézkedéseket megvalósítani, mint azokat, melyekben a kormány a szakszervezetek központi tanácsával megállapodott. Vlasek tervezési miniszter a Központi Bizottság ülésén megállapította, hogy az életszínvonal, az inflációellenes intézkedések ellenére is emelkedni fog, és alig lesz kisebb mértékű, mint a rendkívüli 1968-as évben. A miniszter nagyon nyíltan beszélt arról, mi történne akkor, ha nem sikerülne az elhatározott intézkedéseket megvalósítani. Az eddigi ágazati egyensúlyhiány helyett két-három éven belül sor kerülne a gazdasági élet globális inflációjára, amikor már olyan intézkedéseket kellene hozni, mint a bérek befagyasztása és a szociális program leállítása — mondotta. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a helyzeten uralkodni lehet, ha felszámolják az irreális gazdaságpolitikát, ellenállnak a bérek és bevételek emelésére gyakorolt nyomásnak, hatékony intézkedésekkel akadályozzák meg az árak spekulatív fejlődését és a vállalatoknál elérik, hogy a kifizetett bér minden koronájára, igényes piacokon is helytálló áruval legyen fedezet. Az intézkedések a népgazdaság fejlődésének pozitív befolyásolására és a gazdasági reform fokozatos bevezetésére irányulnak; ez utóbbinak a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részévé kell válnia és azt be kell iktatni az ötéves terv konkrét programjába. Ezért már az év elején jóváhagyják a szocialista vállalatok helyzetéről szóló törvényt. Optimista hang Rendkívül alaposan foglalkoztak a lakásépítés kedvező feltételeinek megteremtésével. Jövőre az építkezési munkák növekedésének 93%-a a lakásépítésekre esik és előírják, hogy a vállalatok addig más munkát nem vállalhatnak, míg ilyen irányú kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. A KB elhatározta úgynevezett népgazdasági konszolidációs programjavaslat kidolgozását és nem utolsósorban a Központi Bizottság gazdasági bizottsága munkájának felújítását — az ott folyó munkának kell majd biztosítania, hogy a kulcsfontosságú gazdasági kérdések ne szorulhassanak háttérbe. Hangsúlyozták: csakis a megkezdett úton lehet továbbhaladni, még ha az — leginkább a külkereskedelemben —, kockázatokkal is jár, mivel ide vetítődnek ki a termelési problémák a munkatermelékenységtől a gyártmányok minőségéig. A sok probléma ellenére, végül is optimista hang kerekedik" felül. Ez fejeződött ki beszélgetésünk során Vintera miniszterhelyettes véleményében is: „A népgazdaságban soha sem lehet ok pesszimizmusra, lehetnek jobb és rosszabb évek , s jelenleg Csehszlovákiában roszszabb van. De a jelenlegi helyzet is egy olyan népgazdaságban zajlik le, melyintenzitásával a világ tíz legfejlettebb országai közé tartozik, olyan életszínvonallal, mely miatt nincs mit szégyenkezni.” HALASI GYÖRGY ma. A DECEMBERI KBOLÉS CERNIK MINISZTERELNÖKÖT HALLGATJA A csehszlovák népgazdaság intenzitásával a világ első tíz országa között van 1968. évre eredetileg várható tervezett teljesítés 105,5 109,0 105,4 107,5 108,5 109,0 105,9 112,0 105,0 110,4 105,0 108,0 VAGTARORSZAG 1969/1